Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-30 / 31. szám

ÚJ szú VÁ LASZTÉK 1978. VII. 30. HUMOR GYEREK — Kisfiam, hozzál gyorsan egy konyakot, anyuka elájult. — Jó, papa, azonnal hozok neked, de anyu­kának mit hozzak? MEGOLDÁS — Feleségül akartam venni Verát, de megtudtam, hogy ha­vi háromezreit költ varrónőre. — Mit telttél ezután? — Elvettem a varrónőt... HIVATALBAN Brahovácz letörten érkezik munkába. — Képzeljétek el, a felesé­gem minden pénzemből kisem­mizett, és megszökött, Oicvarék legyint: — Én még szerencsétleneb­bül jártam. A feleségem tőlem is elvett minden pénzt, és a mai napig nem hagyott ott. VASÁRNAP A csinos fiatal titkárnő az ■írógép mögött ül és a semmi­be bámul. Bejön a főnök és megkérdi: — Mit csinál, Zsuzsika, va­sárnap? — Semmit — mondja boldog mosollyal és sokat ígérőén. — Szép — szögezi le a fő­nök —, akikor figyelmeztetem, hogy ma nincs vasárnap. KÉRDÉS — Igazgató kartárs, a Kovács tegnap megsér­tett. Azt mondta, hogy egy kövér idióta vagyok. Mondja meg, mit te­gyek? — Kezdjen el fogyó­kúrázni ... Aforizmák Mond meg, mit írtál — és én fontolóra veszem, ho­gyan tudlak szerzőtársammá avatni. * * * A tehetség olyan, mint az ejtőernyő: jő, ha idejében kinyílik. Amikor egy kulturált em­berpár válik el, nemcsak a lakását, a bútorait, a gyer­mekeit osztja szét — hanem a barátait is. * # * A Parnasszusra legköny- nyebben a szamárlétrán le­het felhágni. * • * Király és nép — két olyan párhuzamos egyenes, amely a barikádokon metszi egymást. • * * A legyeket nem oroszlán szelídíti meg, hanem légy­papír. * * * A szerelem tovasiet. Hi­szen mások is várnak rá! A Lityeraturnaja Gazetá­ból fordította: GELLÉRT GYÖRGY OK Feketéné kérdi Fehérnétől: — Mond, miért akarsz el­válni a férjedtől? Szerintem nagyon szimpatikus ember. — Tudod, elegem van már a hajnalig tartő termelési ér­tekezletekből, túlórázásokból, s abból is, hogy amikor otthon van, minden hajnalban .fölkel, álmosan öltözködni kezd s köz­ben azt mormogja, hogy drá­gám, most már tényleg haza kell mennem. Az elárusító jó fél óra múlva sápadtan hörgi: — Asszonyom, már egy ha­talmas halom férfiizoknit le­raktam maga elé, kérem, dönt­se már el, melyiket veszi meg. — Mondja, több zoknija már nincs? — Még van egy pár. A lá­bamon . .. Gazdaságpolitikai meggyőzés iir?-kus (Mikus Sándor rajza) ESKÜVÖN — Miért vagy olyan ideges, Ve- rácskám? — Ez valami komplexus. Mindig ideges vagyak, va­lahányszor az anyakönyvvezető elé kerülök ... EGY/PERC — Pista, te egész este egyedül vagy otthon? — Igen. Tudod, a feleségem átug­rott három érával ezelőtt egy percre i szomszédasszony­hoz. A hét vicce Brahovácz bemegy o cipöjavítóba, nyújt­ja a blokkot. Az elárusító rámosolyog: — A javítás harminc koronába kerül, mivel azonban az egyik cipőjét elvesztet­tük, mindössze tizenöt koronát fizet. — Nem akarlak zavarni, apu, de a mama már érák éta keres ... (Balázs-Piri Balázs karikatúrája) H osszas kérdezősködés és magánnyomozás után rá­jöttem arra, hogy vállalatunk vezetősége különböző ügyeske­déssel csinos összegeket vág zsebre. Sőt, 'bizonyítani is 'tud­tam. Izgatottan vártam a szak- szervezeti gyűlést. Most végre mindemnél kipakolhatok. Végre. Megkezdődött a gyű­lés. Először az igazgató hosz- szas körmön da tokban beszélt a szocialista erkölcsről, a munkafegyelemről, a vezetők példamutatásáról. Azt mondta, .hogy erről nincs mii sokat beszélnie, mert ez tiszta ügy. Tényleg. Három és fél óra múlva abba is hagyta. — Elvtársak, a vita követ­kezik. Kérem, veigyenek példát rólunk. Röviden, velősen be­széljenek. Semmi mellébeszélés, javaslom, hogy egy-egy felszó­laló legfeljebb tíz percet be­szélhessen. Izgatottan jelentkeztem. Lel­kesen beszéltem a szocialista erkölcs fontosságáról, a veze­tőik példamutatásának fontossá­gáról. Az igazgató és a helyet­tese mosolygott. Aztán arról beszéltem, hogy ez nálunk .nincs így. Az igazgató és a helyettese eisápadt. Köhécseí- tek. — Elvtársak, az igazgató és a helyettese visszaéléseket kö­vet el... be fogom bizo ... Az igazgató sápadtan verte az asztalt: — Köszönöm a lényegreszőló hozzászólást. Letelt a tíz perc, nem beszélhet tovább. Kowa- levszki kar társé a sző, aki ar­ról értekezik, hogy airany- •vagy ezüstszínű betűkkel él­tessük a gyár bejárata fölött a szooialilsta erkölcsöt. Utána Szedinszki kartársnő fejti ki véleményét arról, hogy az elő­szobámban festmény legyen-e vagy sübaszőnyeg. Egy óra múlva szóit kértem. Mielőtt megszólalhattam volna, a főmérnök emelkedett szólás­ra, és hosszam körmondatok­ban javasolta, hogy egy-egy ■felszólalás csak öt percig tart­son, mert szerinte, aki öt percnél tovább beszél, az szó­szátyár. Két óra múlva hagyta abba. Lelkesem megtapsolták. Az osztályvezető izgatottan jelentkezett: — Van egy újítási javasla­tom. Mindenki csak egy percig- (beszélhessen. Mi kiválóan dol­gozunk, az 'üzemben minden a legnagyobb rendben megy, az újságokban lelkendeznek ró­junk. Nálunk nincs miről be­szélni. Hatalmas taps tűrt ki. Az osztályvezető helyettese ■emelte magasba a kezét: — Kartársaik, rövidesen foci- meccs lesz a tévében. Minden­ki csak tíz -másodpercet beszél­jen. Az is nia-gy idő. Sok lénye­ges dolgot el lehet mondani. Percekig zúgott a vastaps. Az Igazgató bólogatott: — örülök annak, hogy egyetértenek velem abban, hogy jól dolgozunk, példamu­tatóan élünk. Azt javaslom, hogy minden felszólaló csak ■egy másodpercig szóljon. Olyan taps tört ,ki, hogy majdnem összedőlt a terem. öten jelentkeztek felszóla­lásra. Ezeket mondták: — Azért minden nincs remdb ... — Nem ártana, ha ... — Hiányzik az őszin ... — Nem jő, ha mellébe ... — Eredményeink csak papí­ron létez... Az ötödik felszólaló után az igazgató rövid, alig másfél őrás vitazárót tartott. Hasznos­nak, -lényegretörőnek, őszinté­nek és elgondolkoztatőnak tar­totta a vitát. Boldogan rohan­tunk haza. Néhány percet még a fooimeocsből is láttunk. SZ. J. fordítása A

Next

/
Oldalképek
Tartalom