Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 4. szám

N' IIII Alt i I III Több szintes útkereszteződés aluljáróval Több ezer köbméter földet kellett megmozgatni... 1978. í. 22. Tejbár épülete. A néhány évvel ez­előtt még nagy forgalmú vaskeres­kedést és a körülötte álló házakat, keskeny sikátorokat is mintha a föld nyelte volna el. Mi tagadás, a környező városne­gyedek lakói életmódját is módosí­totta az építkezés. Az egykori épü­letek lakói — többnyire ős-bratisla- vaiak — talán nosztalgiával gondol­nak vissza arra a házra, arra az ut­cára, amelyben . születtek, amelyben évtizedekig éltek, amelyet a város tésével, majd a Radlinsk? utcán és az Obchodná utcán áthaladva vezet­nek be a városközpontba. A Béke téren folyik ma Bratislava legfontosabb közlekedési építkezése. A „start“ időpontja: 1974 decembere. A teljés átépítésre évekig készült a város, a tervezők, a mérnökök kol­lektívája. Az igazsághoz tartozik, hogy az első évben nem sokat ha­ladtak előre az építők. A környék­beli épületek szanálása elhúzódott, mert a lakókat nem a terveknek megfelelően költöztették ki. Kétség­telen, hogy a beruházó volt ebben á ludas. A Smeral utcában három esz­tendeig nem tudtak mozdulni az építők, ennyit késett az egyetem természettudományi, kara épületének a kiürítése. Nyilvánvaló, hogy a Doprastav vál­lalat — a fő kivitelező — teljesítmé­nyét ez kedvezőtlenül befolyásolta. Hivatkozhattak volna az épitők ob­jektív nehézségekre, bizonyítani is tudták volna, hogy a lemaradást nem ők idézték elő. Ehelyett munkához láttak, és elhatározták, behozzák a késést. Oj építési koncepciót dolgoztak ki, és a munkaszervezést is a megválto­zott körülményekhez idomították, s így gyors fordulat következett be a fontos építkezésen. Az a legörvende- tesebb, hogy a helyzet javulását nem­csak intenzívebb munkával, rendkí­vüli műszakok bevezetésével érték el, hanem elsősorban ötletek, korsze­rűbb műszaki eljárások alkalmazá­sával. Az építők például megkezdték a Hydrostav vállalat egyik műszaki újdonságának, az előregyártott mély- építészeti építőelemnek az alkalma­zását. Ez nemcsak technikai szem­pontból bizonyult előnyösnek, hanem a határidők teljesítése szempontjából is. Az előregyártott építőelemek al­kalmazásának köszönhetően jelentős lemaradást „faraghattak“ le számlá­jukról az építők. Egy év sem telt el a lemaradás megszüntetésére irányuló határozat megfogalmazása után, és az építők jelentették: összhangba kerültünk az ütemtervvel, felszámoltuk a lemara­dást. Eredetileg úgy tervezték, hogy az építkezés területén teljesen lezárják a villamosforgalmat. Persze, a forgat lom elterelése még bonyolultabbá tette volna a város közlekedését, és jelentős kiadással is járt volna. Né­hány kiváló mérnök és technikus vé­gül kidolgozta a két váltóval ellátott pótvágány felépítésének tervét, amely — naponta meggyőződhetünk erről — nagyon jól bevált a gyakor­latban is. Rengeteg kellemetlenségtől kímélték meg így a város lakosságát és jelentős kiadásoktól az ország kasszáját. Mi a helyzet ma, és hogyan alakul a legközelebbi hónapokban? Javában folyik az aluljáró négy bejáratának az építése. A Posta ut­cai lesz ezek közül a legnagyobb befogadóképességű és a legszélesebb (12 m). Noha számos nehézséget kell leküzdeniük az építőknek, az aluljá­ró „főterének“ kialakítása is jó ütem­ben halad. A gépkocsival közlekedők helyze­tén is nemsokára segít az aluljáró. Ügy tervezik az építők, hogy május­ban megnyitják az autók előtt a kb. 100 méter hosszú aluljárót, és így összekötik az Óvárosi (Staromestská) utcát a Vám utcával. Az új hídon áthaladó kocsik útvonala így egysze­rűbbé válik, és csökken a városköz­pont autóforgalma. Néhány évtizeden belül (valószínű, hogy már az ezredforduló előtt) fél­milliós lélekszámú várossá fejlődik a Duna-parti metropolis. A lakosság számánál is gyorsabb ütemben nö­vekszik a járművek száma, így okos és előrelátó közlekedésfejlesztési programra van szükség Bratislavá- ban is. A program megvalósításához szocialista államunk hatalmas össze­gekkel járul hozzá, és ezeket az esz­közöket — mivel kiváló mérnökeink, technikusaink és építőipari dolgo­zóink vannak — okosan használjuk fel Bratislava gyarapítására. Nem is olyan hosszú idő múlva elkészül a jelentős műszaki alkotás, a kőfara­gók az utolsó márványlapot is a he­lyére illesztik az aluljáróban, és mindannyiunk örömére új közlekedé­si csomóponttal gazdagszik a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa. LUDOVlT ZÄRECKY A készülő aluljáró felett pótvágányon közlekednek a villamosok (Gyökeres György felvételei) Sok régi épületet — köztük lakóházat — kellett lebontani 1 az útkereszteződés építése megkezdése előtt Áz építkezésen télen sem szünetel a munka ko rszerűsítése érdekében le kellett bontani. Akárhogy nézzük Is a dolgot, nem lehetett már tovább halogatni az út­kereszteződés építését. Jó néhány esztendeje áll. már a pompás híd a Dunán. Méltó színvonalon való hasz­nosítása megköveteli az egész közle­kedési rendszer korszerűsítését. Miről tájékoztatnak bennünket á - Béke tér átépítésének műszaki ter­vei? Egyebek között arról, hogy a 4300 négyzetméter alapterületű aluljáró megkönnyíti • majd a • gyalogosok helyzetét. Ez az aluljáró háromszor nagyobb, mint a Központi Vásártér környékén ■ épített hasonló alkotás. Korszerű mozgólépcsők szállítják majd a járókelőket, és az aluljáró­ban — ez sem utolsó rendű szem­pont. — tucatnyi bolt kap helyet. Sebességcsökkentés nélkül halad­hatnak át a gépkocsik a Béke téren, mert több szintes lesz az útkereszte­ződés. A villamosforgalmat a rende­zéssel teljesen kirekesztik ebből a városrészből, a Főpályaudvartól kiin­duló sínek a Dimitrov téren, a Ste- fanovié utca és a Gottwald tér érin­A Bratislava! Főpályaudvarra érke­ző vidéki ember — különösen ha évekig nem járt Szlovákia fővárosá­ban — a városközpont felé haladva meghökkenve tapasztalja, hogy tel­jesen megváltozott a Szárazvám kör­nyéke. A Stefánka kávéháznál rálép a fékre a 'villamosvezető, s a jármű ■ a lehető legkisebb sebességgel siklik ' a pótvágányra, amely töhb emelet­nyi mélység fölött vezet. A mélyben betonozók' és ácsok, útépítők és szi­vattyúkezelők, mérnökök és daruke­zelők serénykednek. Épül a Béke tér, Bratislava legna­gyobb és legfontosabb útkeresztező­dése, amely alapvetően megváltoztat­ja majd az egész város közlekedési 'rendjét. A szép (egyelőre-épülőfélben levő, még csak tervrajzokon és ma­ketteken létező) mérnöki alkotás eredményeként lényegesen meggyor- . sül a városon átvezető gépkocsik út­ja. Egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vá­lik az' egész közlekedés. A hosszabb távoliét után Bratisla- vába' érkező az építők nyüzsgésén kívül azt is észreveszi, hogy kertjé­vel együtt eltűnt az egykor oly nép­szerű Hron vendéglő, á Kispipa és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom