Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-30 / 18. szám
□ Angela Davis, avagy az események láncolata címmel Jean-Daniel Simon francia rendező dokumentumfilmet készített Angéla Davisről. A 95 perces film nem kronologikusan számol be a néger polgárjogi harcos életéről, a portré azonban mégis teljesnek mondható. A rendező sok eredeti dokumentumfelvételt használt fel és Davis maga is közreműködött a film elkészítésében. □ Andrzej Wajda Lengyelországban kezdte el forgatni Apokalipszis dímű filmjét Jerzy Grotowsky színdarabja alapján. A stáb tagjai lengyelek és franciák, a felvételeket Lengyelországban készítik, a laboratóriumi munkát Párizsban végzik. □ Ismét Neil Simon-művet filmesítenek meg az Egyesült Államokban. Az író önéletrajzi indíttatású, humoros, szerelmi történetének, a Viszontlátásra, kislány című filmnek Marsha Mason. Neil Simon felesége alakítja a főszerepét. * * * □ Nagy marha címmel forgatta legújabb filmjét Mauro Bolognini olasz rendező. A groteszk történet egy gyermekeit sorra elvesztő, utolsó fiáért többszörös gyilkossá váló, megháborodott anyáról szól. Az asz- szonyt Shelly Winters játssza, partnerei többek között Max von Sydow és Rita Tushingham. * * * □ Jacques Demy megkezdte az Anuska dímű musical forgatását. A film szovjet—francia koprodukcióban készül, a forgatás színhelyei: Párizs, Moszkva, Leningrád és esetleg Ukrajna. A főszerepet Dominique Sanda játssza. Szerepel még a filmben Michel Piccoli, Annié Gordy ős több szovjet színész. * * * □ A moszkvai Moszfilmstú- diő ezekben a napokban mutatja be legújabb alkotását, amelynek forgatókönyvét Suksin, a fiatalon elhunyt kiváló szovjet író, színművész és rendező ívta. A Hívj a ragyogó messzeségbe című filmet German Lavrov rendezte. A társrendező Szta- nyiszlav Ljubsin színművész, a .főszereplő Ligyija Fedoszejeva Suksina. Bizonyára kevesen tudják, hogy fővárosunk központjában van egy vállalat, mely tengerjáró hajókat, kotrógépeket, hatalmas szivattyú-berendezéseket gyárt és exportál. A vállalat neve: Csehszlovák Hajógyár. Évi forgalma 20—40 millió deviza korona. Ebben a hajógyárban játszódik a Kék utak című új cseh film cselekménye, melyet Jirí Svoboda rendez. A történet főhőse Ondrák mérnök; alkotó és gondolkodó típusú ember, alapos szakmai felkészültségű, érdekli a munkája, minden idejét ennek szenteli. Csakhamar ellentmondásos helyzetbe kerül: munkatársai a lelkesedését, munkaszeretetét másképp magyarázzák, mint ö, a családja nem érti meg a mindig dolgozó apát, aki elhanyagolja a gyermekeit is. A filmben az alkotók a kérdést a maga összetettségében ábrázolják, nem céljuk, hogy tompítsák a konfliktusok élét. A téma napjainkban rendkívül időszerű, hiszen közismert: aki valamilyen szakterületen kiváló eredményeket mutat föl, az óhatatlanul is megfosztja önnönmagát a szabad időtől, a szórakozástól. Ondrák lényeges hibát követ el: csakis önmagára támaszkodik. Megfeledkezik a közösség összetartó erejéről, a kollektíva szerepéről. Hibáját belátja, okul belőle, később megértésre talál kollégái körében, áthidalja a közte és köztük keletkezett szakadékot. „A művészet sohasem egyszerűsítheti le a jelenségek ábrázolását — mondja Josef Vaculík, a forgatókönyv szerzője. — Ezért arra törekszünk, hogy ezt az élő problémát a maga összetettségében láttassuk, bemutatva a pozitív és negatív mozzanatokat is.“ A film főbb szerepeit Radoslav Brzobo- haty, Nina Divísková, David Prachar, La- dislav VeCera, Jana Gyrová, Peter Svojtka, Jaromír Pleskot és mások játsszák. EVA KLINECKÄ H árom nagy egyéniségre épül A dél országútjai című film. Az egyik Joseph Losey, akinek ez lesz a második „francia“ filmje (az első az Alain Delonnal forgatott Monsieur Klein), a másik az író, akinek forgatókönyveiért versengenek a producerek és a rendezők: Jorge Semprun. A harmadik a főszereplő, Yves Montand. Érdemes megtudni, mit mond a filmről Joseph Losey, aki 1975-ben a Monsieur Kleinnel Cannes-ban elnyerte a filmkritikusok díját. — A fő motívum: nemzedéki konfliktus apa és fia között, s egyszersmind szerelmi konfliktus is a szülők életében. De Semprun nem volna az, aki, ha mindezt nem építené be egy meghatározott társadalmipolitikai közegbe. A cselekmény ugyanis a Franco-re- zsim utolsó évében játszódik; felnőtt hőseinek életében mély nyomot hagyott a polgárháború, a köztársaság bukása és a fasiszta diktatúra évtizedei ... Örülök, hogy Semprun ismét ezzel a témával foglalkozik, mert számomra a spanyol baloldal veresége például fájóbb és szinte fontosabb emlék a második világháborúnál: éppen mert világosan és félreérthetetlenül jelezte a tragikus jövőt, és a világ mégsem vonta le belőle a kellő tanulságot __ — A főhős, Larréa (Yves Montand) tizenhárom éves volt, amikor emigrálnia kellett Franciaországba. A film cselekményének idején az illegális spanyol kommunista párt egyik vezetője. Öregedő, megfáradt és talán már kissé pesz- szimista harcos (felesége energikusadban, tevékenyebben vesz részt az ellenállásban], de megmaradt benne az „újjászületés“ lehetősége. Semprun a sok vihart látott, rendíthetetlen antifasiszták egész korosztályába ülteti el forgatókönyvével a remény magvát, és az új spanyol rezsim biztató — de lehet, hogy csalókán biztató — jelei ellenére: a harc folytatásának szükségességét. Bizonyos látszólagos összecsenA DÉL ORSZAGÚTJAI Lengyel tévésorozatok A lengyel televízió közönsége is szereti a sorozatokat. Mintegy három hónapon át követték egymást a Lengyel utak című tévéfilm folytatásai. A Lengyel utak célja az volt, hogy széles panorámát rajzoljon az 1939 után náci megszállás alatt élt Lengyelország mindennapjairól, azokról a hősökről, akik vállalták a harcot a leigázók ellen. __ Jerzy Antczak rendező az Eiszakák és nappalok című Maria Dabrowska-regény- ből készített tévé-filmsorozatot; Jan Rybkowski A Po- laniecki-család című Sien- kiewicz-regényt viszi képernyőre. Andrzej Konic Budapesten forgatta a Forró élet egyik folytatását. Érdekesnek ígérkezik a Lengyel csaták című sorozat is. A lengyel tévénézők nemrég nyolc vasárnapon át követhették figyelemmel A negyvenéves férfi harmadik sorozatát. Karwowski mérnök, a filmciklus főszereplője, az első sorozatban az új varsói főútvonalat, a La- zienkowská sugárutat, a második sorozatban a Központi Pályaudvart építette. A harmadik sorozatban igazgatóvá lépett elő. Ez a nyolc adás az új igazgató családi élményeit, gondjait mutatta be. A harmadik sorozat a közönség kívánságára készült: a nézők igen „összeszoktak“ a Karwow- ski-családdal. A mérnököt Andrzej Kopiczynski, a Ko- pernikusz-film címszereplője — feleségét Anna Se- niuk alakítja. (iPl gések ellenére, Semprun egészen mást írt, mint A háborúnak vége című filmjének valamiféle újabb változatát. Abban az illúziókkal való leszámolásról, a harc módszerei megváltoztatásának szükségességéről van szó... Itt a konfrontációk más természetőek, a közéleti-politikai tevékenységgel egybeszövődő magánélet drámai fordulatait látjuk az előtérben — mondja Joseph Losey. A dél országútjaiban egyébként megelevenednek a Salazar halála utáni portugál vö- rösszegfűs forradalom lelkes napjai is; a film Franco temetésének képeivel zárul. Yves Montand mellett jelentős szerepet kapott a nálunk még kevéssé ismert, furcsa művésznevű színésznő, Miou-Miou, France Lambiotte és a kitűnő Jean Bouise. Jcfl A harmadik menet Mit jelent a fist angol szó? Elsősorban öklöt... De egy új amerikai film címeként — minden nagybetű után egy ponttal — egy szakszervezet, a Federation of Interstate Truckers rövidítését. A címnek tehát kettős értelme van. A film hőse, az Európában született s az amerikai Cleveland nyomornegyedében felnőtt Johny Kovack megtanulta az öklét használni. Először csak az életben maradásért, majd a harmincas években az általa megalapított szakszervezet érdekeiért. A hatvanas években már ő a legnagyobb hatalmú szakszervezeti vezető. Az amerikai munkásmozgalmak történetének három évtizedét öleli fel a film. A kenyérért vívott harcot ábrázolja s a korrumpáló hatalomét. A főszerepet a Rocky című Oscar- díjas film forgatókönyvírója és egyúttal címszereplője, Sylvester Stallone alakítja. A tegnap még névtelen író —színész—bokszoló—kidobó ember s annyi más foglalkozást űző nincstelen filmjében megvalósította az örök amerikai álmot: a kitartó, tehetséges kisember győzelmét. Talán ez a sikerének egyik tényezője is. Sylvester Stallone nevét mindenki megtanulta már a filmszakmában, azt a nevet, amelyre egy rendező fejcsóválva megjegyezte: „Fiú, te ezzel a lehetetlen névvel sohasem lehetsz híres filmszínész.“ S a lehetetlen nevű Sylvester Stallone szédületes iramot diktál saját magának; ha nem forgat, akkor intenzíven sportol. Estéit pedig nem szórakozóhelyeken tölti, hanem írógépe előtt ül, készül a „harmadik menetre“: A pokol konyhája címmel filmforgatókönyvet ír, amelyben gyermekkori élményei nagy szerepet kapnak. Sylvester Stallone ugyanis New Yorknak abban a negyedében nőtt fel, amelyet A pokol konyhájának neveztek, amelyben nem volt tanácsos sötétedés után az utcán tartózkodni. A Photoplay riportere az amerikai filmszínészről írt cikkének ezt a címet adta: „Elrontotta-e a siker Sylvester Stallonét?“ A vele töltött pár nap után valósággal kidőlt a fáradtságtól s nemleges választ adott a saját kérdésére. A dicsőség nem szállt az új sztár fejébe, nem cserélt kocsit, villát, feleséget. Ötéves kocsiját használja, s boldogan él Sacha nevű feleségével, akivel nemcsak a rosszban tartott ösz- sze. Villája pedig nincs. De van egy nagy vágya: filmet szeretne forgatni Edgar Allan Poe-ról, a tragikus életű amerikai géniuszról, akinek zenei hangulatú verseit könyv nélkül tudja... Ö, az ököl embere. (Páj 1978. IV. 30. Jelenet a készülő cseh filmből (MlioS Schmiedberger felvétele)
