Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 3. szám
A műszak után összeszámolják a napi hozamot Iparszerül» termelnek Üj baromfifarm a Vág-Duna partján • Gyorsan és jól dolgozott az új építőcsoport • Egyre több az első osztályba sorolható tojás • Jobb takarmánykeverékre lenne szükség A Komáromi (Komárno) Járási Me-, zőgazdasági Igazgatóság egyik zoo- technikusa újságolta nemrégiben, hogy a gutái (Kolárovo) baromfitenyésztők Jól indultak. Már korábban is hallottam kiváló eredményeikről, arról, hogy eladási tervüket idejében teljesítették. Kíváncsiságtól hajtva látogattam el a helyszínre, hogy beszéljek a nagy kiterjedésű gazdaság vezetőivel és a baromfifarm dolgozóival. Magdaléna Abelovská segédzoo- technikus — amikor a baromfitenyésztők munkájáról érdeklődtem — belelapozva a kimutatásokba egymás után említette a legjobb dolgozók nevét. Köztük Barbora Makhaliovát, Leczkés Szerént, Zsilinszki Máriát, dicsérte a két vezetőt, Végh Amáliát és Etela Kravárikovát is, akik nagy szakértelemmel irányítják a dolgozókat, mivel már korábbi munkahelyükön is a baromfitenyésztésben dolgoztak. Most napról napra sikeresebben kamatoztatják szaktudásukat. — Kötelességtudó, munkaszerető asszonyok dolgoznak ezen a gazdasági udvaron — mondotta. — Reméljük, az új évben még nagyobb siker koronázza tevékenységüket. Munkába merülve találtam Juraj Skalickyt, a gútai Ifjúság Efsz főmérnökét. A városi konferenciára készített beszámolót, de azért szakított egy kis időt számomra is. Feltekintve az irathalmazból, kissé felélénkült, és az állattenyésztésben elért eredményekre utalva a következőket mondta: — A legnagyobb sikernek tartom, vogy végre teljesítettük a tejeladási tervet, sőt terven felül százezer literrel többet szállítottunk a feldolgozó üzemekbe. Sertéshússal sem maradtunk adósak. A baromfitenyésztés szerinte is nagyon jól indult. Dicsérte a szövetkezet építőcsoportját, amely Tóth Géza vezetésével másfél év alatt építette fel a három korszerű pavilont. Ez volt a környéken is jól ismert kiváló éne«v legnavvobb teliesítménve. Elmondotta, hogy a siker titka főleg a i" Ennek következtében szinte biztosra indulhatlak, n. ageo—. gálát és a megfelelő gondozás eredménye, högy csökkent a tyúkok elhullása. A főmérnök kiemelte, hogy a még nem teljesen kész baromfitelepen máris iparszerű termelés folyik. Ez megmutatkozik a munka termelékenységében is. Amíg ezelőtt negyven asszony gondozott húszezer tyúkot, most tizenöt asszony és három karbantartó százötezret. Egy dolgozóra egy év alatt egymillió korona értékű termelés jut. Ezeket a szavakat jólesően hallgatta Kiss István, az üzemi pártszervezet elnöke, aki épp egy járási értekezletről jött meg. Neki is az volt a véleménye, hogy a baromfifarm jól indult, egyre jobban fokozódik a dolgozók munkakezdeményezése, és máris formálódik az a csoport, amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért fog versenyezni. Javul a munkafegyelem, szilárdul a kollektív szellem. A pártelnökkel együtt robogunk a Vág-Dunát átívelő hídon át, és hamarosan elénk tárul a téli napfényben ragyogó telep. A műszak vége felé ,a csoportvezetők számba veszik a tojáshozamot. Az 1-es számú pavilonban Dómján Erzsébet, Végh júlia, Ru- íena Hojöková és Katarina Ondrejöí- ková osztályozza a tojást. Náluk most kevesebbet tojrtak a tyúkok, mert már öregebbek, s hamarosan ki kell selejtezni őket. A farm beindulásakor azonban ők érték el a legjobb eredményeket. Érdeklődöm az élet- és munkakörülmények javulásáról. A többiek nevében is Dómján Erzsébet válaszol: — A nehezebb munkát lényegében a karbantartók végzik el. Mi csak a futószalagról szedjük fel a tojást, és osztályozzuk. A műszak alatt bizony alig van időnk pihenni. De minden harmadik nap szabad, és ez alatt az idő alatt rendbe tehetjük a házunk táját, erőt gyűjtünk a további munkához. A második pavilonban Leczkés Szerén csoportvezető arról • tájékoztat, hogy az ő munkahelyükön növekedik a termelés, és egyre több az első osztályba sorolható tojás. A keverék azonban nem minden esetben megfelelő, s ez olykor gondot okoz. A farmon most, a téli időszakban a harmadik pavilon dolgozói vezetnek, mert itt a legfiatalabb a tyúkállomány. Végh Amália és Zuzana Cer- níková számítása szerint az egy tyúkra jutó évi hozam több mint kétszázötven tojás lesz. Az ő munkahelyükön a tojás hetven-nyolcvan százaléka első osztályú. Probléma azért ezen a munkahelyen is akad. Ha kevés a mész a keverékben, akkor vékony a tojás héja, s ilyenkor sok a törött tojás. Kiss István karbantartó elpanaszolja, hogy az összecsomósodó keverék többször fennakad a futószalagon és ilyenkor bizony szaladgálniuk kell, hogy a tyúkok idejében megkaphassák a megfelelő táplálékot. A Vág-Duna menti új baromfifarm dolgozói rövid idő alatt is szép sikereket értek el. A szövetkezet szakembereinek véleménye szerint a jövőben még gyorsabb ütemben fokozódhat a munka termelékenysége a korszerű pavilonokban. BÁLLÁ JÓZSEF 1978. I. 15. A mezőgazdasági dolgozók egyre több és bonyolult gépet használnak, s ezzel a munkabalesetek bekövetkezésének lehetősége is megnövekszik. Hatványozott figyelem, és következetes ellenőrzés szükséges ahhoz, hogy a lehetőség ne váljon valósággá. A dolgozók egészségének védelme és a munkabalesetek megelőzése lényeges feladat, amit Gőgh Ferenccel a Bál- ványi (Balvani) Magtermesztő Állatni Gazdaság munkavédelmi előadójával folytatott beszélgetés is bizonyít. — A munkavédelem — s így a munkavédelmi előadó munkája is — elsősorban a rendszeres ellenőrzéseken és az iskolázásokon alapszik. Mi ilyen iskolázásokat 3—4 havonként szoktunk tartani, a gépesítési dolgozóknál főleg a csúcsmunkák, pl. az aratás, vagy az őszi betakarítási munkák megkezdése előtt. Az embereket figyelmeztetjük a lehetséges balesetekre, amelyek a gép működése során előfordulhatnak. Az ellenőrzéseket is elsősorban a csúcsmunkák megkezdése előtt tartjuk. Ilyenkor értékeljük a gépek műszaki állapotát, s ha valahol rendellenességet tapasztalunk, azonnal intézkedünk. Sajnos éppen a gépek kezelői azok, akik nem veszik szívesen az ilyen ellenőrzéseket, mondván, hogy a hibák eltávolítása nekik csak felesleges többletmunkát jelent,, s egyébként eddig sem történt semmi b.aj, s ezután is lesz valahogy. — Milyen okai lehetnek a baleseteknek? — Véleményem szerint a legtöbb baleset szubjektív okokból, az emberi könnyelműségből a munkavédelmi előírások lebecsüléséből és elhanyagolásából ered. Ha kor szerint vizsgáljuk a kérdést, a legtöbb balesetet a 20 éven aluliak és a hatvan éven felüliek okozzák. Munkahelyek szerint pedig a legtöbb baleset a gépesítésben és az állattenyésztésben fordul elő. Üzemünkben 1977. szeptember 30-ig 21 munkabaleset volt, ebből a gépesítés szakaszán 12, és a munkabalesetek végett 546 nap esett ki ,a termelésből. Amint a továbbiakban elmondta, az állattenyésztőknél előforduló balesetek — pl. a tehén rálép gondozója lábára, elrántja, vagy a falhoz nyomja — száma csökkenthető, ha nagyobb figyelemmel végzik a munkát. A bikák és tenyészbikák szintén számtalan baleset okozói. Az előírások mindenre gondolnak, például a tenyészbikát két oldalra kell kikötni, hogy még véletlenül se szabaduljon el. Orrukba egyéves korukban karikát kell tenni, s vezetni csakis vezetőrúdon szabad, melynek hossza legalább 150 centiméter. A dolgozó közelében egy további személynek is lennie kell, aki szükség esetén közbelép. Sajnos ezt sem tartják be mindenütt. — A gépesítésben előforduló balesetek többsége is a felületesség következménye. A gépkezelők javításkor például leveszik a védőburkolatot és nem teszik vissza. A magtisztító gép kezelője például azért szerelte le véglegesen a főszíj védőrácsát, mert a szíjat gyantázni kellett, s a rács szerelése időveszteséget jelentett. A körfűrészek szintén számos baleset okozói, mert ezekről is eltávolítják a védőburkolatot, mondván, hogy vágáskor nem látják a rajzot a vágandó anyagon. Az ilyen „újításokat" természetesen nem hagyjuk annyiban, mégis szükségesnek tartom megjegyezni, hogy elsősorban a dolgozónak kell tudatosítania a munkavédelmi előírások megtartásának szükségét. GYÖRGY ELEK Munkavédelem a mezőgazdaságban Kiss István karbantartó (középen) apjának, az üzemi pártszervezet elnökének magyarázza, hogy ilyen műanyag rudacskákra rögzítik a villanykábeleket (A szerző felvételei)