Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 3. szám

VASÁRNAP 1978. januác 15. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.39, nyug­szik 16.25 Közép-Szlovákia: 7.30, nyugszik 16.16 Kelet-Szlovákia: 7.21, nyugszik 16.07 órakor A HOLD kel — 10.43, nyugszik — órakor NEVNAP|UKON SZERETETTEL KÜSZÜNTJUK LÓRÁNT— DOBROSLAV nevű kedves olvasóinkat 1813-ban halt meg Anton BERNOLÁK nyelvész, a szlo­vák irodalmi nyelv megte­remtője (szül. 17621 • 1858 ban született Giovanni SE- GANT1NI olasz festőmű­vész ( + 1899) • 1858-ban született FrantUek TÄBOR- SKÍ szlovák irö és költő ( + 1940). AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ vasárnapi SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A fejlett szocializmus korunk döntő tényezője Irta: Alekszej Ozarcsuk A munkaidő kihasználásának tartalékai Irta: Krocsány Dezső, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere Egy buszsofőr bemutatkozik Szászok György írása Perui legendák A" ■■ Bőbi Tibor riportja Kétszáznegyven napi válság után Gárdos Miklós hollandiai jegyzetei I BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A nehezén már túl vagyunk Az energetikai dolgozók jól felkészültek az idei télre és munkájukat dicséri, hogy számottevő áramkiesésre, fűtési zavarokra nem került sor. A villanytelepek és az áramel­osztó állomások dolgozói 'nem ragaszkodnak mereven a nap­tárhoz, tudják, hogy tartaléknak, többletnek mindig kell len nie „raktáron“, mert volt rá pálda, hogy a váratlanul érke­zett hideg légtömegek hatására egy nap alatt 10—15 fokot süllyedt a hőmérséklet, sőt voltak esetek, hogy még április végén is fűteni kellett. Tevékenységük a realitásokból indul ki. Igyekezetük azon ban hiábavaló lenne, ha mi, fogyasztók, nem lennénk egy kicsit energetikusok is, akik naponta besegítünk a hivatáso­soknak. A Kablo bratislavai üzemében például hetente egyszer gondosan letörülik a dolgozók a munkacsarnokok számtalan ablakát, mert a munka velejárójaként dúsan szálló portól „beborul az ég“, más szóval nappal is sötét lesz, és lámpát kell gyújtani. Az áramszolgáltatás folyamatosságának biztosításához jelen­tősen hozzájárultak a háztartások is. A kis és nagyfogyasz tők nagy többségét nem ragadtatta pazarlásra az az örömteli tény, hogy világviszonylatban hazánkban a legolcsóbb az energia. A figyelmes szemlélő azt is észrevette, hogy a ko­rábbi évek gyakorlatától eltérően az idei télen nem világí­tanak nappal az utcai lámpák, és kevés munkahelyen működ­tetnek feleslegesen villamos fogyasztókat a dolgozók. Az energiával való takarékosság — ahogy mondani szokás — már a vérünkben van. Es ez így van jól, mert ennek is nagy­ban köszönhető, hogy esténként fényárban úsznak lakásaink és meleg van otthonainkban. A szlovákiai energetikai dolgozók határidő előtt teljesítet­ték múlt évi feladataikat, és ezzel sikerült egyensúlyban tar­taniuk az energetikai kereslet és kínálat mérlegét. Tudatában vannak azonban annak, hogy a 6. ötéves terv két héttel ez­előtt megkezdett harmadik évében az új ipari létesítmények és a tavalyinál igényesebb feladatokat végző gyárak energia- fogyasztása nő. Ezért az idén két és fél milliárd korona rá­fordítással korszerűsítik a villanytelepeket, és üzembe he­lyezik a jaslovské Bohunice-i atomvillanytelep első üzemegy­ségét, melynek teljesítménye eléri a 440 megawattot. Az energetikusok természetesen a továbbiakban is számol­nak a nem energiatermelő üzemek dolgozóinak és a háztar­tások takarékossági intézkedéseivel, s ők sem tétlenkednek, sőt példát mutatnak. A racionalizációs brigádok olyan újí­tási javaslatokat dolgoznak ki, melyek 80 000 tonna barnaszén évi megtakarítását teszik lehetővé. Régen azt mondták: január, február — itt a nyár. Ez rímes szójátéknak jó, de a sokéves tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy márciusban és áprilisban is jelentős az áram- fogyasztás, és nem csekélyek a fűtéssel szembeni támasztott igények sem. A nehezén azonban már tú! vagyunk, mert a nappalok egyre hosszabbak és a világítótesteket egyre ké­sőbben kapcsoljuk be. Ez viszont nem jelenti azt, hogy lazít­hatunk, mert villanyáramra, melegre a továbbiakban is szük­ségünk lesz, ezért a novemberben és decemberben alkalma­zott takarékossági intézkedésekből a saját érdekünkben ne engedjünk ezután se! KOMLŰSI LAJOS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Mérlegek és előrejelzések A szocialista közösség csaknem valamennyi országában de­cember az év eredményei összegezésének és az új esztendő feladatai kijelölésének hónapja volt. Az egyes országok tör­vényhozó testületéi ezekben a hetekben vitatták meg a jelen­legi tervidőszak időszerű célkitűzéseinek megvalósítását, és jóváhagyták a következő, többnyire egyéves időszak gazda­ságfejlesztési tervét és költségvetését. A nemzeti jövedelem növelésének, a lakosság pénzbevétele emelésének, az ipari, mezőgazdasági termelés fokozásának, az életkörülmények következetes javításának előirányzatai természetesen különbözőek, az adott ország helyzetétől, adott­ságaitól függően. Megvalósításukhoz azonban jó alapot nyújt a KGST-n belül kibontakozó gazdasági integráció, a szervezet komplex programja és a szocialista országok barátsági és együttműködési szerződéseinek érvényre juttatása. Egészen más képet mutat a tőkés világ helyzete. Az elmúlt esztendő nem hozott lényeges javulást, nem sikerült megállí­tani a gazdasági pangás elmélyülését, a munkanélküliség, az infláció növekedését. A helyzetelemzésekből és előrejelzések­ből, amelyeket e napokban nyugati gazdaságkutató intézetek tettek közzé, kiderült, hogy az idén a munkanélküliség növe­kedése, a gazdasági fejlődés további lelassulása és a keres­kedelmi és pénzügyi politikában mutatkozó ellentétek kiéle­ződése várható. E felmérések szerint a legnagyobb tőkés ipari országokban 1978-ban 17 millió főre emelkedik a munkanélküliek száma. Főként a nyugat-európai országokban emelkedik majd a mun­kanélküliség. Ezekben az államokban a nyugati gazdaság- kutatók szerint 1990-ben tízmillió munkanélkülit tartanak majd nyilván. Az előrejelzések ugyanakkor rámutatnak, hogy a termelés növekedésének aránya évenként 3 százalék lesz. Az 1980-as években Olaszország, Spanyolország és Írország lakosságát több mint tízszázalékos infláció sújtja majd. Olaszország, Dánia, Ausztria, Írország és Norvégia vonatkozásában fizetési mérleg-deficitet jósolnak a kutatók. Január elsején, a Közös Piacot létrehozó római megállapo­dás életbelépésének 20. évfordulóján, a Közös Piac „fővárosá­ban“, Brüsszelben sem volt ok az ünneplésre. A tőkés gaz­dasági integráció központjában nyilvánosságra hozott adatok szerint ugyanis idén a tagországok acél-, építő-, hajóépítő-, és textiliparában tömeges elbocsátásokat hajtottak végre, az infláció üteme pedig átlagosan 10 százalékos volt, és a gaz­daság növekedésének aránya 2,5 százalékra csökkent. Ugyan­akkor a „közös agrárpiac“ mérlege és további kilátásai is negatívak: a tagállamokban több százezer paraszt ment tönk­re a feleslegeket nem csökkentő „árszabályozás“ következté­ben. Amíg tebát a szocialista országok megalapozott derűlátás­sal nézhetnek a jövőbe, a tőkés világ dolgozóinak semmi jót sem ígérnek az elkövetkezendő esztendők. PROTICS JOLÁN /öze/ Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZIKE KB első titkára hétfőn átadta a Munkaérdemrendet az 50. szüle­tésnapját ünneplő Gejza Slapkának, az SZIKE KB Elnöksége tagjának, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárának (A CSÍK felvétele) ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Viliam SalgoviC, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Eeter Colotka szlovák miniszterelnök január 9-én a bratislavai vár­ban fogadta a bratislavai konzuláris hivatalok vezető képvi­selőit (A CSTK felvétele) Utcai zavargásokat szítottak a neofasiszták az elmúlt hét végén Rómában. Gyújtóbombákat dobáltak a haladó szerveze­tek irodáira, több járművet felgyújtottak és kirakatokat törtek be. A képen az olasz főváros egyik utcája, az újfasiszták ga­rázdálkodása után (Képtávírón érkezett: CSTK — AP) E heti karikatúránk HATPÄREVEZÖS bizonyos hiányokkal L978. I. 15. Kép szöveg nélkül (Magyarország) 09276382

Next

/
Oldalképek
Tartalom