Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-24 / 52. szám
mam %y VÉGI mm NÉLKÜL G ömörhorka (Gemerská Hörka) sorsa összefonódott a közel százéves cellulózgyárral, mely 1,882- ben épült. Ekkor a gyár évi termelése 3500 tonna cellulóz volt, s ezzel főleg a szlabosi (Slavosovce) papírgyár igényeit elégítette ki. Ma a gyár évi termelése 30 ezer tonna cellulóz és 1100 tonna kartondoboz. A kapitalizmus korszakában a profit főleg a tulajdonost gazdagította, ma a nyereséget a gyár bővítésére, korszerűsítésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására használják fel. Lakóházak tucatja, üzemi klub, sporttelep, fürdőmedence, orvosi rendelő épült, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Gömörhorka munkásmozgalma is nagy múltra tekint vissza. A cellulózgyárban a munkások 1918-ban kezdtek szervezkedni, ekkor alapították meg a szociáldemokrata pártot. Az üzemi tanács már 1919-ben megkezdte munkáját, melynek első elnöke Sü- rög Béla volt. A kommunista pártot 1921-ben Dusza Lajos, Szkokán Sándor és Barna István szervezte meg. A burzsoá köztársaságban a gyár munkásai, a kommunisták vezetésével számos sztrájkot és tüntetést szerveztek. A cseh burzsoázia 1926 őszén elrendelte a gyár leszerelését. Ezt is a kommunisták akadályozták meg a CSKP 1927. január 23-án Pel- sőcön (Plesivec) tartott területi konferenciáján, amelyen Element Gottwald elvtárs is részt vett. A Hitler- és a Horthy-fasiszták is kísérletet tettek a gyár leszerelésére, s ezúttal is a kommunisták érdeme volt, hogy maradt. A gyár munkásainak, kommunistáinak harcos politikai és forradalmi magatartása mindig meghatározó volt a gyár életében. A nagyon igényes feladatokat mindig sikerrel oldották és oldják meg. 1958-tól folyamatosan teljesítik, illetve túlteljesítik a tervet. A gyár a rendkívüli munkaeredményekért több párt- és állami kitüntetést kapott, köztük az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést is. Amikor először hallottam kiváló eredményeikről, kíváncsivá tett, mi ennek a titka? Erről beszélgettem Balázs Istvánnal, a gyár igazgatójával. — Lassan harminc éve dolgozom itt — mondja —, hosszú évekig voltam igazgatóhelyettes, s gyárunk irányításában már akkor is a kollektív vezetés elve érvényesült. Hét éve vagyok igazgató, és én is ezt az utat járom. A vezetők és a dolgozók jól összehangolt kollektív munkája nemcsak a folyamatos tervteljesítést, hanem a minőségi munkát is lényegesen meghatározza. Például termékeinknek csak három ezreléke hibás. Ez az évi 150 millió bruttó termelési értékhez viszonyítva szinte elenyésző. — Egy gyár életében, kiváltképpen a minőségi és mennyiségi munkában mindig meghatározó a szakképzettség, a gyártási technológia fejlettsége, ezek a korszerű termelés kulcskérdései. Önök hogyan állnak e téren? — Üzemünkben 600 munkás dolgozik, ennek 80 százaléka törzsgárda- tag, tehát jól képzett, minden tekintetben nagyon megbízható dolgozók. A felvett fiatalok nagy többsége is betanított szakmunkás. Évente 15 betanított fiatal szakmunkást veszünk fel a testvérüzemek szaktanintézeteiből. Szakmai továbbképzésük az üzemen belül biztosított. Negyven dolgozónk elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is munkaviszonyban maradt. A fiatalok egy részét melléjük osztjuk be dolgozni. Tőlük nemcsak a szakma fogásait sajátítják el alaposabban, hanem a munka szere- tetét, a példamutató helytállást is. Ez nagy nyereség üzemünk számára. Így a fiatalok két-három éven belül jó szakemberekké válnak, és hűek maradnak a gyárhoz is. — Ma már egyre több üzemben fontos szerepet tölt be a szocialista mun- kabrigádmozgalom. Így van ez itt is? — Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy igen. A szocialista munka- brigádok nélkül mi sem mutathatnánk fel kimagasló eredményeket., Már kezdetben sikerült ezt a mozgalmat is jól megszerveznünk. A brigádtagok komolyan és megtiszteltetésnek veszik, hogy szocialista munkabrigádban dolgozhatnak. Ez erősíti a kollektív szellemet is. Jelenleg üzemünkben tizenkét szocialista munkabrigád működik. A bronz fokozatot már elnyerték, összesen 250 dolgozó kapcsolódik be e mozgalomba. S ami lényeges, többségük fiatal. Az idei munkafelajánlásuk értéke kétmillió korona, és vállalták, hogy a termelési tervet december 25-ig teljesítik. — Állják a szavukat? — ígéretüket még mindig megtartották. Ez most is így van. Igaz, ígéreteinket mi is valóra váltjuk. így a bizalom kölcsönös. — Mit tesznek még a szocialista munkabrigádok? — ök felelősek azért is, hogy tagjaik ne csak a munkában, hanem a magánéletükben is példamutatók legyenek. Elsősorban az ivásra gondolok. Ezt a brígádbizalmik ellenőrzik. Persze, nem az üzemen belüli ivásra gondolok, itt ilyesmiről szó sem lehet. A korszerű termelési technológia is kizárja a szeszfogyasztást. Hiszen „másnaposán“ e gépek mellé nem állhatnak. Ilyen gondjaink tehát nincsenek. — És egyéb gondok? — Attól függ, mire gondol. — Például a munkaerőhiányra. — Munkaerőgondunk lényegében nincs. De az egyes szakágazatokban akad ilyen jellegű probléma is. Például kevés a jelentkező a fakéreg- hántásra, favágásra stb. Ezek a munkaterületek a fiatalok számára kevésbé vonzóak, pedig itt a legjobb a kereset. — S a megoldás? — Egyelőre a nyugdíjasok még elvégzik e munkát. De igyekszünk célszerű és gazdaságos megoldást találni e problémára is. —- Milyen a kereseti lehetőség? — Az átlagos havi bér az idén elérte a 2520 koronát. Tehát dolgozóink számításaikat is megtalálják, ez Is erősíti kötődésüket a gyárhoz. Más- fedől pedig, aki a cellulózgyártásban nő fel, az megszokja és meg is szereti ezt a munkát, s nem szívesen cseréli fel más munkakörrel még akkor sem, ha esetleg máshol egy-két száz koronával többet keresne. Volt rá példa, hogy aki elment, néhány hónap múlva vissza is jött. — Mi az üzem fő gyártási profilja? — Üzemünk évi termelésének 95 százaléka cellulóz, három százaléka csomagolópapír, egy százaléka kartondoboz, s egy százalék pedig egyéb termék. — Van-e a gömöri cellulózgyárban év végi hajrá? — Nincs, mert mi egész éven keresztül egyenletesen teljesítjük a tervet. Erre mindig nagyon ügyelünk. — A gyár négy év múlva ünnepli fennállásának századik évfordulóját. A jelentős jubileumig van-e kilátás az üzem további fejlesztésére, korszerűsítésére és új termékek gyártásának bevezetésére? — E kérdésekre a közeljövőben várjuk mi is a végleges választ. Mindenesetre a hetedik ötéves tervidőszakban ezekre is sor kerül. A feltételezett beruházási költségünk eléri majd a 300 millió koronát. Ennek nagyobb részét az államtól kapjuk, amit természetesen vissza kell majd fizetnünk. így 1985-ig az évi bruttó termelési értékünk eléri a 220 millió koronát. Épül egy új üzemrészleg is, ahol hullámpapírból készítünk majd kartondobozokat törékeny áruk — rádió, televízió stb. — szállítására. A dolgozók száma is háromszázzal nő, ennek 80 százaléka nő lesz majd. Tehát továbbra is biztosított a jó öreg gömörhorkai cellulózgyár dinamikus fejlődése és korszerűsítése. S így új munkalehetőség nyílik majd a horkai és pelsőci lányok, asz- szonyok számára. TÖRÖK ELEMÉR R égen a falu társadalmának egyik legnagyobb réme a fertőző állatvész volt. Mert ha egy háznál felütötte a fejét, kisvártatva elhullott a környék állatállományának a java, és ahol nem volt állatorvos — márpedig a legtöbb helyen nem volt — ott segítség sem volt. A parasztember számára az állatállomány elveszítése pedig egyenlő volt a tönkremenéssel. A népies állatgyógyászat évszázadok tapasztalatain nyugvó módszereivel és1 receptjeivel tudott ugyan segíteni egyedi esetekben, amikor hasmenést, vagy felfúvódást kellett gyógyítani, de tehetetlen volt a fertőző betegségekkel szemben. A fertőző betegségek — mint a pestis, az orbánc, a száj- és körömfájás, fertőző elvetélés, fertőző tüdőgyulladás — ma is fenyegeti az állatállományt, sőt fokozott mértékben veszélyesek, mivel a tömeges állattartás - folytán könnyebben terjednek. Éppen ezért nélkülözhetetlen a huszadik század állattenyésztésében az állandó állategészségügyi felügyelet. Vajon milyen a helyzet az állategészségügyi gondoskodást illetően a nagykürtösi (Veik? KrtíS) járásban, az Ipoly mente mezőgazdasági üzemében. A járási székhelyen működő állategészségügyi központ egyik kirendeltsége Apátújjalun (Opatová No- vá Vés) van. Itt nyolc állatorvos és öt technikus dolgozik. A kirendeltség vezetője dr. Skerlec Jőzsej állatorvos, vele beszélgettünk a központ munkájáról és feladatairól. — Hét mezőgazdasági üzem állatállománya tartozik a kirendeltségünkhöz. Ez kilencezer szarvas- marhát és húszezer sertést Jelent. Ha ekkora állományban felütné a fejét valami járványos betegség, annak beláthatatlan következményei lennének, mert ez az állatállomány biztosítja az egész járás hús és tejtermelésének a felét. Éppen ezért a mi első és legfontosabb feladatunk a baj megelőzése. • Miből áll a megelőzés? — Három alapszabálya van. A legfontosabb a higiéniai előírások szigorú megtartása, az állomány állandó ellenőrzése és a védőoltás. Visszatérve az ellenőrző, vagyis a szűrővizsgálatokra: például a fertőző tüdőgyulladás megelőzéséhez szükséges időnként tejmintát venni minden egyes fejőstehéntől. A további Vizsgálat már könnyen kimutatja a kórokozó jelenlétét. A védőoltás szerepe is felbecsülhetetlen. Tuberkulózis ellen évente háromszor oltunk, de a többi fertőző betegségnél is megszabott az oltás gyakorisága. • Ezzel még bizonyára nem merül ki az állatorvos munkája, hiszen ennyi állat között naponta akad beteg vagy sérült, amely gyógyításra szorul. ' ■ — így van, mert ha állatállományról beszélünk, sok-sok ezer állatra gondolunk. Nem csoda hát, ha naponta adódnak olyan esetek, amikor sürgős segítségre van szükség. Például egy komplikált ellés, lábtörés, emésztési zavar stb. Ilyesmi nemcsak nappal fordul elő, hanem éjszaka is. Éppen ezért állandó ügyeletet tartunk. Sem 'a hétvége, sem az ünnep nem kivétel ez alól. Skerlec doktor működési területe a Kőkeszi (Ko- sihy nad Iplom) Egységes Földművesszövetkezet, de mivel ő maga Ipolybalogon (Balog nad Iplom) lakik, sürgős esetekben a helybeli efsz is igénybe veszi a segítségét. ^ • Érdekelne bennünket, milyen alapelvek érvényesülnek a gyógyításban. Mondana erről is valamit? s — A humán gyógyítás alapelve: mindenáron megmenteni az ember életét és visszaadni az egészségét. Az állatgyógyászatban pedig tiifferenciáltan járunk el. Minden megbetegedésnél feltesszük a kérdést, érdemes-e gyógyítani? Legtöbbször a betegség neme és az állat termelékenysége dönti el a kérdést. Például egy komplikált lábtörés esetében jobb vágóhídra küldeni az állatot, mint hetekig vagy hónapokig kezelni, miközben teljesen leromo'lhat a kondíciója. Vannak könnyebb lefolyású kórok, amelyek gyógyítására szükség van. Ilyen a borjak légzőszervi megbetegedései, vagy a vemhes tehenek hüvelyduzzanata. • Melyek az állatgyógyászat legfontosabb eszközei és feltételei? — A feltételekkel kezdeném. Ezek közül a legfontosabb az alapos szaktudás és a gyakorlat. Nélkülözhetetlen az állattenyésztőkkel való jó együttműködés is. Az eszközök közül legfontosabbként az oltóanyagot említeném, továbbá a jó minőségű laboratóriumi felszerelést és a különféle módszereken kívül a kellő mennyiségű gyógyszert. És még valamit meg kell említeni, ami konkrétan nem hangzott el, de dr. Skerlec József minden szavából jól kivehető: a felelősségtudat, az együttérzés, a türelem, ami az állatorvos munkájához nélkülözhetetlen. KOVÁCS ELVJRA FELELŐSSÉG, EGYÜTTÉRZÉS, TÜRELEM Beszélgetés az állategészségügy fontosságáról 1978. XII. 24. 6 A cellulózgyár látképe (Barna Kálmán felvétele)
