Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-22 / 43. szám
«r Nyújthatunk-e elsősegélyt? A Csehszlovák Vöröskereszt a benzinkutaknál elhelyezett reklámtáblákon is figyelmezteti a gépjárművek vezetőit az elsősegélynyújtás elsajátításának fontosságáról (Zdenék Stecha felvétele) A címben felvetett kérdés furcsának tűnhet mindazok szemében, akik természetesnek tartják, mint ahogy a törvény is előírja, hogy a segítségre szoruló sérültnek mindenki köteles elsősegélyt nyújtani. Hiszen az érvényben levő közúti közlekedési szabályzat is kereken leszögezi, hogy a baleset részesei kötelesek képességeik és lehetőségeik szerint elsősegélyt nyújtani a sebesült személynek (a 100/1975. Tt. sz. hirdetmény 30. paragrafusa szól erről). Sokan azonban nem tartják oly magától értetődőnek, hogy balesetnél mindent megtegyenek, amit a tár sadalom és-a törvény elvár tőlük. Sokszor fordul elő, hogy még azok is tanácstalanul és tétlenül állnak a baleset színhelyén a segítségre utalt sérült felett, akik az elsősegélynyújtás alapjait elsajátították és tanfolyamtársukon gyakorolták is. Mi gátolhatja a tevékeny elsősegélynyújtást a közúti gyakorlatban? Leginkább belső, szubjektív tényezők. Vannak, akik nem éreznek elég önbizalmat ahhoz, hogy nekilássanak az elsősegélynek, ami nemegyszer életmentést jelentene. Mások tudják, hogy a tanfolyamon csak tessék-lássék vettek részt, mert muszáj volt, nem figyeltek eléggé, alig tanultak meg valamit. Olyanok is vannak, akik szerették volna elsajátítani az elsősegélynyújtást, de a sok résztvevő miatt nem volt módjuk kellőképpen gyakorolni. Többeket megijeszt a sérült látványa, sápadtsága, a vérzés, a hányadék, a ruházat szennyeződése stb. Mások egyszerűen gyávák; az ilyenekből kerülnek ki azok, akik elhaladnak a baleset színhelye mellett, pedig legalább segítséget hozhatnának, meg azok, akik önmaguk okoznak balesetet és sérülést, de megfutamodva cserbenhagyják áldozatukat. A járművezetői jogosítványhoz, a motorizmus művelőjéhez ma már természetszerű követelményként hozzátartozik, hogy tudjon elsősegélyt nyújtani. A tudás azonban még nem minden: szükség esetén forgalmas vagy elhagyott út bármily feltételei közepette alkalmazni is kell, mégpedig hatékonyan alkalmazni. A határozatlanság, a más segítségére várakozás, az időveszteség a súlyos sérültre nézve végzetes kimenetelű lehet. Az elsősegélynyújtás hatékonyságának egyik alapvető feltétele a határozott, céltudatos, körültekintő tevékenység, ami a járművezetőtől, aki kocsijával tudatos fegyelmezettséggel és határozottsággal közlekedik, jogosan elvárható. Az elsősegély oktatásának nálunk ma már igen sok formája van, A legismertebbek a Csehszlovák Vöröskereszt 25 és 60 órás tanfolyamai. Külön háromórás egészségügyi előkészületen vesznek részt az amatőr gépkocsivezetők; a hivatásos sofőrök számára a hároméves továbbképzési cikluson belül tartanak elsősegély-oktatást az életet mentő beavatkozások ismertetésével és gyakorlásával. Maga az élet mutatja, hogy a járművezetők elsősegélynyújtási felkészüléséhez ez az óraszám, s a gyakorlatban többnyire felületesen átvett ismeretanyag nem elegendő. Hiszen sok esetben még a 25 órás kurzusok végzettjei sem mutatkoznak készeknek az elsősegély gyakorlati alkalmazására. A gátló tényezőket azonban le kell győznünk. Ennek az útja az, hogy maga az egyén, aki tudatosítja, hogy általános műveltségéhez és járművezetői felkészültségéhez is szüksége van az elsősegélynyújtás gyakorlati tudására, igyekezzék a legnagyobb alapossággal szert tenni erre. Ahol csak tehetjük, a családban, a műhelyben, a mezőn vagy más munkahelyen tevékenyen vegyünk részt a ki- sebb-nagyobb sérülések ellátásában. így szokjuk meg a nyílt seb, a vérzés látványát, így győződünk meg a legjobban arról, hogy a kellő módon be tudunk avatkozni, önmagunk sérüléseit is igyekezzünk ellátni. , gondoljunk arra, valahányszor kétségeink támadnak afelől, hogy képesek vagyunk-e elsősegélyt nyújtani, hogy sok esetben iskolás gyermekek nyújtanak bátran, minden kényeskedést félretéve, színvonalas elsősegélyt, s nemegyszer gyermek mentette meg sérült felnőtt életét. A gépjárművezetők naponta számtalan alkalommal félelem nélkül teszik ki testi épségüket és életüket a közúti forgalomban rájuk leselkedő veszélyeknek. A helyzet úgy hozhatja, hogy egy váratlan pillanatban önmaguk is sérülést szenvednek, és a baleset részeseinek vagy szemtanúinak sgitségére, elsősegélyre lesznek utalva. Aki balesetet szenved, joggal várhatja él, hogy jelenlevő embertársai részéről ne csak sajnálatot,, hanem hatékony segítséget is kapjon. Az emberséges magatartás a közúti baleseteknél tettekben, célszerű elsősegélyt jelentő műveletekben nyilatkozzék meg. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 1978. X. 22. Ne feledje, hogy ősszel... Miként az állatvilágban a medve átalussza a telet, így tesz a legtöbb motorkerékpár is. A hűvös, esős napok leparancsolják a nyeregből a motorosokat (legalábbis azokat, akiknek nem „munkaeszközük“ a kétkerekű.) Ha gondos gazdái járművüknek — szakszerűen előkészítik — a hosszú téli álomra. 1. Szerelje le az akkumulátort. 2. Bízza ezt egy szakműhelyre, ahol, az előírásoknak megfelelően átteleltetik, hogy tavasszal egy karbantartott feltöltött telepet kapjon vissza. 3. Tegyen a motorblokk alá egy kimustrált tepsit és a benne' levő petróleummal mossa le, egy ecset -segítségével a blokkot, illetve ott, ahol zsír- és olajnyomokat talál. 4. Lehetőleg tiszta folyó vízzel öblítse le, Vagy még inkább fürdesse meg a járművét. 5. Természetesen a „szárazbatevés“ sem maradhat el. 6. A krómozott felületeket kenje be vékony savmentes zsiradékkal. 7. Nézze át az elektromos vezetékeket, és ahol a szigetelés töredezett, repedt, ott cserélje azt ki. 8. Ha a gyertyacsere óta már tízezer kilométert futott a motorja, akkor azt cserélje ki egy újjal, de a hő- értéke legyen azonos a régiével. 9. Állítsa fel a középállványra a motort, és tegyen a forgattyúsház alá valamit, amivel úgy emelheti fel a talajt érő kereket, hogy az a levegőben maradjon, mert ezzel megkíméli a gumiköpenyeket. 10. Ha csak lehet, szeretett járművét állítsa olyan helyre, ahol nem éri gőz, nincsen hőség, por, nem párás, vagy savas a levegő. Végül: nem árt fóliával letakarni a motorkerékpárt (a fólia széleit cellux ragasztószalaggal egymáshoz tapaszthatja). (ádám) hírek! • A Diesel-motoros gépkocsik iránti kereslet megnövekedését bizonyítja az az adat, hogy júliusban az NSZK-ban 216166 személyautót adtak el, s ezek 6,5 százaléka már Diesel-motoros volt. Egyébként az NSZK-ban — ugyancsak az idei júliusi adatok szerint — a legtöbb gépkocsit eladó cégek sorrendje a következő volt: Volks- wagen-Audi NSU, Opel, Ford, Daimler-Benz, BMW, Peugeot- Citroen, Fiat, Renault, Chrysler, Toyota stb. (r) • 43 milliárd dollár kárt okoztak a múlt évben a közlekedési balesetek az Egyesült Államokban. Majdnem félszázezer halottjuk és több millió sebesültjük volt. Becslések szerint ha nem vezették volna be 1974-ben az óránkénti 88 kilométeres sebességkorlátozást, a halottak száma megközelítette volna a 100 ezret. • A következő tíz évben Japánban mintegy 25 000 villamosautót fognak nyilvántartani. Jelenleg 400 magán és 1200 vállalati villamosautó közlekedik az ország útjain. KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 82. 1. Az olyan közúti forgalmi akadályt, amelyet haladék- talannl nem lehet eltávolítani, a) nem szükséges megjelölni, amennyiben okozója haladéktalanul értesíti a rendőrt vagy az útfelügyelőséget; b) okozója köteles az akadályt minden esetben piros lámpával megjelölni, hogy a közúti közlekedés résztvevői idejében észlelhessék; ezt követően köteles értesíteni az útfelügyelőséget; c) okozója köteles az akadályt úgy megjelölni, hogy a közúti közlekedés résztvevői idejében észlelhessék (pl. piros zászlóval, korlátozott látási viszonyok közt piros elakadást jelző háromszöggel vagy ezzel egyenértékű más berendezéssel); ezt követően köteles erről a rendőrt értesíteni. 2. A közúti balesettel érintett jármű vezetője köteles a) lehetővé tenni a közúti forgalom, főként a közhasználatú tömegszállító eszközök közlekedésének felújítását, de csak akkor, ha ez nem igényli a balesettel érintett járművek helyzetváltoztatását; b) lehetővé enni a közúti forgalom, főként a közhasználatú tömegszállító eszközök közlekedésének felújítását; c) lehetővé tenni a közhasznú tömegszállító eszközök közlekedésének felújítását; a többi jármű forgalmának felújítását csak akkor köteles lehetővé tenni, ha ez nem igényli a balesettel érintett járművek helyzetváltoztatását. 3. Ha üzemeltetési vagy egyéb nyomás okok megkívánják, hogy a közhasználatú tömegszállíté eszköz utasai megállóhelyen kívül le- vagy felszálljanak és eközben az úttestre lépjenek, a) csak a közlekedési vállalat dolgozójának utasítására cselekedhetnek így, aki azonban nem jogosult más járműveket megállítani; b) jogosultak más járműveket megállítani; c) a közlekedési vállalat illetékes dolgozójának felszólítására cselekedhetnek így, aki, ilyen esetben jogosult más járműveket megállítani. 4. Azért, hogy a 900 kg-nál nagyobb hasznos terhelésű tehergépkocsi vagy furgon rakfelületén szállított személyek haladás közben ne álljanak, ne hajoljanak ki, s a járműből tárgyakat ne dobáljanak és ne lógassanak ki, a) a járművezető felelős; b) a jármű üzemeben tartója a felelős; c) az a személy felelős, akit a jármű üzemben tartója a szállított személyek közül megbízott. 5. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) aluljáró vagy felüljáró; b) gyalogjáró; c) gyalogos-átkelőhely. 6. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) egyirányú forgalom; b) kötelező haladási irány; c) egysávos úttest. 7. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az áthaladás sorrendjében az 1-es jelű jármű? a) Első. b) Második. c) Harmadik. Helyes válaszok: '3L ‘qg ‘v£ ‘oy 'j£ ‘qz ‘aj % #
