Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-18 / 25. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. JÚNIUS 18. VASÁRNAP XI/25 BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 166. SZÄM ÄRA 1 KORONA A naptár június közepét jelölő lan- ja és a hozzá méltóan meleg napok akárcsak a kalásztengerré vált búza- és árpatáblák — mindmegannvi f • gyelmeztető. A nyári időszakba lér tünk. s a mezőgazdaságban dolgozók életének talán legfontosabb és lev. örömtelibb óráit jelentő aratás sine.« már messze. Régen volt az az idő, amikor aratás előtt azt .kellett latolgatni, vajon lesz-e elegendő kenyerünk az úiis Azt is csak átvitt értelemben, illetve nagy megszorítással mondhatjuk hogy aratáskor a kenyérnek valóért folyik a harc, hiszen az össztermés­nek alig negyedéből lesz csak közvei lenül kenyér, a többi mint takar­mánygabona az állatok étlapját gaz­dagítja. és csak közvetve az ember asztalát. Mindez persze egy mákszemnvit sem von le az aratás jelentőségéből, és még csak a gondolatot sem enge­di meg, hogy a minőségre esetleg ke-' vésbé is elég ügyelni. A CSKP XV kongresszusán célul tűzött önellátási program ennek épp az ellenkezőiét követeli meg. A gyorsan és jól vég­zett aratást, amelynek során a mini­málisra csökkentik a betakarítási veszteséget. Nem papíron, és nem a statisztika kedvéért, hanem a való­ságban. Ügy, hogy egy-egy kiadós eső után se zöldüljön ki a felszántott tarló, főleg ott ne, ahol a papírok adatai szerint 0,5, sőt még ennél is kisebb százalékarányú veszteséggel arattak. A korszerű aratás fő eszköze a gép, elsősorban a kombájn. Az idén 603 új kombájnt kapnak Szlovákia mező­gazdasági üzemel, köztük 190 E-516- os és 78, román gyártmányú Glória hegyvidéki kombájnt. Sajnos az E-516-osok csak aratás után érkeznek meg, de így is több mint hatezer kombáin lesz aratásig Szlovákia me­zőgazdasági üzemeinek tulajdonában. A cseh országrészekből csaknem 1200 kombájn érkezik kisegíteni, és ha ezekhez még hozzáadjuk a 'járáson helüli és a járások közötti átcsopor­tosításokat, akkor a rövidesen kasza alá érő mintegy nyolcszázezer hektár­ból egy kombájnra átlagosan csak ki­lencven hektár learatása iut. liven feltételek esetén tíz-tizenkét munka­nap alatt végezni lehet az aratással. A sűrűn vetett gabonák egyelőre szépen s jól fejlődnek. Hozamokat persze még mindig korai jósolni, hi­szen az elkövetkezendő hetek időjá­rása nagyon is beleszólhat abba. hogy mennyi és milyen szem lesz a kalászban. Az viszont, hogy a kalá­szokban levő szemből mennvi kerül majd a magtárakba, már elsősorban az embertől függ. Ügy igaz, hogy gyors és jő munkát csak alapos elő­készület után lehet végezni, és az aratás jelenleg, amikor gépekkel ta­karítják be a termést, versenyfutás az idővel. Minden teendőnél a legna­gyobb gyorsaságot igényli, hiszen mindössze egy-két napos kiesés is a terméseredmények nagymértékű csökkenéséhez vezet. Az előkészületek első számú felleg­várai jelenleg még a gépjavító mű­helyek. Az aratás kezdetéig minden, az aratásban használatos gépnek, köztük a szállítóeszközöknek, a mag­tisztítóknak és -szárítóknak, a rend­felszedő kocsiknak és bálázóknak üzemképeseknek kell lenniük. Csak igy lehet eleget tenni a kor követel­ményének, a komplex aratásnak, amelynek a termény betakarítás utá­ni kezelése és szakszerű elraktározá­sa, a szalma betakarítása és a tarló- szántás éppúgy része, mint a tulaj­donképpeni aratás. A gépjavításokkal párhuzamosan már nagyon is időszerű elkészíteni az aratás politikai-szervezési munka­tervét, amely csak akkor lesz jó, ha egészen a munkacsoportokig sőt egyénekig bontja le a feladatokat, és két változatban — kedvező és rendkívüli Időjárás esetére — készül el. E hetek teendője az aratásban részt vevők alapos felkészítése, mely­nek során mindenki pontosan megis­meri feladatát, s így majd egyik órá­ról a másikra és teljes erővel láthat­nak munkához. Nem mondunk vele újat, de mind­annyiszor szükséges hangsúlyozni, hogy a gabonatermést már az előké­születek szakaszában azok is formál­ják, akik csak közvetve részesei az aratásnak. így például a felvásárló üzemek dolgozói, akik az átvétel fo­lyamatossága érdekében tehetnek so­kat. Nem hagyhatók figyelmen ikívül az alkatrészgyártók és szállítók, de a falu közellátásáért felelős dolgozók sem, akik az élelmiszerek és üdítő italok megrendeléséért felelősek. Az ifjúsági és más tömegszervezeteknek is már most kell elhatározniuk, hogy milyen formában akarnak segítő ke­zet nyújtani az aratásban, elsősorban a szalma összegyűjtésében és kazalba rakásában. Jó, ha a segítés módját szerződésben rögzítik, hogy azt a me­zőgazdasági üzemek az aratás politi­kai-szervezési munkatervébe is bele­foglalhassák. Gyökeres György felvétele Napjaink aratásának jellegzetessé­ge, hogy nem vesz már részt benne a falu apraja-nagyja, hanem az em­berek kis számú csoportja, amelyre viszont annál nagyobb felelősség há­rul. Egy kombájn, egy emberrel a nyergében például 300—400 ember munkáját helyettesíti. Nem túlzás azt mondani, hogy az aratók emberfe­lettit nyújtanak, és bizony megérdem­lik, hogy a falu apraja-nagyja tudo­mást szerezzen helytállásukról. Ezért fontos, hogy a helyi hangosanbeszé- lőben és a falu több helyén faliújsá­gokon részletes tájékoztatást adjanak a munkák menetéről, a teljesítmé­nyekről, és a legjobbakat nótával is jutalmazzák. A nemzeti bizottságok és a helyi népművelő központok fel- készültségétől függ, hogy az aratókat jogosan megillető erkölcsi megbecsü­lés arányban liesz-e a helytállással. EGRI FERENC ARATAS OTT MŰTÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom