Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-08 / 41. szám
ÚJ szú 19 78. X. 8. Látogatás a „Kodra" Gyiimülcstermesztési Tudományos Termelési Egyesülésben A Moldovai SZSZK egész területét, amely nem sokkal kisebb Szlovákiától, bátran nevezhetnénk a szovjet mezőgazdaság szervezési-technológiai kísérleti laboratóriumának. Az itt bevezetett s a gyakorlatban is jól bevált új szervezési módszerek az egész szocialista világ érdeklődését felkeltették. Nem véletlen, hogy az elmúlt év novemberében a KGST-orszá- gok szakemberei éppen a moldovai fővárosban, Kisinyevben tanácskoztak a mezőgazdasági termelésben törvényszerűen kibontakozó kooperáció, termelési szakosítás és agráripari integráció kérdéseiről. A nem itt élő ember csak alapos tanulmányozás, kérdezősködés, továbbá néhány közös vállalat és egyesülés meglátogatása után ismerheti ki magát az új szervezési formák sokaságában. A horizontális és vertikális integráció egész köztársaságra kiterjedő, a mezőgazdasági termelés, a szolgáltatások és az élelmiszeripar egész komplexumát átfogó rendszerében külön fejezetet képeznek a kolhozok közötti együttműködés szervezési formái, külön kategóriába tartoznak a szovhozok és a feldolgozó ipar közötti agráripari egyesülések, sajátos feladatokat látnak el továbbá a tudományos-termelési egyesülések, valamint a szakoktatás és a termelés integrált intézményei, a szovhoz- technikumok és a szaktanintézeti szovhozüzemek. Az említett haladó szervezési formák mindegyike valóságos kincsestára a külföldön is hasznosítható tapasztalatoknak. Különösen érvényes ez a megállapítás a tudományos-termelési egyesülések esetében, amelyek napjaink és a jövő legkorszerűbb szervezési formáit képezik a tudomány és a kutatás" vívmányainak gyakorlati érvényesítéséhez. Moldova 13 mezőgazdasági tudományos-termelési egyesülése között az egyik legjelentősebb és legfiatalabb a kisinyevi „Kodra“ (a szó jelentése erdő, liget) Gyümölcstermesztési Tudományos Termelési Egyesülés, melynek munkájával részletesen megismerkedhettünk. Az éppen külföldön tartózkodó vezérigazgató távollétében Ivan Jakovlevics Roska termelési igazgatóhelyettes, valamint Leonyid Mitrofanovics Szernij tudományos igazgatóhelyettes fogadott. Tőlük tudtuk meg, hogy a TTE (oroszul NPO, naucsno-proizvodszt- vennoje objegyinyenyije) magvát a már régebben itt működő gyümölcsös szőlőtermesztési kutatóintézet képezte, amely ez év március elsején kettévált, a gyümölcsészek 12 szov- hozzal külön szakágazati egyesülésbe léptek, a szőlészek úgyszintén. A gyümölcstermesztési tudományos dolgozók a régi épületkomplexumban maradtak, a szőlészek pedig egy új, korszerű épületet kaptak a város másik végében, de közelebb a szőlőültetvényekhez. Azt nem tudtuk meg, hogy milyen nehéz volt a válás, de az új házasság a jelek szerint nagyon gyümölcsözőnek ígérkezik, méghozzá a szó legszorosabb értelmében. Az intézet tevékenysége Bevezetőül foglaljuk össze néhány szóban a TTE szervezeti felépítését. Bár az egyesülés egységes gazdasági szervezetet képez, a kutatóintézet ezen belül továbbra is bizonyos autonómiát élvez. Ez abban is megnyilvánul, hogy a vezérigazgató két különálló tanácsadó szervre támaszkoIvan Petrovics Curkan, a nemesítési szakosztály vezetője kedvencei, a szépen fejlődő diófacsemeték társaságában Leonyid Mitrofanovics Szernij, az egyesülés tudományos igazgatóhelyettese dik, a tudományos tanácsra és a termelési tanácsra. A kutatóintézetnek 220 dolgozója van, közöttük 96 a tudományos munkatárs. Ezek sorában 4 természettu- mányok doktora és 17 kandidátusa tevékenykedik az intézetben. A 17 szakosztályra tagozódó kutatóintézet legfőbb feladata a köztársaság területén termesztett gyümölcs- fajták nemesítése és szaporításuk koordinálása. Az asztalra helyezett gyümölcstálakban sárgadinnye nagyságúra megnőtt őszibarackok mosolyognak előttünk, ezek szintén a helyi nemesítés eredményei. A „Champignon“ fajta különösen ízletes, mézédes, de a „Varia tyomnokrasznij“ fajtát is érdemes megkóstolni. A nemesítési szakosztály egyébként 3 szakosított laboratóriumra tagozódik, éspedig az almásgyümöl- csűek, a csonthéjasok és a bogyős- gyümölcsűek nemesítése szerint. A nemesítők többek között 180 alma-, 400 körte-, 800 barack-, 200 cseresznye és 300 szilvafajtát termesztenek a világkollekcióból, s ezek között saját fajtáik is szép számmal szerepelnek. Egy másik szakosztály a szaporítással foglalkozik. Az itt dolgozó tu- dományos dolgozók irányítják a faiskolai termelést az intézetben és az egyesüléshez tartozó szovhozokban. A szovhozok többségében azelőtt is voltak faiskolák, de ezek színvonalában sok kifogásolnivaló akadt, főleg a szaporított választék és a csemeték minősége tekintetében. Az egyesülés egyik legnagyobb jelentősége éppen abban rejik, hogy saját, központilag irányított faiskolai - hálózatán keresztül befolyást gyakorolhat az egész köztársaság gyümölcstermesztésének távlati fejlesztésére, fajtaösszetételére. Az idén összesen 12 millió facsemetét értékesít az egyesülés, 1980-ra azonban már el kell érni a 15 milliót. Az egyesülésnek azonban van egy további, hasonló jellegű, de „nem hivatalos“ előnye. Azelőtt egy új fajta kinemesítése után évekig kellett várni az állami elismerésre, s csak azután kezdődhetett el a szaporítása. Most az egyesülés „saját szakállára“ módot találhat arra, hogy kapacitásait kihasználva előre leszaporítsa az állami elismerésben reménykedő fajtajelöltet, s amikor ez megkapja az állami jóváhagyás hivatalos pecsétjét, azonnal nagyobb tételeket dobhatnak belőle a piacra. Az intézetnek egyébként saját szaporítótelepe is van, egyik legnagyobb büszkeségük, hogy az almacsemeték 30 százaléka, évente 3 millió csemete, vírusmentes tövekről származik. A vírusmentes fajták szaporítása az intézet nemzetközi együttműködésének egyik legjelentősebb területét képezi, főleg az NDK-val és Magyarországgal működnek együtt, s amint azt Isza- kova Dimitrovna, a külföldi kapcsolatokkal foglalkozó szakosztály vezetője megjegyezte, nagyon jó kapcsolataik vannak a holovousi, a techo- buzicei, a valticei és a bojnicei ne- mesítőkkel is. Név szerint említette Stefan Nitriansky és Václav Jaáek nemesítőket, akik a kapcsolatok lelkes ápolói. A további szakosztályok a termesztési technológia kérdéseivel, a növényvédelemmel, a gépesítés fejlesztésével, az egész köztársaság területét átfogó szaktanácsadással foglalkoznak, s mesteriskolát is szerveznek a gyakorlati dolgozók továbbképzése számára. Az integrált szovhozok feladatai Az egyesüléshez tartozó 12 szovhoz mezőgazdasági összterülete 35 ezer hektár, ebből 20 ezer hektár a szántó, 3900 hektár a gyümölcsös, 3500 hektár a szőlő. Az utóbbiak főleg új telepítések, csak az idén és a legközelebbi években fordulnak termőre. Az egyesülésnek a termelés vonalán 11 ezer dolgozója van, közöttük 130 mérnök és 200 technikus. A központilag irányított gépparkhoz 900 traktor, 700 tehergépkocsi és 60 gabona- kombájn tartozik. Az egyesülés idei termelési terve a növénytermesztés szakaszán 39 ezer tonna gabona, 30 ezer tonna gyümölcs, 29 ezer tonna zöldség, 6000 tonna szőlő és 12 millió facsemete. Természetesen takarmánytermesztéssel is foglalkoznak, hiszen az állat- tenyésztésben 8000 szarvasmarhát, ebből 3500 tehenet, 17 ezer sertést és 60 ezer baromfit tartanak a szakosított farmokon. Az egyesülés tehát eléggé sokoldalú, kiegyensúlyozott termelést folytat, ami egy önálló elszámolású szakosított komplexum gazdasági potenciáljának és eredményes működésének egyik alapfeltétele. Annak ellenére, hogy az egyesülés humuszban rendkívül gazdag feketeföldön gazdálkodik, az istállótrágyának nagy szerepe van a gyü- mölcsészetben, különösen az intenzív és a szuperintenzív telepítéseknél. Természetesen azt is számításba kell venni, hogy fiatal intézményről van szó, s a termelési szakosítás a következő években jobban elmélyül a gyümölcstermesztés és a facsemete-termelés javára. Terepszemlén Az egyesülés szervezeti felépítésének és feladatainak ismertetése után az intézet tudományos munkatársaival terepszemlére indultunk. A város utolsó házait elhagyva jellegzetes moldovai táj tárult elénk. Gépkocsinkkal a gyümölcsösök, magas művelésű szőlőtelepítvények véget nem érő táblái között haladva egyik társam találóan jegyezte meg: lám, ez a Moldávia a legkisebb szovjet köztársaságok egyike, mégis itt is lenyűgözően hatnak a Szovjetunióra any- nyira jellemző hatalmas méretek, távolságok. Általában fiatal, 4—5 éves telepítések mellett haladunk, a sorközök tiszták, ápoltak, a szénfekete föld zsírosán csillog a szeptemberi, gyümölcsöt érlelő napsütésben. ’ Az egyik útszéli táblában egy K 700-as traktor körülbelül 50—60 cm mély talajforgatást végez, a felszínre kerülő altalaj éppoly fekete, mint a többi. A természet nagy ajándéka ez a föld, s a moldovai földművesek,: gyümölcs- és szőlőtermesztők meg is tudják becsülni. Az intézethez tartozó egész terület öntözhető, az idén azonban kivételesen elegendő volt a csapadék, alig volt szükség öntözésre. A termőre fordult ültetvényekben a téli alma rövidesen már szedésre érik, az ágiak szinte a földig hajlanak súlyos terhük alatt. A dimbes-dombos terület egyik legjobb fekvésű oldalában megállunk. Itt van az intézet egyik faiskolája, a moldovai gyümölcstermesztés hatalmas méreteket öltő és minőségi fejlesztésének évente megújuló, s ezért kimeríthetetlen, forrása. MAKRAI MIKLÓS KÖVETKEZIK: A rétművelésfi gyümölcsös ^ ~ jcsar* ■ Dimitrij Petrovics Andrusenko, a faiskola vezetője a vírusmentes almacsemeték között (A (szerző felvételei)
