Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-03 / 36. szám

» 1978. IX. 3. FIGYELMEZTETŐ ESETEK A fegyelmezett és biztonságos közlekedés követelménye a motorkerékpárosokra is vonatkozik. Sajnos, az utóbbi idő­ben sok balesetet okoztak. Főként a fiatal motorkerékpárosok a közlekedési viszonyokhoz képest túl gyorsan vezetik jármű­vüket, s erre gyakran ráfizetnek. Júliusban a kelet-szlovákiai kerületben a motorkerékpárosok hét súlyos közlekedési bal­esetet okoztak, a kisebbekről nem is szólva. Idézzünk föl néhány tragikus kimenetelű balesetet. Túl gyorsan vezette motorkerékpárját Slavosovce községben (rozsnyói — Roznava — járás) a 20-éves J. R. Elvesztette uralmát járműve fölött, s nekirohant egy útmenti telefon­oszlopnak. A baleset színhelyén meghalt. Tizenkilenc éves úti­társa is súlyosan megsérült. Összeütközött két motorkerékpár a Nagykapos (Veiké Kapu- sany] és Királyhelmec (Královsk^ Chlmec, trebisovi járás) közötti útszakaszon. Az egyiket a 21-éves K. N., a másikat a 19 éves K. J. vezette. A szerencsétlenség következtében K. J. a baleset színhelyén életét vesztette. Ezt a balesetet K. N. okozta, mert motorkerékpárját hajtási jogosítvány nélkül, túl gyorsan, ittas állapotban és a rossz látási viszonyok ellenére kivilágítatlanul vezette. K. N. és mindkét motorkerékpáros útitársa súlyosan megsérült. Ugyancsak túl gyorsan vezette motorkerékpárját a Budimír és Zelen^ Dvor (Kosice-vidéki járás) közötti útszakaszon a 18 éves M. T. Egy kanyarban elvesztette uralmát járműve fölött, átfutott az úttest menetirány szerinti bal oldalára, és összeütközött egy szembejövő személyautóval. A szerencsét­lenség színhelyén életét vesztette. Az említettekből is láthatjuk, hogy helyénvaló a körültekin­tő és óvatos vezetésre való figyelmeztetés. FECKO FRANTISEK, rendőrszázados Jó úton jobb közlekedni Hazánkban eddig 202 kilométernyi autópályát adtak át. A Prága—Brnó—Bratislava szakaszon már 174 kilométernyi út áll készen. A 317,5 kilométernyi hosszú útszakaszt 1980 utolsó negyedévében adják át a forgalomnak. A csehszlovák műutak fejlesztésének távlati koncepciója szerint hazánkban 2000-ben 1700 kilométernyi autópálya lesz. Képünkön: Az autópálya kyvalkyi szakasza (Felvétel: CSTK — V. Koreák) SAAB + Turbo A svéd Saab csak az elmúlt év óta látja el 99-es modelljei­nek egy részét úgynevezett tur­bómotorral, de most már tény­ként említhetjük, hogy nagy si­kert értek el ezzel a módosítás­sal. A lényeg, hogy a széria- gyártási, négyhengeres, négyü­temű, 1985 cm3-es motor telje­sítménye pusztán a turbótöltő felszerelésével 45 lóerővel lett több. Vagyis, amíg az alaptípus legnagyobb teljesítménye 5200 fordulatnál kereken 100 lóerő, a feltöltött motor 5000 percen­kénti fordulatnál ad 145 ló­erőt. Mindkét számot a DIN mérési szabály szerint jelzik, és még annyit, hogy a normál 99-es modell átlagfogyasztása 10,6, míg a turbótípusé 100 kilo­méterre 9—15 liter között ala­kul. Ezzel kapcsolatban viszont tudni kell, hogy a turbótöltés csak akkor érvényesül, amikor a kocsi vezetője valóban ki akarja használni a motor teljes erejét. Ilyenkor nem finoman „adja a gázt“, hanem szó sze­rint rálép a pedálra és ezzel már működésbe hozta a fel­töltőt, amely lényegesen javít­ja a kocsi gyorsulókészségét is. Olyan mértékben, hogy amíg a normál kocsival 0-től 100 km/h-ig 14,6, a feltölt6ssel 8,9 másodperc a gyorsulási idő. Természetesen a végsebesség­nél is nagy az eltérés, hiszen a turbőtípusnál a csúcs 198, míg a feltöltő nélküli motorral 166 km/h. (am) Szorgalmas tolvajok Az autótolvajok rendkívül szorgalmasan tevékenykednek Olaszországban. A múlt évben 262 232 gépkocsit loptak el. Az autóklub elnöke, Filippo Carpi de Resmini egy konferencia ke­retében kifejtette', az a legag- gasztóbb jelenség, hogy három év leforgása alatt az autólopá­sok száma megkétszereződött. Az eltulajdonított 262 ezer gép­kocsiból nyomtalanul eltűnt 95 416. A lopott autók 71 száza­léka kis hengerűrtartalmú gép­kocsi, a nyomtalanul eltűnt au­tók 53 százaléka pedig nagy hengerűrtartalmú volt. Egy év folyamán a Német Szövetségi Köztársaságban 50 000, Francia- országban 130 000, Angliában pedig 60 000 gépkocsit loptak el. KL IDOJÄRASUALTOZAS A gépjárműforgalom növekedése következté­ben a közúti balesetek száma is növekszik. Cseh­szlovákiában és a világ számos más országában végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a közúti balesetek 60—80 százalékát ma­ga az ember okozza. Ez számos tényezőre ve­zethető vissza. A prágai Munkavédelmi Kutatóintézet mun­katársai állami feladat keretében foglalkoznak az emberi szervezet biológiai képességeinek azon változásaival, amelyek befolyásolják az ember teljesítményét. Munkájuk során részben lengyel és szovjet forrásokat, részben pedig sa­ját kutatási eredményeiket használják fel. Meg­állapították, hogy a környezet által gyakorolt hatás egyik formája az időjárási viszonyok hatása. Megállapították továbbá, hogy az ég­hajlati viszonyok megváltozása számos beteg­ség előfordulására és lefolyására hatással van. Meteorológiai változások idején a belső szer­vek működését szabályozó vegetatív idegrend­szer ingerlékenyebbé válik. Jó néhány ember meteorolabilis, ami azt jelenti, hogy szervezetük túlzottan reagál az időjárás változásaira. A szer­vezetnek ez az állapota már néhány órával azt megelőzően bekövetkezik, mielőtt az időjárás­változást a korszerű műszerek segítségével re­gisztrálni tudják. Az időjárási viszonyok ily módon befolyásolják az emberek viselkedését és reagálását. A kutatások eredménye igazolta, hogy össze­függés van az időjárásváltozások következtében csökkenő teljesítőképesség és a között, hogy ezekben az időpontokban növekszik a balesetek száma. E tényező hatását több mint ezer prá­gai hivatásos sofőr magatartásán vizsgálják. Az elemzések eredményei alapján bioprogramot dolgoztak ki é sofőrök számára. A gépkocsive­zetőket több csoportra osztották. Az egyik kí­sérleti csoport tagjainak megmondták, melyek azok a napok, amelyeken teljesítőképességük csökken. A másik csoporttal ezt nem közölték. Ezután egy éven át figyelték mindkét csoport­nál a balesetek számának alakulását. A meteo­rológiai hatások közül főként azt elemezték, hogyan hat a frontátvonulás a balesetek szá­mára. Bebizonyosodott, hogy az első csoport tagjai csaknem 25 százalékkal kevesebb balese­tet okoztak. A második csoport tagjai általában kevesebb óvatosságot tanúsítottak a járműveze­tés idején, könnyebben elvesztették uralmukat járművük fölött, nem tartották be a féktávolsá­got, s emiatt gyakrabban szenvedtek balesetet. Egyes meteorológiai tényezők, például a hi­deg és meleg légtömegek átvonulásának hatá­sát minden járművezető teljesítményén, ponto­sabban baleseteinek számán figyelemmel követ­ték. A vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy a balesetek számát főként a hideg légtö­megek beáramlása növeli. A sofőröknek több mint a fele elismerte, hogy azoknak az idő­pontoknak az ismerete, amelyeken teljesítmé­nyük csökken, csökkenti a baleset elszenve­désének vagy okozásának lehetőségét. A kísérlet sikereiből a szakemberek azt a tanulságot vonják le, hogy a balesetek száma oly módon is csökkenthető, ha a járművezetők­kel közük, mikor csökken teljesítőképességük. (Ct) KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 1. Vasúti átjáró előtt 75. a) a járművezetők olyan sorrendben sorakoznak egymás után, amilyenben érkeztek; b) a három vagy többkerekű járművek vezetői olyan sor­rendben sorakoznak egymás után, amilyenben érkeztek; az egynyomon haladó járművek vezetői egy sorban so­rakoznak mellettük; c) a motoros járművek vezetői olyan sorrendben sorakoz­nak egymás után, amilyenben érkeztek; a motor nélkü­li járművek vezetői azonban kötelesek a vasúti átjáró előtt olyan távolságban megállni, hogy a motoros jármű­vek vezetői besorolhassanak eléjük. 2. Ha a sziréna vagy a csengő veszélyt jelző szaggatott hangjelzést ad, I a) a járművezetőknek csak akkor szabad a vasúti átjáróra ráhajtania, ha meggyőződött róla, hogy a vasúti átjáró­hoz vonatszerelvény vagy vasúti jármű nem közeledik; b) a vasúti átjáróra ráhajtani tilos; c) a vasúti átjáróra ráhajtani csak akkor tilos, ha az átjá­rót biztosító egy vagy két lámpájú fényjelző készülék váltakozva villogó piros fénye „Állj!“ jelzést ad. 3. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárral a) mindig csaik egy sorban az úttest szélével párhuzamosan szabad megállni és várakozni; b) mindig csak az úttest szélére keresztirányban vagy fer­dén szabad megállni és várakozni; c) lakott területen belül az útitest szélére lehetőleg kereszt­irányban vagy ferdén kell megállni és várakozni; ha ez nem lehetséges vagy nem célszerű, meg szabad állni és várakozni az úttest szélével párhuzamosan egymás mel­lett két sorban. 4. Olyan vasúti átjárók előtt, ahol „Állj!“ Elsőbbségadás kötelező!“ közúti jelzőtábla van elhelyezve, a) csak a személyeket szállító autóbusz és a rakfelületén személyeket szállító tehergépkocsi vezetője köteles jár­művével olyan helyen megállni, ahonnan megfelelő kilá­tása van; b) a járművezető köteles járművével olyan helyen megállni, ahonnan megfelelő kilátása van; c) a járművezető csak akkor köteles járművével olyan he­lyen megállni, ahonnan megfelelő kilátása van, ha a közeledő vonatszerelvény vagy vasúti jármű már lát ható vagy hallható. 5. Az itt ábrázott (távolsá­got feltüntető és irányjelző nyíllal kiegészített) jelző­tábla jelentése: a) szálloda vagy motel 3 km távolságra a nyíl által jelzett irányban; b) kórház 3 km távolságra a nyíl által jelzett irány­ban; c) vendéglő 3 km távolságra a nyíl által jelzett irány­ban. 6. Az itt ábrázolt 'jelzőtábla a) autóbuszok és trolibu­szok részére fenntartott forgalmi sáv kezdetét jel­zi; b) villamos és trolibusz kö­zös megállóhelyét jelzi; c) trolibusz és autóbusz kö­zös megállóhelyét jelzi. aSsSäSiB!» 7. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadikként halad át a 2-es jelű jármű? a) Elsőként. b) Másodikként. c) Harmadikként. Helyes válaszok: ■<U "09 ‘es ‘W ‘3E ‘qz ‘BT-# * % *

Next

/
Oldalképek
Tartalom