Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-25 / 26. szám

Keresztrejtvény A szabad idő Lengyelországban A lengyel statisztikai hi­vatal reprezentatív összeha­sonlító vizsgálat alapján nemrég adatokat közölt 'ar­ról, hogyan alakult a dol­gozók munkaideje, Illetve pihenésre, művelődésre, szó­rakozásra fordított ideje az elmúlt hét esztendőben. Tudni kell ehhez, hogy 1969 óta havonta egy sza­bad szombatot vezettek be, meghosszabbodott a dolgo­zók átlagszabadsága, s újabb csoportokra terjesztettek ki bizonyos munkaidő-csökken- tést. Hét évvel ezelőtt már rendeztek ilyen felmérést arról, hogy mit várnak a dolgozók a szabad szombat bevezetésétől. A vizsgálat­ban részt vettek 42 százalé­kba akkor úgy válaszolt, hogy ezt az időt teljes egé­szében a családnak kívánja szentelni, 15 százaléka tu­risztikára fordítja majd a szabadidő többletét. A mostani új vizsgálat más eredményeket tárt fel. Tény, hogy a meghosszabbo­dott hétvégeket otthon, csa­ládi körben töltik az embe­rek, de nem annyira a csa­ládnak szentelik ezt az időt, hanem inkább különfé­le olyan tevékenységre for­dítják, amelyre hétközben nem jut idő. Ily módon a lengyelek 60 százaléka (a férfiak 56 százaléka) a sza­bad szombat égy részét ház­tartási munkával tölti, s eb­ből a mosás átlagban 2 órát, a takarítás másfelet vesz igénybe. Alig két órát szen­telnek a szülők kizárólag a gyermekeiknek, vagy mind­össze fél órával többet, mint a hétköznapokon. S mivel telik a szabad idő egyéb ré­sze? Szinte kizárólag tele­víziózással. A megkérdezet­tek 25 százaléka megy ro­koni vagy baráti látogatás­ra, 18 százalék sétára indul, vagy főzésre fordítja idejét, s csak nagyon kevesen spor­tolnak (2,2 százalék) és ki­rándulnak (5 százalék). Nem kedvezőbb a kép a szabad szombatot követő va­sárnap eltöltéséről sem. E nap még inkább a „tévé je­gyében“ telik: a megkérde­zettek a rendelkezésre álló szabad idő 37 százalékát töltik a képernyő előtt. Mentségükre mondjunk el annyit: a lengyel televízió programja hétköznap is, de vasárnap különösen gazdag. Mindkét csatornán sok fil­met mutatnak be /a világ filmterméséből, irigylésre méltóan sok a jó magazin- műsor, a vita, a legkülönbö­zőbb részvevőkkel folytatott stúdióbeszélgetés és riport. Hogy ezenkívül még mi­vel töltik vasárnapjukat a lengyelek? A statisztika sze­rint társasági életet élnek (a megkérdezettek mintegy 22 százaléka ezt tudatosan tervezi), újságot olvasnak, rádióznak, s kisebb mérték­ben könyvet vesznek kézbe vagy moziba mennek. Vajon a lengyeleknek ez a hétvégi otthonülése a ha gyományokkal vagy inkább a hiányzó lehetőségekkel függ össze? — teszik fel a kérdést a statisztikusok. A válaszuk: inkább az utóbbi­val. A jó néhány éve megfi­gyelt és növekvő utazási kedv a szabadságok idején arra enged következtetni, hogy a négy fal között töl­tött szabad idő jócskán csökkenne, ha kedvezőbbek, jobbak lennének a tömeg- közlekedési feltételek, és több, olcsóbb önkiszolgáló étkező és üdülőközpont vol­na. (TEj Mongólia és a KGST együttműködése A Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa mellett mű­ködő KGST-bizottság helyet­tes elnöke, D. Zsugder, Mon­gólia és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa gyümölcsöző kapcsolatairól, a bővülő együttműködésről nyilatkozott. — A mostani a szocialis­ta gazdasági integrációt — mondotta — a specializáló­dás, az együttműködés, a közös program .feladatai, egyszóval a kooperáció mé­lyülése jellemzi. — Mint hangoztatta: az 1976—80-as ötéves tervek egyeztetése — első ízben a szervezet törté­netében — új együttműködé­si formák kidolgozásához vezetett. Már a gyakorlatban működnek a nyersanyag-ki­termelésben, az energiafeltá­rásban megkezdett közös vállalkozások, amelyekben több KGST-ország egyesíti erőfeszítéseit, így növelik a hatékonyságot, javítják a gazdaságosságot. Ami a Mongol Népköztár­saság és a KGST kapcsola­tait illeti, azok 1962 — Mon­gólia belépése — óta nagy ütemben fejlődtek. Az eltelt 15 esztendőben négyszeresé­re nőtt az ország ipari ter­melése, s az ipar hozzájáru­lása a nemzeti jövedelemhez az 1960-as 14 százalékról 1975-re 25 százalékra emel­kedett. A mezőgazdaság fej­lődését megítélhetjük egyet­len adatból is: 1974-ben az ország traktorállománya négyszer annyi volt, mint 1960-ban. A KGST-együttműködés ré­vén meggyorsult mongol iparfejlődés hatott a külke­reskedelem szerkezetére is. Az iparcikkek részesedése az exportban 1960-ban 30 százalékot tett ki, ez az arány 15 év múlva 50 szá­zalékra emelkedett. 1960 és 1973 között Mongólia és a KGST-országok kereskedel­me csaknem megkétszerező­dött. A szocialista integrá­cióhoz való csatlakozás óta nőtt a KGST-országok része­sedése a mongol külkeres­kedelem egészében. 1962-ben 88,5 százalékot tett ki a KGST-országok részaránya a mongol külkereskedelem­ben. A szocialista integráció társországai sokoldalúan se­gítik az izmosodó mongol gazdaságot. Számos KGST- ország a világpiaci árszint­nél magasabb áron veszi át a mongol húst és állati ter­mékeket, hogy támogassa az ország állattenyésztését. A KGST-államok 12 kutató- intézetet és egy modern élelmiszer-áruházát ajándé­koztak Mongóliának, nem­zetközi geológiai expedíciót indítottak az ország ásvány­kincseinek felkutatására. Kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunió segítsége. Ma a Szovjetunió támogatásával épült vállalatok adják a Mongol Népköztársaság ipa­ri termelésének csaknem a felét. Szovjet specialisták és szakmunkások ezrei dol­goznak Mongóliában. Az 1976—80-as tervidőszakban több mint 240 vállalat épül a Szovjetunió technológiai és gazdasági segítségével. S ez a segítség — mutatott rá Zsugder — a jövőben még intenzívebbé válik. A mostani ötéves tervben a szovjet segítség mértéke kétszerese az előző két öt­éves tervidőszak alatt nyúj­tott segítségnek. Még a mos­tani ötéves tervben megkez­di a termelést a szovjet se­gítséggel épült erdeneti réz- molibdén ércdúsító kombi­nát, a világ egyik legna­gyobb ilyen jellegű létesít­ménye. Az 1976 júniusában tartott XVII. pártkongresszus célul tűzte ki, hogy tovább mé­lyítsék az integráció folya­matát a többi szocialista or­szággal, kiváltképp a Szov­jetunióval — mondotta vé­gül D. Zsugder. DUNAI PETER inEpszabadsági Autó minden tizenegyedik emberre A Szövetségi Statisztikai Intézet 1978. márciusi jelentése szerint Jugoszláviában 1977-ben 1923 904 nyilvántartott gépkocsi volt. Ebből 1819 930 kocsi magántulajdon. Amíg 1976-ban minden tizenharmadik, 1977-ben már minden tizenegyedik állam­polgár volt gépkocsitulajdonos. Tavaly a la­kosság 178 000 személyautót vásárolt, vagyis az elmúlt év minden napján 52 Jugoszláv polgár vált gépkocsitulajdonossá. A statisztika beszámol az egyéb motoros járművek számáról is. Ezek szerint az or­szág ma mintegy 22 000 autóbusszal, 160 000 tehergépkocsival (ebből több mint 43 000 magántulajdon), valamint több mint 20 000 különböző speciális rendeltetésű járművel rendelkezik. A motorkerékpárok száma 1977-ben, az előző évhez viszonyítva, több mint 28 000 darabbal csökkent. Tavaly 241583 motor- kerékpárt tartotok nyilván. (BUDAPRESS—TANJUG) Rejtvényünkben Szabó Lőrinc: Vakáció előtt című verséből idézünk öt sort. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora. 14. Fertőző. 15. Minden­re kiterjedő. 17. Svájci mondái hős. 18. Becézett női név. 19. Év — szlovákul. 20. Cölöp kö­zepe. 22. X. L. 23 Mutatószó. 24. Hullámtörő gát (ék. h.). 25 Szánkó 27. Franciaországi fo­lyam. 29. Szovjet autómárka. 30. Bográcsban főzött, megpi­rított, hagymás, krumplis tész­ta. 31. A Magyar Népköztársa­ság rövidítve. 32. Angol világos sör. 34. A tantál vegyjele. 35. Sziget az Ir-tengerben. 36. Zord vidék. 38. Azonos betűk. 39. Tova. 40. Kezet fog. 42. Kád vé­gei. 43. Határozói rag. 44. Ma­gyar komikus. 45. Levél része. 46 Az ezüst vegyjele. 48. Indu­latszó. 50. Gerinctelen állát (ék. h.). 51. Magyar filmoperatőr és filmrendező. 52. Ló nógatására használt szó. 54. Takarmány- növény. 56. Az Eurázsiai-hegy- ségrendszer fontos hegység­csomópontja. 57. Ausztráliai fél­sziget. 58. jelábécé. 59. Skan­dináviai fiúnév. 60. Apa — tö­rökül. 61. A molibdén vegyjele. 62. Gléda. 63. Lenn. 65. Iszo­nyat — latinul. 67. Köntörfalaz- ni. FÜGGŐLEGES: 1. Doktor. 2. Vízben élő ragadozó. 3. Gally. 4. Akadály. 5. Szlovák festő volt. 6 ..........and, félsziget az Észa ki-tenger és a Balti-tenger­be vezető tengerszorosok kö­zött. 7. Ö. O. L. 8. Kötőszó. 9. Filmfelvevőgép. 10. Tolatásban van! 11. A .lantán vegyjele. 12. Aprít. 13. Az idézet második so­ra (zárt betűk: I, U). 16. Ikra­kő. 18. Fiúnév. 20. Az idézet ötödik sora. 21. Fiúnév. 23. Az idézet harmadik sora. 26. Lász­ló. Nándor. 27. Megokolás. 28.............Island, kis sziget a Hudson-folyó t orkolatánál. 31. Kígyó teszi. 33. Lengyel város. 36. Tükör foltossá válik. 37. Dúsgazdag. 40. Barnás szőrű ló. 41. Ilyen szó is van. 42. Körül­venne. 45. Buddhista szerzetes. 47. A tápcsatorna kiöblösödő része. 49. Jó nagy. 51. Satu fe­le. 53. Betűt vet + érzékszerv. 55. Vegyi elem. 56. Hal. 59. Osztrák zeneszerző. 62. Csont­héjas gyümölcs. 63. A Rajna északi torkolatága Hollandiá­ban. 64. Tea — németül. 65. Az idézet ngyedik sora (zárt be­tűk: U, S). 66. Reá. 67. Kiütés a szorítóban. 68. Lőre azonos hangzói. 69. Gyakori igevégző­dés. A június 11-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Nagyon gazdag az olyan ember, akinek legnagyobb kincse a gondolkodás és a tapasztalat. Könyvjutalomban részesül­nek: Szilas Antal, Kajal, Kon­koly Mária, Szepsi (Moldava nad Bodvou), Ing. Végh Zoltán, Bogy a (Bodza), özv. Kovács Gyuláné, Kassa (Kosice), Tvr- dák Paula, Trnava. 1 mondat—100 korona AZ Ül SZÚ KÚVETKEZŰ VASÁRNAPI SZÁMÁBÓL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: A kölcsönös látogatások már hagyománnyá váltak. OLVASÓINK FELADATA: Keressék meg az idézett mondatot, jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat található, s ezt levelezőlapon — négy napon belül — küldjék be szer kesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. A június 4-i számunkban megjelent mondat JUDr. Mi­lan Simovié A mezőgazdasági szervezetek és a gazda­sági jog című írásából való. 326 helyes megfejtés érkezett. SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Pataki Józsefné, 934 01 Levice, Malinovského 9. 1978. VI. 25. ÚJ SZÓ Az Olimpia ’80 filmen A versenyek megszervezésén, a sportolók és a vendégek elhelyezésén kívül a hagyo­mányok szerint a vendéglátó feladata a hivatalos olimpiai film elkészítése, amely­nek célja, hogy megörökítse az utókor szá­mára a nemzetközi sportélet legnagyobb eseményének szellemét és hangulatát. A Szovjetunióban a filmforgatás kizáró­lagos jogát az Állami Filmbizottság kapta meg. Erről az Olimpiai Szervezőbizottság és a Goszkino nemrég egyezményt írt alá a szovjet fővárosban. Az olimpiáról készülő dokumentumfilm felvételeit 35 milliméteres színes filmmel készítik, a hangmérnököket pedig több csa­tornás — öt különböző nyelvű közvetítés rögzítésére alkalmas — magnetofonokkal látják el. A film hossza másfél, két óra lesz. A forgatás során figyelembe veszik a korábbi olimpiai filmek tapasztalatait, amelyeket Montrealban. Münchenben és másutt forgattak. (APN1

Next

/
Oldalképek
Tartalom