Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-09-03 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 1978. szeptember 3. VASÁRNAP XI/36 BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 243. SZÁM ÄRA 1 KORONA „Szlovenszkö magyar népének ezt üzenjük: Értsük meg, magyarok, hogy sorsunk vagy jövünk, létünk vagy pusztulásunk függ attól, megértjük-e az idő parancsát, mely a Köztársaság népeivel és elsősorban a cseh nemzettel testvéri összefogást sürget. Értsük meg, magyarok, hogy a Köztársaság leigázása a német fasiszmus részéről nemcsak a cseh és szlovák nép nemzeti létét semmisítené meg, hanem Szlovenszkö magyar népét is a legdurvább gazdasági és nemzeti elnyomásba taszítaná. Értsük meg, magyarok, hogy Magyarország függetlenségét és önállóságát ugyanaz az ellenség akarja elgázolni, amely a Csehszlovák Köztársaság határait fenyegeti. Ha elvész Csehszlovákia, elvész Magyarország is. Értsük meg tehát, hogy védve a Köztársaságot nem valami idegen érdekekért hozunk áldozatot, hanem védjük ezzel a békét a háborús gyújtogatók ellen, védjük otthonunkat, kultúránkat és nyelvünket, védjük eddigi kivívott demokratikus jogainkat, védjük Magyarország önállóságát, függetlenségét, az egész magyarság jövőjét. Ezért a legnagyobb felháborodással utarítjuk el azt a veszedelmes kalandpolitikát, mely a magyar, szlovák és német népet szembe akarja állítani a cseh nemzettel. Azt a politikát, amely a háborús gyújtogatók céljait szolgálja és a Köztársaság romlására tör. A történelem ítélőszéke elé idézzük azokat, akik bűnös hazárdjátékot űznek a magyar nép sorsával, hogy homlokukra süssük a nemzetárulás bélyegét.“ A tornóci manifesztáció fő szónoka Major István volt. A képen mellette Poszpis József, a szónoki emelvény bal szélén Lőrincz Gyula látható Az 1938. szeptember 4-i törnöd (Trnovec nad Váhom) antifasiszta tüntetés határozatából idéztünk, amely a baljós időkben nemcsak a szlovákiai magyar dolgozó tömegek állampolgári hűségének, nemzeti önérzetének, internacionalista érzelmeinek és demokratikus gondolkodásának, tehát emberhez méltó erkölcsiségének kinyilvánítása volt, hanem egyszersmind Csehszlovákia Kommunista Pártja akkori állásfoglalásának egyik nagy mozgósító erejű dokumentálása is. Annak a nagyszerű, bátor megmozdulásnak az emlékeit ma már leginkább csak a korabeli sajtó, főleg a párt félhivatalos, népfrontszellemű napilapja, a Magyar Nap közleményei, meg az idősebb nemzedékhez tartozók — egykori szervezők és résztvevők — elbeszélései idézhetik fel. LÖR1NCZ GYULA, Érdemes Művész, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsámi m gának tagja, nemzetgyűlési képviselő, a CSEMADOK Központi Bizpttságának elnöke, egyik szervezője és szónoka volt a tornóci fasisztaellenes manifesztációnak. A békés nyári délután csendjében, a lakásán folytatott beszélgetésünk során így emlékezett vissza a negyven évvel ezelőtti nevezetes eseményre: — Ismeretes, hogy Hitler a hatalomra jutásától kezdve eltökélten igyekezett megvalósítani a germánok kelet felé terjeszkedésének ősrégi politikáját, a Drang nach Osten-t. Ezért Ausztria 1938 márciusi le- rohanása, a hírhedt anschluss után — hogy kaput nyithasson magának a Szovjetunió felé — Csehszlovákiára koncentrált. Mi, kommunisták jól tudtuk, hogy milyen tervei voltak Hitlereknek és hogyan próbálták felhasználni a nemzetiségi kérdést a Csehszlovák Köztársaság bomlasztására. Nemcsak Henlei- nék, a szudétanémet fasiszták provokatív és teljesíthetetlen követeléseit, hanem a többi nemzetiség még rendezetlen vagy rendezés alatt állt problémáit is, ezért igyekeztünk erről felvilágosítani a tömegeket. 1938 tavaszán — nyárelőjén már elég éles és nyílt ösz- szecsapások voltak a nemzeti(Folytatás a 4. oldalorí.) A felvonulás színes foltja: a népviseletbe öltözött lányok csoportja A Trnavai küldöttség megérkezése Tornócra (Archív felvételek)
