Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-10 / 50. szám
A mechanikus és elemre működő játékautók, autópályák gyártásának a Koh-i- noor Hardtmuth vállalat Trhové Sviny-i üzemében gazdag hagyományai vannak. Érdekes a történetük is, amelyet Ján Bűnt, az üzem termelési igazgató- helyettese elevenített fel: — A városka két polgára még 1902-ben tíz munkással és ugyanennyi tanulóval dolgozó kis műhelyt létesített pléhgom- bok és a cérnagombokhoz szükséges pléhkarikák gyártására. Ipar a széles környéken nem volt, a mezőgazdaság sem virágzott, így a helybeliek a legkisebb munkalehetőségnek is örültek. Ma már mindez másképpen van. A műhely államosításával minden megváltozott. A kézi gyártás ipari termeléssé alakult. 1950—53-ban új gyártási csarnok, szociális és irodaépület épült fel. S az évek folyamán az üzem állandóan tovább bővült, tökéletesedett. Térjünk azonban vissza a játékok gyártásához: még a magántulajdonosok idejében feltűnt itt egy fiatal mérnök, aki kedvtelésből miniatűr, működő gép- modelleket készített. A tulajdonosoknak megtetszettek ezek a játékok, felismerték, hogy jól lehetne velük keresni, s meg is kezdték a gyártásukat. A gőzmozdony után következett a váltóárammal működő kisvonat. Ez a gyártás ügyes kezeket és kiváló szerszámkészítőket igényelt. De ezekből itt soha nem volt hiány. A szerszámkészítők akkor is a termelés tartóoszlopai voltak, s ma is azok. Ma már több mint hatszáz dolgozót foglalkoztat az üzem. S ez, habár két műszakban dolgoznak, még mindig kevés. Ez Utcaik éő naivak Jcjfó&áU/ Hiányaikhoz használják fel, másrészt az óra- és a személy- autógyáraknak szállítják. — Játékaink — a különböző bolygójárművek, önjáró autók, autópályák — azért is keresettek, mert megfelelő mennyiségű pótalkatrészt is gyártunk hozzájuk — tájékoztat Ján Bu- riő. Az említett játékok értéke nagykereskedelmi árakban számítva évente 52 millió korona. A játékok zöme a hazai piacra kerül, 10 százalékukat pedig exportálják. Legnagyobb az érdeklődés irántuk az NDK-ban, Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában, Jugoszláviában, Olaszországban, Svájcban, az NSZK-ban, Angliában, _Kana- dában és Hollandiában. A jelenleginél sokkal nagyobb szállítmányokat is megvásárolnának. Az üzem azonban elsősorban a hazai igények kielégítését tartja szem előtt. A hazai játékellátás javítása érdekében további beruházásokkal is számolnak. 13 millió korona ráfordítással új műhelyeket építenek. Ha” ez elkészül, az össztermelést 40 százalékkal növelhetik, a dqlgozók számát pedig további 250-nel — főleg nőkkel — gyarapíthatják. Az üzem dolgozóinak nagy többsége — 440 — ugyanis nő. A környező falvakból járnak be munkahelyükre, s ez sok tekintetben nehezíti a munkaszervezést. Nincs megfelelő összeköttetés, hiányzik az üzemi bölcsőde, s az óvodai férőhely is kevés. A termelést azonban nem korlátozhatják, éppen ezért azoknak a nőknek is igyekeznek megfelelő munkakörülményeket teremteni, akik csak négy vagy hat órát dolgozhatnak naponta. Csaknem 60 nő pedig otthon dolgozik, s érvényesülnek itt a csökkent munkaképességűek is. A nehézségek ellenére az üzem a termelési feladatokat példásan teljesíti. Tavatyi tervüket 350 000 koronával szárnyalták túl, s az ideit, mely az előző évinél 8 százalékkal magasabb, előreláthatólag szintén sikeresen megvalósítják. A dolgozók ígéretet tettek, hogy a karácsonyfák alá a tervezettnél 200 000 korona értékkel több játékról gondoskodnak. Az üzem szociális programja szintén példaképül szolgálhat számos vállalatnak. Már épül a 60 férőhelyes üzemi óvoda, melyet szükség esetén 120 férőhelyesre bővíthetnek. A1 Csehszlovák Autóközlekedési Vállalattal pedig az összeköttetés gondjait igyekeznek megoldani, hogy minél több nő dolgozhasson a második műszakban is. Ha a szociális programnak csupán e két pontját megvalósítják, további beruházások nélkül újabb száz nőt alkalmazhatnak, s a termelést 9 millió koronával bővíthetik. az üzem ugyanis az ilyen típusú játékok monopolgyártója hazánkban. Mégpedig csaknem 1954 óta, amikor a játékgyártás az üzem alapfontosságú programjává vált. Emellett azonban jelentős teret foglal el a villanyborotvák és a villamos masszázsgépek gyártása is. A tervezők az üzem szívét alkotják. Frantisek Strásky tervező és modellező kollektívája mindent megtesz azért, hogy a játékok kivitelezése vonzó, s gyűjtői értékük is- legyen. Ez idáig a csoport több mint nyolcvanfajta játék tervjavaslatát nyújtotta be, ami a valóságban több száz típust jelent. Ennek köszönhető, hogy a gyártmányaik változatosak, mutatósak, évente átlag háromnégyféle játékautóval, önjáró játékkal gazdagítják termékeik skáláját. Az utóbbi években már mintegy kilencvenféle mechanikus játékot gyártanak. Termelésük jelentékeny részét alkotják a villamos kismotorok is, Ezeket egyrészt saját gyártAx alvázak szerelése pontos munkát igényel JOZEF SLUKA 1978. XII. 10. mek hiánya a legjobb tulajdonságot jelenti az emberek közötti kapcsolatokban, és így egy döbbenetes jelenség keletkezik — az ember közömbös, magára hagyott, lelke üres, kiapadt. Amikor ltja Eren- burg, a nürnbergi per Során a fasiszta bűnösök magatartását figyelte, megjegyezte, hogy ezzel véget ért a Dosztojevszkij-féle emberi söpredék világa és megkezdődik a robotok világa. Nagyon fájdalmas, de találó megállapítás ez. Ezért 'a közömbösség a szocialista társadalomnak is ellensége. Ellensége a szocialista munkahelyi viszonyoknak, az emberközi erkölcsi kapcsolatoknak, és nem egy esetben nagy népgazdasági károkat okoz. Például 1978 első felében Csehszlovákiában 3210 vasúti vagont rongáltak meg. Ahelyett, hogy a vagonokat újabb berakodásra készíthették volna elő, a javítóműhelyekbe kerültek. Közben tudjuk, hogy a javítóműhelyek kapacitása kimerült. 1978 első felében a legtöbb vagont a KovoSrot rongálta meg. És az okok? A vagonokat a ki- és berakodáskor- a gépekkel rongálták meg. Mindennek oka a megdöbbentő közömbösség, az a nézet — mi közöm hozzá, hisz nem az enyém. A közömbösség számlájára nemcsak népgazdasági károk, hanem gyakran borzalma» gaztettek is írhatók. A fasizmus, az ember erkölcsi bomlása ma is fenyegeti az emberiséget. A közömböség egyenlő a felelőtlenséggel, a csalások, a kapzsiság, a hazugság megtörése egyenlő a kispolgárok beteges önzésével és azzal a veszélyes elméletével, miszerint ha békén hagyod a többieket, téged is békén hagynak. Nem avatkozik be abba, ami nem rá vonatkozik. Bruno Jasienski kommunista író ezt írta: Ne félj az ellenségtől, a legrosszabb esetben megölhet. Ne félj a barátoktól, a legrosszabb esetben elárulhatnak téged. Félj a közömbösöktől, ők nem gyilkolnak, nem árulnak el, de csakis az ő hallgatólagos beleegyezésükkel létezik a világon árulás és gyilkolás. A közömbösek látszólag semmiért sem felelősek, de a valóságban minden rosszért, a társadalmi érdekek elárulásáért, a munka és az emberek iránti közömbösségért ők felelősek. A FELELŐTLENSÉG ELLEN Talán akad, aki ellenveti: miért ítéljük el ilyen erélyesen a közömbösséget, hiszen ez csak az emberek kis hányadára vonatkozik. Sokkal többen vannak azok, akik aktívan dolgoznak, akik tetteikkel bizonyítják, hogy embertársaik sorsa sem közömbös számukra, hogy felelősséget éreznek az egész társadalom életéért. Valóban, társadalmunk túlnyomó többsége számára idegen a közömbösség, de mégis itt van köztünk. Ez a múlt szomorú hagyatéka, amely táptalajra talál, ha azt a bürokratizmus, a bírálat elnyomása, az aktivitás visszafogása, egyes vezetők kényelmessége, az úgynevezett népszerűtlen ügyek intézésének elodázása elősegíti. A minőség követelményének hangoztatása életünk valamennyi területén, amint ezt pártunk XV. kongresszusa is kiemelte, szorosan összefügg a közömbösség és a felelőtlenség könyörtelen leleplezésével. A közömbösség elleni harc harcot jelent az emberközi kapcsolatok javításáért. A felelősség éppen a közömbösség, az egoizmus, a kispolgári ön_és, a képmutatás, a jellemtelenség ellentéte, harcot jelent a fogyasztói világszemlélet ellen, amely az erkölcsöt a személyes előnyök számszerű felsorolásaként értelmezi. Ott, ahol nem érvényesülhet az erkölcsösség, ott fokozatosan megszűnik minden, ami* humánus. Befejezésül azt akarjuk kiemelni, hogy egyetlen társadalmi rendszer,. így a szocializmus sem mentheti fel az embert a felelősség alól kötelességei teljesítése során. Ezért a társadalom a közömbösséget betegségnek tekinti. Az ember kötelességei teljesítése során lelkiismeretével összhangban magára vállalja a felelősséget a haladásért, a békéért, az emberiség jövőjéért. Még a konfliktusos helyzetekben is megköveteli ezt a szocialista ember erkölcse. Felelősséggel tartozunk, ami azt jelenti, hogy számot adunk saját tevékenységünkről. Az azonban, aki fölöslegesnek tartja ezt a számadást, tudatosan vagy tudatlanul lebecsüli polgártársait, megsérti a szocialista humanizmus és szocialista demokráciánk alapelveit. Dr. JÁN PODHRADSKY, CSo 9 Ján Burié termelési igazgatóhelyettes a készülő játékautóbuszokat ellenőrzi Az autópályákkal — kicsik és nagyok — élvezettel játszanak (A szerző felvételei)
