Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-21 / 21. szám
r Gyermek volt még, amikor közelebbi ismeretséget kötött az erdővel, a rengeteg növény- és állatvilágával. Azóta is tart ez a barátsággá, majd szenvedéllyé nemesedett .kapcsolat. Az egykori kisiskolás, aki a lombok között megbújva órákon keresztül tudott gyönyörködni egy-egy nagyvadban vagy akár egy széncinegében Is, ma sok ezer hektárnyi erdő gazdája. Nem véletlenül lesz valakiből természetvédő. Aki gyermekkorában szinte név szerint ismeri a házuk táján tanyázó őzeket, a gólyát, aki figyeli a madarak vonulását és szívesen tanulmányozza az élő természet minden megnyilvánulását, az felnőtt korában sem tagadja meg fiatalkori önmagát. Ján Orgofí, a Palárikovói Erdőgazdaság igazgatója is így vált kiváló erdészeti szakemberré, vadásszá, természetvédővé. Szereti a természetet és napokig kedvét szegetten járja a tájat, ha azt tapasztalja, hogy valaki indokolatlanul beavatkozott a természet rendjébe és szennyezi a levegőt, irtja az erdőt, rontja az emberi környezetet. Szenvedélyes vadász, de nem szereti a lesipuskás vadászokat, akik csak lőni tudnak (vagy még lőni se rendesen), de nem érzik magukat egyúttal természetvédőknek és a vadállomány gyarapítóinak is. Ján Orgofí ugyan gyönyörű vadásztrófeákkal büszkélkedhet, de legjobban az élő vadat kedveli. Nyilván ennek köszönhető, hogy a gondjaira bízott terület büszkélkedhet országos viszonylatban is a leggazdagabb vadállománnyal. Rengeteg dolga van az erdőgazdaság igazgatójának, hiszen több mint 25 ezer hektár erdő ápolásáról, gyarapításáról, hatalmas mennyiségű fa hasznosításáról gondoskodik. És ez a 25 ezer hektárnyi erdő több mint 400 ezer hektáron terül el, hiszen itt, Dél- Szlovákiában a terület zöme szántóföld. A ma 55 éves erdész jó iskolát végzett. Az élet iskoláját, hiszen egyszerű. erdészként kezdte, és a szakma minden fokozatát végigjárta. Az erdők fejlesztése — igényes munka. A palárikovói gazdaságban ez kétszeresen érvényes, mert az itteni erdők faállományának összetétele nem a legkedvezőbb. Száznegyven műszaki-gazdasági munkatársa van az igazgatónak, és kb. 550 erdőmunkás hajtja végre a feladatokat. Ekkora szervezet már jó szervezést igényel. Szükség esetén már hajnali 4 órakor munkába indul Ján Orgofí, hogy meggyőződjék az erdőtelepítés vagy a fakitermelés eredményeiről, öt erdőigazgatóság, két segédigazgatóság esik a hatáskörébe, de közben a vadászati központok működését is irányítania kell. A feladatok egész embert igényelnek. — Az állami erdőgazdaságok — emlékezik vissza a kezdeti évekre — az egykori tulajdonosoktól többnyire gyenge minőségű erdőket, cserjéseket örököltek. Ha teljesíteni akarjuk a kijelölt feladatokat, a cserjéseket értékes erdőkké kell fejlesztenünk. A feladat végrehajtásához az ötvenes évek elején láttunk hozzá. Napjainkban már kb. 5000 hektár szálfaerdőnk van, ezen, kívül pedig 3000 hektár gyorsan növő fát — nyárfaféléket — is telepítettünk. Külön téma lehetne az úgynevezett nyárfaakció, amely a hatvanas évek elején innen indult ki. Ennek segítségével kívántuk megoldani a cellu- lózfa-kérdést. Sikeres vállalkozás volt. 1963-ban a Szlovák Politikai Könyvkiadó gondozásában megjelent a „Tapasztalatok a nyárfatermesztés körül“ című szakkönyv, amelynek egyik szerzője Ján Orgofí volt. 1967-ben Orgofí elvtársat a gyorsan növő fafajták elterjesztésében elért sikereiért „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetéssel jutalmazták. A nagy megbecsülésről szólva Orgofí elvtárs a reá jellemző szerénységgel megjegyzi: „Amit a társadalom hasznára tettünk — az közös munka volt. A munkások és a technikusok közös munkája.“ Az erdőgazdaságban mindenki fontosnak tartja a fejlesztési feladatok teljesítését. Elhatározták, hogy 1990-ig felszámolják az összes cserjést, és a rendelkezésükre álló területen csak nemes fát termelnek. Szép elhatározás! Tavaly például 375 hektáron telepítettek erdőt, és így 100 százalékra teljesítették a tervüket. Ez azonban csak az erdőterületet jelenti. Ezenkívül még 50 hektárnyi más, régebben nem hasznosított területet is beültettek facsemetével. A fakitermelési tervet is 100 százalékra teljesítették, 72 ezer köbméter faanyagot adtak a népgazdaságnak. — Üzemünk dolgozóinak szocialista vállalása az összes termelési mutató teljesítésére és túlteljesítésére irányul — tájékoztat bennünket az igazgató. A vállalás értéke 350 ezer korona. A terv értelmében 73 ezer köbméter fát kell kitermelnünk, 320 hektáron pedig a fásítást kell elvégeznünk. A feldolgozó iparnak 74 500 köbméter faanyagot adunk, ebből 9000 köbméter exportra kerül. Reméljük, hogy az idén, a dolgozók reakció feletti győzelmének 30. évfordulóján, az utolsó betűig teljesítjük a feladatokat. 1948 óta nagyot fejlődött az erdő- gazdaság. Az évi fakitermelést 60 ezer köbméterrel növeltük, a munkatermelékenység pedig — azonos árakat figyelembe véve — 5856 koronáról 68 518 koronára növekedett. Az 1 dolgozóra eső havi átlagbér 545 koronáról 2233 koronára növekedett. Harminc esztendeje csak egyetlen traktorunk volt, ma pedig huszonkettő. Ezen kívül azonban 30 tehergépkocsink is van. És a kézifűrészek ...? Azok már teljesen a „múzeumba“ kerültek. Azazhogy nem az összes kézifűrész, mert egyet meghagytunk — emlékbe. Favágóinknak 142 motoros fűrész áll rendelkezésére. És a technika fejlődésével párhuzamosan az emberek, a dolgozók gondolkodás- módja is megváltozott. Az idei májusi ünnepek alkalmából Ján Orgofí elvtársat a legfőbb pártós állami szervek javaslatára a Munkaérdemrenddel jutalmazták. Ehhez mi is gratulálunk. JOZEF SLUKA EGY ÉV ALATT BIZONYÍTOTTAK A versenyzászló alatt Versenyzászló magasodik a díszemelvényen a nyárasdi (Topolníky) futball- pálya fölé. Dömény János, a vásárúti (Trhové M^to) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz elnöke meghatottan tartja kezében. Az összegyűlt tagság felé fordulva beszél. Feleleveníti a hősi korszakot, amikor fiatalon, kevés tudással indultak el az ismeretlen úton. Szól az egyesülés előkészítéséről. Nem ment könnyen az „egybekelés“, de sok-sok érvelés után a Nyárasdi, a Vásárúti és a Kürti (Ohrady) Efsz tagsága mégis úgy döntött, hogy a jövőben együtt gazdálkodnak. Az első év eredményei bizonyítják, hogy jól határoztak. Az elnök a szövetségi kormány és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának versenyzászlajára mutatva így értékeli a megtett utat. — Itt látjátok munkánk sikereinek jelképét. Azelőtt tagságunk külön-külön egy évben sem növelte olyan gyorsan a termelést, mint az 1977-es évben. Serkentsen ez a versenyzászló mindenkit még gyümölcsözőbb, hasznosabb munkára. A meghitt ünnepség után a művelődési házban beszélgettünk az országszerte ismert elnökkel. Kenyere javát megette, de még mindig tele van elgondolásokkal, tervekkel. Számadatok egész sorát hozza fel a fejlődés bizonyítására. Megjegyzem, hogy egy év alatt 18,4 százalékkal sikerült növelniük a termelést. A vezető gárda célszerűen, jól dolgozik és a tagság igyekezetében sincs hiba. Sikerült összehangolni a terveket és kialakítani a szakágazati irányítást. Az eredmények ellenére nincsenek megelégedve, sok még a tennivaló. Fő feladatuknak tartják, hogy minden gazdasági részlegen egy szintre emeljék a termelés szintjét. Ezen a téren még sok a tartalék. Amíg a nyárasdi gazdasági részlegen a tehenek évi tejhozama 4430 liter volt, a vásárúti részlegen csak 3000 liter. Eltérések mutatkoznak az állattenyésztés más szakaszén és a növénytermesztésben is. Mészáros Ernő üzemgazdász is azc fejtegeti, hogy még többféle módon növelhető a termelés. A vezetőség most azt tartja a legfontosabbnak, hogy az egyes ágazatokban az eddiginél még jobb minőségű árut termeljenek. Ha ezt Csémi Ilonáinak, a Thermál-brigád tagjának is átadták a bronzérmet elérik, akkor több bevételre tehetnek szert. A belterjesség foka már elég magas, hisz az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelés értéke 24 600 korona, de még többet akarnak. Olyan emberekkel beszélgetek, akiknek minden szavukból a megfontoltság, a szakértelem cseng ki. Előreláthatóan, a tudományos ismeretekre alapozva nyilatkoznak. Varga István főagronőmus sok, termést meghatározó tényezőt említ. Soha nem sajnálják a pénzt műtrágya vásárlására. Általában 350—360 kilogrammot juttatnak belőle tiszta tápértékben minden hektárra. A kukorica 30 százalékát öntözik, hogy biztosítsák a megfelelő hektárhozamot. A cukorrépa is jó termést adhat, mert hektáronként 90—110 ezer egyedet hagynak. A legutóbbi határszemlén megállapította,. hogy gyorsan és jól fejlődik a lu- cemaalávetés és az árpa is. Szerinte 1978. V. 21. ERDÉSZ, VADÁSZ, TERMÉSZETVÉDŐ Felvétel: Susil Weerarathna Dö mány János, az efsz elnöke a versenyzászló átvétele után záróbeszédét mondja
