Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-09 / 28. szám

S zibériát és a Távol-Keletet a szovjet emberek az óriási természeti kincsek vidékének, a hősi munkateljesítmények színhelyének nevezik. A termé­szet itt összpontosította a Szovjetunió szénkészleté nek háromnegyed részét, vízi energia- és földgáz-erő­forrásainak majdnem kétharmadát, az ország erdő- terülétének 63 százalékát. Szibériában és a Távol- Keleten 65 millió hektár mezőgazdaságilag haszno­sítható földterület van, ennek csaknem a fele szán­tóföld. És ez a sok-sok kincs nem elszigetelten, ha nem a legszerencsésebb társulásokban található e roppant térségben. Tehát hasznosításuknak is komp lex módon kell történnie. A tudósok nézete szerint éppen ez a megoldás jár a legnagyobb gazdasági hatással. A szibériai és a távol-keleti problémák megoldása során az SZKP és a szovjet kormány a legmodernebb szervezési módszereket és eszközöket alkalmazza: a program- és céltervezést, s következetesen hatalmas területi termelési komplexumokat és az ipari köz­pontok óriási rendszereit hozza létre, amelyekben a termelés magas fokú koncentrációja valósul meg. A szibériai és a távol-keleti körzetek ipari poten­ciálja fejlődésének további meggyorsítása szempont­jából óriási jelentőségű az a körülmény, hogy L. I. Brezsnyev elvtárs nemrég látogatást tett ezen a vidé­ken. Ez az utazás nemcsak a párt és a nép erős kapcsolatáról tanúskodik, hanem azt is szemlélteti, hogy az SZKP és a, szovjet állam mindent latba vet avégből, hogy itt még termékenyebben folyjon az alkotómunka, hogy a szovjet emberek élet- és mun­kakörülményei évről évre javuljanak. Az SZKP krasznojarszki határterületi bizottsága vezetőségének tagjaival folytatott beszélgetésében L. I Brezsnyev megállapította: „Az SZKP XXV. kong­resszusának határozatai előirányozzák, hogy a jelen­legi ötéves terv időszakában tovább növekedjék or­szágunk keleti körzeteinek gazdasági potenciálja és fokozódjék az országos ipari termelésben betöltött szerepe. A párt Központi Bizottsága ily módon a ter­melőerők területi elhelyezésének tökéletesítését, a munka-, energetikai-, tüzelőanyag- és nyersanyag- erőforrások ésszerű felhasználását célzó irányvona­lat követi.“ S zibériában és a Távol-Keleten a gazdaságszer­vezés legfontosabb formájává a nagy területi- termelési komplexumok válnak. Nyugat-Szibériában egy kőolaj-, gáz-, olajfeldolgozó és petrolkémiai üze­mekből álló hatalmas komplexum jön létre tervsze­rűen. Gyors ütemben épül itt a Tobolszki és a Tomsz- ki Petrolkémiai Kombinát, alakul ki a földgázfel-' dolgozó üzemek rendszere. A távlati terv szerint Nyugat-Szibéria adja majd az ország olaj- és földgáz­termelésének több mint a felét, továbbá jelentős mennyiségű szintetikus kaucsukot, műanyagot és más termékfajtákat is ad az országnak. Emellett Nyugat-Szibéria déli részén — a Kuznyeck-meden cében — fokozódik a kőszéntermelés, fejlődik a vas­kohászat, a gépgyártás és természetesen a könnyű- és az élelmiszeripar is. Keletebbre — Szibéria középső részén — a hatal­mas Angarai-Jeniszeji Népgazdasági Komplexum van kialakulóban; itt a nagy szibériai folyók roppant energiaforrásai alapján a színesfémek, valamint a cellulóz, a papír és más faipari-kémiai termékek gyártása fejlődik. A tizedik ötéves tervben befejező­dik a Bratszki-Uszty-Ilimszki Területi Termelési Komplexum kialakítása. Uszty-Ilimszkben teljes ka­pacitással üzembe lép a hatalmas teljesítményű vil­lanytelep. Lejjebb, az Angara mentén pedig a Bogu- csani Vízi erőmű építkezése bontakozik ki. H angsúlyozni kell, —hogy Szibéria természeti kincsei gyors hasznosítása nemcsak a Szovjet­unió, hanem más szocialista testvérországok számára is gazdaságilag nagy jelentőségű. Éppen ezért épül a KGST-tagországok megfelelő arányú részvételével a világ egyik legnagyobb cellulózegyára az Angara mentén. Ezen a távoli szibériai építkezésen a magyar dolgozók kollektívája magas fokú szervezettségről, munkafegyelemről és öntudatról tesz tanúságot. A szibériai zord viszonyok megedzették jellemüket, tovább csiszolták mesterségbeli tudásukat, egybefor rasztották őket a más KGST-tagállamoknak az épít­kezésben részt vevő munkáskollektíváival. Szerkezetét tekintve különösen bonyolult lesz a Szajáni Területi-Termelési Komplexum. Ha nap­jainkban élne Vlagyimir Iljics Lenin, akkor nem is­merne rá arra a hajdani tajgai vadonra, ahol ő a cá­rizmus idején száműzetése alatt rejtőzött. Ma itt a Szovjetunió egyik legnagyobb vízi erőműve — a Szajáni-Susenshkoje-i Vízi Erőmű épül. A jelenlegi ötéves terv végére üzembe lépnek az első gépegy­ségek, amelyek világviszonylatban a legnagyobb teljesítményűek lesznek. Ezek az épülőfélben levő szajáni alumíniumgyárnak, az abakani vagon- és konténergyárnak, valamint más üzemeknek adnak majd energiát. A Minuszinszk városban jelenleg épü­lő elektrotechnikai üzemkomplexum első részlege is megkezdi működését. Szibéria óriási térségeinek hasznosítása természe­tesen nem könnyű feladat. A kölcsönös célprogramok sikeres megvalósítása csupán akkor lehetséges, ha a termelési infrastruktúrát és mindenekelőtt a telje­sítőképes közlekedési hálózatot kiemelt ütemben fej­lesztik. Éppen ezért épülnek Szibériában és a Távol- Keleten modern közlekedési fővonalak. Például egy olyan, több mint háromezer kilométer hosszú, eleven ütőér, mint a Bajkál—Amúr-vasútvonal. Amikor a BAM üzembe lép, akkor sok szibériai körzet saját­ságos fő gerincévé válik. A Jenyiszej folyó menti legnagyobb szovjet vízerőmű, a 6 millió kW teljesítményű Krasznojarszki Vízi Erő­mű látképe (CSTK-felv.) A szibériai és a távol-keleti közlekedési rendszer valamennyi korszerű szállítási módot — a vasúti és a csővezetékes, a gépkocsi- és a légi, a folyami és a tengeri szállítást egyaránt magában foglalja. És a legnagyobb tartalékok talán éppen ezeknek érint­kezési pontján találhatók. Fontos feladat, hogy a szállítmányokat a hajóűrből minél gyorsabban át­rakják a vasúti kocsikba vagy azokból a tehergép­kocsikra és késedelem nélkül elszállítsák azokat át­vevőjükhöz. E téren fel kell használni az élenjáró tapasztalatokat. A leningrádi közlekedési csomópont­ban például megszervezték a tengerészek, a vasuta­sok, a folyami hajósok és a gépkocsiszállítási dol­gozók hasznos és hatékony együttműködését. Mi ennek az újításnak a lényege? A szoros együttmű­ködésben részt vevők folyamatos ütemterv alapján szervezték meg a kikötő és valamennyi szállítási eszköz munkáját. A kooperáló szállítási ágak mun­káját ez az ütemterv az egész technológiai lánc folyamán pontosan összehangolja. A munka végre­hajtásának ellenőrzésére valamennyi együttműködő szállítási alosztály vezető dolgozóiból álló koordi­nációs csoportot hoznak létre. Ennek eredményeként pontosabbá vált a „futószalag“ ritmusa, fokozódott a sebessége. A szállítási eszközök kihasználásának intenzitása 16 százalékkal növekedett. Ezt a tapasztalatot jelenleg az ország valamennyi közlekedési csomópontján, többek között a Szibéria és a távol-keleti kikötőkben is bevezetik. L I. Brezsnyev elvtárs, az ország keleti körzetei • fejlesztésének menetét elemezve, felhívta a fi­gyelmet azokra az óriási belső tartalékokra, ame­lyekkel építőink is rendelkeznek. A szibériai és a távol-keleti építkezéseknél — mint különben több más körzet építkezéseinél is — az ipari üzemeket néha ,a határidő után adják át. Az óriási méretű modern építkezés — különösen az új, még csak most feltárás alatt álló körzetekben — természetesen nem egyszerű dolog. Itt annál szükségesebb a magas fokú szervezettség, a fegyelem, a felelősség, a különböző ágazatok dolgozói, az üzemi dolgozók és a tudósok közötti szoros, tárgyszerű együttműködés. Az ilyen együttműködésről pedig a Szovjetunióban jó tapasztalatokat gyűjtöttek. Néhány évvel ezelőtt a leningrádi tervezőknek és a gépgyártóknak és a Szajáni-Susenszkójei Vízi Erőmű tervezőinek kez­deményezésére komplex verseny kezdődött a határ­idők megrövidítésére és a munkák kiváló minőségű elvégzésére az új energetikai óriás építkezésén. Ez a kezdeményezés „szajáni együttműködés“ néven or­szágszerte ismertté vált. Először 28 vezető leningrádi üzem és tervkészítő-tervező szerv írta alá az együttmű­ködési és segítségnyújtási szerződést a szibériai épít­kezéssel. Azután több tucatnyi moszkvai, ukrajnai és belorusszijai üzem is tevékenyen bekapcsolódott a komplex versenybe — összesen több mint 150 koo­peráló üzem munkakollektívája. Csupán a tudomá­nyos-kutatási és a tervezési munka meggyorsítása — amelyet az együttműködésben részes szervezetek vé­geznek — 11 millió rubel összegű gazdasági hatással járt; lehetőség nyílt arra, hogy 40 millió rubellel csökkentsék a vízi erőmű fő létesítményeihez szük­séges beruházások összegét. Az építők haladó mű­szaki megoldások alkalmazása révén 140 ezer tonna cementet, nagy mennyiségű fémet és más erőforrá­sokat takarítottak meg. Természetes, hogy jelenleg más szibériai építkezések pártbizottságai is egyre szélesebb körben vezetik be az ipari objektumok lé­tesítésében részt vevő valamennyi szerv hatékony együttműködésének ezt a nagyszerű tapasztalatát. Szibéria és a Távol-Kelet óriási természeti kincsei­nek kiaknázása ügyes munkáskezeket igényel. Ezé ken a vidékeken azonban egyelőre nincs elég mun­kaerő. Éppen ezért talált nálunk egyöntetű helyes­lésre azoknak a kiváló szaképzettségű, lelkes munkásoknak és szakembereknek a hazafias moz­galma, akik, a Komszomol XVIII. kongresszusa kül­döttei egy csoportjának példájára, a szibériai épít­kezésekre utaznak. Minél általánosabbá válik ez a mozgalom, annál gyorsabb fejlődésnek indulnak az új ipari körzetek és az egész ország gazdasága is. A hatalmas szibériai ipari komplexumok kiala­kítása: a történelemben példátlan méretű és rendkívül bonyolult munka. Olyan megoldásokat kö­vetel, amelyekhez hasonlóak a világ gyakorlatában sehol sem találhatóak. A természeti kincsek hatéko­nyabb kiaknázása, a vidék gyorsabb ütemű átalak kítása céljából az SZKP felszólította a szovjet embe­reket, hogy erőfeszítéseiket és akaraterejüket a tár­sadalmi-gazdasági fejlesztés fő irányaira összponto­sítsák. És ez a felhívás milliók szívében lelt vissz­hangra. Ugyanakkor a szovjet állam tevékeny intézkedé­seket tesz avégből, hogy a szibériai és a távol-keleti városokban és településeken kedvező feltételeket hozzon létre a munka és az érdekes, tartalmas élet számára, azt tervezi, hogy ott még gyorsabban fej­leszti a mezőgazdasági termelést, minden eszközzel megjavítja a lakás- és életviszonyokat. És e téren már jelentős sikereket értek el. Minthogy a Szovjetunió keleti körzeteiben munka­erőhiány tapasztalható, a szovjet tervezők és mér­nökök Szibéria számára különösen magas fokú gépe­sített és automatizált üzemeket terveznek, „szibériai kivitelezésű“ berendezéseket dolgoznak ki számukra, amelyek zord természeti viszonyok között is meg­bízhatóan működnek, szükség esetén pedig távirá-. nyitással is. A Szovjetunió keleti körzeteinek lendületes átala kítása, amely az SZKP XXV. kongresszusának határozataival teljes összhangban folyik — a szo­cialista gazdálkodási rendszer óriási előnyeinek nagyszerű biztosítéka. Ennek'lényege: a párt gazda­sági politikájának gyakorlati megvalósulása, a szov­jet nép új, nagy hozzájárulása a kommunista építés programjához, a KGST-tagországok gazdasági integ­rációjának továbbfejlesztéséhez. Irta: V. PARFJONOV, a moszkvai Pravda szerkesztő bizottságának tagja (Fordította: Gellért György) Leonyid Brezsnyev szibériai út|a során ellátogatott az irkutszki repülőgépgyárba, ahol elbeszélgetett a mun­kásokkal (Telefoto: CSTK — TASZSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom