Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-02 / 14. szám
G ondoltatok-e már arra, hogy a mindennapi, sietős életünkben reggeltől estig hányszor tekintünk az órára? Néha csak gépiesen, szokásból, de rendszerint azért tesszük ezt, hogy feladatainkat időben teljesíthessük, vagyis alkalmazkodjunk a pontos időhöz. Noha ébresztőóránk csengetése nem a legkellemesebb zene fülünknek, nélküle többnyire későn érkeznénk munkahelyünkre. Öra nélkül lekésnénk a vonatot, és a színházba, vagy a megbeszélt találkára is későn érkeznénk. Visszapillantás a múltba Régente az emberek nem voltak ilyen igényesek. A mammutvadászok óra nélkül is elégedetten éltek. Akkoriban megelégedtek a nappali időbeosztással. Az időt napkeltétől napnyugtáig mérték. Csakhamar azonban tudatára ébredtek annak, hogy az évszakok váltakozásától függően hosz- szabbak vagy rövidebbek a nappalok és hogy ez utóbbiakat kisebb egységekre kell felosztaniuk. Erre a célra szolgált a nap-, a víz-, a homokóra feltalált félvezetőknek köszönheti, amelyekkel az elektroncsöveket pótoltuk — utal a mérnök az órán eszközölt korszerűsítésekre. Az atoméra Noha az időmérők különböző elvek alapján működnek, pontosságuk elsősorban szerkezetük minőségétől, nem utolsósorban pedig a másodpercenkénti rezgések, lengések, billenések, vagy vibrálások számától függ. Míg pl. a kvarcóra rezgésszáma másodpercenként az 5 milliót is eléri, a világ legpontosabb időmérőjéé, az atómóráé meghaladja a 10 milliárdot. — Atomóránk nincs ugyan — mondja Ptáőek mérnök, és arra a különleges berendezésre mutat, amely a Csehszlovák Tudományos Akadémia Rádiótechnikai és Elektronikus Intézetében működő atomórával megteremti a kapcsolatot, hogy tájékoztatásait átvigye az itteni kvracőrára. Legkorszerűbb időmérőnk tehát az atomóra. Rendkívüli előnye a pontos idő megtartásán kívül a fizikális ér- tókegység, a másodperc hosszának — a kvantummechanika elve alapján Vladimír Ptáőek a kvarcóra adatait tan ulmányozza és a többi időszámításunk előtti időmérő eszköz. Az óra története tulajdonképpen a mechanikus órák feltalálásával, az 1300-as években kezdődött. Alkotóiknak idővel az egyórás, perces és másodperces egységek megteremtése is sikerült. Így született meg a krono- metria, vagyis az időmérés tudománya és vele együtt az időmérő műszer, az óra. A kerekes órákat az 1400-ban feltalált inga, vagy billegő szabályozókkal működő súly- vagy ru- gőmeghajtású mechanikus órák, majd 1500 körül a hordozható órák követték. A technika fejlődésének volt köszönhető 1674-ben az angol Huygens találmánya, a hajszalrugó feltalálása is. Az órától megkövetelt nagy pontosság és méreteinek csökkentése egyre újabb Kípusok tervezését és elkészítését tette szükségessé. Ezzel magyarázható, hogy az időmérő műszerek egyre pontosabb adatok közlésére voltak alkalmasak, amelyeknek forrása azonban örök időktől kezdve változatlan. Tájékoztatásainkat ugyanis továbbra is a Nap és a csillagok állása alapján a világűrből, attól a hatalmas órától szerezzük be, amely nem ketyeg, nem csenget reggelenként, és amelyet nem kell felhúznunk, mégsem áll meg soha. Hány óra? Vladimír Ptáőek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete elektronikus kronometriai osztályának a vezetője, több mint 30 esztendeje kíséri figyelemmel műszerei, készülékei és mérőeszközei segítségével a pontos időt. Kezdetben 'két ingaóra — Josef Broíek cseh műszerész találmánya — szolgált erre a célra. Egyiküket már a prágai Műszaki Múzeum őrzi. A másik 1812 óta mutatja a pontos időt. — Bár szerkezete ma is kifogástalan, a „megérdemelt pihenést“ a múzeumban ő sem kerülheti el — mutat vendéglátóm az ingaórára, amelynek időjelzéseit átveszi a prágai automata telefonközpont, hogy azokat az „Alz- béta“ az érdeklődők hívására fáradhatatlanul közölje. De ennél az óránál is jobb szolgálatokat teljesít a pardubicei Tesla üzem szakembereinek a második világháború végén napvilágot látott alkotása, a kvarcóra, amely a rádióból ismert 6 rövid jelzés formájában továbbítja a pontos időt. — Megbízhatóságát főleg a mágneses felvevőszerkezetének és a később megállapított rezgésszámoknak — a meghatározása. E fizikális törvényt megelőzően a másodperc hosszát a Föld tengelye körüli forgásideje, vagy a Nap körüli keringésének ideje alapján számították ki. A Föld keringésének az égitestek körüli sebessége azonban nem egyenletes és a megfigyelések alapján nyert adatok megállapítása is bonyolultabb és hosszú időt vesz igénybe, mint az atomóra tájékoztatásainak átvétele. A tudomány mai magas színvonalának köszönhető tehát, hogy a világűr végtelen távolságainak felmérésével történő kevésbé pontos időmérés már a múlté és hogy helyette — az atomóra jóvoltából — a legmegbízhatóbb és legalkalmasabb módszert alkalmazzák, amelynek tájékoztatásai számos tudományos intézmény tevékenységéhez ma már nélkülözhetetlenek. A csillagászati mósodpercet tehát az egész világon az atomóra érték- egysége, a lényegesen egyszerűbben megállapítható, közölhető, illetve felhasználható atommásodperc váltotta fel, amely 1977. január 1-től az év végéig a másodperc egymilliomodik részének egymilliomodjával hosszabbodott meg. Ennyivel volt tehát hoszszabb a múlt év az egész világon, tehát hazánkban is, mert az időmérést tekintve a szocialista országok is a párizsi nemzetközi központ által koordinált pontos időhöz alkalmazkodnak. A helyi idő helyett koordinált idő Ptáőek mérnöktől még sok mindent megtudok az időmérési módszerről és a pontos időről. Azt is elmondja, hogy ha nem igazodnánk az egységesített, illetve koordinált időhöz, hazánk különböző részeibe érkezve, kénytelenek lennénk a helyi időnek megfelelően, hol előre, hol hátra tolni az óránkat. Mert míg Ágban 9 óra 51, Prágában 10.00, Bratislavá'ban 10.11, Humesnnén pedig már 10 óra 30 perc a pontos idő. Ebből következik, hogy a prágaiak tulajdoniképpen 30 perccel fiatalabbak a humennéi lakosoktól. Ha tehát a rádió nálunk delet jelez, akkor ez a koordinált idő jóvoltából az egész országban érvényes. Ha azonban ugyanabban a másodpercben a párizsi rádió jelentkezik, akkor Az elektronikai laboratóriumban a digitálisórák fejlesztésével is foglalkoznak (CTK-f elvételek) ott csak 11 óra, Bukarestben 13, Moszkvában pedig már 14 óra az idő. Mi ennek a magyarázata. A helyi idő a Nap állásából számítható ki. Ahol pályájának legmagasabb pontját éri el, ott déli 12 óna van, ugyanakkor azonban onnan nyugatra alacsonyabban jár a Nap, tehát ott kevesebb az idő. Ugyanez a helyzet világviszonylatban. Ezért vezették be sok évvel ezelőtt a 15 fokra felosztott földrajzi övezeteknek megfelelően a zónaidőt, amely a távolság figyelembe vételével és aszerint, hogy az ilyen hely Greenwichtől keletre vagy nyugatra fekszik, egy-egy órával többet, vagy kevesebbet tesz ki. Minthogy a kezdő délkört Greenwichtől számítják, a tőle 7,5 fokra keletre és 7,5 fokra nyugatra eső területen az egyesített világidő érvényes. A Greenwioh- től keletre levő Jindfichüv Hnadecen áthaladó 15. délkörtől 7,5 fokra keletre és 7,5 fokra nyugatra eső részen azonban a közép-európai idő a mérvadó. — De a pontos idő, fejlett technikánk ellenére sem fejezhető ki egészen pontosan — figyelmeztet a mérnök. — A legpontosabb időt tulajdonképpen csak itt, a kronometriai osztály dolgozói ismerik. A rádióba való továbbításával ugyanis elveszik a másodperc elenyésző része és a távolságok növekedésével tovább nő a késés. Ez azonban senkit se nyugtalanítson, mert ha mindennapi feladataink teljesítésénél csupán ennyit késnénk, munkiaeredményeinket a népgazdaság még gyorsabb ütemben történő fejlesztése, életszínvonalunk további lényeges emelkedése tükrözné. Kétségtelen azonban, hogy a rádiónak a kronometriai osztály kvarcórájától, illetve az atomórától átvett adatai a legpontosabbak, s ezért ezeket a tájékoztatásokat néhány hete a Vencel téren több helyütt elhelyezett órák is közvetítik. A megbízhatatlanul járó, hol késő, hol siető, vagy sokszor egyáltalán nem működő utcai villanyórákat fokozatosan ezekkel a rádió által irányított órákkal cserélik fel, amelyek a Pragotron, a Rádiótechnikai és Elektronikai Intézet, valamint az Elektropodnik dolgozóinak közös szocialista kötelezettségvállalása jóvoltából látnak majd napvilágot. Együttműködés és kezdeményezés Ptáőek mérnök a kronometriai osztálynak a szocialista országokban működő, hasonló küldetésű intézményeivel, különösen ia budapesti Országos Mérésügyi Hivatallal fenntartott szoros kapcsolatára is kitér. A kölcsönös tapasztalatcseréről, a munkamódszerekről folyó viták és megbeszélések a még pontosabb eredmények biztosítását teszik lehetővé. Az itteni dolgozók kezdeményezését bizonyítja a Rádiótechnikai és Elektronikai Intézet és a Távösszeköttetési Kutatóintézet tudományos dolgozóival való szoros együttműködése is. Az idő nagy távolságokban való pontos felmérésére és összehasonlítására kidolgozott, a közös tv-mŰ9orok átvételén alapuló új módszerért a háromtagú csoportot — amelynek egyik tagja Vladimír Ptáőek — a Csehszlovák Tudományos Akadémia díjával tüntették ki. KARDOS MARTA 1978. IV. 2.
