Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-17 / 38. szám

A Szovjetunió az Éltető föld ‘78 kiállításon 1978. 17. N A szovjet pavilont mindig so­kan látogatták A Ceské Budéjovice-i „Élte­tő fid ’78“ mezőgazda- sági és élemiszeripari kiállítá­son nagy népszerűségnek ör­vendett a szovjet pavilon. Ez­rek nézték meg a szovjet me­zőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését ábrázoló grafikono­kat és kiállítási tárgyakat. A legkorszerűbb színes televíziók képmagnóról vetítették a szov­jet nép életét bemutató rövid filmeket. A látogatók soraiból gyakran hallatszott a megál­lapítás: „nagyon jó a kép mi­nősége, ilyen televíziót érde­mes lenne vásárolni“. A hango­sanbemondó szüneteket tartva közölt adatokat az egyes ága­zatok újdonságairól, a távlati tervekről. A bejáratnál a láto­gatók gyönyörködhettek a pre- perált rénszarvasokban, északi havasi nyulakban, havasi ju- hokban, fehér sarki rókákban, sztyeppéi macskákban. Képet kaptak a Szovjetunió rendkívül gazdag állatvilágáról. Mindenki tanulhatott, új is­mereteket szerezhetett ebben a pavilonban. A Lenin-renddel ki­tüntetett Ukrajna Kolhoz gaz­dálkodásáról, eredményeiről szóló rész megkapó volt. A hatezer hektáros kolhozban a vezetőség olyan jól állította be a vetésforgót, hogy a növények minden évben nagy hozamokat adnak. A múlt évben a gabona átlagos hektárhozama ötven­négy mázsa, a cukorrépáé öt­százhatvanhét mázsa, a burgo­nyáé kétszázharminc mázsa volt. Ebben az élenjáró gazda­ságban a legnagyobb termést a Pofeszkája—70-es, az Iljicsovka és a Mironovszkája 808-as bú­zafajta adja. A pavilonban szolgálatot tel­jesítő húsz kiváló szakember készségesen magyarázta az egyes növények tulajdonságait és a termékek minőségi muta­tóit. Elmondották, hogy a szovjet tudósok fáradhatatlan munkával olyan búzafajtákat nemesítettek ki, amelyek az adott éghajlati viszonyok kö­zött a lehető legnagyobb ter­mést adják. A Krasznodarszka- ja 46-os búzafajta átlagos hek­tárhozama hatvankét mázsa körül alakul. E „kemény“ bú­zának igazán kiváló tulajdou- ságai vannak. Lisztjének ma gas a sikértartalma, jó kenyér süthető belőle. Ez a kiállítási részleg felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a hektárhozamok fo­kozásában még vannak a lehe­tőségek. A Szovjetunióban, amint is­meretes, vannak olyan körze­tek, ahol a téli rendkívüli nagy hidegben kifagy az őszi búza. Ezért a szovjet tudósok több fajta tavaszi búzát neme­sítettek ki. Ezek közül megem­líthetjük a Szaratovszkája 46- os búzát, amelynek átlagos hektárhozama 28—30 mázsa, de a hideg körzetekben is ter­meszthetők. A Belta rozsfajta Belorusszia talajvizes területe­in is sikerrel termeszthető, át­lagos hektárhozama negyvenöt mázsa. Még további olyan ga­bonaféléket mutattak be a szovjet kiállítók, amelyeket a jövőben nagy területeken ter­melnek. A Moszkvai Szovhozkombinát példát mutat arra vonatkozó­lag, hogy milyen módon lehet jól és gyorsan az év minden szakában friss zöldséggel el­látni a nagyvárosokat. A há­romezer hektáros gazdaság évente több mint tizenkilenc- ezer tonna uborkát, paradicso­mot és más zöldséget szállít a főváros lakóinak. A gazdál­kodás magas színvonalat mu­tatja, hogy évente 13—14 mil­lió rubel tiszta hasznot érnek el. Az ötvennégy hektáros üvegházban az év minden sza­kaszában termelnek zöldséget. A munkákat szinte majdnem teljesen gépesítették. A tágas pavilonokban traktorok közle­kednek, szállítják a zöldséget, vagy permetező gépeket von­tatnak maguk után. A legkor­szerűbb klimatizációs berende­zések a szükségletnek megfe­lelően szabályozzák a hőmér­sékletet és a levegő páratartal­mát. A hatalmas zöldségter­mesztő kombinátban, kultúrált környezetben végezhetik mun­kájukat a dolgozók. Meskovice községben (mogi- lovski terület, kírovi járás) a Nagy Honvédő háború harcai közepette született a Virágzás Kolhoz. Alapítói közé tartozott a legendás hírű partizán K. P. Orlovszky, a Szocialista Munka Hőse a kolhoz elnöke is. Több éves tervszerű munkával a gaz­daságot tejtermelésre szakosí­tották. Öntözéssel, megfelelő tápanyagellátással növelik a rétek és legelők hektárhoza­mát. Kiállítási részlegükön az iparszerű tejtermelést mutat­ták be. A látogatók rendkívüli ér­deklődéssel tekintették meg az élelmiszeripari termékek kiál­lítását. A grafikonokból olvas­ták le, hogy a Szovjetunióban a X. ötéves tervben az előző ötéves tervvel szemben 26—28 százalékkal növekedik az élel­miszeripari termékek mennyi­sége. A gyermektápszer gyártá­sa például három és félszere­sére növekedik. Zöldség és gyümölcskonzervekből, gyü- mölcslevekből kétszer annyit készítenek, mint a kilencedik ötéves tervidőszakban. Az ét­olajgyártás harminc százalék­kal növekedik. A látogatók tet­szését elnyerték a különböző változatokban készült gyü­mölcslevek. A feldolgozó üze­mek még nyírfalevélből is ké­szítenek kitűnő üdítőitalt. Az alkoholmentes italok alapanya­ga gyümölcs és zöldség. Tejet és tejtermékeket ízléses tasa- kokban szintén nagy választék­ban hoznak forgalomba. A te­jet gyümölccsel, a tejterméke­ket pedig gyümölcsízekkel íze­sítik. A kiállítás hű tükörképe an­nak, hogy a Szovjetunióban rendkívül nagy erőfeszítéseket tesznek az életkörnyezet javítá­sára és a természet védelmére. A Sztruja 100 berendezéssel megoldották a kisebb falvak és települések ivóvizének tisz­títását, és fertőtlenítését. A be­rendezések előnye, hogy mivel nem nagyok, bárhol gyorsan üzembe helyezhetők. A szabad téren kiállított gé­pek a szovjet gépgyártás ma­gas színvonaláról tanúskodtak. A szovjet tervezők arra töre­kednek, hogy a gépek több munka végzésére legyenek al­kalmazhatók. A KPKY—75 típu­sú silókukorica-kombájn vágó- szerkezetei gyorsan kicserélhe­tek és ezért a gép fű -betakarí­tására is alkalmas. Nagy sikert arattak — több változatban — a tesztelő gépek. A KI sorozat berendezéseivel a traktorokban és más gépekben 120—180 hibát is meg lehet találni. Az ilyen jellegű ellenőrzésekkel akarják meghosszabbítani a gépek élet­tartamát. A kisebb hibák ide­jében való megjavításával meg­előzik a gépek nagyobb fokú meghibásodását. A látogatók azt is tapasztalták, hogy a Szovjetunióban olyan gépek gyártását helyezik előtérbe, amelyek a mai követelmények-., nek megfelelő teljesítményt nyújtanak. A színpompás pavilon és a szabadtéri kiállítási részek megszemlélése után beszélget­tem a szakemberekkel, köztük Aigis B. Guranszkasszal, a szovjet kiállítási pavilon igaz­gatójával. Elmondotta, hogy a látogatóknak igyekeztek bemu­tatni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztését, a tudomány és technika legújabb- vívmányainak eredményeit. Elégedetten nyugtázta, hogy a pavilon örökké zsúfolt volt és a látogatók minden ágazat után élénken érdeklődtek. Sze­rinte hasznos tapasztalatokat nyújtottak át az érdeklődők­nek, de maguk is tanultak a szomszédos kiállítóktól és a közeli mezőgazdasági üzemek­ben tett látogatások alkalmá­val. A szovjet kiállítók az „Éltető föld ’78“ kiállításon a jól ren­dezett pavilonban igazán szem­léltetően mutatták be a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termelésben elért eredménye­ket és újdonságokat. BÁLLÁ JÓZSEF Nagy érdeklődésnek örvendett a KI—8927-es tesztelő gép A TRT—16-os típusú géppel nyolc méter szélességben lehet szétszőrnl a trágyát (a szerző felvételei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom