Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-08-20 / 34. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. augusztus 20. VASÁRNAP XI/34 BRATISLAVA xxxi. Évfolyam 229. SZÄM ÄRA 1 KORONA KÖZÖS CÉLOK - KÖZÖS LEHETŐSÉGEK Tények halmaza bizonyltja a szocialista gazdasági közösség — a KGST — működé­sének eredményességét, azt, hogy ez a vi­lág legdinamikusabban fejlődő gazdasági szervezete. A KGST-tagországok múlt évi nemzeti jövedelme például az 1975-ös évi­hez viszonyítva 12 százalékkal, ipari ter­melése pedig 12,4 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a fejlett kapitalista országok ipari termelése 1973 és 1977 között csupán 7 százalékkal növekedett, míg a szocialista közösség országai ugyanebben az időszak­ban ezen a téren 32 százalékos növekedést könyvelhettek el. A KGST-tagországok ez év június végén Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakán is ilyen és ehhez hasonló eredményekről számolhattak be az egyes tagországok kép­viselői. S ezek az eredmények mindenek­előtt az ugyancsak Bukarestben elfogadott Komplex Program nyújtotta együttműködési lehetőségek és módszerek kihasználásának köszönhetők. Az 1976—1980-as évekre meg­határozott együttműködési kapcsolatokat a KGST-országok között egyeztetett tervek­ben rögzítették, s e tervek teljesítése — amint azt a legutóbbi ülésszakon Is meg­állapíthatták — sikeres. Az egyeztetett ter­vek döntő tényezői a közös célok és közös érdekek, amelyek a kölcsönös árucsere­forgalom növelésében, a termelés szakosí­tásában és a fokozott kooperációban nyil­vánulnak meg. A szocialista baráti országok kölcsönös együttműködésére épített programok sorá­ban nagyon fontos szerepet kapnak a hosz- szú távú célprogramok, amelyek kidolgozá­sát L. I. Brezsnyev az SZKP XXV. kong­resszusán szorgalmazta. A Komplex Program sem véletlenül hang­súlyozza a tervezett együttműködés fontos­ságát. Az évek során tökéletesedtek a terv- koordinálási módszerek, és a tervek tartal­mi szempontból is tökéletesedtek. E fejlő­dési folyamat eredményeként könyvelhetők el a hosszú távú célprogramok. A célprog­ramok három fontos területet ölelnek fel: az energia- és nyersanyagellátást, a mező- gazdasági és élelmiszertermelést, valamint a gépipar legfontosabb ágazatait. Az energia-, fűtő- és nyersanyagellátás hosszú távú célprogramja valóra váltásá­nak legfontosabb előfeltételei közé tartozik az atomenergetika gyors fejlesztése, a szi­lárd fűtőanyagok kitermelésének és hasz­nosításának növelése, a közös villamos táv­vezetékek építése és kihasználása, a kőolaj és földgáz nagyobb mértékű hasznosítása stb. A célprogramok feladatsorába tartozik továbbá az új papír- és cellulózipari, vegy­ipari, kohászati és egyéb ipari kapacitások közös felépítése is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fej­lesztésére vonatkozó célprogramok is ösz­tönző jelentőségűek hazánk népgazdasága számára. Hozzásegítenek bennünket az igé­nyes gabonaprogramunk megvalósításához. Ezenkívül valamennyi KGST-tagországban lehetővé teszik az állattenyésztés intenzív fejlesztését és a takarmányalap további ja­vítását. A felsorolt problémakörök megoldásának mindegyikében érdekelt népgazdaságunk, de mivel fejlett gépiparral rendelkezünk, számunkra rendkívüli jelentőségűek a gép­ipar fejlesztésére vonatkozó célprogramok. E program megvalósítása lehetővé teszi számunkra a szocialista közösség kereté­ben a korszerű gépek és berendezések fej­lesztését a legfontosabb termelőágazatok­ban. Elsősorban az atomenergetikai gép­gyártásunk fejlesztésének, valamint a bá­nyaipari gépek fejlesztésének és gyártásá­nak szenteljük a fő figyelmet. E fontos programok megvalósítása népgazdaságunk szempontjából rendkívüli jelentőségű, ezt hangsúlyozta Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök is a hosszú távú célprogra­mok megítélésével, illetve e programok ki­dolgozásával kapcsolatban a bukaresti ülés­szak lezajlása után. A kidolgozott, illetve a kidolgozásra váró közös célprogramok a közös célokon és a közös lehetőségeken alapulnak. Minden KGST-tagország — így hazánk — legfon­tosabb feladatai közé tartozik tehát, hogy az erők céltudatos összefogásával járuljon hozzá a közösség további gyors ütemű és töretlen fejlődéséhez. pakozdi gertrOd Több szocialista ország közösen épített nagy müve, az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között húzódó Szövetség gázvezeték egyik kompresszorállomása (JAROSLAV WINTER, MLADÄ FRONTA FELVÉTELE) A tlmaCei Síz. M. Kirov Energetikai Gépgyár a KGST-orszá- gokban megvalósított és épülő energetikai beruházások egyik jelentős szállítója. A vállalat a gőzszeparátorok gyártásával bekapcsolódott az atomerőmüvi berendezések gyártásának szakosított programjába. Ez az új gyártási irányzat nemcsak a tlmaöei gépgyár, hanem egész gépipari termelésünk távlati fejlődése szempontjából is jelentős. A felvételen az egyik atomerőmüvi szeparátor készítése látható CSTK-felvétel Befejezéshez közeledik a 750 kilovolt feszültségű villamos távvezeték építése az ukrajnai Vinnyica és a magyaror­szági Albertirsa között. A több mint 800 km hosszú távve­zeték építésében Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió vesz részt. Az új távvezeték így egybekapcsolja a Szovjetunió energetikai rendszerét a KGST-országok egységes energetikai rendsze­rével. A felvételen a szigetelők szerelése látható az albert- irsai transzformátor-állomáson CSTK—MTI felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom