Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-19 / 16. szám, péntek
Lesz miről számot adni Járási konferenciára készülnék Kommentáljuk A tíz aiapelv egyike Az 1953 novemberében az ENSZ-közgyulés által elfogadott Gyermekjogok Nyilatkozata tíz alapelvének egyike: az állam köteles gondoskodni a gyermekek egészségügyi ellátásáról, a gyermekhalandóság csökkentéséről, a gyermekek egészséges fejlődése feltételeinek megteremtéséről, a betegségek megelőzéséről. Ezt az alapelvet hazánk már a nyilatkozat elfogadásának idején is érvényesítette a gyakorlatban. 1951, vagyis az egészségügyi ellátás szocialista elveken való egységesítése óta különösen kedvező és egyre tökéletesebb feltételek alakultak ki a gyermekek egészségügyi ellátására: a gyermekorvosok száma — az orvosegyetemek céltudatos nevelő munkájának is köszönhetően. — lényegesen emelkedett; a szaporulat felmérései és a társadalmi lehetőségek alapján tervszerűen kezdték építeni, létesíteni a gyermekrendelő-intézeteket, gyógyinléíelekel, a különleges gyermek- intézményeket — csecsemőintézeieket, gyermekotthonokat és főleg a bölcsődéket. A fejlődést, a gyermekegészségügyi intézmények hálózatának bővülését adatokkal is alátámaszthatjuk: 1950-ben Szlovákiában 1422 ágy volt a kórházak gyermekosztályain — 1977-re ez a szám 4310-re gyarapodott; 1951-ig egyetlen szak-gyermekgyógyintézetünk sem működött, 1977-ben pedig már 10 ilyen létesítményben 1324 kis pácienst tudtunk elhelyezni; a bölcsődei férőhelyek száma ugyanezen idő alatt 9200-ról 32 441-re, a bölcsődék száma 271-ről 755-re emelkedett. Egészségügyünkben azonban nemcsak az anyagi-műszaki feltételek, tehát az egészségügyi dolgozók munkakörülményei változtak, hanem az alapfeladatok is. A hangsúly a gyógyításról a megelőzésre tolódott. S ez a gyermekek egészségügyi ellátásában is a lehető legfontosabb feladat. Ettől pedig elválaszthatatlan a nőkről, az anyákról való fokozott gondoskodás. Vagy azt is mondhatjuk: nálunk a gyermekekről való gondoskodás már a születés előtt megkezdődik. Ennek egyik feltétele volt a nőgyógyászati rendelők és a terhesgondozók számának növelése. S e téren lényeges javulásról adhatunk számot. 1977-ben már 334 körzeti egészségügyi központban nőgyógyászati rendelő is működött (1953-ban mindössze 92). Ez viszont azt eredményezte, hogy a terhességek 93,fi százalékát már a terhesség 16. hetétől nyilvántartják, s a kismamák ettől kezdve rendszeres ellenőrzésen vesznek részt. Azt pedig talán említeni sem kellene, hogy a szüléseket ma már csaknem száz százalékban jól felszerelt szülészeteken vezetik le. A terhes anyákról való fokozott gondoskodásnak köszönhető, hogy hazánkban állandóan csökken a csecsemőhalandóság és a halva született gyerekek száma, s Csehszlovákia azon országok közé tartozik, amelyekben legalacsonyabb a csecsemőhalandóság. A gyermekek fejlődését születésük pillanatától nemcsak a szülők kísérik gondos figyelemmel, hanem a gyermekorvosok is. A régen oly sok áldozatot követelő betegségek — a tbc, a torokgyík, a gyermekbénulás —, hála a védőoltásoknak, már nem szerepelnek (vagy csak elvétve) a gyermekbetegségek listáján. A böcsődékben, óvodákban, az iskolákban szintén rendszeresen ellenőrzik a gyerekek testi és szellemi fejlődését. E gondoskodás, a gyermekek egészségének megőrzésére, az ehhez szükséges felételek megteremtésére fordított figyelem nemcsak társadalmi kötelesség — mint azt a Gyermekjogok Nyilatkozata leszögezi —, hanem társadalmi érdek is. Hiszen utódaink a szocialista társadalom építésének továbbvivői lesznek, s az állandóan növekvő feladatok teljesítéséhez az egészség is elengedhetetlen. FLORIÁN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ MSI TUDUNK Ä SÉRVRŐL? Az évzáró gyűlések jelentéseinek olvasása közben találtam Porubský Domonkost, a Csehszlovák Vöröskereszt érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottságának titkárát. Ar ca elégedetlenséget árult el. — Néhány alapszervezetben, mint például Bajt, Bény, Ké- ménd, Kolta, Leled, Kisgyarmat megkéstek az évzáró gyűlések megtartásával. Az idő pedig sürget többek között azért, mert február 24-én tartjuk járási konferenciánkat. Addigra összegezni kell eredményeinket, felmérni, hogyan teljesítettük a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak a reánk háruló részét — mondja a titkár. Miről is adhatnak számot? Elsősorban arról, hogy tavaly taglétszámuk 1000-rel gyarapodott. így ma már a járás lakosságának 9,5 százaléka tagja a szervezetnek Olyan nagy alapszervezetek vannak mint a tardoskeddi (Tvrdosov- ce), az elektrosviti, a párkányi (Štúrovo) vasútállomásé, ahol több mint 600 tagot tartanak nyilván. A párkányiaknak például öt évvel ezelőtt csak 60 tagjuk volt, ma pedig tízszer annyi. Állandó véradóik száma 220. Öt év alatt tizenhét alkalommal 633-an ajándékoztak embertársaiknak vért. — Két év óta járásunkban csak térítésmentes véradás van — újságolja Alžbeta Brezovuno- vá,a járási bizottság titkára.— Tavaly helyben 2533-an, Bra- tislavában 183-an adtak járásunkból vért. Az évi feladatainkat 91 véradással túlteljesítettük. Elhallgat, majd rövid töprengés után így folytatja: — A véradók száma legalább kétszázzal több lehetne, ha a véradáshoz szükséges műszerekből elegendő lenne. Kritikus helyzetben a magyarországi váci járás testvérszervezete A közel kétszázezer lakosú Kassa (Košice) legfiatalabbjai- nak immár huszonöt éve a Pion ír és Ifjúsági Ház jelenti a második otthont, s hogy ez nem túlzott állítás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tava,ly több mint 173 000 pionír kapcsolódott be a különböző szakkörök tevékenységébe, vett részt az ötletes rendezvényeken. Emil Geršúk igazgató szávai szerint az ifjú természetbarátok és turisták kőre, a különböző sportszakkörök és a művészeti körök iránt a legnagyobb az érdeklődés. Mivel a Pionír- és Ifjúsági Ház 32 alkalmazottján kívül a délutáni órákban nagyon sokan önkéntesen is hajlandók foglalkozni a gyerekekkel, lehetővé vált, hogy a szakköri tevékenységet 131 csoportban végezzék. Ezekben a csoportokban 2200 pionír rendszeresen fejleszti adottságait. Huszonöt évvel ezelőtt természetesen mindezt még nem mondhattuk volna el, ám a kezdet sem volt rossz, hiszen az akkori pionírok a micsurin-, a zene-, a tánc-, az ének-, a sport- és a műszaki szakkörökben gazdag tevékenységet felsegített ki, amellyel baráti kapcsolatot tartunk fenn. Nehezen érthető, hogyan történhet meg hasonló dolog. A véradók számát ugyanis országos terv határozza meg, és ezt szem előtt tartva szükséges beszerezni a megfelelő műszereket, illetve műanyagcsöveket. A véradás racionalizálása a jövőben azt is megköveteli, bogy vércsoport szerint térképezzük fel véradóinkat, és így szükség esetén mindig tudjuk, kihez kell fordulnunk. Ebben a leg többet a körzeti és az üzemi orvosok segíthetnek. Szociális téren is eredményesen dolgoznak. A magukra maradt idős emberekről 130 önkéntes ápoló gondoskodik. A Vöröskereszt gondozónőket toboroz és tanfolyamot rendez számukra. A jnb szociális osztályával 40 nyugdíjast küldtek egyhetes Mariánské Láznö-i és jeseníkyi üdülésre. Karácsony előtt a jnb illetékes osztályának dolgozóival 55 nyolcvan- éves magára maradt embernek vittek ajándékot. Az idős emberek igen megörültek, hogy nem feledkeztek meg róluk. — Rendszeresen képezzük az önkéntes nővéreket, a polgári védelmi felkészítés terén pedig az egészségügyi járőrök tagjait és parancsnokait. Tagjaink évente mintegy 5000 esetben nyújtanak elsősegélyt. Az egészségügyi csapatok tavaly megalakulásuk 25. évfordulóján járási versenyen vettek részt — tájékoztat Alžbeta Brezovano- vá. —* Az első helyen az Elekt- rosvit csapata, a másodikon a fűssl, a harmadikon pedig a nagymányai csapat végzett. Kivesszük részünket az újoncok tényleges katonai szolgálatra való felkészítéséből is. Hogy az elkövetkező években ne legyen gond az utánpótlás, nagy figyelmet szentelnek a fiataloknak. Tavaly mintegy 1500 fiatal vett részt az általuk szervezett tanfolyamokon. tettek ki. A legtöbbet mégis talán a zene az ének és tánc kedvelői tették, ugyanis ők alakították meg a Čarnica népi együttest, mely fellépéseivel azóta már nemcsak hazánkban, de számos más országban is nagy sikert aratott. A Carnicán kívül elismeréssel szólhatunk a bélyeggyűjtők szakköréről is, mely Kovács Gyula vezetésével már negyedszázada eredményesen dolgozik. Az ifjú természetbarátok szakköre már húsz éve Mladý prírodovedec címen egy színvonalas folyóiratot is szerkeszt. A folyóirat történetében 1979 jelentős dátum, mert ez év jan uárjától már színesben jelenik meg. A pionírok publikációs tevékenységéhez tartozik még a negyedévenként megjelenő Plameň, amely a különböző versenyek eredményeit, a fiatalok írói, költői és képző- művészeti próbálgatásait ismerteti. Ha az eddig elmondottakhoz hozzátesszük, hogy a kassai Pionír- és Ifjúsági Háznak a Hernád völgyében, Kysakon egy nagyon szép tábora is van, akkor bizonyára sokan azt gondolják, hogy a keleti metropolisban ezen a téren javítani való már nincs is. Nos, ez azért nincs így. Kassa ugyanis már „kinőtte“ a pionírházat, vagy ez az egy kevésnek bizonyul. A városi nemzeti bizottság már foglalkozott is ezzel a kérdéssel és eldöntötte, hogy a nemzetközi gyermekév alkalmából a váreskerületekben pionirhá- zakat létesítenek, s 1979. szeptember 1-től a műszaki szakkörnek külön épületet adnak. A pionírok szabad idejének hasznos eltöltéséről való gondoskodást természetesen nem akarják ennyivel elintézni. 1980-ban Kassa legújabb lakónegyedében — a Kassai Kormányprogram negyedben — huszonöt millió korona beruházással egy korszerű pionír- és Ifjúsági ház feléuítését tervezik, amely mellől az uszoda és a különböző sportpályák sem fognak hiányozni. SZÁSZAK GYÖRGY Évente megrendezik számukra az egészségügyi járőrök versenyét, A járási fordulón általában 30—35 raj vesz részt. Mindig eljutnak a kerületi versenyre is, ahol az első 10 között végeznek, de a szlovákiai fordulóra mindeddig nem sikerült eljutniuk. Ezért azonban nem keserednek el, azt vallják, nem a helyezés, a részvétel a fontos. . — Az alapszervezetek munkája sokrétű — folytatja a titkár. — A községekben megfigyelő szolgálatot létesítünk, figyelmeztetjük a nemzeti bizottságokat. melyik családban hanyagolják el a gyermekek nevelését, ügyelünk a lakó- és munkahely tisztaságára. Járásunkban hat kollektíva versenyez a Csehszlovák Vöröskereszt munkabrigádja cím elnyeréséért. A Vöröskereszt a Nemzeti Front tagja. Képviselőik ott voltak a választási program készítésénél, a tagok pedig elősegítik teljesítését. Az 1978 as évben a Z-akció beruházási részében több mint 10 000 órát dolgoztak társadalmi munkában, és valamivel többet a lakó- és munkahely csinosításánál. — A februári események 30. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségünket minden téren teljesítettük — mondja a titkár. — Az alapszervezetek most készítik a CSSZVK megalakulása 60. és az SZNF 35. évfordulója tiszteletére a kötelezettségvállalásaikat. Végleges számot most még nem tudok mondani, egy azonban bizonyos, kötelezettségvállalásunk fölülmúlja a múlt évit. Sok á feladat, de ennek ellenére nem feledkeznek meg a nemzetközi gyermekévről sem. Azon kívül, hogy a gyermekotthonok kis lakóit meglátogatják, járásszerte gyermekintézmények építését szorgalmazzák. — Az eredményeink jónak mondhatók, de ebben része van a Nemzeti Front többi tömegszervezetének, a nemzeti bizottságoknak és az Egészség- ügyi Intézeteknek is — mondja búcsúzóul a titkár. NÉMETH JÁNOS Ha valamelyik szerv a meggyengült izomzaton keresztül kitolódik a testüregből, sérvről beszélünk. A legtöbb sérv nem vele született, hanem későbben szerzett betegség. Az elterjedt betegségek közé tartozik. Leggyakoribb a nehéz munkát végző embereknél, vagy azoknál a betegeknél, akiknél gyors és nagy súlyveszteség állt be. Továbbá létrejöhet a hasüregi nyomás fokozása révén pl. a kövér embereknél, szorulás esetén, vizelési nehézségeknél, köhögéskor, ütés után. Sérv keletkezhet továbbá a műtétek utáni hegedősekben is. Az újjszülöt- teknél és a nőknél szülés után a köldöksérv gyakori. Bizonyos esetekben a hasüregből kinyomuló zsigereket szabadon vissza lehet helyezni a hasüregbe, ilyenkor szabad sérvről beszélünk. Később az összenövések gátolhatják a visszahelyezést, vagy esetleg a nagy terjedelem miatt válik lehetetlenné. Az előfordulás ’helye szerint a sérvet két csoportra oszthatjuk: külsőre és belsőre. Leggyakoribb külső sérv a lágyéksérv, amely a férfiaknál gyakoribb. A beteg a sérvet maga is észleli, mivel álló helyzetben kidudorodik a lágyéka. Fekvéskor viszont eltűnik. A köldöksérv gyakoribb a nőknél, főleg az elhízottaknál, vagy azoknál, akik gyorsan lefogytak. A kis méretű köldöksérv legtöbbször nem ad okot panaszra, nagyobbaknál a beteg felfúvódására, és a köldök táján görcsös fájdalmakra panaszkodik. Be1 sň sérvek a hasüregben fordulnak elő. A beteg sérvéről legtöbbször nem is tud, gyakran más hasműtéteknél fedezik csak fel. Okozhat azonban kólikás hasfájást, rosszul- létet is. A beteg a székeléssel és a szelek eltávozásával kapcsolatos nehézségekre panaszkodik. Röntgenvizsgálattal fedezhető fel a rekeszizomsérv, mikor a rekeszizom nyílásain keresztül a hasban elhelyezkedő szervek a mellkasba tolódnak át. A betegek a sérvet legtöbbször nem veszik komolyan. Ebben valószínűleg a félelem játszik szerepet, mivel orvoslásuk a legtöbb esetben kizárólag műtéti beavatkozással lehetséges. amitől pedig a legtöbb ember fék A betegnek azonban tisztában kell lennie a sérv veszélyességével, szövődményeivel. Ha a sérv megszorul és nem helyezhető visz- sza, életveszélyes állapot jön létre. A sérv kizáródását a béltartalom megnövekedése, vagy nagyobb terjedelmű bélszakasz kitolódása hozhatja létre. Mindkét esetben az érfal vérellátásában zavarok állnak be, és ez természetesen veszélyezteti a beteg életét. A betegnek tudnia kell, hogy a sérvtáji fájdalmaknál, ha a sérv visszahelyezése lehetetlen, ha megállnak a szelek és nehézségek merülnek fel a székelésnél, azonnal orvoshoz kell fordulni. A kizárt sérv esetében a beteget azonnal meg kell operálni. A kizárt sérvet nem lehet erőszakkal visszahelyezni a hasüregbe. A beteget ágyba fektetjük, meglazítjuk az öltözetét, és a behajlított térde alá vánkost helyezünk. A listáira hideg borogatást teszünk. Tilos az evés, ivás, úgyszintén gyógyszer alkalmazása. A kórházba fekvő helyzetben szállítjuk a beteget. Nem műtétes kezelés a sérv kötő alkalmazása, amely támasztékként hat a hasfalra, megakadályozza a hasüreg tartalmának a kitolódását. Azokban az esetekben alkalmazható, ha az operáció a beteg életét veszélyeztetné. Azoknál a betegeknél azonban, akiknél a műtét indokolt, ez a kezelés káros is lehet, mivel gyengíti a hasfalat, és az esetleges műtét után komplikációk léphetnek fel. Ellene szól még az is, hogy a' sérvkötőt a betegnek élete végéig használnia kell, tehát hordásával a sérv nem gyógyul meg. Ha a szabadon visszahelyezhető sérv nem okoz különösebb nehézségeket, a 75. életévét betöltött betegeknél a műtéti beavatkozás nem ajánlatos. A terhesség második felében a sérv nem operálható. A műtét szükségességéről a sebész dönt az előzetes belgyógyászati kivizsgálás alapján. Minden esetben jobb fiatalabb korban átesni a műtéten, akkor, amikor a sérv még kisebb terjedelmű, az összenövések még nem fejlődtek ki. és a gyógyulás gyorsabb lefolyású. Előfordulhat, hogy a sérv műtét után kiújul. Ez elsősorban idős embereknél fordul elő. Hogy a kiújulást megelőzzük, a betegeknek a műtét után 4—6 hónapig nem szabad nehéz fizikai munkát végeznie. Fontos még, hogy a beteg a műtét után megtartsa előbbi testsúlyát, ne hízzon. Ha a ki- újulás mégis előfordul, a beteg ismét vesse magát alá a műtétnek. A sérvműtét nem veszélyes, ezért ne halogassuk fölöslegesen. a kizárt sérv pedig azonnali sebészi beavatkozást igényel. Dr. KVASZ LÁSZLÓ, CSc. MÁSODIK OTTHONUNK Ajándék a nemzetközi gyermekévben Önkéntes véradás A Vöröskereszt perbetei (Pribeta) szervezete számos akciót szervezett. A lakosság érdeklődéssel várta dr. Baster- nák Sándor körzeti orvos filmvetítéssel egybekötött egészség- ügyi előadásait a helyes táplálkozásról. a környezetvédelemről, az alkoholfogyasztás és a dohányzás ártalmairól. A szervezet vezetősége önkéntes véradást szervezett, 58- an adtak térítésmentesen vért. Az önkéntes véradók közül hárman: Dékány László, Pinke Béla és Čacho Mihály megkapta a fánsky-emlékérmet, nyolcán az Érdemes véradó és többen a Példás véradó jelvényt, MISÁK RUDOLF
