Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-11-05 / 45. szám

1978. XI. 5. N in HONOR JCSNÖNÉL • — Vigyázzon, valaki az útjá­ban áll... — figyelmezteti a jósnő a középkorú férfit. — Vigyázzon az illető. Én egy tíztonnással járok. MEGOLDÁS? — Az utóbbi időben vala­hogy nem tetszik nekem a fe­leségem. El is küldtem az or­voshoz ... — Azt hiszi, kicseréli? MAI JJÖ — Borzasztó peches vagyok. Valahányszor szerelemből aka­rok férjhez menni, mindig ki­derül, hogy az illetőnek egy vasa sincs. Jer rtiponívuLtl*. ank LcvtuÁÁ &$jl fatthár EvJcMkíÁ Tuck OUÍmjL' ÍUXÓíjo . ALKU — Asszonyom, ön lakott te­rületen nyolcvanassal hajtott — szól a rendőr. — Lehetetlen. Legfeljebb het­vennel, vagyis ... inkább hat­vanassal ... és egyáltalán, sze­rintem még ötvenessel sem ... — Na elég, mert még bele­hajt a mögöttünk jövő autóba! (Elek Tibor karikatúrája) SZILÁNKOK Érdemekkel, sajnos, több ellenséget lehet szerezni, mint hibákkal. * * * Törpe ne kapaszkodjon túl magasra, mert még job­ban meglátszik, milyen tör­pe. * * * A nyugdíjas felesége egy­szer csak rájön, hogy két­szer annyi férje és fele any- nyi háztartási pénze van. • # * Vannak olyan folytatásos tévéjátékok, amelyeknek annyi közük van az élethez, hogy egyszer szintén véget érnek. * * * Nincs mondanivalója, de úgy csinál, mintha elhall­gatni valója lenne. A titkárnő monológja: ,Ha a fülem beszélni tud­Kismamának a tizedik hó­nap a legnehezebb, amikor a papa hordozza a babát. Üstökösként indult, már az elején leesett. de Okos férj olyan meggyő­zően tud egyetérteni a fele­ségével, hogy az tüstént megváltoztatja véleményét. * # * Z. kritikusnak megbízha­tóan rossz ízlése van. NŰI DOLGOK — Manci megint végrehajtott egy jó cselekedetet. — Ne mondd! Mit? — Ügy kiöltözött, hogy leg­alább száz nőnek szerzett vele vidám perceket. ROSSZMÁJÚ BARÁTNŐ — Olyan boldog vagyok! Já­nos azt mondta, én vagyok a legszebb, legoKOsabb, legkedve­sebb, legintelligensebb nő, és hogy elvesz feleségül. — Hozzámennél ilyen hazu­dóshoz?! AUTOISKOLABAN- Kisasszony, mondta már magának valaki, hogy gyönyörű szeme van? - kérdi az oktató.- Ó, igen.- A keservét, akkor nézze vele a jelzőtáblá­kat! ÉRZELMEK VÁLTOZÁSA — Megváltoztak a János iránt érzett érzelmeim. Az el­jegyzésünket is felbontottam. — A briliánsgyűrűt miért nem adtad vissza? — Miért adtam volna! A bri­liáns iránt érzett érzelmeim változatlanok! GYANÚ — Azt hiszem, a főnök még­se mond fel az új titkárnőnek. — Miből gondolod? — Helyesírási tanácsadót ho­zatott neki. MEGRÖGZÖTT FELSZÓLALÓ — Szeretném a gyászbeszédben elhangzottakat ponto­sítani. A megboldogult nem harmincöt, hanem harminc­öt és fél évet élt boldog 'házaséletben! Mikus Sándor karikatúrája A FÉRJ MONOLÓGJA — Elmosnám az edényt. De olyan erős harcot kell vívnom a lustasággal, hogy mire végre legyőzöm, már nincs erőm a mosogatáshoz. FRICSKÁK Két nő beszélget — Mit gondolsz, hány éves Gizi? — Nem tudom, de hő­siesen viseli. Megoldás Kovácsné autót vezet. Egyszer csak észreveszi, hogy a fék felmondta a szolgálatot. — Az istenért, mit te­gyek? — kérdi kétségbe­esetten a férjétől. — Igyekezz valami ol­csó kocsiba belehajtani. Válasz — Mi van Mancival? Csak nem beteg? — Ugyan, őt még a bacilusok sem állhatják kit Csoda — Drágám, nézd csak, már száztízzel megyek! — ujjong az újdonsült sofőr, Kovácsné. — Hát mondd, van ennél csodá­latosabb dolog a vilá­gon? — Van — szól a férje. — Az, hogy még élünk. K. Cs. A hét vicce-Tehát maga látta, hogy a vádlottak székkel verekedtek.- Igen.- Miért nem avatkozott közbe?- Nem volt több szék! JÚNIUS Hurrá, végre beköltöztünk! . .. Miután éppen elég szomorú történetet hallot­tam az új lakástulajdonosok kínszenve­déseiről, első dolgom az volt, hogy ala­posan szemügyre vettem az összkomfor­tos lakásnak nevezett objektumot. Kinyi­tottam a csapot — víz volt. A nagyobb nyomaték kedvéért megrángattam a W. C.-láncot... Valóságos Niagara! „Biz­tos a villannyal lesz difi“ — gyötörtek tovább a kétségek. De nem! Alighogy bekapcsoltam a tévét, máris feltűnt a képernyőn az életörömtől duzzadó be­mondó. Éppen a lakásépítési kultúra fej­lődéséről folyt kerekasztal-beszélge- tés ... „Ismerjük már a szép szólamo­kat! — kacsintottam a bemondóra. — Lefogadom, hogy gáz nincs ...“ Az is volt. Igaz a teherautó nem tudott a házig jönni, mert nem volt út, és nekünk tér­dig sárban, a kezünkben kellett behor­dani a bútorokat. Ideiglenesen, úgy lát­szik, mocsárjáró csizmát kell beszerez­nünk ...“ SZEPTEMBER Ma eladtam a csizmát. Az útépítők és parkosítók tegnap befejezték a munkát a háztömb körül. Isteni! A gyerekek az aszfalton rúgják a labdát, a bokrokon madárkák dalolnak .. ? Igaz, az építők, ahogy leaszfaltozták az utat, nyilván megsértettek valami kábelt. Mindeneset­re a ház villany nélkül maradt... Amint eladtam a csizmát, vettem két tucat gyertyát. Sebaj, így is meg lehet lenni, csak az a kár, hogy nem tudok tévézni. Állítólag valaki betelefonált az elektro­mos művekhez, ahol megígérték, hogy ki­küldettek egy Szerelőkocsit...“ ANATOLIJ FINYKO Egy új lakó naplójából DECEMBER Kijöttek a szerelők. Mivel a hiba va­lahol az úttest alatt volt, nekiestek az aszfaltnak. Be kell vallanom, hogy rosz- szabbra számítottunk. Azt hittük, hogy feltörik az egész aszfaltot. Mindössze két-három gödröt ástak, és máris meg­lelték a hibát. Igaz, nem javították ki, mert késő volt, de megígérték, hogy hol­nap újra kijönnek.“ ÁPRILIS Meggyógyultam. Igaz, még sántikálok egy kicsit,, de már idehaza vagyok. Mos­tanában tíz méterre elkerülöm ezeket a gödröket... Nincs értelme betemetni őket, mivel egyrészt a villanyszerelők még nem jöttek ki, másrészt, amikor ki­ásták a kábelt, nyilván megsérthették a vízvezetéket. Mindenesetre azóta nincs a házban víz. A szomszéd házból hord­juk ... Igaz, a fürdőkádat nem tudjuk használni, kávét kétnaponként iszunk, de azért meglehet lenni. A vizeseknek könnyű lesz megtalálniuk a hibát, ott kell lennie valahol a gödrök közelében, megígérték, hogy küldenek szerelő­ket ...“ JÚNIUS Kijöttek a szerelők. Igen derekas munkát végeztek! Még aznap megjavítot­ták a vízvezetéket, és egyúttal betemet­ték és leaszfaltozták a gödröket. Hadd kapirgáljanak a villanyszerelők még egyszer!... Igaz, a vízvezeték-szerelőik nyílván hibásan kötöttek össze valamit. Mindenesetre, amikor a feleségem kávét akart főzni, a gáztűzhely rózsáiból szö­kőkutak fakadtak. Én éppen zuhanyozni készültem. A zuhanytól furcsa sziszegést hallottam. „Mi az ördög sziszeg? — kér­dezte a feleségem, amint belépett a für­dőszobába az égő gyertyával... Állítólag valaki betelefonált a kórház­ba, ahol megígérték, hogy kiküldik a mentőket...“ ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom