Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-17 / 51. szám
A harminckilenc éves Varga Zoltán a felső- kálosai (Vysná Kálosa) Vág- völgyi Egyesült Szövetkezet traktorosa. 1958-tól tagja a kommunista pártnak. Jelenleg tagja a rimaszombati (Rimavská SobotaJ járási üzemi pártbizottságnak is. A járási pártszerv ideológiai bizottságában tevékenykedik. Ezzel kapcsolatban megjegyzi: — A járási funkció többletmunkát jelent a számomra. A tisztségemből eredő munkából való kiesés nagy gondot okoz, hiszen megtörténik, hogy ha például a járási pártbizottságra kell mennem, akkor leáll a traktorom. Az ideológiai bizottságban rendszeresen, elmondja a véleményét, észrevételeit. — Legutóbb a cigánykérdéssel kapcsolatban szólaltam fel — mondja, majd magyarázőlag hozzáteszi: — Kálosa község 71 százaléka cigányszármazású. Arról beszéltem, mit lehetne tenni az iskolalátogatás javítása, illetve a bűnözés csökkentése érdekében. Lakáskérdésük megoldása terén nagyot léptünk előre, bár még korántsem lehetünk elégedettéit az eredményekkel. Az üzemi pártbizottság vi szont többnyire munkaidő után ülésezik, s olyankor már ott lehetek a gyűléseken. Emiatt tehát a traktornak nem kell munkaidőén leállnia. Traktoráról elmondja, hogy elsőkerékmeghajtá- sú 5011-es ZETOR. A legelső ilyen gyártmányú gép, már nyolcéves. — Manapság nyolc év hosszú idő egy gép életében — jegyzem meg. — Ez valóban így van — mondja —, de ha alkatrétz lesz hozzá, akkor még sokáig járhatok a traktoromon. — Nincs hozzá alkatrész? — Bizony nincs! — sóhajt. — Olykor az egész országot be kell járni alkatrészért. Pedig gyakran csupán filléres dolgokról van szó. A hiányt olykor házi javításokkal pótoljuk. Szerintem az alkatrészellátást csak központilag lehetne és kellene Varga Zoltán megoldani. Amíg ez meg nem történik, addig minden mezőgazdasági üzemben szembe kell nézni ezzel a gonddal. Hasonlóan sürgős megoldásra vár a mezőgazdasági gépekkel való foBb ellátás: —■ Szövetkezetünk elég nagy területen gazdálkodik, mintegy 7—8 km hosszúságban. Ezért jó, hogy pártszervezetünk két részlegszerve- zetbőí áll — folytatja Varga Zoltán. — Az egyik részlegszervezet Váhyban, a másik Kálosán tevékenykedik. A kettőnek együtt 69 tagja van. — Hogyan szervezik a pártoktatást? — érdeklődöm. — Nyolc propagandistánk van. A propagandisták év közben átadják egymásnak tapasztalataikat. Egy-egy témát mindkét részlegszerve zetben ugyanaz a propagandista ad elő. Én is tagja vagyok a propagandisták csoportjának. 1976-ban elvégeztem a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemét. Nemrég központi pártiskolán is részt vettem. Meggyőződtem arról, hogy a gyakorlati tapasztalatok mellett milyen fontosak az elméleti ismeretek is. Azt is megtanultam, hogy az előadások témáit lehetőleg mindig helyi példákon keresztül káli megvilágítani. Ezáltal a téma még vonzóbbá válik. Szerintem a felolvasott előadások nem lehetnek hatásosak. Négy tagjelöltjük a párt- tagjelöltek tanfolyamán vesz részt. A szervezet egyik tagjelöltje Varga elvtárs felesége, aki szintén a szövetkezetben dolgozik, s esti tagozaton szakközépiskolát végez. Ez annál inkább figyelemre méltó, mivel három gyermek édesanyja. A tagjelöltek pártfeladatot kapnak, például az agitációval és a propagandával kapcsolatos teendőket. Varga Zoltán nem kis büszkeséggel mondja, hogy az az elvtárs, akinek ő volt az egyik ajánlója, már párttag. Amikor azt kérdem tőle, vannak-e a szövetkezetben szocialista munkabrigádok, meglepő választ kapok: nincsenek. Annál jobban esik hallani a folytatást: — Jó lenne, ha a közeljövőben alakulnának ilyen kollektívák. Szerintem a növénytermesztésben, az állat- tenyésztésben és a szőlészetben kellene elkezdeni a brigádok szervezését. Sőt, a gépesítésben is lehetne róla szó. Legközelebb javasolni fogom, hogy a pártbizottság vesse fel a brigádmozgalom létrehozását — mondja határozottan beszélgetésünk végén. Ez a határozottság pedig arról is árulkodik, hogy a gondolat tetté válásában úttörő munkát akar végezni. FÜLÖP IMRE A TRAKTOR Pallóc (Pafovce) olyan hely, amelyre azt szokták mondani: „isten háta mögötti“. Amikor Ga- lántáról (Galanta) jövet Tósnyá- rasdx(TopoInica) után rátértünk az idevezető útra, csak az őszi munkák után pihenő szántóföldeket láttuk, s a távolban a tanyát, amely mintha hirtelen a népmesék világából bukkant volna elő. Néhány ház és pár gazdasági épület, melyeknek fala vakító fehéren világított az ősz komor színei között. Már messziről láttatják, hogy itt nagy gondot fordítanak a tisztaságra, amelyet a sikeres állattartás fő elvének tartanak. A Galán- tai Május 9. Egységes Földműves- szövetkezet egyik telepén járunk, ahol teheneket, sertéseket és növendékmarhákat tartanak. Nem véletlenül jöttünk ide, hanem azért, mert a szövetkezet irodájában Dudás Károly mérnöktől, az efsz zootechnikusátől hírt kaptunk egy figyelemre méltó eredményről. A szövetkezet teheneinek háromnegyedévi átlagos tejhozama 10,08 liter, ami járási viszonylatban is jó eredménynek számít. Szilvási István viszont, a szövetkezet egyik fejője — aki az itt tartott 98 tehén közül 17-et gondoz — átlagosan 16,38 liter tejet fejt ugyanebben az időszakban egy tehéntől. Vajon mi lehet a titka ennek a rendhagyó teljesítménynek? A mosolygós, tagbaszakadt állat- gondozón rögtön láttuk, hogy szívesen beszél a munkájáról: — Tizennyolc éve dolgozom a tehenek mellett. Annak. ellenére, hogy nehéz a hajnali kelés különösen az őszi, téli hónapokban, és dolgozom az év minden napján, vasárnap is, ünnepnapokon is. De mindenért kárpótol az a pillanat, mikor reggelenként belépek a meleg, tejszagú istállóba, amikor a tehenek felém fordítják a fejüket, mintha megismernének. — Talán más körülmények között tartják itt a teheneket, termelékenyebb fajták, vagy több takarmányt kapnak, hogy ennyivel több tejet adnak a többinél? a többi telepen az istállóban, ez a fejésátlag kizárólag a fejő érdeme — szól közbe Szabó Gyula, a pallód részleg zootechnikusa. — A kérdés kulcsa abban van — veszi vissza a szót Szilvási István —, hogy tudom, melyik jtehén hogyan „értékesíti“ a takarmányt, és eszerint osztom el a napi fejadagjukat. Bizonyára a fejési módszeren is sok múlik, és azon, hogy az istálló, amelyen a tehenek vannak, gépesített. Függővasúton hordják ki a trágyát, és ugyanígy történik a takarmányozás is. A kézi fejest is már felváltotta a gépi fejés. — Jó dolog a fejőgép. Kétségtelenül megkönnyíti a munkánkat, de nem lehet mindent a gépekre bízni. Van olyan tehén, amelyik nem adja le a fejőgépnek az összes tejét, utána kell fejni. S bizony sokszor 2—3 liter tejet is kifejek kézzel a gép után. És a tehenek is megszokják a gondozójukat. Megfigyeltük már, hogy ha valamelyikünk hiányzik, és másik fejő helyettesíti őt, mindjárt csökken a tejhozam. Éppen ezért nem szívesen hiányzóm a munkából. Aki hajnali háromkor kel, annak hosszú a napja. Mire gyermekeiés felesége felkel, ő már végez a fejőssel, hazamegy Tósnyárasdra, és ellátja a ház körüli teendőket. Az esti fejősig bőven futja mindenre az idejéből. S mindezen túl példamutató, dolgos élete útmutatóként állhat három fia előtt. — A feltételek ugyanazok, mint KOVÁCS ELVIRA A z iskola folyosója elcsendesedik. Megkezdődött a tanítás. Az igazgatói szobában Tamás László tekintetével átfutja az órarendet, ellenőrzi, nem kell-e valakit helyettesíteni. Amikor meggyőződik, hogy minden a legnagyobb rendben van, megjegyzi: — Iskolánk 32 tanterme a város négy különböző helyén van. Ez megnehezíti a munkánkat. Rengeteg időt rabol el és emellett a pedagógiai elveket sem tudjuk kellően megtartani. Ennek ellenére igyekszünk a nehézségekkel lehetőségeinkhez mérten megbirkózni. Tam^s László nemcsak a Tornaijai (Safarikovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója, hanem a helyi nemzeti bizottság képviselője, a jnb tanácstagja is. Először 1954-ben szülőfalujában, Szkároson (Skeresovo) választották meg a hnb, tíz évvel később pedjg a jnb képviselőjévé. Az első időben az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, majd 1972-től tanácstag lejt. — Az igazat megvallva, az első időszakban rrera valami kényelmesen éreztem magam — vallja magáról. — Pedagógus lévén keveset értettem a gazdasági és a járgsfejlesztési dolgokhoz és nem nagyon ismertem a problémákat sem. Ezért gyakran érdeklődtem az idősebbeknél s odahaza is eltöprengtem a dofgokon. Fokozatosan belejöttem, elsajátítottam a szükséges ismereteket. Jól esik, hogy bíznak bennem, s a legutóbbi választások után újra a tanácsban kaptam helyet. Ha nem is értett a ga?dasági dolgokhoz, gazdag élettapasztalata volt. Az ötvenes években nevelőként, majd az ifjúsági szövetség járási bizottságának titkáraként dolgozott, később a Honvédelmi Szövetség alkalmazottja lett. Közben leérettségizett, elvégezte a pedagógiai iskolát, majd amikor lehetőség nyílt rá, a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetemen szerzett oklevelet. Szívóság, céltudatos törekvés jellemzi. S ez nemcsak pedagógiai tevékenységéről, hanem képviselői munkásságáról is elmond ható. — Választókörzetem az egyik városrész, a volt Királyi JKrálik) és a közigazgatásilag Tornaijához tartozó Beje JBehynce) község. A választóimmal. az iskolában és a nyilvános gyűléseken találkozom — tájékoztat. — Gyakran megállítanak az utcán is. Elmondják észrevételeiket, panaszaikat. A legtöbb kifogás az egészség- ügyi ellátással, a szolgáltatásokkal kapcsolatos. Nincs olyan tanácsülés, amelyen fel ne szólalna, hozzá ne szólna az előterjesztett anyagokhoz, szóvá ne tenné az orvoslást igénylő dolgokat. Ha tudja, hogy igaza van, kitart mellette, még akkor is, ha egyesek néha nebez'elnek ,ezért rá. — A jnb szakbizottságainak vezetői a felvetett problémákra írásos választ adnak — mondja. — Az igazat megvallva, nem mindig vagyok a kapott válaszokkal megelégedve. Néha az az érzésem, hogy az akták mögött elvész az ember, s ez nem engedhető meg. — Mi a helyzet a választási programteljesítése terén? — Bejében befejeztük az üzlet és a vendéglő építését, de nem tudjuk rendeltetésének átadni, mivel nem találunk vállalatot, amely a tető szigetelését elvégezné. A járásban az utóbbi időben ötször többet fordítunk a Z-akció beruházásaira, mint néhány évvel ezelőtt. A megnövekedett igényeket azonban nem tudjuk kellően kielégíteni. Úgy látom, hogy a választási programba gyakran olyan akciók is belekerülnek, amelyek megvalósítása felülmúlja a lehetőségeinket. Nem valósulnak meg, ezzel kellemetlen helyzetbe hozzák a képviselőket, a választott szerveket. Reggel nyolctól délután négyig az iskolában van. Havonta kétszer a jnb tanácsa, egyszer a vnb plenáris ülésén vesz részt. Gyakran küldik gyűlésekre más községbe is. Ű vezeti a fanítók ideológiai továbbképzését, a pártbizottság lektora. Kevés szabad idejét gyermekével tölti és önképzésre fordítja. — Szeretném megérni az új iskola felépítését, a tervek szerint 1980-ban kezdik meg a munkálatokat — mondja búcsúzóul. — Egy alkalommal már pénzünk is volt az építkezésre, de nem találtunk kivitelezőt. Remélem ez nem ismétlődik meg. Még egy vágyam van — a jóváhagyott iparosítási tervek megvalósulása, az, hogy járásunkat a jövőben az iparilag fejlett, korszerű mezőgazdasággal rendelkező járások között emlegessék. Nem sok, de nem is kevés. Tamás László büszke lehet rá, hogy mint kommunista és képviselő kiveszi részét az új idők emberének formálásából. Évek óta ott van, ahol a tervek és határozatok születnek és megvalósításukért minden tőle telhetőt meg- tesz. NÉMETH JÄNOS «1MIMU Szilvási István (A szerző felvétele)
