Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-16 / 16. szám

ILLÜZIOK NÉLKÜL, OE REMÉNYKEDVE ]acek Gmoch, a lengyel válogatott szövetségi kapitánya L engyelország válogatottja volt a 7Ö-es évek első felének fut- ballcsodája. 1972-ben olimpiai bajnok­ságot nyert, majd két évvel később VB-selejtezőn „kiejtette“ Angliát a játékból és a világbajnokságon bronz­érmet szerzett. Ezeket a sikereket a Gorski—Gmoch edzői kettősnek és az akkori nagyszerű futballnemzedéknek tulajdonították. Az utána következő időszak azt jelezte, hogy az 1972-es és az 1974-es esztendő minden bizonnyal a lengyel futball aranykora volt, ment később már nem játszott olyan jól a lengyel válogatott. Bekerült ugyan az 1976-os olimpia labdarúgó-tornájának döntő­jébe, de az aranyérmet kénytelen volt átengedni az NDK-nak és az Európa- bajnokság nehéz csoportjából (Hol­landia és Olaszország volt az ellen­fél) nem jutott tovább. A világbajno­ki selejtezők során sem nyújtottak valami meggyőző teljesítményt a len­gyel labdarúgók, és tulajdonképpen az­zal jutottak tovább, hogy az első mérkőzésükön idegenben legyőzték a portugálokat, akik csak később fúj­tak riadót és igyekeztek megfordíta­ni a selejtező csoport állását. Len­gyelországban döntetlent értek el, de ez nem volt elegendő, Deyna és tár­sai utaznak a VB-re. Az l:l-es ered­mény azonban nem tünteti fel valami jó színben a lengyel válogatottat; úgy tűnik, erején felüli lesz a har­madik hely megvédése Argentínában. Ám az is iglaz, hogy a lengyelek ép­pen akkor játszanak a legjobban, amikor senki sem favorizálja őket. Lengyelország csapatában több vál­tozást eszközöltek az 1974-es világ- bajnokság után. Gadocha külföldre távozott, egyeseknek fejükbe szállt a dicsőség (Gorgon) és fegyelmit kap­tak, másoknál különböző okoknál fogva formahanyatlás állt be (To- maszewski, Szarmach). A Gorski— Gmoch edzői duó is szétesett. Gorski felmentését kérte és külföldre távozott. Eredetileg Kuvait válogatott­jához gravitált (Zagalo lett az edző­je), de Athénben kötött ki, a Panat- hinaikoszt irányítja. Jacek Gmoch, aki az angolok elleni londoni mérkőzés előtt lemondott másodedzői tisztsé­géről, de tulajdonképpen az 1974-es VB-n ilyen funkcióban segédkezett, Gorski távozása után átvette a válo­gatott irányítását. Gmoch fiatal edző, sérülése miatt korán abbahagyta az aktív játékot. A nemzetközi labdarú­gás nagyon jó ismerője, Gorski szá­mára is az ellenfelek jellemzését ké­szítette; és az eredményekből ítélve nem rosszul. Edzői munkájában Gorski módszereit követi, ilyen téren nem történtek lényeges változások a lengyel válogatottat illetően. Jacek Gmoch ugyan „kész“ csapatot vett át Gorskitól, ennek ellenére két év alatt 24 nemzetek közötti mérkő­zésen figyelte, hogy a világbajnoki selejtező csoportból való továbbjutás esetén kik jöhetnek számításba az argentínai VB-re. A lengyel váloga­tott 1976-ban tizenegy találkozót ját­szott, és többek között kikapott Íror­szágtól, Görögországtól, Svájctól, te­hát nem is az európai élcsapatoktól. Tavaly tizenhárom nemzetek közötti összecsapáson szerepeltek Deynáék, és a mérleg már valamivel jobb, de nem meggyőző. Legyőzői között ez­úttal erős csapatok szerepeltek mint Argentína a Szovjetunió, Brazília, Ma­gyarország, Ausztria csapata. Az el­múlt esztendőben javult az együttes formája, tehetséges fiatalok tűntek fel, olyanok, mint például Nawalka és Tyc. Gmoch edző 1977-ben „feltér­képezte“ csapatával Dél-Amerikát, ahol négy mérkőzést játszottak: Bra­zília 1:3, Argentína 1:3, Peru 3:1, Bo­lívia 2:1. Gmoch edző részletesen elemezte a portyát, az argentínai fel­tételeket, és derűlátóan nyilatkozott. Egyébként a csoportbeli ellenfelek is optimizmusra jogosítják fel a szö­vetségi kapitányt: NSZK, Mexikó, Tu­nézia. Az utóbbival mindössze egyszer találkozott a lengyel válogatott, mégpedig az 1960-as olimpián és 6:l-re nyert. Mexikóval is pozitív a mérlege: két mérkőzés — két győze­lem. Az NSZK ellen viszont eddig még nem nyert a lengyel csapat, bárom szór kikapott és kétszer döntetlenül mérkőzött. Legutóbb, az 1974-es VB-n 0:1 volt az eredmény. Ma még nem tudni, hogy kik utaz­nak Argentínába, de a jugoszláviai edzőtáborozáson részt vett játékosok névsorából sok minden kiderül. Ka­pusok: Tomaszewski (LKS Lódz), Kostrzewa (Sosnowiec), Kukla (Stal Mielec), hátvédek: Szymanowski, Maculewicz, Pleszewski (mind Wisla Krakkó), Zmuda (Slask Wroclaw), Gorgon (Górnik), Szabczynski (Légia Varsó), középpályások és csa­tárok: Deyna. (Légia), Kaszperczak (Mielec), Boniek (Widzew Lódz), Nawalka (Wisla), Kupcewicz (Gdy- nie), Sobol (LKS), Lato, Szarmach (Mielec), Terlecki (LKS), Kustol (Lé­gia), Iwan (Wisla), Tyc (Odra Ope­lé), Mazur (Sosnowiec). Az 1974-es világbajnokságon szerepeltek közül elsősorban Gadocha és Domarski (az angolok elleni londoni VB-selejtező gólszerzője) fog hiányozni. Végezetül néhány adat a lengyel futballról. A Lengyel Labdarúgó Szö­vetség (Polski Zwiazek Pilki Noznej) 1919-ben alakult meg, és 1923-tól tag­ja a FIFÄ-nak. A 3137 klubnak 312 ezer igazolt felnőtt játékosa van. Lengyelország harmadszor szerepel á világbajnokság 16-os döntőjében (előtte 1938-ban és 1974-ben). Legna­gyobb sikere n legutóbbi világbajnok­ságon elért harmadik helye. O lvasom a svájci és a ro­mán sporttörténészek által összeállított statiszti­kát az egyes sportágakról és megtudom, hogy földün­kön 362 millióan sportolnak, tehát nagyjából majdnem minden tizedik ember „ko­cog“ a világon. A számok azt is elárulják, hogy a Szovjetunióban minden ne­gyedik, az NDK-ban min­den ötödik, Kínában pedig minden huszadik lakos hó­dol a testmozgás valamelyik formájának, a sportnak, amely az emberiség szenve­délyévé vált az utóbbi né­hány évtizedben. A közép-európai ember gyakran hisz az újságoknak és a televíziónak, hogy a legszebb és a legtöbb bot­rányt megért labdarúgás a legelterjedtebb sport a vilá­gon. A látszat azonban csal, mert például a kosár­labdát majdnem háromszor annyian űzik, annak ellené­re is, hogy távolról sem él­vez olyan szeretetet az új­ságírók részéről, mint a fut­ball. Ennyi híve van az ame­rikai eredetű röplabdának, és csak messze e két sport­ág mögött tűnik fel a labda­rúgás. Huszonötmillió sportlövő és huszonnégymillió sport- horgász! Olyan számok ezek, amelyekről eddig nem na­gyon hallottunk és szinte nem is akarjuk elhinni. Pe­dig ez a valóság. Ügy tű­nik, az emberiség mégis­csak jobban szereti a nyu- godtabb aktív kikapcsoló­dást, mint, mondjuk a lab- dakergetést. / MINDEN TIZEDIK EMBER SPORTOL Minden dicséret az atléti­káé, azé a sportágé, amely magában foglalja az embe­riség létezésének legalapve­tőbb formáit: a futást, gya­loglást, dobást, ugrást. „Hí­veik“ száma szerint a hete­dik helyen áll a sportok kö­zött. A „milliós“ sportágakat természetesen nagymérték­ben befolyásolják a nagy­hatalmak, hogy ott melyik játék a legnépszerűbb, leg­kedveltebb. így van ez pél­dául a kosárlabdában (USA, Kína), röplabdában, sport- lövészetben és horgászat­ban (Szovjetunió, Kína), golfban (USA), súlyemelés­ben (Szovjetunió). Feltűnő azonban, hogy milyen keve­sen vannak például az eve­zősök (250 ezer), a mű- és gyorskorcsolyázók (806 ezer); a jégkorongozók szá­ma is csak 2,8 millió. Ha közülünk valaki ko­sárlabdázik, akkor egy a 65 millió közül, ha rúgja a „bőrt“, 25 millió „rokona“ van. De bármilyen sportot művelhetünk is, egyike va­gyunk a 362 millió ember­nek, akik felismerték, hogy sportolni jó, sportolni szép, sportolni egészséges. És ez a legfontosabb! Az egyes sportágak rang­listája hívei száma szerint milliókban feltüntetve: Kosárlabda 65,0, röplabda 65.0, labdarúgás 25,8, sport­lövészet 25,5, sporthorgászat 24.0, asztalitenisz 22,5, atlé­tika 19,5, golf, 15,0, úszás 10,5, tenisz 10,5, síelés 8,0, cselgáncs 6,0, teke 4,5, súlyemelés 4,2, birkózás 4,2, torna 4,2, baseball 3,9, sakk 3,8, lovaglás 3,7, vitorlázás 3,2, motorcsónakázás 3,2, amatőr ökölvívás 2,8, kerék­pár 2,8, jégkorong 2,8, ké­zilabda 2,1, vívás 1,6, íjá­szat 1,2 millió. HOGY ÉRDEMES LEGYEN MEGÖREGEDNÜNK Az edzés — ezt ma már mindenki tudja — erősíti az izmo­kat. A szívizmokat is. A mozgás több levegőt biztosít a tüdő­nek, kitágítja azt. Az ereket is. Nos, ha izmaink, beleértve a szívizmot is, erősödnek, jobb lesz az egész tes*t vérellátása, mert az erősebb szív (amely­nek térfogata is megnő) egy-egy lökésre több vért tud át­nyomni ereink csőhálózatán. Aki látott már régi vízcsövet be­lülről, tudja, mi minden rakódik le annak falára az idők fo­lyamán. Az erek ugyanezt mutatják. Az anyagcseréből szár­mazó melléktermékek jelentős része eltávozik, vagy újra át­változik a testben, de egy része lerakódik az érfalakra, s lassan szűkíti, eltörni azokat. A jól karbantartott, bőséges vérellátás állandóan tisztítja az ereket, s meglassítja az erek eltömődését. A jól karbantartott szívérrendszer a szívrohamok megelő zésének egyik leglényegesebb feltétele. De hogyan tartsuk karban? Erre ad útbaigazítást a Fizkultura című szovjet fo­lyóirat. Aki egész héten át ül az íróasztal, a munkapad vagy a mikroszkóp mellett, azon nem segít, ha a hét végén mindent belead erőnlétének megjavításába. Nem lehet az elpuhult, az elpetyhüdt embernek egy csapásra edzett sportember mód­jára megterhelnie magát. Legalább hetenként háromszor, fo­kozatosan erősödő igénybevételnek kell kitennie magát az ülő­foglalkozású dolgozónak. De nagyon tanácsos, ha a közbeeső napokon is végez 10—15 perces „fenntartó“ mozgást, legyen az az egész testet átmozgató, jól összeállított gimnasztika vagy járműhasználat helyett egy kis élénk gyaloglás stb. Az ésszerű mozgás tehát az egyik gyógyszer. A másik: az ideális Testsúly. Elhízott embernek a szíve is elhízik, erei ko­rábban eltömödnek; háromszoros esélyt adnak a szívroham­nak. A harmadik: a cigaretta, a dohányzás. Az érszűkület, a trombózis egyik előmozdítója a nikotin és a kátrány. Legjobb tehát még akkor abbahagyni, amikor ez még segíthet (na­gyon segíthet!) az emberen. De ha már nem tudja abbahagyni, legyen a dohányzásban is mértékletes! Irta és összeállította: TOMI VINCE & ÚJ SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20. titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalot — Pravda. 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PROBANYOMAS. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Sző előfizetési dija havonta — a vasárMpi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Sző vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket eifogal minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció tloce, Gottvvaldovn námestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5:2. A csapat három erőssége: Deyna, Go rgon és Szymanowski

Next

/
Oldalképek
Tartalom