Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 2. szám

1978. 1. 8. Celinográd — két-három évvel ezelőtt még csak daruk álltak itt (A szerző felvétele) Szürkés, száraz, repedezett föld, az erős szél­lökésekben ritkás zöldesszürke fűcsomók hajla­doznak. Fenn a kékesfehér égen egyetlen felhő sincs, a róna sima, mint az asztal lapja. Lapos a táj, amerre a szem ellát, az egyetlen „magas­l.at“ a láthatáron a legelésző barmok háta. „Ott, ahol ma új település van, azelőtt puszta­ság volt. A szél a fűcsomók és a kurgánok fölött nyargalászott. Alig értünk oda, sasok repültek fel“ — írta az akmolinszki pusztáról (ma celi- nográdi terület) A. Piszarev komszomolista. 1954-ben megérkezett a kazahsztáni pusztákra az a 350 000 komszomolista, akiket az egymillió jelentkező közül kiválasztottak. További tízezrek jöttek az altaji, a krasznojarszki területre, a novo- szlbirszkl és az omszki kerületbe, a Volga men­tére, az Urálba és a Távol-Keletre. Már az első évben három és félszeresére növelték a vetéste­rületet. Az első termés gazdag volt, a második esztendő azonban nem kedvezett a szűzföldek feltöröinek. És volt nem egy olyan év, amikor sok helyütt kevesebbet arattak, mint amennyit el­vetettek. Közép-európai szemmel nézve a dolgot, jogosnak látszik a kérdés: érdemes volt? S a válasz: érdemes volt. Nyugaton sokszor megjó­solták a szűzföldek feltörésére és hasznosítására irányuló szovjet politika csődjét. De míg a szűz­földek feltörésének első esztendeiben Kazahsztán évente 70—80 millió púd gabonát termelt (egy púd = 18,36 kilogramm), a megelőző ötéves terv­időszakban már évente átlag 750 millió, sőt a kedvező 1972-es és 1973-as esztendőben több mint 1 milliárd púd gabonát. Sikeres volt a 10. ötéves tervidőszak első esztendeje is — 1,1 milliárd púd gabona termett. Kazahsztán a történelem folya­mán első ízben szállított annyit az állami raktá­rakba, mint Ukrajna. Kifizetődik hát? Kifizetődik, noha a szűzföldeket semmiképpen sem lehet összehasonlítani az európai csernozjom- mal, (fekete földdel), inkább az amerikai vagy a kanadai prérivel. A terméseredmények is ha­sonlóak. — Nálunk tíz-tizenegy métermázsás h°ktárho- zam az áUag — mondja Nyikolaj Jefimovics Krucsina, az SZKP celinográdi területi bizottságá­nak vezető titkára. — 1971-ben hektáronként 15 Amikor éjféltájban megérkeztünk Celinográdba, ebbe az észak-kazahsztáni területi székhelyre, a repülőgépből kiszállva, 26 fokos Illatos langymeleg levegő csapott meg a sztyepp felől. Persze reg­gelre még melegebb lett, 32—34 fokot mutatott árnyékban a hőmérő. S ami a közép-európai em­ber számára még furcsább, míg augusztus köze­pén a mezőgazdasági dolgozók rekkenő hőségben végzik el az utolsó javításokat a gépeken az aratásra, a hónap vége felé már jelentkeznek az első éjszakai talaj menti fagyok. Erre az éghajlatra mondják, hogy szélsőségesen kontinentális. Tulajdonképpen nincs tavasz és nincs ősz, szinte minden átmenet nélkül követke­zik a farkasordító hideg télre a forró nyár. Az első vetőgépek csak május közepén vonulnak ki a feltört szűzföldekre, az aratás augusztus köze­pén kezdődik. Alig ér véget a forró nyár, néhány nap múlva már kiadós felhőszakadások, sőt hó­záporok jöhetnek. 1969. szeptember 23-án várat­lanul jött a hóvihar, és 1 millió hektáron kint maradt a búza. 1975. augusztus 8-án éjszaka egy­szerre 7 fokos hideg állt be, és tönkrement a földeken a silókukorica. Tavaly május elsején hajnalban mínusz 19 fokot, kora délután meg már plusz 31 fokot mértek. Nálunk az évi csapadék középértéke legkevesebb 650 mm, Kazahsztánban 200—250 mm az évi átlag, ez is legnagyobbrészt hó formájában esik, mert egész nyáron. alig van eső. ság vezető titkára további két időszerű feladatról beszél: — Oj tavaszi búzafajtákra van szükségünk, amelyeknek nem hosszabb a tenyészideje 85 nap­nál, és új speciális széles nyomtávú kombájnokra, amelyek 30 méter szélességben is tudnának arat­ni. A Nyiva és a Kolosz típusok jók, de inkább olyan vidékre valók, ahol nagyok a termésered­mények, sűrű a vetés. A szűzföldeken túlságosan kicsi az a fogás, amire képesek, túlságosan sok kilométert kell megtenniük, s ez lassítja az ara­tás ütemét. Csak szélesfogású gépekkel lehet le­rövidíteni az aratás idejét a szükséges tizen­négy napra. így többet betakarítanánk és kisebb veszteséggel. Az intézet sortandi kísérleti parcelláján be­mutatják a szűzföldekre konstruált ekét és vető­gépet. A traktor nekilendül, megtesz száz métert, maid eltűnik a porfelhőben, amely a száraz ter­mőföldből száll fel. A földeknek vízre lenne szükségük, de ebből kevés van. A legtöbb itteni tónak sós a vize, ezért nem lehet öntözésre felhasználni. Ugyancsak só­sak — többnyire — a felszínre hozott föld alatti vizek is. Ezért hatalmas tárolókat kell építeni a tavasszal megáradt folyók vizének felfogására. Hetvenhat szeptemberében a kazahsztáni párt- és gazdasági dolgozók aktívaértekezletén Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára figyelmeztetett az újonnan felfedezett föld alatti édesvíz-készle­tekre: „A megvizsgált készletek elégségesek arra hogy Kazahsztánban legkevesebb 5 millió hektár jóidét lehessen esőzéses öntözéssel művelni, és csaknem 150 millió hektárt öntözni.“ A tudósok fontolóra vették hatalmas • csatornák építését is, amelyek elvezetnék a szűzföldekre az Irtisz és az Ob vizét. Egyes parcellákon kísérletképpen megpróbálkoztak a búzaföldek öntözésével. Az eredmény három-, négyszeres termés. Ahol ele­gendő a csapadék vagy az öntözéshez szükséges víz, ott lehet zöldség- és főzelékféléket, valamint takarmányt termeszteni, és ahol elég a takar­mány, nagy szarvasmarha-telepeket lehet létesí­teni, hús- és tejtermelés céljából. A moszkvai Forradalmi Múzeumban látni egy érdekes kiállítási tárgyat: Mihail Dovzsik ukrán komszomolista sátrát, aki 23 évvel ezelőtt az első vonattal érkezett a szűzföldekre, s részt vett an­nak az akciónak a megindításában, melyet a nyu­gati propagandisták oly gyakran kinevettek. Akmolinszk abban az időben alig valamivel több mint ezer lakosú falu volt. Lakosainak a száma ma meghaladja a negyedmilliót, s új nevet kapott. Ma úgy hívják, hogy — Celinográd. Nem­csak mezőgazdák lakják, hanem a mezőgazdasági gépgyár dolgozói is. Több közép- és főiskolájával iskolái központja is egy csaknem akkora területnek, mint amek­kora Csehszlovákia. El kell ugranom a locsolőautó elől, amely min­dén egyes fánál, bokornál, pázsitnál megáll. Töm­lőjéből ömlik a víz. A szűzföldek feltöröinek és megművelőinek városában annyi a zöld terület, a sokszínű virág, mint kevés más városban. Celi- nográdban, amelyet két évtizeddel ezelőtt a Nyu­gat „kommunista fantáziaként“ könyvelt el, ma minden egyes személyre 11 négyzetméter lakóte­rület jut, és tovább folyik a lakásépítkezés. Kollégám kis híján eltévedt. Három évvel ezelőtt már járt itt, de az a három kilométer hosszú ut­ca, amelyen most mentünk, akkor még csak a tervezők asztalán létezett. IAN BLAZE} métermázsa termett, de ez rendkívüli kedvező év volt. Tekintettel az éghajlatra és jelenlegi lehető­ségeinkre, a legközelebbi években 13—14 méter­mázsás hozamokat tervezünk. Aki nem ismeri az itteni viszonyokat, azt mondhatja, hogy az ke­vés, nem kifizetődő. Nálunk azonban a költségek már 4—5 métermázsás termés esetén is megté­rülnek, s minden további kilogramm tiszta haszon. Az itt termett búza rendkívül gazdag proteinek­ben, ezért külföldön is nagy az érdeklődés irán ta. Az olaszok ma már például el sem tudjál, képzelni enélkül a makarónigyártást. Nem volt igazuk azoknak; akik a szűzföldeken mechanikusan akarták alkalmazni az ukrajnai csernozjomon szerzett tapasztalatokat. A termés túlságosai} kicsi volt, nem egyenletes. Alekszandr Ivanovics Barajevnek, a Celinográd közelében le­vő sortandi Országos Gabonatermesztési Kutató- intézet igazgatójának és munkatársainak Lenin- rendet adományoztak, mivel új talajmegmunkálási módszereket dolgoztak ki, s néhány új géptípust javasoltak. Látok egy itt kifejlesztett ekét: nem hántja fel a tarlót, csak meglazítja a talajt, nem forgatja meg a földet. Nem egy mezőgazdának ez eretnek­ségnek látszik, de Barajev akadémikus megma­gyarázza: — A tarló sokkal több nedvességet tart vissza, mint a hant. A kikelt zsenge vetést megvédi a széllökésektől, és a talajt a szél okozta erózió­tól. Az itteni kutatók már sok fontos problémát megoldottak, és a celinográdi területi pártbizott­Érdemes volt Két időszerű feladat Kevés a víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom