Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-09 / 28. szám
S zibériát és a Távol-Keletet a szovjet emberek az óriási természeti kincsek vidékének, a hősi munkateljesítmények színhelyének nevezik. A természet itt összpontosította a Szovjetunió szénkészleté nek háromnegyed részét, vízi energia- és földgáz-erőforrásainak majdnem kétharmadát, az ország erdő- terülétének 63 százalékát. Szibériában és a Távol- Keleten 65 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható földterület van, ennek csaknem a fele szántóföld. És ez a sok-sok kincs nem elszigetelten, ha nem a legszerencsésebb társulásokban található e roppant térségben. Tehát hasznosításuknak is komp lex módon kell történnie. A tudósok nézete szerint éppen ez a megoldás jár a legnagyobb gazdasági hatással. A szibériai és a távol-keleti problémák megoldása során az SZKP és a szovjet kormány a legmodernebb szervezési módszereket és eszközöket alkalmazza: a program- és céltervezést, s következetesen hatalmas területi termelési komplexumokat és az ipari központok óriási rendszereit hozza létre, amelyekben a termelés magas fokú koncentrációja valósul meg. A szibériai és a távol-keleti körzetek ipari potenciálja fejlődésének további meggyorsítása szempontjából óriási jelentőségű az a körülmény, hogy L. I. Brezsnyev elvtárs nemrég látogatást tett ezen a vidéken. Ez az utazás nemcsak a párt és a nép erős kapcsolatáról tanúskodik, hanem azt is szemlélteti, hogy az SZKP és a, szovjet állam mindent latba vet avégből, hogy itt még termékenyebben folyjon az alkotómunka, hogy a szovjet emberek élet- és munkakörülményei évről évre javuljanak. Az SZKP krasznojarszki határterületi bizottsága vezetőségének tagjaival folytatott beszélgetésében L. I Brezsnyev megállapította: „Az SZKP XXV. kongresszusának határozatai előirányozzák, hogy a jelenlegi ötéves terv időszakában tovább növekedjék országunk keleti körzeteinek gazdasági potenciálja és fokozódjék az országos ipari termelésben betöltött szerepe. A párt Központi Bizottsága ily módon a termelőerők területi elhelyezésének tökéletesítését, a munka-, energetikai-, tüzelőanyag- és nyersanyag- erőforrások ésszerű felhasználását célzó irányvonalat követi.“ S zibériában és a Távol-Keleten a gazdaságszervezés legfontosabb formájává a nagy területi- termelési komplexumok válnak. Nyugat-Szibériában egy kőolaj-, gáz-, olajfeldolgozó és petrolkémiai üzemekből álló hatalmas komplexum jön létre tervszerűen. Gyors ütemben épül itt a Tobolszki és a Tomsz- ki Petrolkémiai Kombinát, alakul ki a földgázfel-' dolgozó üzemek rendszere. A távlati terv szerint Nyugat-Szibéria adja majd az ország olaj- és földgáztermelésének több mint a felét, továbbá jelentős mennyiségű szintetikus kaucsukot, műanyagot és más termékfajtákat is ad az országnak. Emellett Nyugat-Szibéria déli részén — a Kuznyeck-meden cében — fokozódik a kőszéntermelés, fejlődik a vaskohászat, a gépgyártás és természetesen a könnyű- és az élelmiszeripar is. Keletebbre — Szibéria középső részén — a hatalmas Angarai-Jeniszeji Népgazdasági Komplexum van kialakulóban; itt a nagy szibériai folyók roppant energiaforrásai alapján a színesfémek, valamint a cellulóz, a papír és más faipari-kémiai termékek gyártása fejlődik. A tizedik ötéves tervben befejeződik a Bratszki-Uszty-Ilimszki Területi Termelési Komplexum kialakítása. Uszty-Ilimszkben teljes kapacitással üzembe lép a hatalmas teljesítményű villanytelep. Lejjebb, az Angara mentén pedig a Bogu- csani Vízi erőmű építkezése bontakozik ki. H angsúlyozni kell, —hogy Szibéria természeti kincsei gyors hasznosítása nemcsak a Szovjetunió, hanem más szocialista testvérországok számára is gazdaságilag nagy jelentőségű. Éppen ezért épül a KGST-tagországok megfelelő arányú részvételével a világ egyik legnagyobb cellulózegyára az Angara mentén. Ezen a távoli szibériai építkezésen a magyar dolgozók kollektívája magas fokú szervezettségről, munkafegyelemről és öntudatról tesz tanúságot. A szibériai zord viszonyok megedzették jellemüket, tovább csiszolták mesterségbeli tudásukat, egybefor rasztották őket a más KGST-tagállamoknak az építkezésben részt vevő munkáskollektíváival. Szerkezetét tekintve különösen bonyolult lesz a Szajáni Területi-Termelési Komplexum. Ha napjainkban élne Vlagyimir Iljics Lenin, akkor nem ismerne rá arra a hajdani tajgai vadonra, ahol ő a cárizmus idején száműzetése alatt rejtőzött. Ma itt a Szovjetunió egyik legnagyobb vízi erőműve — a Szajáni-Susenshkoje-i Vízi Erőmű épül. A jelenlegi ötéves terv végére üzembe lépnek az első gépegységek, amelyek világviszonylatban a legnagyobb teljesítményűek lesznek. Ezek az épülőfélben levő szajáni alumíniumgyárnak, az abakani vagon- és konténergyárnak, valamint más üzemeknek adnak majd energiát. A Minuszinszk városban jelenleg épülő elektrotechnikai üzemkomplexum első részlege is megkezdi működését. Szibéria óriási térségeinek hasznosítása természetesen nem könnyű feladat. A kölcsönös célprogramok sikeres megvalósítása csupán akkor lehetséges, ha a termelési infrastruktúrát és mindenekelőtt a teljesítőképes közlekedési hálózatot kiemelt ütemben fejlesztik. Éppen ezért épülnek Szibériában és a Távol- Keleten modern közlekedési fővonalak. Például egy olyan, több mint háromezer kilométer hosszú, eleven ütőér, mint a Bajkál—Amúr-vasútvonal. Amikor a BAM üzembe lép, akkor sok szibériai körzet sajátságos fő gerincévé válik. A Jenyiszej folyó menti legnagyobb szovjet vízerőmű, a 6 millió kW teljesítményű Krasznojarszki Vízi Erőmű látképe (CSTK-felv.) A szibériai és a távol-keleti közlekedési rendszer valamennyi korszerű szállítási módot — a vasúti és a csővezetékes, a gépkocsi- és a légi, a folyami és a tengeri szállítást egyaránt magában foglalja. És a legnagyobb tartalékok talán éppen ezeknek érintkezési pontján találhatók. Fontos feladat, hogy a szállítmányokat a hajóűrből minél gyorsabban átrakják a vasúti kocsikba vagy azokból a tehergépkocsikra és késedelem nélkül elszállítsák azokat átvevőjükhöz. E téren fel kell használni az élenjáró tapasztalatokat. A leningrádi közlekedési csomópontban például megszervezték a tengerészek, a vasutasok, a folyami hajósok és a gépkocsiszállítási dolgozók hasznos és hatékony együttműködését. Mi ennek az újításnak a lényege? A szoros együttműködésben részt vevők folyamatos ütemterv alapján szervezték meg a kikötő és valamennyi szállítási eszköz munkáját. A kooperáló szállítási ágak munkáját ez az ütemterv az egész technológiai lánc folyamán pontosan összehangolja. A munka végrehajtásának ellenőrzésére valamennyi együttműködő szállítási alosztály vezető dolgozóiból álló koordinációs csoportot hoznak létre. Ennek eredményeként pontosabbá vált a „futószalag“ ritmusa, fokozódott a sebessége. A szállítási eszközök kihasználásának intenzitása 16 százalékkal növekedett. Ezt a tapasztalatot jelenleg az ország valamennyi közlekedési csomópontján, többek között a Szibéria és a távol-keleti kikötőkben is bevezetik. L I. Brezsnyev elvtárs, az ország keleti körzetei • fejlesztésének menetét elemezve, felhívta a figyelmet azokra az óriási belső tartalékokra, amelyekkel építőink is rendelkeznek. A szibériai és a távol-keleti építkezéseknél — mint különben több más körzet építkezéseinél is — az ipari üzemeket néha ,a határidő után adják át. Az óriási méretű modern építkezés — különösen az új, még csak most feltárás alatt álló körzetekben — természetesen nem egyszerű dolog. Itt annál szükségesebb a magas fokú szervezettség, a fegyelem, a felelősség, a különböző ágazatok dolgozói, az üzemi dolgozók és a tudósok közötti szoros, tárgyszerű együttműködés. Az ilyen együttműködésről pedig a Szovjetunióban jó tapasztalatokat gyűjtöttek. Néhány évvel ezelőtt a leningrádi tervezőknek és a gépgyártóknak és a Szajáni-Susenszkójei Vízi Erőmű tervezőinek kezdeményezésére komplex verseny kezdődött a határidők megrövidítésére és a munkák kiváló minőségű elvégzésére az új energetikai óriás építkezésén. Ez a kezdeményezés „szajáni együttműködés“ néven országszerte ismertté vált. Először 28 vezető leningrádi üzem és tervkészítő-tervező szerv írta alá az együttműködési és segítségnyújtási szerződést a szibériai építkezéssel. Azután több tucatnyi moszkvai, ukrajnai és belorusszijai üzem is tevékenyen bekapcsolódott a komplex versenybe — összesen több mint 150 kooperáló üzem munkakollektívája. Csupán a tudományos-kutatási és a tervezési munka meggyorsítása — amelyet az együttműködésben részes szervezetek végeznek — 11 millió rubel összegű gazdasági hatással járt; lehetőség nyílt arra, hogy 40 millió rubellel csökkentsék a vízi erőmű fő létesítményeihez szükséges beruházások összegét. Az építők haladó műszaki megoldások alkalmazása révén 140 ezer tonna cementet, nagy mennyiségű fémet és más erőforrásokat takarítottak meg. Természetes, hogy jelenleg más szibériai építkezések pártbizottságai is egyre szélesebb körben vezetik be az ipari objektumok létesítésében részt vevő valamennyi szerv hatékony együttműködésének ezt a nagyszerű tapasztalatát. Szibéria és a Távol-Kelet óriási természeti kincseinek kiaknázása ügyes munkáskezeket igényel. Ezé ken a vidékeken azonban egyelőre nincs elég munkaerő. Éppen ezért talált nálunk egyöntetű helyeslésre azoknak a kiváló szaképzettségű, lelkes munkásoknak és szakembereknek a hazafias mozgalma, akik, a Komszomol XVIII. kongresszusa küldöttei egy csoportjának példájára, a szibériai építkezésekre utaznak. Minél általánosabbá válik ez a mozgalom, annál gyorsabb fejlődésnek indulnak az új ipari körzetek és az egész ország gazdasága is. A hatalmas szibériai ipari komplexumok kialakítása: a történelemben példátlan méretű és rendkívül bonyolult munka. Olyan megoldásokat követel, amelyekhez hasonlóak a világ gyakorlatában sehol sem találhatóak. A természeti kincsek hatékonyabb kiaknázása, a vidék gyorsabb ütemű átalak kítása céljából az SZKP felszólította a szovjet embereket, hogy erőfeszítéseiket és akaraterejüket a társadalmi-gazdasági fejlesztés fő irányaira összpontosítsák. És ez a felhívás milliók szívében lelt visszhangra. Ugyanakkor a szovjet állam tevékeny intézkedéseket tesz avégből, hogy a szibériai és a távol-keleti városokban és településeken kedvező feltételeket hozzon létre a munka és az érdekes, tartalmas élet számára, azt tervezi, hogy ott még gyorsabban fejleszti a mezőgazdasági termelést, minden eszközzel megjavítja a lakás- és életviszonyokat. És e téren már jelentős sikereket értek el. Minthogy a Szovjetunió keleti körzeteiben munkaerőhiány tapasztalható, a szovjet tervezők és mérnökök Szibéria számára különösen magas fokú gépesített és automatizált üzemeket terveznek, „szibériai kivitelezésű“ berendezéseket dolgoznak ki számukra, amelyek zord természeti viszonyok között is megbízhatóan működnek, szükség esetén pedig távirá-. nyitással is. A Szovjetunió keleti körzeteinek lendületes átala kítása, amely az SZKP XXV. kongresszusának határozataival teljes összhangban folyik — a szocialista gazdálkodási rendszer óriási előnyeinek nagyszerű biztosítéka. Ennek'lényege: a párt gazdasági politikájának gyakorlati megvalósulása, a szovjet nép új, nagy hozzájárulása a kommunista építés programjához, a KGST-tagországok gazdasági integrációjának továbbfejlesztéséhez. Irta: V. PARFJONOV, a moszkvai Pravda szerkesztő bizottságának tagja (Fordította: Gellért György) Leonyid Brezsnyev szibériai út|a során ellátogatott az irkutszki repülőgépgyárba, ahol elbeszélgetett a munkásokkal (Telefoto: CSTK — TASZSZ)
