Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-19 / 47. szám
1978. XI. 19. o N c/a AÜTÓSOK%I_^MOTOROSOK A régi letűnt fiákeres világban divatossá vált aszfaltbetyár szavunkban a nőket molesztáló városi fenegyerek jelentése az idő múlásával elhalványult, ám létezik és — úgy tűnik — terjed az újmódi aszfaltbetyárkodás. A mai aszfaltbetyárok, persze, már nem gyalogosan járnak, hanem gépjárművön közlekednek közútjainkon. Legalábbis erre engednek következtetni a baleseti krónikákból mindig visszacsengő, a karambolok okaira utaló szavak: „ittas állapotban ..., figyelmetlenül..., a megengedettnél gyorsabban ..., szabálytalanul előzve ..., a követési távolságot meg nem tartva ..., az den egyéntől kulturált viselkedést, pontos, az írott s íratlan szabályok megkövetelte helyes alkalmazkodást, ritmusérzéket, embertársaink megbecsülését kívánja meg. Az éretlen, egyéni és társadalmi felelősségtudattal nem rendelkező, esetleg erről előszeretettel megfeledkező — más szóval antiszociális — személyek pedig képtelenek a közlekedési társas együttműködés e magasabb fokára. Ha az ilyen, volán mögé ülő egyének kritikus közlekedési helyzetbe kerülnek, azt nemritkán mások életét veszélyeztetve és a közlekedésbiztonsági szabályokat megsértve, tehát közösségellenesen „oldják“ meg. Sajnos, az előnyszabályt meg nem adva stb. vezetett“. Nem egy tragédiát okozott már az itt-ott még mindig többször felbukkanó, „majd én megmutatom“ nézet is, holott minden gépjármű-tulajdonosnak tudnia kellene, illene tudnia, — a fokozott közúti ellenőrzések ennek a megértetésére is irányulnak —, hogy a gépjármű- vezetés feszült figyelmet, a váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, valamint ah? hoz való értelmi s érzelmi alkalmazkodóképességet kíván a közlekedő embertől. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az említett követelmények még további biológiai vonásokkal bővülnek és pszichés tulajdonságokkal is színeződnek, rögtön világossá válik, miszerint a közlekedés — szocialista viszonyok között is*— társadalmi jelenség. Olyan fontos és nélkülözhetetlen közügy a közlekedés, amely az abban részt vevő minilyen magatartást, az agresszivitást még gyakran tapasztalhatjuk közútjainkon. Az elmúlt években, de napjainkban is ezért került világszerte fokozottabban előtérbe a gépjárművezetők alkalmassági vizsgálata. Tekintélyes intézetekben, közlekedési szakemberek — köztük pszichológusok — százai, több ezer embert vizsgáltak már meg, főle olyanokat, akik balesetet okoztak vagy súlyos közlekedési vétséget követtek el. (Különben közlekedési szakembereink, miközben a közúti baleseteket előidéző okokat keresik és vizsgálják, nálunk is rendszeres kutatómunkát végeznek, amelynek célja a közlekedés s az emberi személyiség érzelmi viszonyának az elemzése.) Az egyik figyelemreméltó és tanulságos külföldi módszer szerint például a kijelölt gépkocsivezetőket három csoportban vizsgálták meg. Az első két csoport tagjai csupán háromévi, a harmadiké több mint tízévi vezetési gyakorlatra tekinthetnek vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadiké pedig 35—40 év. A fiatalabb korosztály egyik csoportja nem követett el balesetet, a másik fiatal cso'port és az idősebb csoport pedig súlyos baleseteket okozott. A vizsgálatok elvégzésekor a vizsgáltaknak elegendő idejük volt a gondolkodást követelő feladatok megoldására. Azoknál a teszteknél azonban, amelyek mintegy életközelségben vizsgálják a cselekvéshez szükséges figyelemösszpontosítást és a figyelem elterelhetőségét — pl. ahol a jelek, jelzések jelentéstartalmát kell gyorsan felismerni, majd annak megfelelően azonnal és helyesen dönteni — jelentős eltérés mutatkozott a balesetmentesen közlekedő vezetők javára. A balesetet okozott gépkocsi- vezetőket viszont általában az önértéktudat eltúlzása, a fokozott önérvényesítési vágy — az aszfaltbetyárkodás fő ösztönzője, kiváltója — az értelmi és érzelmi alkalmazkodásképtelenség jellemezte, s hiányzott belőlük a közlekedés reális veszélyeinek a tudata is. Mindezekből — és az ehhez hasonló vizsgálatokból — egyértelműen kiviláglik tehát, hogy az orvosi és élettani alkalmasság kiegészítésére menynyire hasznos a gépjárművezetők személyiségvizsgálata mindenhol, de főleg a tömegközlekedést lebonyolító vállalatoknál. A közlekedési szakemberek által az évek során kidolgozott módszerekkel már nagy valószínűséggel megállapíthatók a személyiség olyan vonásai, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára. Előre lehet jelezni, hogy a jogosítványra pályázó, vagy már azzal rendelkező egyén milyen mértékben alkalmas pszichológiailag a vezetésre. A gép- járművezetők állandó és magas színvonalú oktatása mellett — ami nálunk is jól bevált gyakorlat — ez is hatásos ellenszere a közúti betyárkodásnak, javíthatja a közlekedésbiztonságot, hozzájárulhat a balesetek számának további csökkenéséhez. KANIZSA ISTVÁN IS. Stefáíek felvételén F. Hájek mérnök és a műszaki gyorssegély-kocsivá átalakított VÁZ 2102.) A balesetek okai és következményei Zdár nad Sázavou város mellett, Tálsky Miyn kellemes környezetében tartottak nemrég kétnapos tanácskozást a közlekedési balesetek okairól és következményeiről traumatológu- sok, törvényszéki orvosok, több kutatóintézet szakemberei, közlekedésbiztonsági dolgozók és újságírók. Érdekes és elgondolkoztató tapasztalatokat adtak elő különösen a brnói Törvény- széki Orvostani Intézet és a Traumatológiai Intézet orvosai. Az előadók megfigyeléseikre és kutatómunkájuk eredményeire" támaszkodva elemezték a közlekedési baleseteket. Sokszor fordul elő, hogy gyakorlott gépjárművezető érthetetlen okból eltér a menetiránytól, s nekihajt a szemközt haladó járműnek, balesetet okoz. Orvosilag ily esetek átmeneti, rövidtartamú eszméletlenséggel magyarázhatók. Ennek okairól dr. ). Bodlák beszélt s megemlítette azokat a betegségeket, amelyeknél ily eset előfordulhat. M. Pest'álová a gyógyszereknek a gépjárművezetésre gyakorolt hatásával foglalkozott s külön elemezte a gyógyszerek és a szeszes italok együttes hatásának következményeit. A gépjárművezetés lélektani tényezői is napirendre kerültek, P. Novák pszichológus foglalkozott velük, aki rámutatott, hogy a közlekedésnek vitathatatlanul legfontosabb tényezője az ember, aki azonban nem csak befolyásolja, de ki is van téve veszélyeinek. A baleset kockázatának nemcsak a közlekedés aktív résztvevői, a járművezetők és gyalogosok vannak kitéve, hanem passzív résztvevői is, pl. az útitársak, utasok vagy útközeiben tartózkodó személyek, akik akaratukon kívül sodródnak a balesethelyzetbe. Dr. J. Hrabovsky, CSc. a közlekedési balesetek sérültjeinek nyújtandó elsősegély, a sérültszállítás és a szakszerű ellátás kérdéseivel foglalkozott. Dr. E. Krejzlíková arra mutatott rá, hogy még hiányzanak a gyors szaksegélynyújtás műszaki feltételei, gyakran oly sérültek is életüket vesztik, akik megmenthetők lennének, ha gyors segítséghez jutnának. Dr. Z. Krejzlík is azokkal az okokkal foglalkozott, amelyek kiiktatása sok baleseti sérült halálának elhárítását jelentené. A közlekedési balesetek súlyos szociális következményekkel Is járnak, amelyek terhét nem csak az egyén, hanem a család és a társadalom is viseli, ez volt a tárgya dr. ). Mráz előadásának. Az elmúlt évtizedben több mint hétszázezer balesetnél 21 265 emberélet veszett el, 419 346 személy sérült meg s az anyagi kár négy és fél milliárd koronát tett ki, ami népgazdaságunkban jelentékeny tétel. Az orvosok, közlekedési szakemberek és újságírók a tanácskozás keretében megtekintették és kipróbálhatták a prágai Közúti és Városi Közlekedési Intézet munkaközösségének újítását, amelyet F. Hájek mérnök mutatott be. A VÁZ 2102 típusú gépkocsit alakították át a balesetek sérültjeinek kiszabadítására szolgáló műszaki gyorssegély- kocsivá. Ez az újítás bizonyította, hogy ilyen jármű hazai feltételek közt is előállítható. A tanácskozás résztvevői annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy nem csak beválik, hanem el is terjed, hogy a balesetek sérültjeit ezáltal is a lehető leggyorsabban lehessen szakszerű elsősegélyben részesíteni. (nt) KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 86. 1. Ha a forgalmat irányító rendőr a jobb karját vagy a jelzőbotot függőlegesen feltartja, ha jobb alsó karját felemeli, a korábban szabad irányból érkező járművezető számára ez a) „Állj!“ jelzést jelent; a járművezetőnek csak jobbra szabad bekanyarodnia; ha egyenes irányban halad vagy balra kanyarodik, az útkereszteződés határa előtt köteles járművét megállítani; b) „Vigyázz!“ jelzést jelent; a járművezető az útkereszteződés határa előtt köteles járművét megállítani; ha azonban a járművezető annyira megközelítette az útkereszteződés határát, hogy már nem tudna előtte biztonságosan megállni, útját tovább folytathatja; c) „Vigyázz!“ jelzést jelent; a járművezető mindaddig folytathatja útját, amíg a rendőr álljt nem jelez. 2. Ha a zöld fényű irányjelző nyíl az útkereszteződés forgalmának irányításakor balra jelez, a) a balra kanyarodó járművezetőre nem vonatkozik az a kötelesség, hogy a szembejövő motoros és motor nélküli járműveknek és a mindkét irányban közlekedő villamosoknak áthaladási elsőbbséget kell adni; b) a balra kanyarodó járművezetőre nem vonatkozik az a kötelesség, hogy a szembejövő járműveknek áthaladási elsőbbséget kell adni; köteles azonban áthaladási elsőbbséget adni a mindkét irányban közlekedő villamosoknak; c) a járművezetőnek csak balra szabad bekanyarodnia; emellett a szembejövő járműveknek és a mindkét irányban közlekedő villamosoknak köteles áthaladási elsőbbséget adni. 3. Nem villogó piros fényjelzést — amit nem villogó sárga fényjelzés előz meg — használnak a) különleges esetekben, például a villamos közútra való rá'hajtásának biztosítására; a járművezető a keresztirányú folytonos vonal előtt, s ahol ilyen vonal nincs, a fényjelző készülék előtt köteles járművét megállítani; b) sorompó nélküli vasúti átjáróknál; a járművezető kő teles járművét olyan helyen megállítani, ahonnan megfelelő kilátása van; c) a tűzoltókocsik közútra való ráhajtásának biztosítására; a járművezető a fényjelző készülőik előtt köteles járművét megállítani. 4. Az itt ábrázolt jelzéssel vannak megjelölve a) a süketnéma személyek által vezetett járművek; b) a testi fogyatékos személyeket szállító jármüvek; ezek vezetői bizo nyos esetekben nem kötelesek megtartani a „Várakozni tilos“ jelzőtáblából eredő tilalmat, ha a többi feltételeket megtartják; c) a veszélyes rakományt szállító járművek. 5. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) jelzőtábla fenntartott forgalmi sáv előtt; b) áthajtás ellenirányba; arra hívja fel a járművezető figyelmét, hogy a szembejövő forgalom számára szolgáló úttestre kell áthajtania; c) terelő útirányt előjelző tábla. 6. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az áthaladás sorrendjében a 2-es jelű jármű? a) Első. b) Második, ej Harmadik. Helyes válaszok: •is ‘qs ‘q* ‘®c ‘ez ‘qi ■ ■■■ «««■*■■■■ vnrvnínniii ftsllm RiTVoiflix I fi fii nuLiflLluLl ■ ■■Viliim y
