Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-14 / 20. szám

Bölcs mondások L i KOZMETIKA — Mit parancsol, asszonyom? — Szépítőszereket. — Hány mázsát? HAKNI Esztrádműsor. A közönség a második részben már nemcsak köhécsel és ásítozik, hanem egyre hangosabban fütyül. Egy- szercsak kijön a konferáló és így szól: — Ha nem hagyják abba a fütyülést, megismételjük az első résztl /\ jw-fi aÁkdi' 5*uxf- ü^űtcLm.' Qtnih>%, eyy Au'fi A*& fólcítoi r fUfiiiy Áe,t& . SZÓRÓL SZÓRA FÉRCMÜ KERÜLT KI A KEZE ALŰL A szabóipari dolgozó teljesí­tette fércelésí normáját. OLAJRA LÉPETT Olajtócsába huppant a kocsi- úton. GÁNCS NÉLKÜLI LOVAG A szabályokat pontosan meg­tartó labdarúgó. JELENETET RENDEZ Színpadra állítja a drámát. BORSOT TÖR JÖ BARÁTJA ORRA ALÁ Segít a konyhában kuktás- kodó pajtásának. BELETÖRIK A BICSKÁJA Selejtes zsebkést használ. JÖL BEFÜTÖTT NEKIK A házkezelőségi fűtő a lakók megelégedésére végezte munkáját. Olyan piszok van minde­nütt, hogy még port hinteni sem lehet mindig. (egy névtelen bizánci hivatalnok jelentése) Aki a maximummal rendel­kezik — az a minimummal is beérheti. (ógörög közmondás) A hét vicce Kovácsné nézegeti Szabóék új lakását -Minden nagyon szép, csak azt nem értem, hogy a hálószobátok miért van úgy berendezve, mintha hivatal lenne.- Tudod, a férjem csak így tud elaludni! VENDÉGLŐBEN A pincér nagyon habos sört hoz az egyik vendégnek. A ven­dég ránéz a korsóra, majd így szól: — Elnézést, uram, nem bo­rotválkozni szeretnél?, hanem sört inni. KROKOGY1L GELLERT GYÖRGY fordítása ALKOHOLISTÁK — Nehéz az életem. Többet költők alkoholra, mint ameny- nyit keresek. — Milyen szerencsés vagy. Én ugyanis kevesebbet keresek, mint amennyit eliszok. A naiv ember zegzugos utakon halad, homlokegye­nest, az agyafúrt pedig egye­nes utakon tekereg. (római mondás) * * * Aki a házasság réve felé tart, jól teszi, ha előbb kör­utat tesz a kikötőben. (régi angol mondás) Az újszülött védőitalként kap tejet, a környezeti ártal­mak ellen. (luxemburgi ökológusok jelszava) * * * Egyes színművek annyira gyengék, hogy saját erejük­ből nem tudnak lekerülni a műsorról. (Aiszkhülösznak tulajdoní­tott mondás) Szöveg nélkül (Urziica — Bukarest) GYEREKÉSZ — Ne kiabálj, Pisti, mert lá­togatónk van. — Honnan tudod? — Az anyu nevet az apu vic­cein. MILLIOMOS — A feleségem tegnap azt ál­modta, hogy milliomos vagyok. — Az enyém ugyanezt hiszi rólam, valahányszor vásárolni megy. VÁLASZ — Béluka, akkor is fogsz sze­retni, amikor megőszülö'k? — Hogy kérdezhetsz ilyet. Hiszen akkor is szerettelek, ami­kor szőke, vörös meg lilás volt a hajad. Panasz-Szörnyű az életem. Nem ihatok, nem dohá­nyozhatom, sőt még nőkre sem nézhetek.- A doktor megtiltotta?- Dehogy. Megnősültem. N C/3 19 DILEMMA (Szymon Kobylinszki rajza a Políty- ka című lengyel lapban jelent meg.) DORGÁLÁS — Torkig va­gyok a házassá­gunkkal. Teg­napelőtt tegnap jöttél haza. Teg­nap meg ma. Ha ma csak holnap hajnalban térsz haza, akkor az első utam a bí­róságra vezet! KIHALLGATÁiS Két tolvajt fo­gott el a rend­őrség. Együtt garázdálkod­tak, hosszú idő óta. — Hogyan is­merkedtek ösz- sze? — kérdezi az egyik rendőr. — Kérem, az autóbuszban, ö ellopta a pénz­tárcámat, én meg az órá­ját... — Mit parancsol? — Elhoztam kitisztítani az öltönyömet. — Bocsánat — mondja egy nő a pult mögül —, de ön téved. Mi cipőjavítással foglalkozunk. — Nem baj — mondta az ügyfél és nyugodtan tette hozzá: — Én ezt megbocsá­tom önöknek . .. — Ilyenformán tehát nem lehetünk a szolgálatára. Vegytisztítóba kell mennie. — Ott már voltam — ma­gyarázza az ügyfél. — De ott zárva van, ezért jöttem ide. Végezzék el maguk. Ki­vételesen. Tudja, én már a megérdemelt nyugdíjamat él­vezem ... — Kedves uram, kérem, ne tartson fel. Kérem a kö­vetkezőt! — Akkor hát hívja ide az üzletvezetőt! — Mi történt? — kérdi szemrehányóan az üzletveze­tő. — Már megmondták ön­nek, hogy itt ruhatísztítás- sal nem foglalkozunk. — Értem. Ennek ellenére ragaszkodom ahhoz, hogy se­gítsenek rajtam. Ismétlem, csak kivételről van szó. — De nálunk nincs kivé­tel. — Kár. Most tehetnek ki­vételt. — Szívesen, de cipőt hoz­zon javítani, rendelkezésére állunk — kivétel nélkül. — Köszönöm: De én azt akarom, hogy most álljanak a rendelkezésemre. Kivétele­sen. — Ehhez nincs jogunk. Ez ellenkezik az előírásokkal. — A szolgálatkészség is az előírásokkal ellenkezik? — Olvassa el, kérem, mi­lyen szolgáltatásokat nyúj­tunk. — Papírokra hivatkozik? Mondja meg nyíltan, hogy egyszerűen nem akarja ... — Sajnos, nem lehet. Szí­vesen megtenném, de nem lehet. Becsületszavamra! — mondta az üzletvezető és egy kis gyógyszerampullát szedett elő a zsebéből. Egy pirulát rögtön be is vett. — Látja, mit tett?! — Maga az oka! Mert ön­fejű! — Még gúnyolódik? — Nem gúnyolódom. Ad­jon néhányat a piruláiból. Az üzletvezető adott ne­ki. Az ügyfél lenyelt néhány pirulát. Aztán folytatta: — Érdekes ... Talán el­lenszenves vagyok önnek ... Meg is értem önt. De én nem lennék hálátlan. Meg lesz elégedve, higgye el. De sietni kell... — Képtelenség! — kiáltot­ta az üzletvezető. — Tűnjön el! Mégpedig azonnal, mert különben rendőrt hívok! — Hívjon, majd annak is megmondom, hogy önfejű volt egy szegény öregember­rel szemben ... — Rendben van, legyen úgy, ahogy ön akarja — ad­ta meg magát az üzletveze­tő. — Átvesszük az öltönyét tisztításra. — Ezt már rég megtehet­ték volna! — Van azonban egy felté­telem: a szemben levő gyógyszertárnak el kell fo­gadnia javításra az ön ci­pőit. Erről adjanak írásbeli igazolást. — Azt hiszi, nem adnak? — örvendezett az ügyfél. — Szívesen, mosolyogva átve­szik a cipőimet. Várjon, egy óra múlva itt vagyok ... Elment. Peckes léptei arra engedtek következtetni, hogy végül is ő lesz a győztes ... SÁGI TÓTH TIBOR fordítása \

Next

/
Oldalképek
Tartalom