Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-02 / 27. szám

* > TUDOMÁNY es TECHNIKA A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA NYELVE L. L. Armand szovjet tudós „Az emberiség és az informá­ciók özöne“ című cikkében, amely az „Interlingvisztika kérdései“ kötetben jelent meg, (NAUKA, Moszkva 1976) a tu­domány és technika területén előforduló nyelvi gátak prob­lémájával foglalkozik, ahol egyre gyakoribbak az olyan feladatok, amelyek megoldásá­hoz az egész világ szakembe­reinek együttműködése szüksé­ges. Évről évre növekszik a különféle műszaki intézkedé­sek száma, amelyek alapjában véve nemzetközi jellegűek, s szükségessé teszik az informá­ciócserét különböző nemzetisé­gű szakemberek között. A bejelentett találmányok száma túllépte a 10 milliót, s évente 250 ezerrel növekszik. A szabadalmakról minden or­szágban nemzeti nyelven készí­tenek jegyzőkönyvet. Ezek ösz- szehasonlítása különösen azért nehéz feladat, mert a fordító­nak az illető nyelven kívül is­mernie kell a szakszókincset is, amelyet a feltaláló saját nemzeti nyelvén használt. A tudományos és műszaki információk fő forrásai a rendszeresen megjelenő publi­kációk. A világ legnagyobb tájékoztatásügyi központja Moszkvában van, ahol a cik­kek százezreit dolgozzák fel évente. A helyzeten csak egy nem­zetközi nyelv segítene — véli L. L. Armand. Ám ezt a szere­pet egyik nyelv sem töltheti be. Hogy miért nem? A cikk erre is választ ad: „Először is az az ország, melynek nyelvét nemzetközivé tennék, kiváltságos helyzetbe kerülne. Tudósainak nem kel­lene három-öt évet veszteget­niük a nemzetközi nyelv elsa­játítására, így ezt az időt a tu­dománynak szentelhetnék. Ilyen módon ez az ország mun­kaórák százmillióit takaríthat­ná meg, és fellendülne a tu­dományok fejlesztésében. Má­sodszor pedig nagy lehetőségei nyílnának a gazdasági és ideo­lógiai expanzióra. Minden könyv, prospektus, katalógus, a termékek reklámja, a folyó­iratok, az összes tömegtájékoz­tató és hírközlő eszköz ennek az országnak a műveltségét és kulturáltságát terjesztené. Poli­tikai egyeduralmától a többi ország jogosan tarthatna.“ A számítógé.pek különféle ágazatokban aratott sikerei fel­vetették a gépi fordítás gondo­latát. De ez még egyelőre meg­oldhatatlan feladat. A gépi for­dítás eredménye csak félkész termék. Ezeket a fordításokat így is, úgy is olyan embernek kell látdolgoznia, aki ismeri mindkét nyelvet és az illető szakterületet is. A fordítóbe­rendezések rendkívül bonyolul­tak, s ez nagymértékben korlá­tozza ennek a módszernek a lehetőségeit a nyelvi gátak el­kerülésében. Nem megnyugtató a tolmá­csolás helyzete sem. Például Moszkvában, a matematikusok nemzetközi kongresszusán az angolt választották munka - nyelvnek. De nem sikerült szinkronfordítást biztosítani, mivel nem lehetett olyan tol­mácsokat találni ebben a szak­ágazatban, akik tökéletesen tudtak volna angolul. Marad tehát az egyetlen, a legcélszerűbbnek tűnő megol­dás: elfogadni ,a tudomány és technika segédnyelvének egy szerkesztett nyelvet, amelyet nemzetközi terminológia' és egyszerű nyelvtan alapján állí­tanának össze. És mivel, mint tudjuk, a tudományos és mű­szaki terminológia főleg latin szavakból áll, fel kell tenni a kérdést, hogy ez nem jelente­né-e a visszatérést azokhoz az időkhöz, amikor a tudomány­ban a latin nyelv uralkodott. A tudományos fejlődés spirális úton halad. A latin még mindig élő a nemzetközi szakszókincs­ben a klasszikus göröggel együtt, és a modern orosz nyelv új kifejezései közt is előtérbe került. Ugyanerre az álláspontra ju­tott ebben a témakörben az ISO (International Standards Organization) nemzetközi szer­vezet, melyet az UNESCO bí­zott meg a nemzetközi termi­nológia kialakításával. A szer­vezet élvonalbeli munkatársa volt több évig prof. dr. Ing. Eugen Wüster (megh. 1977- ben). 1931-ben jelent meg kor- szaknyitő könyve: „Internatio­nale Sprachnormung in der Technik“ (Nemzetközi nyelvi szabványosítás a technikában), mely mindmáig a legáttekint- hetőbben és legrendszeresebben dolgozza fel ezt a témát. Je­lentősége olyan nagy, hogy 1935-ben kiadta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája is Mezsdunarodnaja sztandartizá- cija v tyehnyike címmel. Könyvének második és har­madik kiadásában (1966 és 1970) egy érdekes kiegészítés­ben Fünfunddreissig Jahre spä­ter (Harmincöt évvel később) Wüster szakszóhasználati kulcs összeállítását javasolja a tudo­mány és technika egyes ágaza­taiban, meghatározza az alap­elveket az összeállításhoz, és bemutat egy ésszerűsített nyelvtant, mely lehetővé teszi a terminológiai kulcs teljes értékű szaknyelvként való használatát. E nyelv összeállításában ab­ból az alapelvből kell kiindul­ni, hogy szókészletébe tartozik minden olyan szó, amelyet már nemzetközileg használnak, és meg kell őrizni az eredeti írás­képet, mivel ez gyakran nem­zetközibb, mint a kiejtés. Például a nation szót másképp mondják angolul, másképp franciául, németül, vagy své­dül, de az íráskép mindenhol egyforma. A kiejtést tehát szabványosítani kell, ami a mai módszertani segédeszközökkel nem okoz semmiféle nehézsé­get. Az előtagok, ,a ragok, és a végződések elveszítik nemzeti jellegüket. Meghatározott közös nevezőre jutnak, ez lesz a szab­vány. Ez nem lesz visszatérés a klasszikus latinhoz. Az alak­tan a minimumra korlátozódik. Például csak egy nem lesz. A főneveknek természetes végző­désük lesz. Többes számban ki­vétel nélkül -(e)s végződést kapnak. E végződést elhagyva megkapjuk az egyes számú alakot, amely nem azonos a klasszikus latin nőm. sg.-val. Például a latin genus (nem) = genere, mivel ebből alakulnak a képzések: gener-átor, -ál. -áció stb.; numerus = numero, vinum = vino, nomen = no­mine, vagyis a modern nyel­vekben megszokott alakok. A ragozás elöljárókkal történnék. A melléknevek alakja válto­zatlan lenne (mint az angol­ban), semleges -e végződéssel, (vagy anélkül): proxime (leg­közelebbi), regulate (irányí­tott), electronic (elektronikus), central (központi), commun (közös). A főnévi igenevek végződése-r: notar (megjegyezni), diri- ger (vezetni), finir (befejezni). A jelen időt úgy képezzük, mint például a szlovákban, ti. az igenév végződésének elha­gyásával: spieva^f, riadi-f, ro- zumie-f; vagyis pl. ille nóta, dirige, fini = (ő) megjegyez, vezet, befejez. A múlt és jövő időt, feltételes módot és a töb­bi szükséges igealakot segéd- igékkel lehet kifejezni. Miért nem fogadta el az ISO szervezet az eszperantót mint a nemzetközi terminológia alapját? Erre a kérdésre is vá­laszt ad az Internationale Spraűhnormung in der Technik második és harmadik kiadása. Az eszperantót azért veti el, mert az deformálja a nemzet­közi szakkifejezésekét a mes­terségesen kialakított elő- és utótagokkal; helyesírással, és természetellenes, kigondolt nyelvtanával. Nem érdektelen, hogy a ter­minológiai nyelv összeállításé nak alapelvei megegyeznek azokkal az eredményekkel, amelyekhez az ISO szervezettől függetlenül jutott el a Segéd- nyelvkutató Nemzetközi Társa­ság, mely több éves kutató­munkával tudományos részle­tességgel kidolgozott e szakte­rületen egy nemzetközi nyel­vet, és az iterlingva nevet adta neki. Szókészletében, nyelvtanában és a szavak gra­fikai alakjában az interlingva nyelv a legnagyobb nemzetkö­ziség elvén alapszik, tehát: aqua, cosinus, cotangens, cal­cium, cuprum stb. Ez a helyes­írás számunkra is ismerős, már az alapiskolában is tanítják. Az interlingvát már használják, főleg szakmai jellegű folyó­iratokban, összefoglalók írásá­ra. Mivel nálunk még nem jelent meg kiadvány erről a nyelvről, (már elő van készítve), egv szemelvényt közlünk az APN- től, hogy az olvasó legalább elképzelést alkothasson a tudo­mány és technika, valamint az emberi kultúra összes többi ágazatának nyelvéről: „Moszkva: Moszkva utcáinak autóforgalmát a közeljövőben a „START“ teleautomatikus rendszer fogja irányítani. Min­den útkereszteződésnél az utak alá szondákat helyeztek, ame­lyek rögzítik az autók számát és irányát, valamint a forga­lom sűrűségét. Az adatokat számítógépekbe továbbítják, amelyek a világító jelzéseket az adatok alapján irányítják. Az utak kereszteződéseinél olyan távirányítású kamerákat is elhelyeznek, amelyek segít­ségével a központból figyelem­mel kísérhetik a forgalmat és lejegyezhetik a szabálysértő járművek számát. Moscova: Le circulation au- tomobilistic in len stratas de Moscova in le proxime future sera regulata per un systema teleautomatic, nominate „START“. Sub le pavimento son a omne cruciatas de stra­tas ponite sondas, que registra le numero e direction del au­tomobiles e le denstitate del cirkulation. Le informationes son tranmittite a computatores electronic, que dirige le sig- nales luminose sur le base del informationes. Al cruciates del stratas son anque placiate tele- cameras de sorta que le cent­ral del systema pote surveliar le circulation e notar le nu- mere matricular del automobi­les, que infringe le regulás." A magyarországi Videoton RT kilenc éve alakult meg. Az­óta jelentős forgalmat bonyolít le a csehszlovák piacon, amely a Szovjetunió piaca után a forgalom volumenét tekintve második helyen áll. Mindez a számok nyelvére átfordítva azt jelenti, hogy az elmúlt évben a forgalom elérte a 24 millió ru­belt. Ez a kilenc évvel ezelőtti 5 millió rubelhez viszonyítva ötszörös növekedést jelent. A Videoton állandó export­cikke a televízió. Ebben az év­ben ünnepélyes keretek között adják át a félmilliomodik ké­szüléket. Az esztétikusán forma- tervezett és korszerű vevőké­szülékek nagyon keresettek a csehszlovák üzletekben. Na gyón jó kapcsolatok alakultak ki továbbá a készülékek kar­bantartása és szervizelése te­rén. A Videoton újabb elisme­résben részesült az idei Brnói Fogyasztási Cikkek Nemzetközi vásárán, ahol a mellékelt fel­vételen látható TA 5301 típusú, modulrendszerű készülék arany­érmet kapott. E készülék ex­portja még ebben az évben el­indul. A forgalom további ütemes emelkedése érdekében a Vi­deoton és a Tesla a részegysé­gek kölcsönös szállításaiban is együttműködik. A magyar fél csatornaváltókat és szenzoregy­ségeket, a csehszlovák partner pedig integrált áramköröket szállít. A Videoton 1974-től kezdve K 10-es típusú kisszámítógép- rendszereket is szállít csehszlo­vák megrendelésre. Eddig öt­ven ilyen rendszer működik Csehszlovákiában a gazdasági élet különböző területein, az energiaelosztó hálózatok irányí­tásától kezdve egészen a tudo­mányos kutatóintézetekig. Az R 10-es típusú kisszámítógép- rendszerek iránt tovább foko­zódik az érdeklődés, ami több tényezőnek köszönhető. Első­sorban annak, hogy a Videoton RT jól működő szervizszolgála­tok mellett különös gondot for­dítanak a szakemberek képzé­sére és a tanácsadásra is. A számítástechnikai berende­zések kivitelével párhuzamosan megkezdődött a BRG által ké­szített kazettás magnetofonok exportja. Először — 1974-ben — 7000 darab MK-25 típust indí­tottak útnak a Prior-áruházak részére. Az idén egy újabb, to­vábbfejlesztett készülék, az MK-27 típus szállítását kezdték meg, amelyből 1978-ban 38 ezer darabot rendeltek a csehszlo­vák partnerek. Az MK-27 típus korszerű formatervezésű, na­gyobb kimenőteljesítményű magnetofon. Még egy lényeges különbség: a korábbi variáció teljesen tranzisztorizált volt, az újabb változat pedig — a for­dulatszabályozó áramkörön kí­vül — IC felépítésű. STEIGERVALD JÖZSEF JÚLIUS TOMIN Új építőanyag Az útépítő ipar mindig is nagy mennyiségű hulladékot és mellékterméket használt fel. Ezek közül a legismer­tebbek a kátrány, a kaloiumklorid és a hamu. Lassan­ként ezek a melléktermékek az útépítés nélkülözhetetlen anyagaivá váltak és elsősorban a kocsiút mély rétegeinek építésénél használták fel. A felületi rétegek hagyomá­nyos módon épültek. Túlságosan hagyományos módon, semhogy megfelelhetnének az utóbbi években félelmetes módon növekvő közúti forgalom követelményeinek. A megnövekedett forgalom erősen rongálja az utakat. Kimutatták, hogy egy-egy jobb oldali sáv egy hónap alatt olyan megterhelésnek van kitéve, mint korábban tíz év alatt volt. A szakemberek 'hosszú éveken át tartó vizsgálat ered­ményeképpen eljutottak odáig, hogy ipari szinten hasz­nálják fel kötőanyagként a kőszénkátrányt, amelybe nagy mennyiségű, porrá tört polivinilklorid hulladékot kevernek. A technológiai újítás abban áll, hogy a kő­szénkátrányban meglehetősen nagy fokú PVC-koncent- rációt érnek el. Minél nagyobb a koncentráció, annál rövidebb idő alatt forrósodik fel a kötőanyag. Az így kapott új anyag nemcsak a műanyaghulladék és a kő- szénkátrány-termelés nagy részét emészti fel, hanem megoldja a korszerű közlekedéssel kapcsolatos prob­lémákat is. Ez jelentős energiamegtakarítást is lehetővé tesz, tekintettel arra, hogy az útépítések során ma már jóval kevesebb kőolajból származó bitument használnak fel. M. É. 1378. VII. 2. 16 A Videoton RT termékei Csehszlovákiában A TA 5301 típusú modulrendszerű televízió Az R 10-es típusú kisszúmitó. gé p-rendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom