Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-02 / 27. szám
ozsriL is 1978. II. 2. U * * nnepel a falu, zászlódísz- be öltöztek utcái. A művelődési otthon homlokzatán lévő transzparensről nagy betűkkel olvasható: Üdvözöljük a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő mezőgazdasági üzemek képviselőit. A nagyteremben a köszöntő beszédek után átadják Michal Zálusky- nak, a jelsőszeli (Horné Sali- by) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz elnökének a Szovjet—Csehszlovák Baráti Szövetség szaratovi területi bizottságának vándorzászlaját. A vendégek között volt Anatollj Alekszandrovics Ovszjannyikov, a Szovjetunió bratislavai konzulja. Az ünnepi gyűlés után a szövetkezeti „család“ több tagjával beszélgetek. Alig kell őket kérdezni, elmondják, merre jártak, mit láttak barátaiknál, milyen tapasztalatokkal tértek haza. Andrikovics József, az üzemi pártszervezet elnöke így emlékszik vissza élményeire: — Kétszer is jártam a Szov— Minden évben több csoportot küldünk a Szovjetunióba. A kölcsönös látogatások már hagyománnyá váltak. Nemrég fogadtunk egy 35 tagú szovjet csoportot. Én szintén kétszer jártam a Szovjetunióban, az ottani kolhozokban nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztem Irányító munkámhoz. A Szaratov melletti numszki baromfitenyésztő kísérleti gazdaságban főleg szakismeretekkel gazdagodtam. Évente 18—20 szövetkezeti tag számára tesz szűk lehetővé a tapasztalat- szerzést. Michal Farkas, az állattenyésztési részleg - vezetője a Krasznodar melletti 10 000 hektáros Lenin Kolhozba látogatott el. Az ottani baromfi- tenyésztők már az 1973-as évben elérték tyúkonként az évi 240 tojást, a tehenek évi átla gos tejhozama pedig 3200 liter volt. A legjobban az a korszerű berendezés ragadta meg a figyelmét, amellyel napraforgó- és más hulladékból értékes taraj Zelenák üzemgazdász csak egy adatot közöl. A múlt év végén 12 millió korona volt a folyószámlájukon. Nem szorulnak hitelre. A szövetkezet a Bondor József szerint a zöldségtermesztő csoport hamarosan megkapja a „Csehszlovák —Szovjet Barátság“ nevet jetunióban. Mindig testvérként fogadtak. Tavalyelőtt a barátságvonattal utaztam. Sose felejtem el azokat a kedves, őszinte szovjet embereket. A szovjet küldöttség viszontláto- gatása után még szeretnénk eljutni a Szovjetunióba, hogy tanuljunk tőlük, illetve közösen megvitassuk a tapasztalatainkat. Ebben a szellemben beszélt Michal Záluskij, az efsz elnöke is: Andrikovics József, az üzemi pártszervezet elnöke karmánypogácsát készítettek. Amikor hazatért, javasolta, hogy itthon is hasonló módon használják fel a hulladékokat a takarmányalap bővítésére. Milan Kováé, az ellenőrző bizottság elnöke örömtől sugárzó arccal emlegeti, hogy a múlt évben részt vehetett a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának ünnepségein. Az egyik legnagyobb eredménynek a szovjet búzafajták meghonosítását tartja szövetkezetükben. — Pár évvel ezelőtt még csak 19—20 mázsás hektárhozamot értünk el búzából, ma már a szovjet búzafajták több mint 50 mázsát teremnek hektáronként. — Így van — hagyja rá az elnök, és belelapoz jegyzetfüzetébe. — 1300 hektáron 54.56 mázsás hektárhozamot értünk el búzából, annak ellenére, hogy a talajvíz jelentős káro kát okozott. Becslésem szerint idén meglesz a 60 mázsás hektárhozam a szovjet búzafajták- ből. Különösen az lljicsovka és a Jubilejnaja ígér gazdag termést. Többen beszélnek a szovjet mezőgazdasági gépek előnyei ről. Megbízhatóak és jó minőségű munkát végeznek. Stefan Lauro gépesítő most 'arra törekszik, hogy valamilyen módon kendercséplőgépet vásárolhasson a Szovjetunióból. i — Hallottam, hogy nagyon jól dolgoznak ezek a cséplőgépek — mondja. — Jő lenne belőlük néhány. Nagyon megkönnyítené munkánkat. Alakul a kép a szövetkezetről. Sárkány József, az efsz al- elnöke, a zöldségtermesztő részleg vezetője arról beszél, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is harmincezer koronával teljesítették túl a zöldségeladási tervet. Különösen jól dolgozik Bondor László vezetésével a Csehszlovák—Szovjet Barátság név elnyeréséért versenyző 19 tagú kollektíva. JuNagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának évében kapta meg a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet. Megérdemelten, amint azt a mostani versenyben való helyezésük is bizonyítja. A közép-szlovákiai kerület mező- gazdasági szakembereitől már több alkalommal hallottam azt a véleményt, hogy szerencsésebb helyzetnek tartható, ha a kelleténél akár jóval is csapadékosabbak, mintha szára- zak, forrók a tavaszi és a nyáreleii hetek. Az esős években ugyanis legalább jő, de nem ritkán kiváló takarmánv- termésre lehet számítani. így az állat állomány különösebben nem sínyli meg a csapadékom időjárás okozta egyéb hozamcsökkenéseket. Bármennyire helytálló is ez a megállapítás, a Söregi (Surice) Egységes Földművesszövetkezet dolgozói közül már senki sem kívánja az esőt. Az idei tavasz kezdete óta nemcsak a kelleténél, hanem már szinte az egész évre szükséges mennyiségnél is több csapadék áztatta a földeket. — Az idén meg úgyszólván alig voltak olyan napok nálunk, amikor a mezei munkavégzést ne zavarta volna meg az eső — panaszolta Pölhös Károly mérnök, a CSKP KB póttagja, a szövet kezet elnöke. — Egy ízben huszonnégy óra alatt 20 milliméternyi esőt is kaptunk. Március húszadikától május huszonkettedikéig pedig összesen 170 milliméter csapadékot mértünk, és azt követően egy ideig is csaknem mindennaposak voltak a kiadósabb záporok és zivatarok. A szövetkezet dolgozóinak sajnos nemcsak ennyi gondot okozott a tavaszi időjárás kedvezőtlen alakulása. A nagy kiterjedésű szőlészetben —, ahol a telepítés óta állandó nagy gonddal végzik a művelést — májusban két éjszaka alatt lefagyott a szépnek mutatkozó termés mintegy 80 százaléka. Amint azt Július Strietovskjj, a termesztési részleg vezetője elmondta, a szőlészetben estéről reggelre keletkezett anyagi kár összege eléri a kétmillió 400 ezer koronát. A májusi fa gyök azonban a szövetkezeti gyümölcsöst sem kímélték meg. A kajszibarackfák várt termése teljesen, az őszibarack csaknem 50 százaléka, valamint az ugyancsak szépnek ígérkezett almatermés mintegy 40—45 százaléka szintén lefagyott, ami további 400 000 koronás kárt jelent. Ezt a veszteséget és a sok csapadék miatti esetleges többi hozamcsökkenést természetesen semmiképpen sem lehet behozni, ellensúlyozni a takarmánynövények tavalyihoz képest jobbnak mondható termésével. — Az elmúlt évben zöld állapotban számolva összesen 430 vagon tömegtakarmány termett a határunkban — magyarázta — Pajger Nóra mérnök, a szövetkezet takarmánytermesztési agro- nómusa. — Az idén a nagyobb gonddal végzett növényápolásnak, a jobb és tápanyagdúsabb trágyázásnak, s nem utolsósorban a több nedvességnek köszönhető, hogy az első kaszálás hozama alapján mintegy 120 vagon zöldanyaggal számítunk többre. — Mennyit sikerül ebből az állatállomány számára tartósítani?- ■ Ami a silózásra kerülő takarmányokat illeti, teijes egészében fedezzük az állattenyésztés szükségletét. A többi takarmánnyal viszont csak mintegy 70 százalékban. Szövetkezetünknek ugyanis mindössze 803 hektár szántóföldje van. Ennek legnagyobb részén pedig gabonatermesztéssel foglalkozunk. Számításaink szerint azonban még így is legalább 6000 mázsa szalmát kell majd egyebeken kívül vásárolnunk az állatállomány megfelelő ellátása érdekében. A szövetkezet szakembereit már huzamosabb ideje foglalkoztatja ez a probléma. Ezért az idei év elején úgy határoztak, hogy 25 hektár gyenge minőségű legelő intenzív megművelésével, fejtrágyázással próbálnak több takarmányhoz jutni. Amint az most látható, nem veszett kárba az elvégzett munka. Ez pedig azért is fontos, mert a lucernát termő parcellán már nem lehet nagy hozamot várni. Negyedik éve kaszálják a húszhektáros táblát. • — Mivel a takarmányokból nem vagyunk önellátók, fokozottan arra törekszünk, hogy a lehető legjobban, legésszerűbben gazdálkodjunk a nálunk megtermő, illetve az évenként összesen rendelkezésünkre álló mennyiséggel. Ezért határoztuk el nem rég a takarmány szemcséző berendezés megvásárlását is, amelyet már jő eredménnyel üzemeltetünk. Segítségével a korábbihoz visszonyítva sokkal jobban hasznosítjuk a szalmát, amelyet 70 százalékos részarányban adagolunk a granulált takarmány készítésékor. Ehhez kér (verjük aztán a melaszt és a koncentrált takarmányt. Az állattenyésztés megnövekedett feladatainak teljesítéséhez természetesen nemcsak a mennyiségi szempontok fontosak. Mindig nagyon sok múlik a takarmányok minőségén is, ami megköveteli a késedelem nélküli betakarítást, konzerválást. A meleg, párás időjárás következtében gyorsan elöregedhet a növényzet. — A betakarítási munkákból szövetkezetünk dolgozói mellett községünk tömegszervezeti tagjai is kiveszik részüket — mondta Pölhös Károly. — Ez már amolyan hagyománynak számít nálunk. Tavaly például a vadászok 100 mázsa szénát takarítottak be. Akkor harmincötén voltak, most viszont legalább ötvenen. Minden vadász segítőtársnak egy családtagot is „beszervezett“. A sportolókkal, illetve az ifjúsági szervezet tagjaival együtt összesen negyvenhektáros területet vállaltak el egy szombat-vasárnapra. Ott, ahol nem dolgozhatunk a gépekkel, ők végzik el a kaszálást is. Másutt pedig a rakodásban, a behordásban segítenek, illetve segítettek a tömegszervezetek tagjai. Nem utolsósorban ezeknek is köszönhető, hogy június közepére biztos helyre, fedél alá került az első kaszálás termése. LALO KÁROLY NEHÉZ NAPOK UTÁN MEGKAPTAK A VÁNDORZÁSZLÖT Michal Zálusky, az efsz elnöke (jobbról) ás Sárkány József a vándorzászlóval Ün nepi díszben a művelődési ház. BÁLLÁ JÓZSEF
