Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-12-03 / 49. szám

♦ e G. JURMIN Suika mkküá vágyik KAPITU INDONÉZ FIÜ VÄLASZA Szervusz, Szevka! kedves Indonéziából írok neked. Én Szumát- ra nyugati részé­ben lakom, ez egy nagy sziget, ahol mindig hőség van és a levegő párás. . Az emberek ezt mondják Indoné­ziáról: „Ha itt esik, akkor zuhog, itt a fa óriás, itt a pil­langó akkora, mint a madár, a ház pe­dig cölöpökön áll.“ A mi házunk is cölöpökön áll. In­donéziában most éppen a nagy esők évszaka van. Há­rom hónapon ke­resztül szüntelenül szakad az eső.. Akárhová lép az ember, vízben to­csog. A mi házunk belseje azonban száraz. Azért, mert cölöpökön áll. Ma­gasan a föld fölé emelkedik. Tegnap mérges kígyó kúszott a házunkhoz. Amint észrevet­tem, elrejtőztem a szobában. Ki­néztem az ablakon és láttam, hogy rátekerőzik az egyik osz­lopra, fel akar mászni. De nem sikerült feljutnia a széles ko­rong miatt. Apa ugyanis koron­gokat erősített minden oszlop­ra, hogy a kígyók ne juthassa­nak be a házba. Szevka, apámtól kaptam egy igazi puskát. Gyere el hozzám látogatóba, és akkor együtt me­hetünk vadászni a dzsungelbe. Többről nem tudok írni. Jő szerencsét kíván Kapitu Szevka elolvasta a leveleket, és váltig törte a fejét: vajon melyik fiúval szeretne cserélni? Cölöpház Az illusztrációt Lőrincz Zsuzsa készítette De azután Szevka papáját, aki geológus volt, Szibériába küld­ték, hogy olaj után kutasson. Szevka anyukája vele ment, és Szevka is. Eleinte írt nekem — nem na­gyon gyakran, de mégis írt. Azután hosszú évekig egyetlen sort sem kaptam tőle. Majdnem húsz év telt el az­óta. És a minap váratlanul le­vél érkezett. SZEVKA LEVELE JURA BÁCSINAK Üdvözlöm, kedves Jura bácsi! E sorokat Szevika írja, a volt szomszédja. Csakhogy manapság Vszevo- lod Vasziljevicsnek hívnak. Mi tagadás, legutolsó találkozá­sunk óta sok minden történt. Most felnőtt vagyok. És mi­lyen sok helyen jártam ezekben az években! Voltam a Pamír- ban, a Kola-félszigeten, Csukcs- földön, Mongóliában. A legutób­bi néhány évben ezenkívül a Zarja nevű szovjet tudományos kutatóhajőval eljutottam Afri­kába, Japánba, Indonéziába és Kanadába. Ekkor eszembe ju­tott Akiro és Kapitu, Heino és a többiek. Remek ötlete volt — hogy leveleket írjak. Nem tudom, milyen volt a helyzet azelőtt, manapság azon­ban nem minden eszkimó lakik igluban, sem mongol jurtában, sem csukcs jarangában. Sokuk számára ez a volt otthon már csak ideiglenes táborhelyül szolgál. Nézzük például a mongolo­kat. Ök a jurtát rendszerint csak nyáron használják, ami­kor a nyájakkal a sztyeppékét járták. Télen a legtöbb mongol városi házban lakik. A csukcs rénszarvaspásztoroknak a tá­borhelyül használt jaragán kí­vül faházuk van valamelyik la­kótelepen. Hosszú időt töltöttem idegen tájakon, és amit csak akartam, mindent láttam, hogyan élnek arra az emberek, és most türel­metlenül várom, hogy újra visz- szatérjek hazámba. Mihelyt megérkezem, bené­zek Jura bácsihoz. Ügy hallottam, régi lakásunk­ban most egy másik fiú lakik és éppolyan nyugtalan, amilyen én voltam. Kérem, adja át a vi­lágutazó Szevka üdvözletét és mutassa meg neki azokat a raj­zokat, amelyeket én a világ kü­lönböző részeiben készítettem. Mindegyik aljára, a papír szé­lére, hadd írja rá, hogy mifé­le házat ábrázol, milyen or­szágban van és ki lakik benne. A közeli viszontlátásig őszin­te tisztelettel Vszevolod (azelőtt Szevka) Fordította: Gellért György ' ''" pajtásaidat? A pionír- és gyermekszervezetek napjainkban már a világ minden sarkában működnek, dolgoz­nak, tevékenykednek. Természetesen nem minden­hol olyan nagyszerű körülmények között, mint nálunk, illetve a szocialista országokban, de egyre gyakrabban hallatnak magukról a fejlődő orszá­gok és a kapitalista államok gyermekszervezetei is. A legtöbb pionírszervezet persze Európában működik, szám szerint tizennyolc, Ázsiában hét, Afrikában kettő, Amerikában ugyancsak kettő, Ausztráliában pedig egy. Ezeken kívül természe­tesen különféle gyermekszervezetek, csoportulá- sok világszerte fellelhetők. Legtöbbje haladó szel­lemű program szerint dolgozik, csupán politikai és gazdasági körülményeik miatt nem olyanok, hogy a pionírszervezetek szintjén tevékenyked­hetnének. A haladó szellemű gyermekszervezeteket az ifjúsági szervezetekkel együtt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség fogja össze, ahogy azt az 1945-ben, Londonban megtartott I. kongresszu­son elhatározták. A Csehszlovák Pionírszervezet ugyanakkor a CIMEA tagja is. Ez a Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Nemzetközi Bizottsága. Húsz évvel ezelőtt alapították, székhelye Buda­pesten van. Szimbólumát, a nyakkendős Viki- gyereket bizonyára ti is ismeritek. A CIMEA je­lentős mértékben támogatja azoknak az orszá­goknak a gyermekeit és fiataljait, ahol megfele­lő politikai és társadalmi körülmények híján még nincsen ifjúsági, illetve pionírszervezet. A külföldi pionírok életével, munkájával ti is megismerkedhettek, hiszen számtalan lehetőség van arra, hogy barátságot kössetek velük. A nemzetközi pionírtáborok, a levelezések, az újsá­gokban, folyóiratokban megjelenő írások és cí­mek nagyszerű alkalmat nyújtanak ehhez. haj. Olvastátok már? Az idén jelent meg az a könyv, melynek címe: Tanuljunk magyarul! A szerzők, Sárosy József né és Szabó Balázsné felteszik a kérdést, hogy miért is kell tanulni magyarul? Válasz: „Mert a nyelv gazdag világ, amelynek megvannak a maga törvé­nyei. Értelmes és szép törvények ezek, meg kell ismerni, és tisztelni kell őket. Téged is nagyrészt a beszédedből ismernek meg mások. Sokat árul el az emberről, hogy hogyan tudja kifejezni ma­gát, mennyit tud elmondani önmagáról.“ Egyébként a könyv a Bajai Tanítóképző gyakor­ló iskolájának anyanyelvtanítási kísérlete alapján, illetve az Iskolarádió azonos című sorozatának anyagából készült. De persze ez a könyv nem csupán a hangtani, szótani, mondattani ismeretek száraz halmaza, hanem remek szórakozást, ér­telmes, szép játékot is ígér. Hogy miért? Azért, mert irodalmi élményt is ad. A nyelvtani ismer­tetéseket végigkísérő mondókák, fejtörők és rejt­vények pedig valóban színessé, változatossá te­szik tartalmát. A különféle gyakorlatok megoldásai megtalál­hatók a könyv végén. Ez is fontos az önellenőrzés szempontjából. Akárcsak az, hogy számos népmese található a könyvben. Könnyebben megvásárolhatjátok a könyvet, ha azt is tudjátok róla, hogy miféle kiadvány. Nos, jegyezzétek meg: RTV — Minerva, Budapest, 1978. Hasznos szórakozás lesz, ha elolvassátok.- Kovács Gyula TÖRD A FEJED! HÍREINK Határjáráson vettek részt a naszvadi (Nesvady) alapiskola pionírjai, de nem gyalogosan, hanem autóbusszal. Megnézték az őszi munkálatokat, a zöldülő vetést. Utána a földművesszö­vetkezet telepére látogattak, megnézték működés közben a nemrégiben épített kukoricaszá­rítót. Hanzelík Zsófia Dicséretet és könyvjutalmat kaptak a párkányi (Stúrovo) alapiskola pionírcsapatának ün­nepi gyűlésén példás tevékeny­ségükért Lantai Erika, Mészá­ros Gyöngyi, Szabados Gabriel­la, Csizmár Ivett. A honvédelmi verseny első három helyezettje pedig dicsérő oklevelet kapott. Surányi József A járási sakkbajnokságon Lé­ván (Levice), tizenhárom csa­pattal mérkőzve első helyezést értek el a nagyölvedi (Veiké Ludince) alapiskola ifjú sakko­zói: Molnár Géza, Szalma Tibor, Kalló Tibor, Urbán Szilveszter. Szép sikerükért dicséretet kap­tak iskolánk igazgatójától és a csapattanácstól. Csömör Hilda Petrik József: Madárváros Rét közepén magas nyárfa, nagy sátor a koronája. Tetejében csókák laknak, odújában búbos bankák, ágai közt sárgarigók, cinkék, csízek raktak fészket, pörlekedő verébsereg vívja rajta szócsatóit, gyakran pihen száraz ágán kósza varjú, méla gébics ­SZÜLŐK Ez a nyárfa valóságos csengő zengő madárvóros. Ma még város, de mór holnap lakói elvándorolnak . . . Egy csapat száll délirányba, másik gazdag szérűk felé, még a károgó varjak is messze kóborolnak róla. Az őszi szél paripája csupasz magányban találja. Az érsekújvári (Nővé Zámky) Czuczor Gergely Alapiskola tanu­lóinak szülei sokat törődnek a ipionírokikal. Nyilvánvalóvá vált ez, amikor a Szülők és Iskolabarátok Szövetségének szervezete tag­sági gyűlésre készült. Bilisics Sóndorné, a pénztár vezetője a nap­lót átadta Szűcs Vilmos mérnöknek, a revíziós bizottság elnöké­nek, akii a gondosan vezetett napló adatai alapján többek között a következőket állapította meg: tavaly a legnagyobb bevétel 32 526 korona volt, és az idei tanévet 3600 koronával kezdte a szervezet vezetősége. Egyébként köztudott, hogy a pénztár bevételét első­sorban a pionírcsapat akcióinak támogatására használja a veze­tőség. Kobolka György 1. A rajgyűlés után Pista kiment a táblához, s felrajzolta az ábrán látható két nemzeti zászlót, majd felszólította a raj tagjait, mondják meg, melyik európai, illetve ázsiai ország zászlaját látják. Ti vajon tudjátok? Segítségül eláruljuk, hogy az egyik zászló színe kék-fehér, a másiké fehér-piros. 2. Mindkét országnak van egy-egy jellegzetes elnevezése. Mi az? 3. Melyik csehországi városkában rendezik meg évről évre a pionírok országos találkozóját? A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő melyik évfolyam tanulója. (H.) A november 19-én közölt rejtvény helyes meg­fejtése. 1. Előre. 2. 1946. június 2. 3. Kisdobosok — 56 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalom­ban részesülnek: Helység Ildikó, 2. oszt., Palást (PláSfovce), Gonosz Mónika, 7. oszt., Párkány (Stú­rovo), Farkas János, 5. oszt., Felsőszecse (Horná Seé), Leczkési Péter, 7. oszt., Gúta (Kolárovo), Re- szutyik Zsolt, 4. oszt., Fülek (Filakovo). V JS| 1978. XII. 3. CD ozsrn

Next

/
Oldalképek
Tartalom