Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-03 / 49. szám
qmofnfiT <*dunW Vízre bocsátják az első hídelemeket Az ezredes órájára nézett, majd kiadta a parancsot: kezdjék meg a híd építését. A Duna partján nyomban nagy nyüzsgés támadt. Minden mozdulatot szigorú rend szerint hajtottak végre. Tervszerűen dolgoztak a felderítők, a búvárok, a hidászok és az egységek parancsnokai is. A nehéz tehergépkocsik vezetői szorosan a part mellett álltak meg. Rövid idő múlva a pontonhíd elemei a víz felszínére csapódtak, felborzolták a Duna addig nyugodt felszínét. Néphadseregünk utászagysé- gei minden évben megbirkóznak legnagyobb folyőnkkal. A Duna a Fekete-tengerig vezető 2850 kilométeres útján nyolc ország területét érinti és mindig .nagy jelentőségű volt, mint kereskedelmi út, vagy esetleg gátéit jelentett az ellenség támadása ellen. A Duna azonban kárt is okozott és pusztított — akkor, amikor vize elöntötte a széles környéket és az emberek gyakran csak puszta életüket tudták megmenteni az elemi csapás elől. Az utászok ezért gyakorlatoznak a Dunán — felkészülnek a harci feladatok teljesítésére, de egyúttal arra is, hogy békében is helyt tudjanak állni, ha a nagy folyam az emberek életét, a társadalmi javakat veszélyeztetné. A közelmúltban is nemegyszer tanúságát adták felkészültségüknek, nem egy alakulat dokumentumokat őriz a harci hagyományok termében arról, hogy tagjai a legnehezebb pillanatokban is, hogyan érvényesítették tudásukat, bátorságukat. Az egyik alakulatban különösen emlékezetes az 1965-ös év: hosszú időn keresztül állandó készültségben voltak, áldozatkészen mentették az emberek életét, a megáradt Duna által veszélyeztetett javakat. Perel katona Gútán megmentett egy asszonyt... Smíd szakaszvezető nagy érdemeket szerzett a csicsői gáton ... Severn szakaszparancsnok saját élete kockáztatásával mentett meg egy gyereket az egyik elöntött házból... Pat mellett életét vesztette Karol Fedik őrnagy ... Václav Babicky őrmester A haza szolgálatáért kitüntetést kapta hősiességéért... Az alakulat az 1965. évi mentési munkálatokban való részvételéért a számos oklevélen és kitüntetésen kívül, megkapta A kiváló munkáért állami kitüntetést is „A dél-szlovákiai árvíz A feladatot teljesítettük! idején tanúsított áldozatkészségért, becsületességért és határozottságért“. A mentési munkálatok során kidomborodott a lakosságnak nyújtott segítség internacionalista jellege, mivel az akciókban a csehszlovák katonák oldalán a szovjet és a magyar hadsereg tagjai is részt vettek. Ezért helyes, hogy az alakulat új tagjait megismertetik ezekkel az eseményekkel, hogy jogosan legyenek büszkék elődjeikre, s a harci és politikai felkészülés során elért kiváló eredményeikkel bizonyítsák, hogy méltók hozzájuk. Bizonyítottak Az alakulat és a többi egység utászai a dunai gyakorlat egész ideje alatt arra törekedtek, hogy bebizonyítsák felkészültségüket. Először csak részfeladatokat oldottak meg, majd a bonyolultabbak kerültek sorra: nagyobb egységeket építettek a A feladatok sikeres teljesítéséhez a vontatócsónakok legénysége is hozzájárult vízen, hajóztak a folyón. Megtanulták a vontatócsónakok kezelését. A parancsnokok számára nagy segítséget jelentett a tartalékosok tapasztalata, akik sok jő tanáccsal és példamutatással segítettek fiatal társaiknak. A lelkiismeretes előkészületek meg is hozták az eredményt: a nemzetközi előírásoknak megfelelően időben bejelentett pontonhidat nyomban a parancs elhangzása után kezdték építeni. Egy parancsszóra megindult a nagy gépezet, az emberek és a technika összhangja bámulatos volt... A gépkocsi- vezetők és az utászok néhol derékig vízben állva másodperceket faragtak le a hídelemek összeállítására előirányzott időből, a megfigyelők szeme láttára rövid időn belül széles acélszalag kötötte össze a Duna két partját — a csónakok gyors iramban közlekedtek, a parancsnokok zászlókkal adták a parancsokat. A tudományostechnikai forradalom itt is éreztette hatását — a korszerű hídelemek lehetővé tették a legnehezebb testi munka kiküszöbölését, a vörös és sárga zászlók által adott utsításokat hordozható rádióállomások egészítették ki, s így a pontonhíd parancsnoka megbízható, rugalmas összeköttetésben állt a többiekkel. Elkészült a híd, megindulhat a forgalom (A szerző felvételei) A hídépítés zárószakaszában szóhoz jutott a szárazföldi csapat is — a látszólag egyszerű feladat nem teljesítése kudarcra ítélhette volna az egész addigi törekvést, de ebben az esetben, elsősorban Jan Jurke- mik szakaszvezető jó munkája eredményeképpen, minden sikerült. Az utolsó parancsokat Milan Brnák alhadnagy, az egyik legjobb parancsnok adta ki. Néhány pillanat múlva az építés irányítója megyőződhetett arról, hogy a feladatot teljesítették sőt még a kitűzött határidőt 13 százalékkal lerövidítették! Az utászok jóleső érzéssel nézték, hogyan gördül az első tehergépkocsi végig a hídon. Bebizonyították, hogy készen állnak feladataik teljesítésére. SVATOMÍR AMBROZ időjárás befolyására, vagy esetleg valamilyen szervi bajra vezethetők-e visz- sza ezek a betegségek? Ez a legmeg- bízhatóbban a gyakori időjárásváltozásokkor megismétlődő jelenségek, illetve tünetek alapján állapítható meg. Ha ugyanis az időjárás rosszabbodása idején észlelhetők tömegesen, akkor az orvosok véleménye szerint aggodalomra nincs ok. Többnyire azonban az említett panaszok oka komolyabb eredetű. A kedvezőtlen időjárásra mindenki egészségi-, illetve idegállapotának megfelelően reagál. Tudjuk például, hogy az idősebb emberek szervezete megvi- seltebb, s ezért kevésbé ellenállóképes, tehát gyorsabban betegednek meg. A csecsemőktől eltekintve azonban a fiatalok 25 százalékát, a középkorúak 30, az 50—60 évesek 50 százalékát érinti érzékenyen az időjárás változása. Bebizonyosodott tehát, hogy az időjárás nagy hatással van az ember egészségére, és hogy tanulmányozásának — biometeorolőgiának — az orvos- tudomány is nagy hasznát veszi. Az időjárási és éghajlati tényezőknek az élő szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományágnak az a feladata, hogy elörejelezze a légköri változásokat s ennek alapján megelőzhetők, de legalábbis enyhíthetők legyenek az időjárásváltozások következményei. Ezt az elsősorban az üzemi és a közlekedési balesetek, valamint több betegség megelőzésére, Illetve gyógykezelésére irányuló módszert a Szovjetunióban 1963 óta, az utóbbi években pedig Lengyelországban és Magyarországon is eredményesen alkalmazzák. A probléma azonban meteorológiai és egészségügyi szempontból is meglehetősén bonyolult. Részben mert a légköri változások mechanizmusával kapcsolatos ismeretek még nem *teljesen megbízhatók és mert nem mindenkinek a szervezete reagál rájuk egyformán. Ez az egyének pillanatnyi állapotától, bizonyos betegségek iránti fogékonyságától is függ. Ennek ellenére az időjárás egészségügyi szempontból történő, bizonyos területekre érvényes, rendszeres előrejelzését tudományos dolgozóink — főleg a szív- és a véredényrendszer megbetegedéseinek megelőzése és hathatósabb gyógykezelése érdekében — kísérletképpen hazánkban is bevezetik. Ennek az elvnek a figyelembe vételé-« vei többnyire megakadályozható az ilyenkor ősszel, gyakran tömegjelensé- ként fellépő hörghurut, illetve légutak megbetegedésének, s ezzel kapcsolatban a vírusos náthaláznak a terjedése. Az influenzajárvány nemcsak egészségünk szempontjából, hanem a gazdasági következményeket tekintve is komoly betegségnek tekinthető. A statisztika szerint ugyanis a betegség rendszerint 7—10 napig, de szövődmények esetén három hétig is eltart. Ezért nem becsülhető le az egészségügyi dolgozóknak a náthaláz megelőzésére irányuló nevelőmunkája. A virológiái la-i boratóriumolk az orvosokat a náthalázat terjesztő vírusok előfordulásáról és a róluk való további tudnivalókról is tájékoztatják. V. Skovránek professzor véleménye szerint azonban különbséget kell tennünk a náthaláz és a többi hurutos fertőző betegség között, bár az utóbbiak kísérőjelenségei — a fejfájás, a köhögés, a láz — többnyire ugyanolyan hosszú lefolyásúak, mint a náthalázé, különösen a gyermekeknél gyakori szövődmények esetén. A különbséget a professzor abban látja, hogy bár a betegség más-más lefolyású lehet, a náthaláz — tekintettel a gyakran vele járó, az ember életét is veszélyeztető szövődményekre — sokszor súlyos kórnak számít. Különösen a szív- és idegrendszer-bántalmakban, vagy a légutak idült megbetegedésében szenvedő öregekre veszélyes. Az influenza, illetve a náthaláz megelőzésére irányuló törekvések és az ezzel kapcsolatos nehézségek ismeretesek. A különféle típusú vírusokkal, gyakori változataikkal és ennek következtében az oltóanyagok bonyolult előállításával magyarázható, hogy járvány esetén — tekintettel a betegek nagy számára — sehol a világon nem sikerült még kielégíteni az igényeket. Ezért a szakemberek néhány évvel ezelőtt megtartott nemzetközi értekezletén elfogadott elv szerint védőoltásban csak a súlyos betegeket részesítik. Természetes, hogy ez a nagyon is korlátolt óvintézkedés semmiféle járvány terjedését nem akadályozhatja meg. Ezzel magyarázható, hogy a szakemberek az egész világon az influenza megelőzésének további lehetőségei után kutatnak. Szocialista egészségügyünk — az influenzával kapcsolatos kutatások terén — a világon az elsők közt szerepel. A XV. pártkongresszus határozata alapján kidolgozott és a szovjet tudósokkal koordinált virológiái programunk jóvoltából egészségügyi dolgozóink máris számos értékes tapasztalatra tettek szert. A részeredmények azonban még korántsem kielégítők. Ezért józanul és megértéssel kell tekintenünk erre a problémára, abban a meggyőződésben, hogy a körültekintő munkaszervezés az egészségügyben, a legfontosabb gyógyszerek elegendő mennyiségben történő biztosítása, nem utolsósorban pedig valamennyiünk fegyelmezettsége az influenza és a többi ragályos betegség elleni harc leghat- hatósabb módja. KARDOS MARTA
