Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-15 / 42. szám

nak 75. évfordulóját, s azt le­hetne-e mással, mint EB-cso- portelsőséggel nevezetessé, em­lékezetessé tenni. Jövőre június 10-én szerepel Anglia tizenegye, a Rasunda stadionban, szeptem­ber 5-én ugyanoda Franciaor­szág együttese látogat, s a svéd labdarúgóidényt válogatott szinten a Szovjetunió elleni ta­lálkozó vezeti be. A svédek nem titkolták, hogy végre a ju- biláris évben egyszer telt ház lesz a Rasunda stadionban, de a csapatunktól elszenvedtet 3:1 arányú vereség után aligha. ERICSON ÉS AZ IDEGENLÉGIÓSOK való jó játékot ugródeszkának szánják az ígéretes külföldi profiszerződés felé. Akad még más érdekessége is a svéd labdarúgásnak. Malmö földrajzi helyzete révén olyan éghajlatú, mint Dánia déli ré­sze, vagyis ott a bajnoki küz­delmet őszi-tavaszi rendszerben lehetne lebonyolítani, csakhogy a malmöieknek meg kell vár­niuk, amíg Svédország más ré­szében elolvad a hosszú ideig vendégeskedő hó. Ez kétségte­len hátrány abban az ország­ban, amely felületét számításba véve a Szovjetunió, Franciaor­szág és Spanyolország után földrészünk következő legna­gyobbja. Masny leültette Hellströmöt és a résen levő iNehoda biztosan lőtt a svéd gálába tagadás benne, a hazai labdarúgás szurkolótá­borát elkényeztette az 1976-os EB csehszlovák sikere, s mivel a jóhoz szeretünk hozzászokni, az ugyanilyen folytatást a leg­többen természetesnek vették. Aki csak kissé is foglalkozik a nemzetközi labdarúgással, tud­ja, milyen nehéz a csúcsra jutni, s még nehezebb tartósan ott maradni. Ez történt a cseh­szlovák válogatottal is. Vala­hogy túl sokáig örült a belgrádi sikernek és több élvonalbeli játékosa azt hihette, továbbra is bérelt hely lesz érdemei ré­vén. Belgrád után jött az az in­termezzo, amelyben sok öröme nem telt sem a válogatottnak, sem a szurkolóknak. Nehéz volt túltenniük magukat azon a té­nyen, hogy az együttes nem szerepelhetett a labdarúgó-vi­lágbajnokságon. Volt egy szak­ember, aki az elmondottak elle­nére bízott a hazai labdarúgás erejében, aki egy megszállott elszántságával és akarásával vé­gezte munkáját, hogy biztosítsa a válogatott újbóli felemelkedé­sét. Dr. /öze/ Venglosnak hív­ják, éveken át a volt főedző, Václav ]ei.ek segédedzője volt, s a belgrádi döntő után olyan szerényen állt a sajtóértekez­let részvevői között, mint aki­nek vajmi kevés köze volt mindahhoz, ami történt. Akkor Jezek nagyon szép gesztussal úgy köszönte meg a nemzetközi elismerést, amely kimondottan az ő személyének szólt, hogy az eredmény kettejük közös erő­feszítése volt a válogatottal. Ez év tavaszán JeZek befejezte mű­ködését a válogatott főedzői minőségében, s az új idénytől dr. Vengloá vette át szerepét. Személyében olyan ember ke­rült erre a fölöttébb felelősség- teljes posztra, aki egyrészt nagy nemzetközi tapasztalatra tett szert, a labdarúgás nagy ABC-jét ismerte, elsajátította a nemzetközi labdarúgásban leg­haladóbbnak tartott edzésmód­szereket, vagyis értett és ért a legalaposabb testi és szellemi felkészítéshez. Tudta, hogy még ennek elle­nére is minden kezdet nehéz. Ezért választotta a válogatott első nemzetközi ellenfeléül az NDK együttesét, s őt sem, csa­patát sem törte le a 2:1 arányú vereség. Ilyen előfordulhat azo­nos képességű válogatottal más­kor és másutt is. TAKTIKAI ÉRETTSÉG Amikor ismeretessé vált, hogy az újabb EB-selejtező csoport­jában a csehszlovák együttesen kívül a francia, a svéd és a lu­xemburgi szerepel, tehát kettő a világbajnoki mezőnyből Veng­los érvényre juttatta taktikai érettségét. Az érdekelt feleknek a mérkőzések időpontjában és színhelyében kellett megegyez­niük. Nagyon helyesen szorgal­mazta, hogy a csehszlovák vá­logatott első mérkőzését vala­melyik volt VB-szereplő ottho­nában kezdje. A franciák és a svédek csakhamar megegyeztek a nyitánynak számító párizsi erőpróbában, a svédek pedig vállalták, hogy október 4-én fo­gadják a csehszlovák váloga­tottat. Venglos pontos és fontos ada­tokat szerzett a svéd válogatott­ról, alaposan megfigyelte az említett párizsi mérkőzésen, s arra a megállapításra jutott, hogy az ászok most a mi csapa­tunk kezében lesznek. Számított arra, hogy a svédek szinte túl nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a párizsi döntetlennek és a favorizálás eddig sem tett jót nekik. NYÍLTSÁG, FIGYELMEZTETÉS Az úi főedző a stockholmi mérkőzésre készülőben kikérte minden olyan I. ligás edző véle­ményét a válogatásnál számí­tásba iövő játékosokról, aki e ielölteket elsősorban ismeri. Természetesen sorra járta a ta­lálkozókat és személyes tapasz­talatokat is gyűjtött. így került sor a keret kijelö­lésére, Venglos külön beszélt minden iátékossal s nyomatéko­san tudtukra adta. hogy csaoa- tában nincs bérelt hely, minden posztra csa'k elsőrendű és tel­jes értékű teliesítménnvel lehet igényt tartani. A belgrádi döntő még szeredő muskétásait is fi­gyelmeztette. hogy a két év előtti siker nem elég ió ajánló­levél a további szereplésre, mert itt vannak a további jelöl­tek. akik égnek a bizonyítás vá­gyától. Minden jelöltnek tuda­tosítania kellett, hogy az edző bizalmáért teljes tudásával és felelősségével, odaadó telfesít- ményével tartozik. A felállítás már az elutazás előtt ismeretes volt és a játékosokon a nyug­talanságnak a nyomát sem le­hetett látni. Viselkedésük, ma­gatartásuk józan derűlátást árult el. amely mögött egységes helytállás-ígéret volt felfedez­hető. A RASUNDA NEM MARACANA A stockholmi Rasunda stadion a világ leghíresebb sporttelenei közé tartozik hiszen az lB^S-as VB Ipgfontosabb mérkőzéseit ott játszották. Befogadóképessége 52 000 fő. de telt ház eddig még nem volt. Az akkori Vb- döntőn, a svéd—brazil erőpró­bán kereken 50 000 szurkoló volt jelen, míg a Svédország— NSZK találkozón 51 000. Ez volt az eddigi legnagyobb látogatott­ság. Maguk a svéd szakértők mintegy 17 000 nézőre számítot­tak, a valóságban 12 000 szur­koló tekintette meg a szerintük teljesen svéd esélyes EB selej­tező találkozót. Ez volt a tizenegyedik svéd— csehszlovák válogatott mérkő­zés, s ezen a pályán az ötödik, de még egyiken sem szenvedett vereséget a csehszlovák együt­tes. A stadion egyik bejáratánál ez volt kiírva svéd nyelven: In­fart, ami nem a gyakori halál­eset okozójának idegen nyelvű betűhibás kifejezője, hanem be­járatot jelent. Az öltözőkhöz vezető folyosó falát hatalmas tábla díszíti, az emlékezetes 1958-as labdarúgó VB lebonyolítási mikéntjének „pókhálójával“. Ezt most, több mint 20 évvel a nagy sorozat után alaposan megnézte minden csehszlovák játékos, s talán kissé azt is feledtetni akarták, hogy annak idején csoportjából együttesünknek nem sikerült to­vábbjutnia. Akkor a 4 pontos NSZK mögött 3—3 ponttal Cseh­szlovákia és ÉszakJrország vá­logatottja végzett, s az előírá­sok szerint az azonos pontszá- múaknak újra meg kellett egy­mással mérkőzniük. A 3:l-es északír siker a húsz év előtti csehszlovák csapat búcsúját je­lentette a VB-től. Egyébként most a svéd nézők biztatása csak a találkozó el­ső félórájában volt megközelí­tőleg olyan, mint Európa leg­több nagy mérkőzésén lenni szokott, de azután már inkább a svéd hűvösség volt erre is jellemző. Csapatunk egy pilla­natra sem érezhette, hogy el­lenséges légkörben szerepel. INJEKCIÓ — NEM VÁRT HATÁSSAL Ericson svéd szövetségi kapi­tány kijelentette, hogy a fran­cia—svéd EB-selejtező 2:2-es döntetlenje olyan injekció csa­pata számára, amely éreztetheti kedvező hatását a Csehszlová­kia elleni mérkőzésen is. Már nagyban folytak a találgatások, hogy a mostanra feltételezett két pont milyen közel hozza a háromkoronás csapat EB-döntős szereplését, 1980 távlatát ked­vező színben tüntette föl. A svéd játékosok lelkére kötöt­ték: ezt várja el tőlük a hazai közvélemény, a szakvezetés, hi­szen a Svéd Labdarúgó Szövet­ség jövőre ünnepli fennállásá­Ericson mindig számít azokra a játékosokra, akik idegenben profiskodnak és teljesítményük­kel új gazdáik jobbára nagyon elégedettek. Ezek a játékosok nemcsak rutint hoznak a válo­gatottba, hanem más játékstílus mozaikját is, amely elüt a szenvtelen sablontól, tartalmaz francig, olasz, más latin, de né­met, holland, belga elemet is. A szövetség minden szerződés engedélyezésekor kiköti, hogy az „elszegődött játékos“ sze­replésére igényt tarthat megfe­lelő, előre megállapított ellen­szolgáltatásért, csakhogy olykor maguk a játékosok nem lelken­deznek túlzottan a címeres mezben való szereplésért. Akad közöttük olyan, aki nem akar „két úrnak szolgálni“, fél az esetleges sérüléstől a váloga­tott színeiben, mert akkor jóval kevesebb üti majd a markát az új kenyéradónál, vagy komo­lyabb sérülés profi pályafutá­sa idő előtti befejezését is je­lentheti. Arra Ericson nem is gondol, hogy csak a hazai pá­lyákhoz, egyesületekhez hű já­tékosokat szerepeltesse a válo­gatottban, mert ebben az eset­ben annak játékereje akár egy osztállyal is mérsékeltebb le­hetne. A kalmár szellemben ne­velkedett labdarúgók nem ég­nek a vágytól, hogy a váloga­tottban szerepelhessenek. A ha­zai tehetségek a válogatottban A FOLYTATÁS Venglos főedző játékosait nem csomagolja vattába. Egy héttel a svéd—csehszlovák után Prágában Csehszlovákia—NSZK mérkőzésre került sor, novem­ber 8 án Bratislavában Csehszlo­vákia—Olaszország erőpróba lesz, november 29-én pedig a Wembley oroszlánbarlangjában az idényzáró angol—csehszlo­vák találkozó. Az acélt meged- zik, a csehszlovák labdarúgó válogatottal ugyanezt kívánja tenni az új szakvezetés. Azután jöhetnek 1979 további EB-mér- kőzései; két-két találkozó a franciákkal és a luxemburgiak­kal, s a visszavágó a svédekkel október 10-én hazánk fővárosá­ban. Addigra sok minden meg­oldódhat már ebben a selejtező csoportban is, de azt már most el tudjuk képzelni, hogy a svéd csapat nálunk még kevés­bé számíthat győzelemre, vagy pontszerzésre. Ericson. — aki különben hí­res zenész, zongorista, — olyan hangokat is hallatott, hogy lé­nyegesen jobb a francia csapat a csehszlováknál, de ezt talán nem kell szóról szóra venni. A rajtnál a csehszlovák válo­gatott jelentős előnyre tett szert, s tudja, tudatosítja, hogy a labdarúgást nem beszélik, ha­nem játsszák. Futballszakvezetőink, váloga­tott labdarúgóink tudják, hogy a válogatott szereplés egész embert kíván és helyettük telje­sítményük bizonyítja, mennyire szívügyük az ország labdarúgá­sa hírnevének öregbítése. Előle­gezzük bizalmunkat és érzésünk szerint nem fogunk csalódni bennük. ZALA JÖZSEF A csehszlovák labdarúgók keze a magasban. A svédek szomorúan állapítják meg a gól tényét (CSTK-felvétel J AMI EGESZ EMBERI KIVAN J Tnrifix* 4ß 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető­iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Clj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció tloce, Gottwaldovo námestie 48/VII. A &ÜTI regisztrációs száma: 5/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom