Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-02 / 27. szám

ozsriL is 1978. II. 2. U * * nnepel a falu, zászlódísz- be öltöztek utcái. A mű­velődési otthon homlokzatán lévő transzparensről nagy be­tűkkel olvasható: Üdvözöljük a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő mezőgazdasági üzemek képviselőit. A nagy­teremben a köszöntő beszédek után átadják Michal Zálusky- nak, a jelsőszeli (Horné Sali- by) Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Efsz elnökének a Szov­jet—Csehszlovák Baráti Szö­vetség szaratovi területi bi­zottságának vándorzászlaját. A vendégek között volt Anatollj Alekszandrovics Ovszjannyikov, a Szovjetunió bratislavai kon­zulja. Az ünnepi gyűlés után a szö­vetkezeti „család“ több tagjával beszélgetek. Alig kell őket kér­dezni, elmondják, merre jártak, mit láttak barátaiknál, milyen tapasztalatokkal tértek haza. Andrikovics József, az üzemi pártszervezet elnöke így emlék­szik vissza élményeire: — Kétszer is jártam a Szov­— Minden évben több cso­portot küldünk a Szovjetunióba. A kölcsönös látogatások már hagyománnyá váltak. Nemrég fogadtunk egy 35 tagú szovjet csoportot. Én szintén kétszer jártam a Szovjetunióban, az ottani kolhozokban nagyon sok hasznos tapasztalatot szerez­tem Irányító munkámhoz. A Szaratov melletti numszki ba­romfitenyésztő kísérleti gazda­ságban főleg szakismeretekkel gazdagodtam. Évente 18—20 szövetkezeti tag számára tesz szűk lehetővé a tapasztalat- szerzést. Michal Farkas, az állatte­nyésztési részleg - vezetője a Krasznodar melletti 10 000 hektáros Lenin Kolhozba láto­gatott el. Az ottani baromfi- tenyésztők már az 1973-as év­ben elérték tyúkonként az évi 240 tojást, a tehenek évi átla gos tejhozama pedig 3200 li­ter volt. A legjobban az a kor­szerű berendezés ragadta meg a figyelmét, amellyel napraforgó- és más hulladékból értékes ta­raj Zelenák üzemgazdász csak egy adatot közöl. A múlt év vé­gén 12 millió korona volt a folyószámlájukon. Nem szorul­nak hitelre. A szövetkezet a Bondor József szerint a zöld­ségtermesztő csoport hamaro­san megkapja a „Csehszlovák —Szovjet Barátság“ nevet jetunióban. Mindig testvérként fogadtak. Tavalyelőtt a barát­ságvonattal utaztam. Sose fe­lejtem el azokat a kedves, őszinte szovjet embereket. A szovjet küldöttség viszontláto- gatása után még szeretnénk el­jutni a Szovjetunióba, hogy tanuljunk tőlük, illetve közösen megvitassuk a tapasztalatain­kat. Ebben a szellemben beszélt Michal Záluskij, az efsz elnö­ke is: Andrikovics József, az üzemi pártszervezet elnöke karmánypogácsát készítettek. Amikor hazatért, javasolta, hogy itthon is hasonló módon használják fel a hulladékokat a takarmányalap bővítésére. Milan Kováé, az ellenőrző bi­zottság elnöke örömtől sugárzó arccal emlegeti, hogy a múlt évben részt vehetett a Szovjet­unióban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának ünnepségein. Az egyik legnagyobb eredménynek a szovjet búzafajták meghonosí­tását tartja szövetkezetükben. — Pár évvel ezelőtt még csak 19—20 mázsás hektárho­zamot értünk el búzából, ma már a szovjet búzafajták több mint 50 mázsát teremnek hek­táronként. — Így van — hagyja rá az elnök, és belelapoz jegyzetfü­zetébe. — 1300 hektáron 54.56 mázsás hektárhozamot értünk el búzából, annak ellenére, hogy a talajvíz jelentős káro kát okozott. Becslésem szerint idén meglesz a 60 mázsás hek­tárhozam a szovjet búzafajták- ből. Különösen az lljicsovka és a Jubilejnaja ígér gazdag ter­mést. Többen beszélnek a szovjet mezőgazdasági gépek előnyei ről. Megbízhatóak és jó minő­ségű munkát végeznek. Stefan Lauro gépesítő most 'arra tö­rekszik, hogy valamilyen módon kendercséplőgépet vásárolhas­son a Szovjetunióból. i — Hallottam, hogy nagyon jól dolgoznak ezek a cséplőgé­pek — mondja. — Jő lenne be­lőlük néhány. Nagyon meg­könnyítené munkánkat. Alakul a kép a szövetkezet­ről. Sárkány József, az efsz al- elnöke, a zöldségtermesztő részleg vezetője arról beszél, hogy a kedvezőtlen időjárás el­lenére is harmincezer koroná­val teljesítették túl a zöldség­eladási tervet. Különösen jól dolgozik Bondor László vezeté­sével a Csehszlovák—Szovjet Barátság név elnyeréséért ver­senyző 19 tagú kollektíva. Ju­Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának évében kapta meg a Csehszlo­vák—Szovjet Barátság nevet. Megérdemelten, amint azt a mostani versenyben való helye­zésük is bizonyítja. A közép-szlovákiai kerület mező- gazdasági szakembereitől már több alkalommal hallottam azt a vé­leményt, hogy szerencsésebb helyzet­nek tartható, ha a kelleténél akár jó­val is csapadékosabbak, mintha szára- zak, forrók a tavaszi és a nyáreleii he­tek. Az esős években ugyanis legalább jő, de nem ritkán kiváló takarmánv- termésre lehet számítani. így az állat állomány különösebben nem sínyli meg a csapadékom időjárás okozta egyéb hozamcsökkenéseket. Bármennyire helytálló is ez a meg­állapítás, a Söregi (Surice) Egységes Földművesszövetkezet dolgozói közül már senki sem kívánja az esőt. Az idei tavasz kezdete óta nemcsak a kel­leténél, hanem már szinte az egész évre szükséges mennyiségnél is több csapadék áztatta a földeket. — Az idén meg úgyszólván alig vol­tak olyan napok nálunk, amikor a me­zei munkavégzést ne zavarta volna meg az eső — panaszolta Pölhös Károly mérnök, a CSKP KB póttagja, a szövet kezet elnöke. — Egy ízben huszonnégy óra alatt 20 milliméternyi esőt is kap­tunk. Március húszadikától május hu­szonkettedikéig pedig összesen 170 milliméter csapadékot mértünk, és azt követően egy ideig is csaknem min­dennaposak voltak a kiadósabb zápo­rok és zivatarok. A szövetkezet dolgozóinak sajnos nemcsak ennyi gondot okozott a tava­szi időjárás kedvezőtlen alakulása. A nagy kiterjedésű szőlészetben —, ahol a telepítés óta állandó nagy gonddal végzik a művelést — májusban két éj­szaka alatt lefagyott a szépnek mutat­kozó termés mintegy 80 százaléka. Amint azt Július Strietovskjj, a ter­mesztési részleg vezetője elmondta, a szőlészetben estéről reggelre keletke­zett anyagi kár összege eléri a két­millió 400 ezer koronát. A májusi fa gyök azonban a szövetkezeti gyümöl­csöst sem kímélték meg. A kajsziba­rackfák várt termése teljesen, az őszi­barack csaknem 50 százaléka, vala­mint az ugyancsak szépnek ígérkezett almatermés mintegy 40—45 százaléka szintén lefagyott, ami további 400 000 koronás kárt jelent. Ezt a veszteséget és a sok csapadék miatti esetleges többi hozamcsökkenést természetesen semmiképpen sem lehet behozni, ellen­súlyozni a takarmánynövények tavalyi­hoz képest jobbnak mondható termé­sével. — Az elmúlt évben zöld állapotban számolva összesen 430 vagon tömegta­karmány termett a határunkban — ma­gyarázta — Pajger Nóra mérnök, a szövetkezet takarmánytermesztési agro- nómusa. — Az idén a nagyobb gonddal végzett növényápolásnak, a jobb és tápanyagdúsabb trágyázásnak, s nem utolsósorban a több nedvességnek kö­szönhető, hogy az első kaszálás hoza­ma alapján mintegy 120 vagon zöld­anyaggal számítunk többre. — Mennyit sikerül ebből az állatál­lomány számára tartósítani?- ■ Ami a silózásra kerülő takarmá­nyokat illeti, teijes egészében fedez­zük az állattenyésztés szükségletét. A többi takarmánnyal viszont csak mint­egy 70 százalékban. Szövetkezetünk­nek ugyanis mindössze 803 hektár szántóföldje van. Ennek legnagyobb ré­szén pedig gabonatermesztéssel fog­lalkozunk. Számításaink szerint azon­ban még így is legalább 6000 mázsa szalmát kell majd egyebeken kívül vá­sárolnunk az állatállomány megfelelő ellátása érdekében. A szövetkezet szakembereit már hu­zamosabb ideje foglalkoztatja ez a probléma. Ezért az idei év elején úgy határoztak, hogy 25 hektár gyenge mi­nőségű legelő intenzív megművelésével, fejtrágyázással próbálnak több takar­mányhoz jutni. Amint az most látható, nem veszett kárba az elvégzett mun­ka. Ez pedig azért is fontos, mert a lu­cernát termő parcellán már nem lehet nagy hozamot várni. Negyedik éve ka­szálják a húszhektáros táblát. • — Mivel a takarmányokból nem va­gyunk önellátók, fokozottan arra tö­rekszünk, hogy a lehető legjobban, leg­ésszerűbben gazdálkodjunk a nálunk megtermő, illetve az évenként összesen rendelkezésünkre álló mennyiséggel. Ezért határoztuk el nem rég a takar­mány szemcséző berendezés megvásár­lását is, amelyet már jő eredménnyel üzemeltetünk. Segítségével a korábbi­hoz visszonyítva sokkal jobban haszno­sítjuk a szalmát, amelyet 70 százalé­kos részarányban adagolunk a granu­lált takarmány készítésékor. Ehhez kér (verjük aztán a melaszt és a koncent­rált takarmányt. Az állattenyésztés megnövekedett feladatainak teljesítéséhez természete­sen nemcsak a mennyiségi szempon­tok fontosak. Mindig nagyon sok mú­lik a takarmányok minőségén is, ami megköveteli a késedelem nélküli beta­karítást, konzerválást. A meleg, párás időjárás következtében gyorsan elöre­gedhet a növényzet. — A betakarítási munkákból szövet­kezetünk dolgozói mellett községünk tömegszervezeti tagjai is kiveszik ré­szüket — mondta Pölhös Károly. — Ez már amolyan hagyománynak számít ná­lunk. Tavaly például a vadászok 100 mázsa szénát takarítottak be. Akkor harmincötén voltak, most viszont leg­alább ötvenen. Minden vadász segítő­társnak egy családtagot is „beszerve­zett“. A sportolókkal, illetve az ifjúsági szervezet tagjaival együtt összesen negyvenhektáros területet vállaltak el egy szombat-vasárnapra. Ott, ahol nem dolgozhatunk a gépekkel, ők végzik el a kaszálást is. Másutt pedig a rakodás­ban, a behordásban segítenek, illetve segítettek a tömegszervezetek tagjai. Nem utolsósorban ezeknek is köszön­hető, hogy június közepére biztos hely­re, fedél alá került az első kaszálás termése. LALO KÁROLY NEHÉZ NAPOK UTÁN MEGKAPTAK A VÁNDORZÁSZLÖT Michal Zálusky, az efsz elnöke (jobbról) ás Sárkány József a vándorzászlóval Ün nepi díszben a művelődési ház. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom