Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-16 / 29. szám
ÚJ szó 19 78. VII. 16. 19 KOMOR (lei Paris) GYEREKSZÁJ Kovácsné új bundában tér haza. Kisfia agy ideig nézegeti, majd így szól az édesanyjához. — Szegény állat mennyit kellett szenvednie, amíg ezt a bundát felvehette. Kovácsné gyorsan rávágja: — Fiacskám ne beszélj Így az édesapádról! Halászversenyen (Urzica — Bukarest) MEGOLDÁS Egy olasz házaspár veszekszik. — Minden évben újabb gyerek, ez így nem mehet tovább! Tudd meg, Gina, én mától kezdve a folyosón alszom! Mire az asszony halkan megjegyzi. — Ha úgy gondolod, hogy ez segít, nem bánom, aludhatunk a folyosón is. SZÍNHÁZBAN , — Egy ismerősöm tegnap színházban volt, de annyira unalmasnak találta a darabot, hogy a második felvonás után hazament. Óriási botrány letf belőle. — Miért? — ö volt a főszereplő! A Két vicce — Te semmíhózl, nem szégyelled magad? Tegnap este megint részegen jöttél haza! — De szivecském, én tegnap este nem is voltam berúgva! — Micsoda? Még letagadod? Hiszen tegnap este magad is bevallottad! — Ugyan édes, hót lehet egy részeg embernek hinni? EZ IS, AZ IS Korunk hőskölteménye az önéletrajz. * # * A félvezetők csak a ' technikában' alkalmazhatók veszélytelenül, máshol már nem. Z olyan óvatos, hogy amikor megkérdeztem tőle, hány óra van, nem azt felelte: öt perc múlva hét, hanem ezt; öt perc múlva hét órának kellene lennie. • » * Nem ateista az, akinek semmi sem szent. * # * Z-nek ú) öltönye van, csak a könyöke kopott. * # * Minél magasabbra teszed a mércét — annál könnyebben átbújhatsz alatta. Szokatlan felirat a képernyőn: elnézést kérünk a rendező gyengébb minőségéért. ŐSZINTÉN Szilveszterkor egy részeges ember támolyog az utcán. A zsebéből krétát vesz elő, s ezt írja a vendéglő falára. „Ki nem szereti a bort, a dalt, a nőt nem érdemel boldog új esztendőt.“ Arra megy egy másik ember, kibogozza a betűket, aztán dühösen ezt írja alá: „Ha innád savanyú boromat, s a nőmmel élnéd sorsodat az anyósom tanítana dalra, nem írnál Ilyet a falral“ PRÁGÁBAN — Mit gondolsz, mennyi ideig bírja ki az ember víz nélkül? — Azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy sör nélkül legfeljebb két órát! SEJK Két sejk beszélget: — Az utóbbi időben megtetszettek a sportoló típusú nők. — Én is így vagyok vele. Éppen a múlt héten vettem feleségül egy kézilabda csapatot. HANGVERSENYEN Kiss és Kissné hangversenyen ülnek. A férfi egyszer csak megböki az asszonyt: — Nézd, elaludt a szomszédod. Mire az asszony dühösen.- Megbolondultál. Ilyen csekélység miatt miért ébresztesz föl! EGY LEVÉLBŐL ütóirat. Drágám, a levelemben nem tegezlek, mert számítok arra a lehetőségre, hogy az írás a feleséged kezébe kerül ... IGAZSÁG Két munkás beszélget a gyárudvaron. — Tudod öregem, az üzemünk elé minden reggel begurul egy üres hatszáztizenhármas, és kiszáll belőle az igazgató. * VENDÉGLŐBEN Brahovácz a vendéglőben ebédelt. Az étkezés után odahívta a pincért: — Mondja uram, miért ajánlgatja mindenkinek a rizses húst, amikor az szinte ehetetlen? — Őszinte leszek, uram. Azért ajánlom mindenkinek, mert ha estig nem fogy el, akkor nekünk kell megenni vacsorára. — Tudja, az orvosom sok sportot ajánlott a természetben (Sztrsel — Szófia) LAKÓTELEPEN — Kutyát kellett vennem, mert különben nem találnék haza (Krokogyil) SZVJATOSZLAV SZPASSZKIJ A CSÉSZE 1. — Jó neked — mondta Fegya Viktornak, a szomszédjának. — Te nőtlen vagy. Viktor elgondolkodott és így válaszolt: — Hát, tudod, megvan ennek a jó oldala is, meg a rossz oldala is. — Most is, például — mondta Fegya — itt a nyakunkon március nyoicadika. Fogalmam sincs, mit vegyek Olgának ajándékba. — Ez is probléma? Elszaladsz a boltba és veszel neki valamit. Mondjuk egy púderdobozt meg egy üveg kölnit. — Nem használ sem púdert, sem kölnivizet — mondta Fegya. — Csak a száját festi. — Hát akkor rúzst ajándékozz neki. — Hm, rúzst. Az áruházban nagy belőle a választék, kapható az összes színárnyalatokban. Mit tudom én, milyen színű rúzst használ. Meg aztán az a divattól is függ. Télen a sárgarépa színű volt a divatos. De most már lehet, hogy nem a répaszíhű, hanem a para dicsőm- vagy baklazsán színű a divat. Mit tudhatnám én, milyen kell neki, mikor ott az áruházban is a nők csak egész napon át ácso- rognak a temérdek színű rúzs előtt, de választani ők maguk sem tudnak. — Hát akkor vegyél neki valamit a konyhába — mondta Viktor. — Valami gyorsfor- ralőt vagy néhány lábast. — Megsértődik. Azt fogja mondani, hogy azt az egész család használja majd. — No jól van — mondta Viktor. — És valami csecsebecse? Fegya legyintett: — Ugyani Az olyasmiben aztán az ördög sem Ismeri ki magát. Voltam a díszműáruosz tályon. Van ott mindenféle karika, nyakbavaló, aranyozott mütyürke... De senki sem vesz: meg egyiket sem, a nők közönyösen »mennek el mellettük. Vagyis mostanában nem viselnek ilyesmit. Ami pedig divatos lenne, azt nem kapni. A polcok csak a divattalan kacatokkal vannak tele. — Hát akkor — mondta Viktor — vegyél neki csészét. A csészék fütyülnek a divatra. És magam is láttam nagyon szép csészéket darabonként 6 rubeles árban. Tányérka is van hozzájuk. Arany betűkkel rá is Írathatod: „Olecskánák Fegyecskától“, vagy „Olenykának Fegyenkától“. Ez jó lesz, nem? — Vannak csészéi — mondta Fegya. — Szépek, csíkosak. Tőlem kapta őket március nyol cadikára. — Azóta eltörhettek — mondta Viktor. — Ö vigyáz rájuk — sóhajtott Fegya. — Nem baj — erősködött Viktor. — Törd össze őket te. Mintha véletlenül tennéd. — Nem fog sikerülni — sóhajtott Fegya. — Ehhez artistának kellene lennem. — Ugyan. Beveszel két féldecit, és mintha részeg lennél, érted? Mintha elvesztenéd az egyensúlyodat és véletlenül levered a csészéket. — Igen? — kérdezte Fegya reménykedve. 2. — Kellemes Nőnapot! — mondta Fegya Viktornak. — Nini, Fegya! Nos, mi van az ajándékkal? — érdeklődött Viktor. — Hát először ment minden úgy, ahogy kí- terveztük. Tegnap Ittasan érkeztem haza, és lesodortam mindent, ami az utamba került.- Hogy meggyőzően játsszam a szerepemet, először három tányérkát vertem le, aztán következtek a csészék. Szóval kitűnően sikerült, csak arra nem számítottam, hogy az egyik csészében tea Is van, ezért leforráztam a kezemet. Olga persze kiabált, hiszen még soha nem látott engem így, de számomra is szokatlan yolt a helyzet, tehát le is vertem még néhány apróságot: egy hőpalackot, meg egy porcelán teáskannát. Az egyik ablaküveget Is kinyomtam. Aztán lefeküdtem. Ma reggel felkeltem, a konyha nyitva volt, Olga pedig eltűnt. Egy levélkét hagyott ott. Visszament a mamájához — ez állt a levélben. Meg ez: Szép ünnepet rendeztél nekem, te alkoholista. Míg élek, nem fogom elfelejteni. — És most mi lesz? — kérdezte Viktor. — Mi lenne? — sóhajtott egy nagyot Fegya. — Beüvegezem az ablakot, aztán megyek az anyósomhoz. Bocsánatot kell kérnem. Te nőtlen vagy, te ezt nem érted. — Hát akkor fogd az új csészét és vidd el Olgának, hadd örüljön — javasolta Viktor. — Elvinném, de azt is összetörtem — vallotta be Fegya. — De azt csak ma reggel. Mérgemben, hogy így elsikerült a dolog ... SÁGI TÓTH TIBOR fordítása
