Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-30 / 18. szám
IBZIHfl ES KGKCaUS A MiWHMERT Május 1-e alkalmából a termelésben, a tudományban élenjáró dolgozók kiváló munkájukért, az elért kimagasló eredményekért megkapják a legnagyobb elismerést — hazánk legmagasabb kitüntetéseit — A szocialista munka hőse címet, a Kiement Gottwald Állami Díjat, a Köztársasági Érdemrendet, a Győzelmes Február Érdemrendet és a Munkaérdemrendet. A kitüntetések mögött tiszteletre méltó egyéni és kollektív erőfeszítések állnak, hiszen az érdemrendeket, díjakat azoknak ítélik oda, akik az átlagot jóval meghaladó eredményeikkel, felfedezéseikkel, helytállásukkal valamennyiünk javát szolgálják, nagymértékben hozzájárulnak sikeres előrehaladásunkhoz, fejlett szocialista társadalmunk építéséhez. Tudjuk, hogy a mostani elismerés új lendületet ad nekik nagyszabású feladataik megoldásában, és példamutatásukkal munkatársaikat és a többi dolgozót is eredményeik túlszárnyalására ösztönzik. Mesterasszony a DEVA-ból A tőketerebesi (Trebisov) Élelmiszerkombinát hatalmas bejárati kapujának küszöbét átlépve, az üzemi őrtől érdeklődtem, nem tudja-e, hol találom Anna Petroviéovát. — Jó félórája láttam — tájékoztatott —, az Igazgatósági épület felé tartott. — Anna mesterasszonyt keresik? — lépett hozzánk egy fiatal, munkaköpenyes nő. — Most jövök az irodaépületből, ő is ott van, ülésezik a szakszervezeti bizottság. Ma délutános, nemsokára ott találhatja körünkben a csokoládégyár csomagolórészlegén. Én is a keze alatt dolgozom. A fiatal munkásnő mellé szegődtem, elkísértem egy darabon. Bemutatkoztunk egymásnak. — Szeretik a mesternőjüket? — kérdeztem Pásztor Jánosáétól. — Anna asszonyt nem lehet nem szeretni, tisztelni — válaszolta lelkendezve. — Csupa szív ember, ahogy mondani szokás. Kedves, szerény, példamutató. Még sohasem hallottam őt kiabálni, hangoskodni. Ha kell, segít, tanácsot ad. Tudja, hányán fordulnak hozzá kéréssel, személyes problémáikkal? De senkit sem utasít el. Még a hivatalokban is elintézi ügyeinket. A Szlovák Nemzeti Tanácsban is képvisel bennünket. Nem túlzók, ha azt mondom, második anyánkként szeretjük, tiszteljük Anna nénit. — Jó munkát! — búcsúztam el a munkahelyére siető munkásnőtől, és visszafelé indultam. Az irodaházban találkoztunk egy kis idő múlva a mesterasszonnyal. Régi ismerősként üdvözöltük egymást, elég gyakran találkozunk a kerületi párt- bizottság plenáris ülésein. — Sejtem, milyen céllal keresett fel — jegyezte meg mosolyogva —, már mások is jelezték, hogy „belelapoznak“ az életrajzomba. Pedig nincs abban semmi különös. Petrovicová elvtársnő az órájára tekintett, majd meghívott egy kávéra. — Még van egy kis időm munkakezdésig, menjünk, üljünk be az üzemi büfébe. Nem erről a vidékről származom — kezdte el a beszélgetést. Csaknem egy negyedszázada dolgozom itt Tőke- terebesen. Akkor kerültünk ide Liptó- ból. A katonatiszt férjemet, aki sajnos meghalt, helyezték ide. Tizenkilenc éves korában már a párt katonája volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a Jegorov partizánbrigádban harcolt. Akkoriban ismerkedtünk meg, én mint egészségügyi nővér kötszerekkel, orvossággal segítettem őket. A Februári Győzelem után a férjem a néphadsereg tagja lett. — Magának milyen vágyai voltak leánykorában, mi akart lenni? — Pedagógus, de anyámnak nem volt pénze arra, hogy taníttasson. Ezt a vágyamat nagyobbik leányom, Vier- ka valósította meg, s ennek nagyon örülök. Cadcán tanít. A nagyobbik fiam, Ivan az apja nyomdokaiba lépett, ő katonatiszt, Rastislav fiam pedig egyetemista. Jelenleg Mélníkben tartózkodik, a SZISZ patronálta villanyerő- mü építkezésén végez társadalmi munkát. Kirepültek a fiókák a családi fészekből. Egyedül élek, de csak otthonomban, mert itt a gyárban népes családom van. A Csokoládégyár egyik, százhuszonhét tagú kollektívájának munkáját irányítom, mesteri beosztásban. — De, mint brigádvezető is ... — Igen, a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő szocialista munka- brigádnak is én vagyok a vezetője. Nevünk belekerült a CSSZBSZ Központi Bizottságának aranykönyvébe. Megérdemelték ezek az asszonyok és leányok, mert igazán becsületesen dolgoznak, nincs baj a munkaerkölcsükkel. Jól megértjük egymást, m„ert őszinteségre szoktattam őket. Nem jelent számomra terhet, ha kéréssel fordulnak hozzám, sőt inkább jólesik, hogy megbíznak bennem. És ezt csak bizalommal hálálhatom meg. Gyakran legbensőbb problémáikba is beavatnak, számomra nagy örömet jelent, ha közös erővel sikerül ezeket megoldani. — A trebisovi DEVÁ-nak jó hírneve van a piacon. — így van, ehhez a mi asszonyaink, leányaink szorgos munkája is hozzájárul. Anna Petroviöová elvtársnő csak a munkatársairól beszélt, önmagáról még azt sem mondta el, hogy a politikai és társadalmi szervezetekben milyen és mennyi munkát végez. Szerencsére, ezt kerületszerte tudják róla. KULIK GELLÉRT Anna Petroviöová (E. Zitftansky felvétele) NYUGTALAN NYUGODT EMBER Talán azt is mondhatnám, idegbor- zolőan nyugodt ember látszatát kelti S a látszat ezúttal nem csal. Alapjában ilyen — ő maga is beismeri — ez az idén ötvenöt éves, Stará Haliő-i születésű gépészmérnök — kutatómunkás. S tudása, meg nem csappanó felfedező kedve, hivatásszeretete mellett ez a nyugalom is magyarázza sikereit Ennek híján ugyanis aligha vezethetne jól egy mintegy ötventagú, összetételében, jellegében sokrétű munka- közösséget és ugyanakkor kutatótevékenységével, amely nemegyszer türelemjáték, aligha vívhatott volna ki elismerést még az ország határain túl is. Hadd mutassam be most már név szerint: Ladislav Lakatos mérnök, docens, kandidátus, a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet adalékanyagok osztályának vezetője, és egyben kutató- mérnök. Egy évvel a műegyetem el végzése után került erre a munkahelyre, részt vett az intézet fejlesztésében, a hegesztéshez szükséges anva- gok és kellékek kutatásával foglalkozó osztály építésében, s ő maga szinte kezdettől fogva szakosodott a kézi hegesztésnél alkalmazott elektródák, vagy más szóval hegesztőpálcák kutatására. Nincs is más vesszőparipája. — Nagy lendülettel és kezdeményezéssel foglalkozott és foglalkozik — néhány kimagasló kutatási eredmény elérése után — a hegesztőpálcák fejlesztésével, a tranzit gázvezeték céljaira. Nem hagyta nyugton az, hogy devizáért kellett importálnunk az elektródákat — „árulja el“ róla Ián Skriniar, mérnök Csc. a kutatóintézet igazgatója. Szóval ebben a nyugodt emberben mégiscsak lakozik némi nyugtalanság. Nevezhetném ezt másképp is. Például a műszaki alkotás szenvedélyének, vagy akár egy párton kívüli ember szocialista társadalmunk iránti bensőséges elkötelezettségének is. — A hetvenes évek elején, amikor a tranzit gázvezeték első ága évült, kissé bántott, hogy nemcsak a csöveket importáltuk a Mannesmann cégtől, hanem — mivel a követelményeknek megfelelőek nem álltak rendelkezésünkre — a hegesztőpálcákat is, mégpedig szintén NSZK-beli Böhler cégtől. Hozzáfogtam a több esztendős kutatómunkához ... Lázasan dolgozott és kifejlesztette az elektródák új, háromtagú sorozatát. Az ő „varázspálcáival“ hegesztették már össze a tranzit gázvezeték több mint 400 km-es hazai, második ágának csőkígyóját. S hasznukat veszik az orenburgi gázvezeték kompresszorállomásainak, majd az Adria kőolajvezeték építésénél, valamint az egyéb hazai és külföldi termékvezetékek hegesztésénél Is. — Keményen meg kellett küzdenem a nyugati konkurrenciával és egyes hazai kivitelezők görcsös ragaszkodásával a kényelmesebb, kitaposott ösvényhez — a behozatalhoz. De végül is sikerült. Mert nemcsak Kijevben, a J. O. Patonról elnevezett Villanyhegesztési Kutatóintézetben, hanem Mannesman- nék Duisburg-Huskingen-i kutatóintézetében és a nyugatnémet Hoesch eéa- nél végzett ellenőrző kísérletek is bizonyították: ezek az új elektródtípusok a hasonlítható nyugatiaknál nagyobb teljesítményűek. Ezen felül jobbak is. hiszen a segítségükkel végzett munka hibaszázaléka jóval kisebb, mégpedig I ÉLEN JÁRNAK ÉS UTAT MUTATNAK A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében különösen fontos szerepet játszik a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet, melynek dolgozói a két legfontosabb állattenyésztési ágazat, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlesztési problémáival foglalkoznak. Az intézetet 1975-ben, alapítása 25. évfordulójának alkalmából a köztársasági elnök „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetésben részesítette. Elmélyült és sokoldalú tudományos tevékenység állt már ekkor az intézet dolgozói mögött, hiszen rövid negyed évszázad alatt 354 kutatási feladatot oldottak meg, 562 tudományos munkát és 970 szakcikket tettek közzé, 56 szakkönyvet, főleg főiskolai tankönyvet adtak ki, továbbá 18 országos jelentőségű koncepciós tanulmányt dolgoztak ki. Az intézet kellő időelőnyben oldja meg a kutatási feladatokat. Két legfontosabb munkájuk, a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének 1990-ig kidolgozott komplex programja, valamint a szlovákiai sertéstenyésztés ugyancsak 1990-ig kidolgozott fejlesztési programja ma már a tárca elfogadott koncepcióját képezi, melynek gyakorlati megvalósítása tervszerűen halad. iA szarvasmarha-tenyésztési program kidolgozása elsősorban az intézet igazgatójának, ing. fán Plesník professzornak, a tudományok doktorának az érdeme, míg a sertéstenyésztési programot kidolgozó kollektíva munkáját ing. Pavol Majerőiak docens, a tudományok doktora irányította. E programok jelentősége abban rejlik, hogy a fejlesztés problémáit komplex módon oldják meg. Nemcsak a nemesítés feladatait és útjait tűzik ki, hanem sokoldalú ésszerűsítési programot is adnak, rámutatnak a minőségi és hatékonyabb termelés fokozatosan kihasználható tartalékaira. Ilyen koncepciókat természetesen nem lehetne kidolgozni a tudományoskutatási alap további intézményeivel, a főiskolával, az ágazati célszervezetekkel, az irányítás szerveivel, s főleg a termelő szervezetekkel folytatott szoros együttműködés nélkül. Amint azt Ján Plesník professzor említette, intézetük közvetlenül együttműködik az Állami Törzstenyésztő Vállalattal, a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetével, az Állami Állatorvosi Igazgatósággal, s számos mező- gazdasági nagyüzemmel, főleg a Pa- iárikovói Nagy hizlaldával. Az intézet dolgozói 16 mezőgazdasági vállalatban aktivan bekapcsolódtak a komplex ra- cionalizációs brigádok munkájába. A jelen időszakban — a szovjet tudományos-termelési társulások mintájára — a nemrég alapított Szlovákiai Törzstenyésztési és Nemesítési Tudományos-Termelési Társulás tevékenységének kibontakoztatása az egyik legfontosabb feladatuk. Ez a társulás, melynek munkájában az Állattenyésztési Kutatóintézet mellett az említett szervezetek vesznek részt, elsődleges programjául tűzte ki a nemesítés és a hibridizáció folyamatainak, a nagyobb termelékenységű háziállatok szaporításának meggyorsítását. A társulásban együttműködő szervezetek munkáját a társulási tanács koordinálja. Ez az új, haladó forma további lehetőségeket nyújt a tudomány és a gyakorlat kapcsolatainak elmélyítéséhez, a nemesítési munka hatékonyságának növeléséhez. Az intézet dolgozói az említett programozó, szervező és tájékoztató munka mellett saját kutatási bázisukon nagy jelentőségű kutatási feladatok megoldásán fáradoznak. Az egyik ilyen feladat a nem fehérje természetű, szintetikus nitrogéntartalmú anyagok fel- használásának kutatása a kérődző állatok takarmányozásában. Ezen a szakaszon különösen magas formában bontakozott ki a KGST-országok együttműködése. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet jó nemzetközi hírnevét / 1978. IV. 30.
