Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-02 / 27. szám

Az ideológiai nevelés A POLITIKAI KÖNYVTÁRAK MUNKÁJÁNAK KORSZERŰ FORMÁJA öntudatos proletariátus és élcsa­pata, a forradalmi marxista— leninista párt kezdettől fogva rendkí­vüli jelentőséget tulajdonított a mun­kásosztály és a többi dolgozó eszmei­politikai oktatásának, művelődésének. Ezt a jelentőséget objektív törvénysze­rűség támasztja alá, miszerint az esz­me csak akkor válik anyagi erővé, ha azt a tömegek megértik, átérzik, s olyan belső meggyőződésükké válik, hogy ezért az eszméért készek harcol­ni, készek azt gyakorlatilag megvalósí­tani. A tudományos szocializmus elmé­lete volt az, amely a világ proletariá­tusának tudományos ideológiája lett a régi kapitalista társadalom forradal­mi átalakításában. Minden tudomány mélyreható tanulást jelent, különös­képp vonatkozik ez a tudományos kom­munizmusra, a marxizmus—leninizmus- ra, a munkásosztály világnézetére. A marxi-lenini elmélet és társadal­mi gyakorlat, a szavak és a tettek egysége legyőzhetetlen erővé vált a vi­lág osztály nélküli, kommunista társa­dalommá váló átalakításában, fegyver­ré, egyben védőpajzzsá a minden revizionista, antikommunista, bomlasztó, demoralizáló támadással szemben. „A filozófusok a világot különböző­képpen magyarázták — most arról van szó, hogy azt meg kell változtatni" — írta már Marx Károly is a Feuerbach- ról szóló tézisekben. A világ ilyen át­alakulásának, és ezzel 'magának az ember átalakulásának alapja a tudo­mány. A tudomány és technika isme­reteit — az emberiség által létrehozott gazdagságot — a könyvekben, az iro­dalomban, a sajtóban, a dokumentu­mokban, a modern információhordozók­ban és információforrásokban találhat­juk meg. Ezek az információhordozók az ember tudatával felvett kapcsolatok­ban lehetővé teszik a pszichognoszeo- lógiai információs folyamatot, amely végeredményben a személyiség egész pszichikumának és emlékezetének mi­nőségi szempontból nagyobb gazdagí­tását, tehát jellemének gazdagítását is jelentik. Az eredmény azután új fel­fedezés, új ismeret, a tudományos vi­lágnézet megszilárdítása lehet, ugyan­akkor a jellem tökéletesítésének, az ember magatartásának alapvető oka is. Az áltudományos és antikommunista dokumentumok félrevezetést, káoszt és bomlást, sőt egyes személyekben em­bertelen, fasiszta cselekedeteket idéz­hetnek elő. Az információ az anyag rendezettségeként, tulajdonsága és fej­lődési folyamataként s vele együtt a tudomány, a világnézet és általában a pszichika fejlődése osztályszempont­ból pártos. Ebben rejlik a magyarázata annak, hogy ugyanaz az ismeret min­den emberben igen differenciált hatást vált ki: a társadalomban elfoglalt ob­jektív helyzete, egyedi fejlődésének jellege szerint vagy elfogadja, vagy visszautasítja. Az itt elhangzott átlalános elméleti bevezető abból a célból volt fontos, hogy megértsük a politikai irodalom­mal való hatékony munka történelmi­logikai és metodológiai feltételeit. Megszabják e tevékenység társadalmi motívumait, amelyek bennünket Bratis- lavábarí a párt vezetésével egy speciá­lisan zárt, a politikai irodalommal való foglalkozás megalapozásához vezettek. ; bben a rendszerben hatékonyan együttműködnek a Pravda Könyv­kiadó Vállalat, a Slovenská kniha poli­tikai irodalmat árusító könyvesboltja, a népkönyvtárak, a szakszervezeti és a pedagógiai könyvtárak, amelyek a városi és a városkerületi pártbizott­ságok vezetésével az irodalmi-sajtóbi­zottságok és a pártalapszervezetek irodalmi-sajtóbizalmijainak segítségével fejlesztik az irodalommal és a sajtóval való politikai munkát a minden évben értékelt szocialista versenymozgalom keretében. A továbbiakban figyelmün­ket a népkönyvtárak politikai iroda­lommal és sajtóval való munkájának fejlesztésére összpontosítjuk. A bratislavai népkönyvtárakban a po­litikai irodalommal és sajtóval való foglalkozás új formáinak és módszerei­nek többéves hagyománya van, jelentős mértékben hozzájárulnak a városi párt­bizottság, valamint a városkerületi pártbizottságok irodalmi-sajtóbizottsá­gaiban egy összefogó rendszer kialakí­tásához. E rendszeres tevékenység kezdetén irányadók a CSKP KB 1960. január 20- án, valamint a bratislavai városi párt- bizottság 1960 áprilisában hozott hatá­rozatai voltak, melyek szerint a bra­tislavai könyvtárak és olvasótermek irodalmát egy könyvtárban összponto­sították a városi pártbizottság mellett létesített marxizmus—leninizmus olva­sótermében, majd a városi pártbizott­ság vezetésével megkezdődött a Poli­tikai Irodalmi Központ kiépítése. Szervezésileg a városi népművelési otthonhoz tartozott, ami lehetővé tette megkerülni a népkönyvtárak alacso­nyabb fokú könyvtárosi munkáját, ki­alakítani a politikai-oktatási küldetésű könyvtárat, amelyben a könyvalap fel­töltése nem hagyományos módon törté­nik, új szolgálatokkal, formákkal és munkamódszerekkel gazdagodik, főleg pedig segítséget nyújt a lektoroknak és a pártfunkcionáriusoknak, a tudomá­nyos tájékoztatási módszereket alkotó módon alkalmazni a politikai-oktatási folyamatban. Az 1970. év határkő volt a Politikai Irodalmi Központ fejlődésé­ben. 1966-ban szervezésileg még nem szerves alkotórészként csatlakozott a városi könyvtárhoz, a párt új vezető­ségének fellépésével, az ideológiai of- fenzívával, a pártoktatás új rendszeré­vel a városi könyvtárban is elsőrendű jelentőségre tett szert. A városi párt- bizottság határozata értelmében 1970 októbere óta teljesíteni kezdte a Poli­tikai Nevelés Háza könyvtárának sze­repét, ugyanakkor a politikai irodalom­mal való foglalkozás bratislavai mód­szertani központja lett. Az 1961. évi létszámának megduplázásával lehetővé vált a könyvtár által nyújtott szolgála­tok és más tevékenység eddig nem ta­pasztalt kibontakozása. " ó tapasztalatok adták meg az ala­pokat az SZLKP KB 1971. január 5-én hozott határozatához, amely arról szólt, hogy Szlovákia járási könyvtá­raiban, de a bratislavai városkörzeti könyvtárakban is ki kell alakítani a politikai irodalom önálló osztályait. Ugyanilyen alapokat nyújtott az SZLKP KB 1973. január 3-án hozott határozata is, „Szlovákia járási könyvtáraiban a politikai irodalom szakosztálya ki­építésének koncepciója“ címmel, ami lehetővé tette, hogy Bratislava város­körzeti népkönyvtáraiban négy új poli­tikai irodalmi szakosztályt hoztak lét­re, amelyek a városkörzeti pártbizott­ságok politikai nevelési kabinetjeinek jelentős segítőtársaivá váltak. A könyvtári-bibliográfiai munka sajá­tos módszerei és formái a népkönyv­tárak politikai irodalmi osztályaiban nem voltak véletlenszerűek. Elsősorban az információforrások, a dokumentumok tudományos értelmezéséből, abból az objektív szükségszerűségből indulnak ki, hogy a lektorokat, propagandistá­kat, funkcionáriusokat és hallgatókat mielőbb időszerű elméleti és politikai irodalommal, sajtóval, segédeszközzel, pártdokumentumokkal kell ellátni, fő­leg a társadalmi-politikai élet o.lyan területein, amelyben a lektor vagy funkcionárius dolgozik, előad, a párt­oktatás szemléletességének és haté­konyságának fokozása, illetve a gya­korlati politikai feladatok megoldása érdekében. A pártoktatás didaktikai elvei nem csupán a lektorok előadói képessége, hanem a politikai irodalomban dolgozó bibliográfiai-információs munkaerők szakmai képzettsége szempontjából is rendkívül fontosak. Munkájukban a könyvtárosi-információs szakértelem pedagógiai szakértelemmel párosul. Ilyen könyvtárosok nevelése természe­tesen hosszan tartó folyamat, főleg azért, mert a könyvtárosi oktatás el­maradt a társadalom szükségleteitől. Könyvtári raktárosokat nevelt, s a for­mális munkára, a könyvek mechanikus kezelésére helyezte a súlyt. A politikai irodalommal való foglal­kozás irányítását, szervezését, a könyv­tári-bibliográfiai módszereket az esz­mei-nevelési és politikai-oktatási elvek­nek kell alárendelni. Míg a népkönyv­tárak munkájában a szabad válogatás az alapforma, s a katalógusok kezelése másodrendű tényezőként szerepel, a politikai-nevelési könyvtár munkájában a dokumentáció, az információforrás — főleg a folyóiratok esetében —, az egységes katalógusrendszer az infor­mációs követelmények és szükségletek kielégítésének alapvető eszköze. A nép­művelési könyvtárak politikai irodalmi részlegein a folyóiratok, az időszerű elméleti és politikai cikkek dokumen­tációja elősegíti az előadások haté­konyságát, lehetővé teszi az időszerű témáknak beszámolókká, vitafelszólalá­sokká való feldolgozását. Bratislavában, a politikai irodalmi osztályon az új szovjet rendszerű bibliográfiai osztályo­zás bevezetésével kialakítottuk a felté­teleket arra, hogy a tematikai követel­ményeket 5—10 percen belül azonnal kielégítsük. Telefonhívásra is megren­delhetők e könyvek, az olvasó az egyes témákról előkészített anyagot azonnal megkaphatja. A követelmények ilyen rugalmas ki­elégítése, hétfőn és szombaton kívül, a napi 13,5 órai szüntelen üzemelés a főiskolások ezreit csábította a mar­xizmus—leninizmus olvasótermébe. A 80 férőhelyes olvasóteremben naponta 600 látogató fordul meg. A lektorok az anyagokat hazavihetik, megbeszélt időre kölcsönözhetik. Ez ugyancsak nem hagyományos kölcsönzési forma, de nagyon ésszerű, kis helyen mintegy 14 000 olvasót tudnak ellátni, s köny­veket aránylag kis mennyiségben vásá­rolnak. ß CSKP KB 1972. évi októberi hatá­rozata nyomán 1973 végén a vá­rosi könyvtár akkori vezetősége szá­mított a szolgálatok továbbfejlesztésé­re, a politikai és szakmai oktatás ki­segítésére. Biztosította a műemléknek számító épület renoválását, amelyben helyet kapott a politikai és szakmai irodalom. Kidolgozta az új, tökélete­sebb koncepciót, amelyet a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa a 6. ötéves tervidőszakra 1974 végén jóvá­hagyott. Az új helyzetben azt javasoljuk, hogy a marxizmus—leninizmus szakágazatból a Politikai Irodalmi Kabinetet különít­sék el a városi pártbizottság Politikai Nevelési Háza feladatainak biztosításá­ra. Ily módon a kabinet biztosítja majd a politikai irodalmat a pártoktatás szá­mára, segít a városi pártbizottság lek­torcsoportjainak, a városkörzeti párt- bizottságok és az üzemi pártbizottságok kabinetjeinek, a lektorcsoportokat tájé­koztatja a politikai irodalom és a sajtó újdonságairól, segít kikeresni a szük­séges tanulmányi anyagot a szeminá­riumokon elhangzó előadások, beszá­molók és vitafelszőlalások kidolgozásá­hoz, a Marxizmus—Leninizmus Es'ti Egyeteme és a politikai főiskola hall­gatóinak vizsga- és diplomamunkáihoz, az elméleti és propagációs munka s ugyancsak a funkcionáriusok és akti­visták gyakorlati társadalmi-politikai tevékenysége számára. Segítséget nyújt majd a párt- 'oktatás s az egyéb formájú po­litikai oktatás szervezőinek, a párt- és a társadalmi szervezetek lektorainak. Feldolgozza a pártoktatás tárgyaihoz és témáihoz szükséges bibliográíiát.^ vá­logatásokat, évente dokumentációba gyűjti a pártsajtóban megjelenő mint­egy 5000 cikket és tanulmányi anyagot. Elemzést készít csaknem 500 könyvről. Ez évente mintegy 12 000 témához nyújt gazdag választékot, elsősorban a marxizmus—leninizmus tantárgyai­ban, a társadalompolitikai tudományok­ban, a világnézeti kérdésekről a ter­mészettudományi, társadalomtudományi és művészeti tantárgyakban. kabinet a városi pártbizottság irányításával működő Politikai Nevelés Háza igazgatójának vezetésé­vel az operatív tervek szerint konkrét feladatokat határoz meg, hogy kialakít­sák az optimális anyagi és káderfelté­teleket az igényes munka számára, hogy megmaradjon a politikai iroda­lommal való kapcsolat, az irodalom­mal való foglalkozás jő hagyománya, mert szocializmust könyvek nélkül nem lehet felépíteni. JÁN VOJTÄSEK, a bratislavai városi pártbizottság Politikaii Nevelés Háza mellett létesített Politikai Irodalmi Kabinet vezetője “ , # „ 1 a kutatáshoz A Banská Bystrica-i Állami Területi Levéltár több milliónyi archívumi levelet őriz. Mennyiségileg szlovákiai viszonylatban a második helyon áll. A levelek, térké­pek, könyvek stb., különféle jellegű információk szerzését teszik lehetővé a kutatóknak. A filmrészleg 1800 archívumi felvételt tart nyilván. Felvételünkön (1) Jozef Schvarz szakmunkás, az archívumba érkezett új anyagokat és II) % filmre vett dokumentumokat tanulmányozza (5. Puskas — CSTK felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom