Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-16 / 16. szám

% SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. ÁPRILIS 16. VASÁRNAP ' XI/16 BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 105. SZÁM ÁRA 1 KORONA Az utóbbi hetekben megváltozott fal- vaink, városaink képe. A tavaszi napsü­tés kicsalta a szabadba a gyerekeket, önfeledten játszó kisfiúk és kislányok özönlötték el a játszótereket, parkokat, a lakóházak környékét. Előkerültek a kerékpárok, rollerek, pattognak a lab­dák, vígan száguldoznak a görkorcsolyá­zók. A hosszú téli hónapok, a latyakos, esős hetek után végre kifutkározhatják magukat, kellemesen és nem utolsósor­ban egészségesebben tölthetik el szabad idejüket. Am ez az időszak sok veszélyt is hoz magával. Ezt tanúsítja a baleseti sta­tisztika: ilyenkor ugrásszerűen megnö­vekszik a gyermekbalesetek száma. A játék hevében megfeledkeznek a fel­nőttek intelmeiről, rtém gondolnak testi épségükre és a legkisebb figyelmetlen­ség is megbosszulhatja magát. Különö­sen sok veszélyt rejteget a közúti forga­lom. Hiszen a gyerekek nemigen válo­gatják meg játékaik színterét. Sokszor haszontalanságból, de nem egy esetben más lehetőség híján az utcák, a parkoló­helyek, a főútvonalak melletti területek szolgálnak versenypályául, ott folyik az indiánosdi, a kergetőzés. Igaz, hogy az utóbbi években némi­leg csökkent a közúti gyermekbalesetek száma, de az adatok ennek ellenére fo­kozott éberségre intenek. Tavaly Szlová­kiában 587 közúti balesetet okoztak gye­rekek, nem telik el nap anélkül, hogy a rendőrségi hírekben ne szerepelnének az autó alá futó, figyelmetlenül kerék­pározó gyerekek. Fel kell tennünk a kérdést — ki fele­lős ezekért az esetekért? A válasz egyér­telmű — csaknem mindig mi, felnőttek. Igaz, hogy nem foghatjuk állandóan gyermekeink kezét, nehéz ellenőrizni az örökké mozgó, játékos kicsinyeket, a ve­szélyre kamaszos könnyelműséggel fity- tyet hányó serdülőket, de felelősségünk vitathatatlan. Szülőkként, pedagógusok­ként nekünk kell nagy-nagy türelemmel fegyelemre, óvatosságra nevelnünk gyer­mekeinket, egy pillanatra sem téveszt­hetjük szem elől a rájuk leselkedő ezer­nyi veszélyt. És még valamiről nem sza­bad megfeledkeznünk: a személyes pél­damutatásról. A szabálytalanul közleke­dő felnőtt, legyen az gyalogos vagy gép­kocsivezető, közvetlenül de közvetve is helyrehozhatatlan tragédiákat okozhat. Nem lehet elég korán kezdeni — tart­ja a szólás és ez teljes mértékben vo­natkozik a közlekedési ismeretek elsa­játítására is. Az óvodások, iskolások rendszeres oktatás keretében ismerked­nek meg a biztonságos közlekedéssel. Ebben óriási segítséget nyújtanak a közlekedési játszóterek, amelyeken a pe­dagógusokkal együtt a közlekedési rend­őrök tanítják a gyerekeket a közúti for­galom szabályaira. Az út jelzésekkel, jel­zőlámpákkal felszerelt kis keresztező­déseken és utakon a gyakorlatban is el­sajátíthatják mindazt a tudnivalót, ami nélkül nem engedhetnénk őket nyugodt lelkiismerettel az egyre forgalmasabb utcáinkra. A megelőzésnek ez a módja bevált, egyre több játszótér épül, hiszen léte­sítésük nem különösen költséges. Tár­sadalmi munkában könnyen elkészíthe­tők, csak megértés és jó szervező munka kell hozzá. A befektetés pedig minden­képpen megtérül — gyermekeink bizton­sága minden fáradságot megér! CSIZMÁR ESZTER (Gyökeres György és Cerny felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom