Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-30 / 25. szám, kedd

A SKHBUI EHffi HŰI /Folytatás az 1. oldalról] kultúrának, amely a/ egyedüli valóban szabad kultúra a szel­lemi érlékek haladó alkotói ál­tal vívott harc élén Uell állnia. A szocialista kultúra ereje ará­nyos azzal a képességével, hogy előmozdítja az áj szocia­lista ember nevelését, míg a burzsoá kultúra, amely a tőkés életmód része, lényegében csak reprodukálja a tőkés életmó­dot. A szocialista kultúra pro duktív jellege abban rejlik, hogy nemcsak felveti a problé­mákat, hanem keresi és megta­lálja a megoldásokat is. Válek elvtárs kiemelte azt a CSKP XIV. és a XV. kongresszu­sán hangsúlyozol! tételt, misze­rint a művészet As a kultúra célja a szocialista ember neve­lése. A kultúra társadalmi ösz- szefüggés nélkül elveszti értel­mét. A szocialista kultúra ter­mékenységét a szocialista tár­sadalom fejlődőkúpessége ga rantálja. Arra kell törekednünk — tette hozzá —, hogy meg­könnyítsük a kitűzött célok el­érését. A csehszlovák szociális ta kultúra egységéről szólva rámutatott arra, hogy a hét nemzeti kultúra kölcsönhatása mindkét nemzeti kultúrát és az egész csehszlovák kultúrát gazdagítja. Az ezt követő vitában Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályve­zetője leszögezte, hogy a kultú ra területén növelni kell az eszmei igényességet, valamim az irányító munkával és a munkafegyelem tiszteletben fartásával szembeni igényessé­get. Pavel Paška, a Kulturális Kutatóintézet igazgatója a ktil- 1 orális tárca területén végzett tudományos kutatómunka prob lémáival foglalkozott. Ondrej ClovJefcek, a Szlovák Könyvkul­túra Központ vezérigazgatója, a könyvkultúra területén, lő ként a könyvkiadásban és a Könyvkereskedelemben rejlő tartalékok felhasználásáról be­szélt. A szocialista munkaver­seny jelentőségéről, a kulturá­lis munka minőségének javítá­sáról Ľudmila Korytárovi* elv- társnő beszélt. Viliam Fábry a Népművelési Intézet igazgatója a kulturális és a népművelő munka kérdéseivel foglalko­zott. ján Kákoš érdemes mű­vész, a Szlovák Nemzeti Szín­ház igazgatója kijelentette: több alkotó bátorságra van szükség a szlovákiai színészek munkájában, s nagyobb teret kell biztosítani n művészetben az elméletnek és a kritikának. Ján Fisohér, a Szlovák Kultu­rális Minisztérium gazdasági és műszaki-fejlesztési csoport vezetője a kulturális munka .ésszerűsítésével foglalkozott s rámutatott a kulturális létesít­mények építésében és karban­tartásában észlelhető fogyaté­kosságokra. BÍRÁLÓ IGÉNYESSÉGGEL /Folytatás az 1. oldalról) jelöltet vettetk fel az ipari ta­nulók közül, 280 szakmunkást képeztek, az ipari tanulók át­lagos tanulmányi előmenetele az előző évhez viszonyílva 0.5 százalékkal javult. A pártcso­portok rendszeres tevékenysé­ge nyomán „A kommunista tettek számlája" a'kció fokozta a nevelő mimika hatékonyságát. Szólva kerültök a problémák Kitüntetés (ČSTK) — A köztársasági elnök a Bátorságért kitüntetést adományozta Ondrej Pavelnek, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat ostravai üzeme gépko csivezetőjének. A kitüntetést tegnap nyújtotta át Ludvík Ra laj vezérőrnagy, a cseh belügy miniszter első helyettese. Ondrej Pavel saját életének kockáztatásával a múlt év vé­gén feltartóztatott egy vesze delmes bűnözőt. is: nem mindegyik párttag te­vékenysége éri el a kívánatos szintet, a fiatal káderekről való gondoskodás nagyobb mértékű lehetne, az ifjúsági szervezetben működő aktivis­táik tevékenysége változó üte­mű, az épület, a tanműhelyek állapota, felszerelése nem kor­szerű, hiányos. Sürgős tenni­valóként jelölték meg, hogy a szakmunkásképzés korszerű ko­vu1! élményének eleget téve mi­nél előbb szervezzék meg az érettségivel végződő oktatást, a tagikönyvcserére készülve fo­kozzák a pártcsoportok tevé­kenységét, az ifjúsági szervezet és a szakkörök működéséhez teremtsenek jobb feltételeket. A gyűlés határozatai összegez­ték azokat a feladatokat, me­lyek teljesítésével megvalósít­ható a felszólalók által han­goztatott cél: a szak tan intézet legyen a munkásosztály után­pótlása nevelésének korszerű műhelye. (hajdú) üsszfjangban a munkakezdés líiédosításával IČSTK) — A prágai tömeg­szállítás tegnap reggel állt át a módosított tervre. A forgalmi helyzet kutatása során kiderült, hogy a reggeli csúcsforgalom ideje a 7 és 8 ó közti idő, fő­leg a lakótelepről a városba ve zető utakon. A csúcsforgalom miatt késtök a villamosok, az autóbuszok és a metró is. A Fővárosi Közlekedési Vállalat a következő napokban folytatja a helyzetkutatást és eredmé­nyei szerint módosítja majd a városi közlekedés tervét. Tegnaptól kezdve több mint 280 üzletben meghosszabbítot­ták a nyitva tartás idejét. Hét­köznapokon ezekben az üzle­tekben 19 óráig, de legalább 18 óráig vásárolhat a közönség. Prágában tegnap további 200 közszolgáltatási üzem nyitva tartását rendezték. A főváros valamennyi 360 óvodája, új munkaerőre való igény nélkül, 18 óráig tart nyit­va. A munkaidő megváltozására a Bratislavai Közlekedési Vállalat új közlekedési grafikon kidol­gozásával reagált. Feltehetőleg, a szlovák fővárosban a legna­gyobb csúcsforgalom reggel hat és kilenc óra között, valamint délután három és hatóra között lesz. Ebben az -időszakban a já­ratokon minden tömegszállító eszközt forgalomba állítanak. A villamosok és a trolibuszok legnap viszonylag zavarmente­sen bonyolították le a forgal­mat. Részben akadozott az au­tóbuszforgalom a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat megál­lói környékén, amit a nagyszá­mú diák és egyetemi hallgató Bratislavába érkezése okozott Ütnak indultak az első új vasúti járatok tegnap az észaik- morvaországi kerületben. Eze­ket a járatokat a munkaidő módosításával összefüggésben vezették be. A munkaidő megváltoztatása csak Ostravában anintegy száz­ezer dolgozót érint. Az új mun­kaidőhöz az üzlethálózat is al­kalmazkodik. Eddig 103 élelmi­szerüzlet tartott 18 óránál to­vább nyitva Ostravában. Szá­muk tegnaptól kezdve 48-cal növekedett. Azokon az üzlete­ken kívül, amelyeken csütörtö­kön és pénteken 20 óráig nyit­va tartanak, jelenleg 16 üzlet tart naponta 20 óráig nyitva. BAKTIAR UTASÍTÁST ADOTT A NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR MEGNYITÁSÁRA Khomeini bejelentette: hazatér Iránba (ČSTK) — Azt követően, hogy Sapur Baktiar iráni mi­niszterelnök sajtóértekezleten közölte: nem utazik Párizsba és utasítást ad a teheráni nem­zetközi repülőtér megnyitásá­ra, Khomeini ayatollah, Bak­tiar legnagyobb politikai ellen­fele, a vallási ellenzék vezére bejelentette, hogy visszatér Teheránba. Mivel a hadsereg vezetői közölték, hogy az or­szág repülőtereit már ma meg­nyitják a forgalom előtt, meg­figyelők valószínűnek tartot­ták, hogy Khomeini a legrövi­debb időn belül elhagyja Fran­ciaországot. Ezt a szándékát párizsi tanácsadói is igazolták. A hét végén a tüntető lakos­ság és a hadsereg között le­zajlott véres összetűzésekről Khomeini azt mondotta, hogy ezeket biztosan „az illegális kormány és hadsereg beavat­kozása Idézte elő“. Mint az UPI amerikai híiyigynökség je­lenti, Teheránban csak vasár­nap 30—40 személy vesztette életét. „Ahol a hadsereg- és a kormány tartózkodott a beavat­kozástól, a tüntetés békésen és nyugodtan zajlik le.“ — hangsúlyozta a siita vallási vezető. Tegnap Is összetűzésekre Wf- rült sor Teheránban a tűnte-* tök és a hadsereg között. Nyu-i gáti hírügynökségek első je« lentése szerint több emberélet is áldozatul esett. Más iráni városokban is tömegeik tüntet­lek, követelve Khomeini siita vallási vezető azonnali hazaté­rését. Az iráni ellenzék vezetői at­tól tartanak, hogy az ameri­kaiak iráni politikája kezd az iráni válság katonai megoldá­sának gondolata felé hajlani, írja a Párizsban megjelenő In­ternational Heraild Tribune cí­mű amerikai lap. A cikk szer­zője, Richard Falk, a Prinstoni Egyetem tanára, egyszersmind megjegyzi: nem valószínű, hogy Baktiar, a sah által kn nevezett miniszterelnök győz­tesen kerülne ki a hadsereg és az ellenzék közötti küzdelem­ből. Mohammed Reza Pahlavi irá­ni sah, aki jelenleg kényszer- szabadságon Marokkóban tar­tózkodik, megvádolta Carter amerikai elnököt, hogy szemé­lyesen felelős az iráni válsá­gért, írja a Time című ameri­kai) magazin. A Közel-Kelet hírei BEGIN EGYIPTOMOT VÁDOLJA (ČSTK) — Menahem Begin izraeli miniszterelnök kabinet je vasárnapi ülése után meg­vádolta Egyiptomot, hogy ő okozta Alfred Atherton ameri­kai utazó nagykövet missziójá­nak sikertelenségét. Valójában azonban Atherton ismét Izrael hajthatatlanságába ütközött. Iz­rael utasította el az amerikai kompromisszumos javaslatokat. Mose Dajan külügyminiszter Jeruzsálemben vasárnap ki­jelentette, hogy Izrael kész folytatni a párbeszédet. Nem tartotta kizártnak egy újabb iz- raleli — egyiptomi — amerikai csúcstalálkozó lehetőségét sem. A Ruz Al-Juszuf egyiptomi hetilap szombati számában ar­ról tudósított, hogy Janies Car­ter amerikai elnök a jövő hó­napban a Camp David-ihez ha­sonló csúcstalálkozót rendez és később, márciusban a Közel- Keletre látogat. A Fehér Házhoz közelálló forrásokra hivatkozva a lap közölte, hogy közel-kele­ti útja során az elnök Kairóba is ellátogat. Mose fia ja n izraeli külügymi­niszter vasárnap kétnapos láto­gatásra Párizsba érkezett. A kö­zel-keleti kérdésről tárgyal Va- léry Giscard d’Estaing elnöke kel, Raymond Barre kormányfő­vel és jean Franeois-Punce kiil- ügyminiszterrel. Edward Gierek Bulgáriába utazik (ČSTK) — Todor Zsivkovnak, a Bolgár KP KB első titkárán nak, az Államtanács elnökének meghívására január 31-én kétt napos hivatalos baráti látoga­tásra Bulgáriába utazik a Len-? gyei Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, Edward (iiereknek, a LEMP KB első tit­kárának vezetésével. A látogatás folyamán legfel­sőbb szintű találkozóra került sor a bolgár és a lengyel párt­ós állami vezetők között. Átte­kintik a két ország közötti kap­csolatok további bővítésének éi elmélyítésének kérdéseit. ! {Folytatás az 1. oldalról) J mutatkozó lemaradások idéz­ték elő. A nehézgépipar termelése 6.6 százalékkal növekedett, az állami tervet 101,4 százalékra sikerült teljesíteni. Az általá­nos gépipar 5,7 százalékkal nö­velte termelését, és tervét 300,8 százalékra teljesítette A vegyipar termelése 1977-hez képest 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül a kőolajfeldolgozó iparé 4,1, a gumi és műanyag­gyártásé 5,4, a cellulóz- és pa­píriparé pedig 3,2 százalékkal. A könnyűipar termelése 1977- hez képest 3,9 százalékkal nőtt, ezen belül a fafeldolgozó iparé 6 százalékkal, az üveg-, a porcelán- és a kerámiaiparé 2,9 százalékkal, a textiliparé 3.7 százalékkal, a bőr- és cipő­iparé 2,4 százalékkal. Az élelmiszeripari termelés 3,5 százalékkal növekedett, s a tervet 100,1 százalékra teljesí­tették. A csehországi építővállalatok 5,3 százalékkal több építőmun­kát végeztek tavaly, mint 1977- ben és az állami tervet 100,5 százalékra teljesítették. Nem sikerült azonban megtartani az építőipari munkák tervezett szerkezetét. Az ipari beruházá­sok tervét a csehországi építő­ipar 97,3 százalékra teljesí­tette. A hatodik ötéve* terv elő­irányzatával összhangban növe­kedett a nagy beruházások ter­jedelem©. A fővárosban végzett Folytatódott a dinamikus fejlődé épitömunkák volumene például 6,6 százalékkal nőtt, az észak­csehországi kerületben pedig 6,9 százalékkal. A mezőgazdaság az 1977. év kedvező eredményeire támasz­kodva tovább növelte termelé­sét, mégpedig 1,4 százalékkal. A mezőgazdasági vállalatok 7 millió 290 ezer tonna gabonát termeltek, 8,2 százalékkal töb­bet, mint 1977-ben, s 40,2 má­zsás átlagos hektárhozamot ér­tek el. A gabonafelvásárlás állami tervét a mezőgazdaság 0,3 szá­zalékkal, a burgonyafelvásárlás tervét pedig 9,8 százalékkal túlteljesítette, nem teljesítette azonban a cukorrépa, a repce és a komló felvásárlási tervét. 1977-hez képest tavaly 5,4 szá­zalékkal több vágóállatot, ezen belül 2,3 százalékkal több mar­hahúst, 8,6 százalékkal több sertéshúst vásároltak fel. A fakitermelés terjedelme el­érte a 12,6 millió métert, s 1977-hez képest 7,5 százalék­kal növekedett. Csehország vasútállomásain tavaly 3,4 millió tonna árut raktak át, 2,1 százalékkal töb­bet, mint 1977-ben. A Cseh­szlovák Autóközlekedési Válla­lat 1,6 millió tonna árut szál­lított, 0,7 százalékkal többet, mint J 977-ben. . Beruházások, állóeszközök és műszaki fejlesztés A beruházások területén a legtöbb eszközt a fűtőanyag- és energiaipar fejlesztésére, a kohó-, a gép- és a vegyipar fejlesztési programjainak telje­sítésére, valamint lakásépítés­re fordították. Tovább folytató­dott a főváros és az észak- csehországi kerület intenzív fejlesztése. A beruházási mun­kák értéke elérte a 90,3 mil­liárd koronát, s 7,6 százalékkal volt nagyobb, mint 1977-ben. A csehországi állóeszközök értéke tavaly 1616 milliárd ko­rona volt, 5,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év végén a kutató- és a fej­lesztőintézetekben dolgozók száma meghaladta a 127 000- et. Ezek az intézetek 335 mű­szaki-fejlesztési kutatást fel­adat megoldásán dolgoztak. Tovább fejlődött a feltaláló- és az újítómozgalom. A találmá­nyok száma 5800, az újítási javaslatoké több mint 210 000 volt. Munkaerő-gazdálkodás Előzetes adatok szerint a Cseh népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma 1977-hez képest 33 000-rel, 0,7 százalékkal növekedett. Az § iparban dolgozók száma 0,4, a közlekedésben dolgozóké 1,4, az erdőgazdaságban dolgozóké 0,1, az építőiparban dolgozóké ugyancsak 0,1 százalékkal emelkedett. Tovább nőtt a nem termelő szférában dolgozók száma is. A dolgozók közül a nők számaránya 45,7 százalék volt, a szülési és gyermekgon­dozási szabadságon levő nők száma elérte a 273 600-at. A szocialista szektorban dol­gozók havi átlagbére 3,1 szá­zalékkal emelkedett és elérte a 2532 koronát. 1977-hez ké­pest csökkent a betegség és üzemi baleset következtében munkából távol maradó szemé­lyek száma. A lakosság pénzbevételei 1977-hez képest 3,3 százalékkal emelkedtek, tavaly Csehország egy lakosára átlagosan 22 732 korona évi pénzbevétel jutott. A bérek 4 százalékkal emel­kedtek, a szociális juttatások pedig 2,4 százalékkal. A lakos­ság takarékbetétei az év folya­mán a kamatokkal együtt 3,8 milliárd koronával növekedtek. A kiskereskedelmi forgalom 1977-hez képest 8 milliárd ko­ronával, azaz 5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forga­lom állami tervét 101,7 száza­lékra teljesítették. A helyi gaz­dálkodási vállalatok és az ipa­ri szövetkezetek forgalma 302 millió koronával, azaz 3,9 szá­zalékkal nőtt. Csehországban körülbelüli 82 5U0 lakást adtak át, s a la­kásépítés tavalyi tervét 1,1 szá­zalékkal túlteljesítették. Prágá­ban 10 708 új lakást építettek, az észak-csehországi kerület­ben pedig 10 074 új lakást ad­tak át. Ezenkívül tavaly Cseh­országban elkezdték 84 000 új lakás építését. Egy egészségügyi körzetre átlagosan tavaly 3301 lakos ju­tott, egy orvosra pedig 403 la­kos. A kórházak és a szanató­riumok férőhelyeinek a száma 1977-hez képest 402 ággyal nőtt. A szociális juttatások össze­ge tavaly elérte a 14,7 milliárd koronát, s 1977-hez képest 2,1 százalékkal növekedett. 6,6 milliárd korona családi pótlé­kot és 0,9 milliárd korona szü­lési segélyt fizettek ki. A nyugdíjak és a járadékok ösz- szege elérte a 27,8 milliárd koronát, s 2,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1977-ben. Az át­lagos nyugdíj összege 1,2 szá­zalékkal emelkedett, s elérte a havi 1103 koronát. Bár kissé csökkent a szüle­tések száma, a 60-as évekhez képest azonban tavaly is ked­vező volt a népesedés alaku­lása. 178 000 gyermek született élve, 4000-rel kevesebb, mint 1977-ben, de 41 000-rel több mint 1968-ban. A természetes szaporulat ||| 51 000 fő volt, 5000-rel keve­sebb. min>t 1977-ben. 1978 vé- 1979 gén a Cseh Szocialista Köztár- j saságnak 10 millió 269 ezer lakosa volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom