Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-14 / 20. szám
0 MIÉRT VESZÉLYES AZ ÉJSZAKAI VEZETÉS ? Éjszaka az utakon és az autópályákon kevesebb a jármű, mint nappal. Rendszerint nem halad előttünk jármű és hátulról sem fenyeget semmi veszély. Ez a sebesség növelésére ösztönzi a motorosokat. Abban a tévhitben élnek, hogy így időt nyerhetnek. Aki az éjszakát összetéveszti a nappallal, az élet ritmusát a feje tetejére állítja. Kimeríti szervezetének akkumulátorát, amely azáltal töltődik fel, hogy az ember éjszaka nyugovóra tér. Vajon miért veszélyes az éjszakai járművezetés? A kevés jármű csökkenti a veszély tudatosítását és felületességre ösztönöz. Rosszabbodnak a látási viszonyok, hiányoznak a színek és az ellentétek. Az alacsonyabb fokú optikai tájékozottságot a figyelem növelésével kell ellensúlyozni. Ez pedig éjszaka nagyon nehéz. Éppen az életritmus megbontása miatt. Külföldi statisztikai adatok azt mutatják, hogy az autópályákon éjszaka történik az összes balesetek 32 százaléka. Az éjszakai balesetek sokkal, súlyosabbak, mint a nappal elszenvedettek. Éjszakánként egy-egy baleset következtében csaknem kétszer annyi személy sérül meg, mint nappal. A halottak száma a kétszeresére, sőt a háromszorosára nő. Az éjszakai balesetek többsége száraz úttesten történik. A legtöbb ilyen karambolt a 19—30 év közötti járművezetők okozzák. A gépkocsivezetők egészen ösztönszerűen lépnek rá a fékre, ha úgy tűnik, hogy valami az útjukban van. Vagy pedig az ellenkező végletbe esnek és teljesen biztonságban érzik magukat. Az ember teljesítőképessége első csúcspontját délelőtt 8 és 12 óra között éri el. A teljesítőképesség délután 2 és 3 óra között viszonylag csökken, majd ismét emelkedik. Egészen este 11-ig, éjfélig az ember jelentős munkateljesítmény elérésére képes. Ekkor azonban a teljesítménygörbe zuhanni kezd. A legmélyebb pontot éjjel 3 óra körül éri el. Ezért azok, akiknek nem kell korán kelniük, reggel 4 vagy 5 óra tájban ne induljanak hosszabb útra. Az emberek másik típusa az, amely nehezen alszik el és reggel is nehezebben kel. Az ő esetükben nem annyira veszélyes az éjszakai járművezetés. A tökéletesen egészséges járművezető is 2—3 óra elteltével kimerül. Éjszakai járművezetés alkalmával a sofőrnek legalább óránként egyszer rövid szünetet kellene tartania. A gimnasztikának, a testgyakorlásnak ebből a szempontból nagy szerepe van. A fáradtság figyelmeztető jele a gyakori ásítozás, a melegre és a hidegre való érzékenység és az ingerlékenység. Ilyenkor azonnal jobbra kell kanyarodni és le kell hajtani az úttestről. E tanács megtartása megakadályozhatja azt, hogy a fáradtságból a teljes kimerültség állapotába kerüljünk, amelynek ismérve a szándékosan lassú járművezetés és az, hogy alig tudjuk magunkat ébren tartani. A legtöbb ember számára tehát az éjszakai járművezetés nem felel meg. Megnövekednek a veszélyek, a fizikai igények, jobban kimerülünk és nehezebben szedjük össze erőnket. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy azon kevesek közé tartozik-e, akik veszély nélkül éjszaka is nappali biztonsággal tudnak vezetni. Aki erre a kérdésre nem válaszol őszintén, elsősorban önmagát csapja be. (ká) A székesfehérvári Autóbusz- gyár kapuit az idén 6500 Ikarusz autóbusz hagyja el. A buszok 75 százalékát a szocialista országokba exportálják. A gyár dolgozói felajánlották, hogy az idén 100 Ikaruszt gyártanak terven felül. Képünkön: szerelik az Ikarusz—266 típusú autóbuszokat. (Felvétel: CTK — MTI) HÁROM KERÉKEN FUT ez az érdekes kisautó, amely a sport- repülőgépek kabinjára emlékeztet. A négyhengeres, vízhűtéses, 700 cmÁ-es, ötezer fordulatnál 32 lóerőt adó soros motor teljesítménye ugyan a repüléshez nem lenne elég, de arra, hogy 0-tól 100-ig 16,5 mp alatt felgyorsuljon a Bond-Bug, ez is elég. A négyfokozatú váltót és a 100 km-re számítható 5 literes benzinfogyasztást Ugyancsak érdemes megemlíteni. — P — Tartalék gyújtótekercs az autóban A hosszú útra — szabadságra készülő autósoknak sok mindenre kell gondolniuk. Többek között nem szabad megfeledkezniük a legszükségesebb pótalkatrészekről. Ajánlatos például egy tartalék gyújtőte- kercset is készenlétben tartani. Persze, ha a poggyásztérben helyezzük el, szükség esetén ugyan kéznél van, de felszerelése az elromlott helyére bizonyos időt vesz igénybe, és esetleg kellemetlenséget, bosz- szúságot is okozhat (sötétben, esőben). Ezért célszerűbb, ha a tartalék tekercset a motortérben, az eredeti tekercs mellé szereljük fel, még az utazás előtt. Az új gyújtótekercs átkapcsolását a lehető legnagyobb mértékben meggyorsítjuk, ha a mellékelt ábra szerint kapcsoljuk be. A két gyújtótekercs 1- es jelű kivezetését összekapcsoljuk — az elosztóhoz vezető kábelt meghagyjuk eredeti helyén. A kapcsolószekrénytől vezető kábelt az ábrázolt kapcsoló középső csatlakozójához kapcsoljuk, s a kapcsoló két szélső csatlakozójához erősített vezetéket a két gyújtótekercs 15-ös jelű kivezetőjéhez rögzítjük. Amikor az eredeti tekercs elromlik, megváltoztatjuk a kapcsoló billentyűjének állását, és az elosztótól vezető magasfeszültségű kábel másik véA TARTALÉK az elosztóhoz gét behelyezzük az új gyújtótekercsbe. Az átkapcsolás ezzel meg is történt, szinte pillanatok alatt. Nincs szükség szerszámra, s nem kell a poggyásztérben sem kotorászni. A kapcsolási rendszernek van azonban még egy másik előnye: a kapcsolót egyben felhasználhatjuk a gyújtás kikapcsolására, vagyis arra, hogy a kocsit idegen személy ne használhassa. Ehhez elegendő a kapcsolót átkapcsolni az elromlott gyújtótekercsre, vagy ha mindkét tekercs üzemképes, akkor a nem üzemeltetett tekercsre, és amennyiben az elosztótól vezető magasfeszültségű kábelt nem helyezzük át, a motort nem lehet beindítani. A kapcsolót bárhol elhelyezhetjük: a motorházban a tekercsek mellett, esetleg a szerelvényfalon vagy alatta, attól függően, hogy rejtett gyújtáskikapcsolóként kívánjuk-e használni vagy nem. Megfelelő kapcsolót az elektroszaküzle- tekben vásárolhatunk. Az új csatlakozásokhoz 1,5 milliméteres PVC szigetelésű autókábelt használunk. A jó felkészülés a kellemes utazás feltétele. Az itt leírt tartalék gyújtótekercs hasznosságát akkor tudjuk igazán értékelni, amikor — mondjuk egy távoli országban — az eredeti tekercs felmondja a szolgálatot. És milyen egyszerű lesz — csak át kell kapcsolni, és mehetünk tovább... (kj KŰIIIREBISZARAIVOSAH! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 59. 1. Ha az úttesten forgalmi sávok nincsenek kijelölve, a) az úttestnek azt a részét kell forgalmi sávnak tekinteni, amelyen három- vagy több kerekű járművek egymás utáni haladása lehetséges; b) az úttestnek legalább 3 méter széles részét kell forgalmi sávnak tekinteni; c) az úttestnek legalább 3,5 méter széles részét kell forgalmi sávnak tekinteni. 2. Lakott területen belül, az azonos menetirányban két vagy több forgalmi sávú úttesten, abol a forgalmi sávok nincsenek kijelölve, a járművezetők párhuzamosan közlekedhetnek, a) ha a forgalom sűrűsége azt megkívánja és, ha a bal szélső forgalmi sávon a járművek nem haladnak gyorsabban, mint a jobb szélső forgalmi sávon vagy sávokon: b) ha a forgalom sűrűsége azt megkívánja és, ha a jobb szélső sávon a járművek nem haladnak gyorsabban, mint a bal szélső forgalmi sávon vagy sávokon; c) ha a forgalom sűrűsége következtében összefüggő jár- müoszlopok alakulnak ki, amelyekén a gépjárművezető csupán az elől haladó járművek sebességétől függően haladhat; emellett nem minősül előzésnek, ha az egyik forgalmi sávon a járművek gyorsabban haladnak, mint a másikon. 3. Ha lakott területen belül két közhasználatú tömegszállító eszköz olyan megállóhelyen áll meg, ahol járdasziget, vagy kiemelt villamospályán felszállóhely nincs, a) más jármű vezetője az első tömegszállító eszköz mögött köteles megállni; b) más jármű vezetője a második tömegszállító eszköz mögött köteles megállni; c) más jármű vezetője a megállóhely megjelölésével egy- vonálban köteles megállni. 4. A 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó gépjármű, a 7 méter hosszúságot meghaladó jármű- szerelvény és a különleges gépjármű vezetője lakott területen kívül nem köteles az előtte haladó jármű mögött olyan követési távolságot megtartani, hogy az előzést végrehajtó járművek biztonságosan besorolhassanak eléje a) csak korlátozott látási viszonyok között; b) csak autópályán és autóúton; c) az olyan közúton, amelynek úttestjén azonos menetirányban két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, továbbá akkor sem, ha előzést hajt végre vagy előzni szándékozik, sem pedig párhuzamos közlekedés esetén. 5. Az itt ábrázolt I. számjeggyel ellátott jelzőtábla a) az I. osztályú útvonal folytatását jelzi lakott területen belül; b) a lakott terület központjához legközelebb levő, a lakott terület részének kikerülésére szolgáló útvonalat jelzi; c) a lakott terület központjától legtávolabbra levő, a lakott terület vagy részének kikerülésére szolgáló útvonalat jelzi. 6. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) útkereszteződés; olyan útkereszteződésre hívja fel a figyelmet, amelynél az elsőbbséget jelzőtáblával nem szabályozták; b) sorompó nélküli vasúti átjáró; b) útkereszteződés alárendelt úttal. 7. Az útkereszteződésen utolsóként halad át: a) a 2-es jelű jármű; • b) az 1-es jelű jármű; c) a 3-as jelű jármű. Helyes válaszok: Hí ‘®9 ‘qs ‘3* qc ‘3Z ‘BT 9
