Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-23 / 17. szám

A A SZOCIALISTA ORSZÁGOK (LÉTÉBŐL A moszkvaiak „komfortjáért” Moszkvában, a 7,8 millió lakosú szovjet fővárosban az elmúlt öt esztendő alatt 550 ezer lakás épült. Az új há­zakat korszerűsített tervek alapján a város zöldövezeté­ben emelték, a városközpont­ban pedig számos régi utcát rekonstruáltak. Az életkörül­mények javítására a lakás­építésen túl Is jelentős lépé­seket tettek. A IX. ötéves terv idején 132 iskola, ezer üzlet, 1300 szolgáltatóház, 820 étterem és eszpresszó, több kórház és több tucat rendelőintézet nyílt meg. Moszkva költségvetése 1976-ban több mint 2 mil­liárd rubel volt. Ennek az összegnek a legnagyobb ré­szét lakásépítésre, a szolgál­tatások javítására és a váro­si közlekedés fejlesztésére fordították. Bár a Szovjetunióban is gyors ütemben szaporodnak a magánhasználatú személy­gépkocsik, a városi közleke­désben továbbra is alapvető szerepe lesz a tömegközle­kedési eszközöknek. A met­ró — a moszkvaiak kedvenc közlekedési eszköze — vo nalai az utóbbi öt év alatt 27 kilométerrel „nőttek“, s ma összesen 165 kilométer hosszan hálózza be a várost. A viteldíj a távolságtól füg­getlenül már hosszú ideje 5 kopejka, s ennyi is marad. Mintegy 670 ezer kilométer­rel nőtt ez idő alatt a föld feletti tömegközlekedési esz­közök vonala is. Több mint ezer új trolibusz, négyezer­nél több autóbusz állt forga­lomba, és teljesen felújítot­ták a taxi-parkot. Az, hogy Moszkvában az utasszállítás nagy részét nem személygépkocsival, ha­nem metróval, trolival és autóbusszal oldják meg, ked­vező hatással van a város levegőjére. Az orvosok meg­állapították, hogy a moszk­vai levegő szénmonoxid kon­centrációja többszörösen ala­csonyabb, mint más hasonló világvárosoké. Az ipari üzemek az elmúlt években több száz porfogó és gáztisztító berendezést szereltek fel, több gyárat pe­dig kitelepítettek a városból. Egyébként a „zöldterület“ szempontjából Moszkva a vi­lág fővárosai között az első helyet foglalja el. Minden moszkvaira 20 négyzetméter zöldövezet jut. Bécsben 12,5, Párizsban 5,6, Tokióban pedig 1 négyzetméter az egy la­kosra eső tér és park. Ennek ellenére Moszkvában minden évben 200—300 ezer fát és 2—3 millió cserjét ültetnek el. A tervek szerint 1990-re minden moszkvainak — a lakosság növekedése ellené­re — 25 négyzetméternyi zöldterülete lesz. A moszkvai városi tanács a X. ötéves tervben a lakó- házépítés intenzívebbé téte­lével, a lakások minőségé­nek javításával, az általános iskolák számának növelésé­vel és az orvosi ellátás to­vábbi szélesítésével, vala­mint a szolgáltatások töké­letesítésével igyekszik a dol­gozó nők házimunkáját meg­könnyíteni, komfortosabbá tenni az életet. (APN] Az új munkatörvénykönyy Ez év január elsején lé­pett életbe a Német Demok­ratikus Köztársaságban az új Munkatörvénykönyv. A törvény készítését széles körű nyilvános vitasorozat előzte meg. Az érdeklődés azonban a törvény megalko­tása óta sem szűnik. Ezért 1,6 millió példányban ki­nyomtatták, hogy a dolgozók ennek ismeretében éljenek jogaikkal és kötelességeik­kel. A Szabad Német Szakszer­vezetek oktatási programjá­nak is fontos része az új tör­vény. Tanfolyamokon, üze­mekben, megye- és járási székhelyeken, szakszervezeti rendezvényeken, az ország vezető jogászai, a Humboldt Egyetem előadói ismertetik az új törvényt. A szakszervezetek — az új törvényben is hangsúlyozott egyetértési jog valóra váltá­sával — az NDK-szerte hoz­záláttak a törvény megfelelő végrehajtásához. Készülnek a kollektív szerződések, a bi­zalmi- és taggyűléseken ezekben a hetekben dolgoz­zák ki a munkaverseny mó­dozatait. Élnek a törvény ad­ta lehetőségekkel. Ezek so­rában említésre méltó a ve­zetési és hatáskör-átruházási munkajogi szerződések kidol­gozása, amelyekben a dolgo­zók a szakszervezet útján te­vékenyen részt vesznek. A dolgozók, a bizalmiak különösen nagyra értékelik, hogy az új törvénykönyv je­lentős előrelépést jelent nem csupán a munkához való jog minden esetben való garan­tálásával, de a társadalom­biztosítási szolgáltatások to­vábbi növelése terén is. Ki­emelik világos, egységes nyelvezetét, amely mindenki számára jól használhatóvá teszi az NDK legújabb tör vénykönyvét. / Budapress) Szófia — 2000-ben Szófia 1897-ben lett Bulgá­ria fővárosa. A század elején már olyan építészeti alkotá­sok szépítették, mint az Alekszander Nyevszkij-ka- tedrális, az Ivan Vazov Szín­ház, az igazságügyi palota, a parlament, a Bolgár Nemzeti Bank épülete. A második vi­lágháború bombázásaitól a bolgár főváros is sokat szen­vedett. A felszabadulás után az újjáépítés gyors ütemben indult meg. Neoklasszikus stílusú új épületei, sportpa­lotája, szép új lakónegyedei, 13 főiskolája, 11 színháza, tudományos kutatóintézetei ma már igazi nagyvárossá. Délkelet-Európa egyik legna­gyobb kulturális központjává teszik. Amíg száz évvel ezelőtt itt alig tizenkétezren laktak, 1946-ban a lakosság száma a fővárosban már 436 ezerre, jelenleg pedig már az egy­millió fölé emelkedett. A SOFPROJEKT tervezőin­tézet részletes terveket dol­gozott ki az ország főváro­sának további fejlesztésére. A tervek — amelyek 2000-ig szabják meg a városfejlesz­tést — ez évben kerülnek az ország törvényhozó testületé elé. A tervek 19 560 hektár te­rületre terjednek ki. A ki­alakított városmodell szerint a történelmi városnegyede­ket megóvják, s új ipari-, la­kó- és üdülőkörzeteket léte­sítenek. 2000-ig kereken két­százezer új lakás épül Szó­fiában. a régi építmények túlnyomó részét pedig re­konstruálják. A városköz­pontban a kormányzati szer­vek kapnak helyet, itt lesz­nek a kulturális intézmé­nyek is. Ugyanakkor Szófia délnyugati és délkeleti ré­szén két új kulturális és sportközpontot alakítanak ki. Növelik a parkok, lige­tek, a lakónegyedek közti zöldterületek számát. A terv megvalósítására előreláthatólag 1990 és 2000 között kerül sor. A metró építését az idén kezdik meg, s 1986-ban szál­lítja majd az első utasokat. (Sofiapress) Budapesten az elektroakusztikai üzem három munkabri­gádja versenyt hirdetett, melynek célja az, hogy minél jobb minőségű berendezéseket szállítsanak Moszkvába az olim­piai játékokra. Ebben az évben 700 millió forint értékben szállítanak stűdió-keverőpultokat és más hangtechnikai be­rendezéseket Moszkvába (CSTK — MTI-felvétel) Rejtvényünkben a függőleges 14. alatti magyar költőnek a víz­szintes 37. alatti verséből idézünk két szép sort. VÍZSZINTES: 1. Ülőbútor. 4. Az idézet első sora (zárt betűk: T, L, Ö, ]). 12. Albán pénzegy­ség. 13. Szoknya. 14. A francia pezsgőgyártás központja. 15. Latin elöljáró. 16. Szovjet re­pülőgépek jelzése. 18. Törek­vés. 19. ... ním, ismeretlen ne­vű. 20. A brit szigetek legna­gyobb tava. 23. Névelővel az elején szovjet folyam. 24. Né­met író 25. Mostoha ... bánt vele. 26. Nagy Béla névjele. 27. Francia forradalmár. 28. A leg­finomabb étolaj. 29. Állóvíz. 30. Tenger — olaszul. 31. Az anti- mon és a tellúr vegyjele. 32. Szaruképzödmény. 34. Rigó fe­le. 35. Francia névelő. 36. __la Lu mpur, a Malájföld fővárosa. 37. A vers címe. 39. S. A. F. 40. Lima közepe. 41. Mister rö­vidítése. 42 Mutató névmás. 43. S. Z. M. ö. 44. Térkép — szlo­vákul. 45. Gyakori igevégződés. 46. Középfokú melléknév (b = n). 47. Elbeszélő irodalom. 49. Azonos mássalhangzók. 50. Va­laminek tudatos elhatározása. 51. Jáva főfolyója. 52. Vászon­ba göngyölt nagy csomag. 54. ... kormány, a repülőgépnek a hossztengely körüli elforgatá­sára való berendezés. 55. Skan­dináviai váltópénz. 56. Örök­zöld tűlevelű ciprusféle cserje. 58. Időegység. 59. A múlt idő jele. 60. Mozgás szünetelése. 61. Hangnem. 63. Kenéz közepe. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet má­sodik sora (zárt betűk: S, CS, R, E, S). 2. Több szerző rövi­debb zeneműveit tartalmazó kötet. 3. Dísz. 4. Tüzelő. 5. Be­cézett női név. 6. Magyarorszá­gi város. 7. Oxigénigényes. 8. Kúszónövény. 9. F. M. S. 10. Kiejtett mássalhangzó. 11. Női név. 14. A költő neve. 17. Dísz­növény (ék. csere). 19. Svájci folyam. 21. Idegen női név. 22. A hidrogén és a nátrium vegy­jele. 24. Cseremisz. 27. Égitest. 29. Göngyöleg. 32. Azonos mássalhangzók. 33. Emberi testalkat. 35. Település Gabon Köztársaságban. 37. Gabona. 38. Izzó része. 39. Melléknév- képző. 41. Magyarországi város (ék. h.). 43. Magyar író, mű­fordító (ék. h.). 44. Angol mérföld. 46. Néma sokác. 48. Kikötő — olaszul. 49. Ehető édesvízi hal. 52. Üzlet. 53. Szándékozik. 56. Duplán ha­landzsa. 57. Osztrák festő. 60. A fa része. 62. Személyes név- . más; 63. Mutatószó. Az április 9-én közölt kereszt- rejtvény helyes megfejtése: So­kan nem azért fáradtak és be­tegek, mert sokat dolgoznak, hanem azért, mert rosszul dol­goznak. Könyvjutalomban részesül­nek: Hadar Jenő, Érsekújvár (Nővé Zámky), Kondé Monika, Nyárasd (Topolniky), Orsa Er­zsébet, Nagy öl ved (Veiké Lu- dince), Bencsik Katalin, Pilis (Ples), Szolgai Miklós, Louny. 1 mondat—100 korona A VASÁRNAPI ÜJ SZÓ KÖVETKEZŐ SZÄMÄBÖL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: Engem sem a lányok nem érdekelnek, sem a szere­lem! OLVASÓINK FELADATA: Keressék meg az idézett mondatot, jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat található, s ezt levelezőlapon — négy napon belül — küldjék be szer­kesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. Az április 2-i számunkban megjelent mondat Viera Svenková „Havasi gyopár“ című elbeszéléséből való. 367 helyes megfejtés érkezett. SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Jánosovics Zsuzsa 903 01 Senec, Pionierska 17. 1978. IV. 23. ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom