Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-02 / 27. szám
* > TUDOMÁNY es TECHNIKA A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA NYELVE L. L. Armand szovjet tudós „Az emberiség és az információk özöne“ című cikkében, amely az „Interlingvisztika kérdései“ kötetben jelent meg, (NAUKA, Moszkva 1976) a tudomány és technika területén előforduló nyelvi gátak problémájával foglalkozik, ahol egyre gyakoribbak az olyan feladatok, amelyek megoldásához az egész világ szakembereinek együttműködése szükséges. Évről évre növekszik a különféle műszaki intézkedések száma, amelyek alapjában véve nemzetközi jellegűek, s szükségessé teszik az információcserét különböző nemzetiségű szakemberek között. A bejelentett találmányok száma túllépte a 10 milliót, s évente 250 ezerrel növekszik. A szabadalmakról minden országban nemzeti nyelven készítenek jegyzőkönyvet. Ezek ösz- szehasonlítása különösen azért nehéz feladat, mert a fordítónak az illető nyelven kívül ismernie kell a szakszókincset is, amelyet a feltaláló saját nemzeti nyelvén használt. A tudományos és műszaki információk fő forrásai a rendszeresen megjelenő publikációk. A világ legnagyobb tájékoztatásügyi központja Moszkvában van, ahol a cikkek százezreit dolgozzák fel évente. A helyzeten csak egy nemzetközi nyelv segítene — véli L. L. Armand. Ám ezt a szerepet egyik nyelv sem töltheti be. Hogy miért nem? A cikk erre is választ ad: „Először is az az ország, melynek nyelvét nemzetközivé tennék, kiváltságos helyzetbe kerülne. Tudósainak nem kellene három-öt évet vesztegetniük a nemzetközi nyelv elsajátítására, így ezt az időt a tudománynak szentelhetnék. Ilyen módon ez az ország munkaórák százmillióit takaríthatná meg, és fellendülne a tudományok fejlesztésében. Másodszor pedig nagy lehetőségei nyílnának a gazdasági és ideológiai expanzióra. Minden könyv, prospektus, katalógus, a termékek reklámja, a folyóiratok, az összes tömegtájékoztató és hírközlő eszköz ennek az országnak a műveltségét és kulturáltságát terjesztené. Politikai egyeduralmától a többi ország jogosan tarthatna.“ A számítógé.pek különféle ágazatokban aratott sikerei felvetették a gépi fordítás gondolatát. De ez még egyelőre megoldhatatlan feladat. A gépi fordítás eredménye csak félkész termék. Ezeket a fordításokat így is, úgy is olyan embernek kell látdolgoznia, aki ismeri mindkét nyelvet és az illető szakterületet is. A fordítóberendezések rendkívül bonyolultak, s ez nagymértékben korlátozza ennek a módszernek a lehetőségeit a nyelvi gátak elkerülésében. Nem megnyugtató a tolmácsolás helyzete sem. Például Moszkvában, a matematikusok nemzetközi kongresszusán az angolt választották munka - nyelvnek. De nem sikerült szinkronfordítást biztosítani, mivel nem lehetett olyan tolmácsokat találni ebben a szakágazatban, akik tökéletesen tudtak volna angolul. Marad tehát az egyetlen, a legcélszerűbbnek tűnő megoldás: elfogadni ,a tudomány és technika segédnyelvének egy szerkesztett nyelvet, amelyet nemzetközi terminológia' és egyszerű nyelvtan alapján állítanának össze. És mivel, mint tudjuk, a tudományos és műszaki terminológia főleg latin szavakból áll, fel kell tenni a kérdést, hogy ez nem jelentené-e a visszatérést azokhoz az időkhöz, amikor a tudományban a latin nyelv uralkodott. A tudományos fejlődés spirális úton halad. A latin még mindig élő a nemzetközi szakszókincsben a klasszikus göröggel együtt, és a modern orosz nyelv új kifejezései közt is előtérbe került. Ugyanerre az álláspontra jutott ebben a témakörben az ISO (International Standards Organization) nemzetközi szervezet, melyet az UNESCO bízott meg a nemzetközi terminológia kialakításával. A szervezet élvonalbeli munkatársa volt több évig prof. dr. Ing. Eugen Wüster (megh. 1977- ben). 1931-ben jelent meg kor- szaknyitő könyve: „Internationale Sprachnormung in der Technik“ (Nemzetközi nyelvi szabványosítás a technikában), mely mindmáig a legáttekint- hetőbben és legrendszeresebben dolgozza fel ezt a témát. Jelentősége olyan nagy, hogy 1935-ben kiadta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája is Mezsdunarodnaja sztandartizá- cija v tyehnyike címmel. Könyvének második és harmadik kiadásában (1966 és 1970) egy érdekes kiegészítésben Fünfunddreissig Jahre später (Harmincöt évvel később) Wüster szakszóhasználati kulcs összeállítását javasolja a tudomány és technika egyes ágazataiban, meghatározza az alapelveket az összeállításhoz, és bemutat egy ésszerűsített nyelvtant, mely lehetővé teszi a terminológiai kulcs teljes értékű szaknyelvként való használatát. E nyelv összeállításában abból az alapelvből kell kiindulni, hogy szókészletébe tartozik minden olyan szó, amelyet már nemzetközileg használnak, és meg kell őrizni az eredeti írásképet, mivel ez gyakran nemzetközibb, mint a kiejtés. Például a nation szót másképp mondják angolul, másképp franciául, németül, vagy svédül, de az íráskép mindenhol egyforma. A kiejtést tehát szabványosítani kell, ami a mai módszertani segédeszközökkel nem okoz semmiféle nehézséget. Az előtagok, ,a ragok, és a végződések elveszítik nemzeti jellegüket. Meghatározott közös nevezőre jutnak, ez lesz a szabvány. Ez nem lesz visszatérés a klasszikus latinhoz. Az alaktan a minimumra korlátozódik. Például csak egy nem lesz. A főneveknek természetes végződésük lesz. Többes számban kivétel nélkül -(e)s végződést kapnak. E végződést elhagyva megkapjuk az egyes számú alakot, amely nem azonos a klasszikus latin nőm. sg.-val. Például a latin genus (nem) = genere, mivel ebből alakulnak a képzések: gener-átor, -ál. -áció stb.; numerus = numero, vinum = vino, nomen = nomine, vagyis a modern nyelvekben megszokott alakok. A ragozás elöljárókkal történnék. A melléknevek alakja változatlan lenne (mint az angolban), semleges -e végződéssel, (vagy anélkül): proxime (legközelebbi), regulate (irányított), electronic (elektronikus), central (központi), commun (közös). A főnévi igenevek végződése-r: notar (megjegyezni), diri- ger (vezetni), finir (befejezni). A jelen időt úgy képezzük, mint például a szlovákban, ti. az igenév végződésének elhagyásával: spieva^f, riadi-f, ro- zumie-f; vagyis pl. ille nóta, dirige, fini = (ő) megjegyez, vezet, befejez. A múlt és jövő időt, feltételes módot és a többi szükséges igealakot segéd- igékkel lehet kifejezni. Miért nem fogadta el az ISO szervezet az eszperantót mint a nemzetközi terminológia alapját? Erre a kérdésre is választ ad az Internationale Spraűhnormung in der Technik második és harmadik kiadása. Az eszperantót azért veti el, mert az deformálja a nemzetközi szakkifejezésekét a mesterségesen kialakított elő- és utótagokkal; helyesírással, és természetellenes, kigondolt nyelvtanával. Nem érdektelen, hogy a terminológiai nyelv összeállításé nak alapelvei megegyeznek azokkal az eredményekkel, amelyekhez az ISO szervezettől függetlenül jutott el a Segéd- nyelvkutató Nemzetközi Társaság, mely több éves kutatómunkával tudományos részletességgel kidolgozott e szakterületen egy nemzetközi nyelvet, és az iterlingva nevet adta neki. Szókészletében, nyelvtanában és a szavak grafikai alakjában az interlingva nyelv a legnagyobb nemzetköziség elvén alapszik, tehát: aqua, cosinus, cotangens, calcium, cuprum stb. Ez a helyesírás számunkra is ismerős, már az alapiskolában is tanítják. Az interlingvát már használják, főleg szakmai jellegű folyóiratokban, összefoglalók írására. Mivel nálunk még nem jelent meg kiadvány erről a nyelvről, (már elő van készítve), egv szemelvényt közlünk az APN- től, hogy az olvasó legalább elképzelést alkothasson a tudomány és technika, valamint az emberi kultúra összes többi ágazatának nyelvéről: „Moszkva: Moszkva utcáinak autóforgalmát a közeljövőben a „START“ teleautomatikus rendszer fogja irányítani. Minden útkereszteződésnél az utak alá szondákat helyeztek, amelyek rögzítik az autók számát és irányát, valamint a forgalom sűrűségét. Az adatokat számítógépekbe továbbítják, amelyek a világító jelzéseket az adatok alapján irányítják. Az utak kereszteződéseinél olyan távirányítású kamerákat is elhelyeznek, amelyek segítségével a központból figyelemmel kísérhetik a forgalmat és lejegyezhetik a szabálysértő járművek számát. Moscova: Le circulation au- tomobilistic in len stratas de Moscova in le proxime future sera regulata per un systema teleautomatic, nominate „START“. Sub le pavimento son a omne cruciatas de stratas ponite sondas, que registra le numero e direction del automobiles e le denstitate del cirkulation. Le informationes son tranmittite a computatores electronic, que dirige le sig- nales luminose sur le base del informationes. Al cruciates del stratas son anque placiate tele- cameras de sorta que le central del systema pote surveliar le circulation e notar le nu- mere matricular del automobiles, que infringe le regulás." A magyarországi Videoton RT kilenc éve alakult meg. Azóta jelentős forgalmat bonyolít le a csehszlovák piacon, amely a Szovjetunió piaca után a forgalom volumenét tekintve második helyen áll. Mindez a számok nyelvére átfordítva azt jelenti, hogy az elmúlt évben a forgalom elérte a 24 millió rubelt. Ez a kilenc évvel ezelőtti 5 millió rubelhez viszonyítva ötszörös növekedést jelent. A Videoton állandó exportcikke a televízió. Ebben az évben ünnepélyes keretek között adják át a félmilliomodik készüléket. Az esztétikusán forma- tervezett és korszerű vevőkészülékek nagyon keresettek a csehszlovák üzletekben. Na gyón jó kapcsolatok alakultak ki továbbá a készülékek karbantartása és szervizelése terén. A Videoton újabb elismerésben részesült az idei Brnói Fogyasztási Cikkek Nemzetközi vásárán, ahol a mellékelt felvételen látható TA 5301 típusú, modulrendszerű készülék aranyérmet kapott. E készülék exportja még ebben az évben elindul. A forgalom további ütemes emelkedése érdekében a Videoton és a Tesla a részegységek kölcsönös szállításaiban is együttműködik. A magyar fél csatornaváltókat és szenzoregységeket, a csehszlovák partner pedig integrált áramköröket szállít. A Videoton 1974-től kezdve K 10-es típusú kisszámítógép- rendszereket is szállít csehszlovák megrendelésre. Eddig ötven ilyen rendszer működik Csehszlovákiában a gazdasági élet különböző területein, az energiaelosztó hálózatok irányításától kezdve egészen a tudományos kutatóintézetekig. Az R 10-es típusú kisszámítógép- rendszerek iránt tovább fokozódik az érdeklődés, ami több tényezőnek köszönhető. Elsősorban annak, hogy a Videoton RT jól működő szervizszolgálatok mellett különös gondot fordítanak a szakemberek képzésére és a tanácsadásra is. A számítástechnikai berendezések kivitelével párhuzamosan megkezdődött a BRG által készített kazettás magnetofonok exportja. Először — 1974-ben — 7000 darab MK-25 típust indítottak útnak a Prior-áruházak részére. Az idén egy újabb, továbbfejlesztett készülék, az MK-27 típus szállítását kezdték meg, amelyből 1978-ban 38 ezer darabot rendeltek a csehszlovák partnerek. Az MK-27 típus korszerű formatervezésű, nagyobb kimenőteljesítményű magnetofon. Még egy lényeges különbség: a korábbi variáció teljesen tranzisztorizált volt, az újabb változat pedig — a fordulatszabályozó áramkörön kívül — IC felépítésű. STEIGERVALD JÖZSEF JÚLIUS TOMIN Új építőanyag Az útépítő ipar mindig is nagy mennyiségű hulladékot és mellékterméket használt fel. Ezek közül a legismertebbek a kátrány, a kaloiumklorid és a hamu. Lassanként ezek a melléktermékek az útépítés nélkülözhetetlen anyagaivá váltak és elsősorban a kocsiút mély rétegeinek építésénél használták fel. A felületi rétegek hagyományos módon épültek. Túlságosan hagyományos módon, semhogy megfelelhetnének az utóbbi években félelmetes módon növekvő közúti forgalom követelményeinek. A megnövekedett forgalom erősen rongálja az utakat. Kimutatták, hogy egy-egy jobb oldali sáv egy hónap alatt olyan megterhelésnek van kitéve, mint korábban tíz év alatt volt. A szakemberek 'hosszú éveken át tartó vizsgálat eredményeképpen eljutottak odáig, hogy ipari szinten használják fel kötőanyagként a kőszénkátrányt, amelybe nagy mennyiségű, porrá tört polivinilklorid hulladékot kevernek. A technológiai újítás abban áll, hogy a kőszénkátrányban meglehetősen nagy fokú PVC-koncent- rációt érnek el. Minél nagyobb a koncentráció, annál rövidebb idő alatt forrósodik fel a kötőanyag. Az így kapott új anyag nemcsak a műanyaghulladék és a kő- szénkátrány-termelés nagy részét emészti fel, hanem megoldja a korszerű közlekedéssel kapcsolatos problémákat is. Ez jelentős energiamegtakarítást is lehetővé tesz, tekintettel arra, hogy az útépítések során ma már jóval kevesebb kőolajból származó bitument használnak fel. M. É. 1378. VII. 2. 16 A Videoton RT termékei Csehszlovákiában A TA 5301 típusú modulrendszerű televízió Az R 10-es típusú kisszúmitó. gé p-rendszer
