Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-12 / 11. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A rakétái és az űrhajót hidraulikus berendezés helyezi a kilövőpályára A mikor a hordozórakétát és az űrobjektumot szállító szerelvény befut a kilövőhelyre, a mozdonyt lekapcsolják. Amennyiben az eddig eltelt időt napokban és hetek ben mérték, itt, a kilövőhe lyen már órákban kezdik számolni. A rakéta megérkezésével elkezdődik, a start első napja. Bekapcsolják a rakétát szállító speciális vagon villanymotorjait, s az egyenletesen haladva megközelíti egészen a mélyedés szélét, s a kijelölt he lyen pontosan megáll. Most a hidraulikus emelőszerkezeten van a sor, amely a rakétát függőleges helyzetbe hozza. Ezt követően felemelkednek a rá csostartök, melynek szerelőállványai több emelet magasságban körülölelik a rakéta és az űrobjektum testét. Bekapcsolják az ellenőrző és a mérőműszereket, az utasításokat közlő rendszer, az ipari televízió és az áramellátás kábelei*. Mivel a fedélzeti áramforrásokkal takarékoskodni kell, a start előtti vizsgálatokhoz a földi hálózatból merítenek áramot. Ebben a szakaszban az egyik legsürgősebb feladat az egész rakéta- és űrhajórendszer előírt hőmérsékletének biztosítása. A hőmérséklet állandósítását különleges berendezéssel, levegő- és folyadékáramlás segítségével végzik, éspedig egész idő alatt, amíg a rakéta a kilövőhelyen áll. Ha már ia hőmérsékletet sikerült állandósítani az előírt szinten, megteremtik a kapcsolatokat a fedélzeti rendszerek és a földi berendezések között. Ezt egy grafikon szerint vég zik, telemetrikus úton közük az adatokat, amelyek segítségével az egész komptexiím állapotát meghatározzák. A kapott értesítések alapján döntenek a komplex vizsgálatok végrehajtásával összefüggő' kérdésekről. A komplex vizsgálatokat rendszerint a hordozórakéta irányítási rendszerének felülvizsgálásával kezdik. Ennek elvégzése után térnek rá a rakéta és az űrhajó együttes vizsgálatára, miközben a rádió- és a televízió-összeköttetést is ellenőrzik. A vizsgálatok során kipróbálják az egyes fedélzeti és földi műszereket, a rakéta üzemanyagforrásainak állapotát. A vizsgálatok folyamán összegyűjtött adatokat telemetrikus úton rögzítik. Annak érdekében, hogy az űrhajók •'pontosan az előírt program szerint „hajózzanak“, sok mindenről kell gondoskod ni. A rakéta és az űrhajó komplexuma, főleg amikor emberek által kormányozott objektumokról van szó, rendkívül bonyolult, ezért váratlan, a folyamatokat késleltető helyzetekkel is számolni kell. Az ellenőrző vizsgálatokat végzők ezért bizonyos tartalékidővel is rendelkeznek az esetleg előforduló rendellenességek eltávolítására. Ezt a tartalékidőt eddig még sohasem kellett'igénybe venni hibák elhárítására, ezért rendszerint az űrhajósokkal való találkozásokra és beszélgetésekre használják fel a kilövés előtti időszakban: amikor ugyanis másnap megjelennek űrhajós öltözékükben a kilövés helyén, gondolataikban már messze járnak, ez az idő már nem alkalmas a beszélgetésekre. V. M. Zsolobov űrhajós például így számolt be az indítás előtti élményeiről: „Amikor Borisz Volinovval helyet foglal tunk a Szojuz-21 űrhajóban, s kihirdették a kétórás készültséget, úgy éreztük, hogy már ré gén repülünk. Minden, ami nem tartozott az űrben végzendő munkánkhoz, mintha eltűnt volna az emlékezetünkből. A búcsúzkodás szertartása inkább azokat hatotta meg, akik a Földön maradtak. Mi már semmi másra nem gondoltunk, csak a repülés programjára. Csak ilyen gondolatok forognak a fejünkben: nem szabad megfe ledkezni erről vagy arról, ezt a műveletet meg kell ismételni, ezt a kapcsolót jobbra, azt a másikat balra kell fordítani stb., stb ...“ Az indítás előtti napon az űrhajósok közvetlen, baráti beszélgetéseken vesznek részt a vizsgálatokat végző szakemberek kollektívájával. A jelenle vök tapssal köszöntik az autóbuszból kilépő űrhajósokat. Az űrhajósok meleg szavakkal köszönik meg a kozmodróm szakembereinek körültekintő, gondos munkáját, ők viszont jó utat és sikeres visszatérést kívánnak az űrhajósoknak. A műszaki vizsgálatok vezetői beszámolnak a start élőké szítési munkálatairól, s mintegy átadják az egész rakéta- komplexumot az űrhajósoknak. Az előkészületek ideje alatt természetesen ok sem pihentek, hiszen minden percet kihasználtak a repülés programjának részletes tanulmányozására. Végre elérkezett az indulás napja. Az ellenőrző vizsgálaté kát befejezték, a rakéta és az űrhajó egész rendszere normálisan működik. Most kerül sor az egyik legfontosabb műveletre, a hordozórakéta üzemanyaggal való feltöltésére. Itt megemlítjük, hogy az űrhajót már korábban feltöltöttek üzemanyaggal és folyékony gázokkal a kozmodróm feltöltőállomásán. A rakéta feltöltésére azonban csak akkor adják ki az utasítást, ha az indításhoz minden más feltételt rendben találtak: valamilyen rendelte-» nesség esetén ugyanis az egész komplexumot le kell emelni az állványról, amihez az üzemanyagot is ki kell engedni a tartályokból, ami elég körűimé nyes és főleg veszélyes munka. Ez természetesen a feltöitésre is vonatkozik, amiért ezt nagy körültekintéssel és rendkívül óvatosan kell végezni. A hordozórakétákon ugyanis egymás mellett vannak elhelyezve az üzemanyag tűzveszélyes komponensei, továbbá az áramforrások, s a nagy nyomás alatti folyékony gázok: a biztonsági intézkedések legcsekélyebb elhanyagolása tüzet vagy robbanást okozhat. Ezért a feltöltés előtt kiadják a parancsot: „A- feladatokat teljesítő dolgozókon Kívül mindenki hagyja el a kilövőpályát.“ A feltöltés lehet folyamatos, ha az üzemanyag komponenIndulás előtt a Szojuz űrhajó éjjeli megvilágításban írták: V. KARIN, A. HALGYAJEV. I. JUGYIN seit egymás után adagolják a tartályba, esetleg egyidejű is. ha párhuzamosan töltik fel a tartályokat. Az utóbbi eljárás lényegesen megrövidíti az egész művelet idejét. A feltől tés módjának megválasztása számos körülménytől függ, be leértve a feltöltési munkák gyakorlottságát és a rakéta pneuinohidraulikai rendszeré nek tökéletességét. A „Szojúa“ űrhajó hordozórakétájának fel- töltésénél az egyidejű módszert használják, melynél egyszerre kerül ’sor a szénhidrátos üzem anyag, a folyékony oxigén és a hidrogánperoxid (a turbószi- vattyús berendezések üzemeltetéséhez I, valamint a folyékony nitrogén (a rakéta tartályainak kitöltéséhez repülés közben) feltöltésére. Az oxigén feltöltése közben ennek bizonyos része elpáro log, ez okozza, hogy áz indítás előtt fehér felhő veszi körül a rakétát, s hogy zúzmara rakó dik le a felületén. Az időszámítást most „meg fordítják“. A hangosanbeszélő rendszeresen közli a helyzetet: „ötórás készültség“ ... „négyórás készültség“ . . . háromórás . . .“ A fedélzeti irányítórendszert beállítják a rakéta elindításával összefüggő program végre hajtására. A kilövőszerkezetben intézkedéseket tesznek az űr hajó személyzetének fogadásé ra. Az űrhajósok az utolsó orvosi ellenőrzés után magukra (áltik az űrhajósruhát, s elindulnak a kilövőhely felé. Akik a televízió kéjjernyőjén már figyelemmel kísérték az űrhajósok indulását, észreve- hették, hogy az autóbuszból kilépő űrhajósok egy kis bőröndöt visznek magukkal, amelyet egy tömlő köt össze az öttözé kükkel. Ebben a kis bőröndben az űrhajósok földi tartózkodásának nélkülözhetetlen kellékei vannak, amelyekre addig van szükségük, amíg elfoglalják helyüket az űrkabinban. „Két óra és harminc perces készültségi“ Az űrhajósok megérkeznek a kilövőpályára. Az űrhajó parancsnoka jelentést tesz az ál lami bizottság képviselőjének, hogy a személyzet készen áll a feladat végrehajtására. Az űrhajósok és az őket kísérő megbízottak átölelik egymást. Ezután a felvonóba lépnek, amely a legfelsőbb szintre emeli az űrhajósokat, még egy pil-. lantás az integető munkatársakra, s aztán elfoglalják helyüket az űrhajó kabinjában. Az indításig még két óra van hátra. Az űrhajósok ellenőrzik a kabin rendszerének működését, még egyszer sor kerül az egyes rendszerek komplex ellenőrző «éré, ezúttal az űrhajó személyzetének részvételével, s az orvosok az ipari televízió képernyőjén figyelik az űrhajósok közérzetét. „Egyórás készültség!“ Lekapcsolják a hőmérsékletet ál landósító berendezés vezetékeit. E pillanattól kezdve az űrhajó hőmérsékletét csak a felhalmozódott hő biztosítja, a fedélzeti hőszabályoó rendszerek csak az indítás után lépnek működésbe. A récsostartók eltávolodnak a rakétától, melynek részei most már megközelíthetni lenek. A rakétát most már csak a tápláló tömlők, a sűrített gázokat szállító csövek, néhány köteg kábel, valamint a láthatatlan rádióhullámok kötik a földhöz. Néhány perc múlva a kilövőpályát az utolsó szakemberek is elhagyják — helyet foglal nak az irányító fedezékben, mások a megfigyelőállásra sietnek. Az irányítási fedezékben a periszkóp mögött helyet foglal az indítás parancsnoka. Ettől kezdve minden az ő utasításai szerint történik. Most már a perceket számolják. Az indítás parancsnoka uta sítást ad: „Kulcsot a starthoz!“ A vezérlőpultnál ülő operátor megerősíti: „A kulcs előkészítve a starthoz!" A kilövés utáni pillanatok Ezt - követően a kulcsot a- vezérlőpult mélyedésébe helyezi, aztán elfordítja, amivel működésbe hozza az indítást előkészítő műszereket. Ezt a kulcsot az űrrepülés befejezése után immár hagyományosan emlékként átadják az űrhajósoknak. Ezzel az indítás további műveleteinek irányítását automate kus berendezések veszik át. Ezek összhangba hozzák a kapcsolók működését, hogy a hajtóművek beindítása pontosan egyidőben történjen, s az autn matikus berendezés arra is ügyel, hogy az indítás század másodpercnyi pontossággal a kijelölt időben történjen. Az operátorok folyamtgosan értesítik az indítás parancsnokát » történtekről, az egyes műveletek végrehajtásáról. Rövid időközökben újabb utasítások hangzanak el: „Első ráállítás“, „Befúvás“, „Kulcsokat a csatornákra“, „Kapcsolás“ — aztán egy perccel később „Második ráállítás. Az „első ráállítás“ és a „második ráállítás“ a rakéta valamennyi rendszerének utolsó két telemetrikus ellenőrzését jelenti. Ezeket az információkat az irányítóközpontba továbbítják, ahonnan az indítás után a rakéta pályáját szabályozzák. A „kulcs a csatornára“ utasítás után lezárják az üzemanyagtartályok töltőszelepeit. Már csak két perc van hátra az indításig, már csak másfél, már csak egy ... Ojabb utasí- . tás hangzik el. „Föld-fedélzet, kapcsolatot megszakítani!“ Ezt követően a rakétától eltávozik a kábel- és tömlőtartó állvány. Megszűnik minden kapcsolat a- rakéta és a Föld között. A perceket másodpercek váltják fel az időszámításban. „Gyújtás!“ — 5, 4, 3, 2, 1 — s végül — „Starti“ A hordozórakéta motorja» eleinte csak közepes frekven ciával dolgoznak, fokozatosan érik el az emeléshez szükséges teljesítményt. Aztán teljes erővel kitör az eddig rejtett, gigantikus energia. A hajtóművek nyomása leküzdi a Földi vonzerejét, s a soktonnás test fokozatosan a magasba emelkedik, kiszabadul az indító- rendszer karmai közül. A kilövőpályát hatalmas fáklyaként borítják el az égő gázok lángjai, miközben a rakéta egyre magasabbra emelkedik Ünnepi, felejthetetlen pillanatok ezek. A jelenlevők ilyenkor mindig felidézik Szergej Pavlo- vics Koroljevnek a gyakorlati űrhajózás alapítójának az első- űrrakéták vezető konstruktőrének szavait: „Erről a helyről, amely hazánk felszentelt helyévé vált, ismeretlen távolságokba repülnek majd a szovjet űrhajók, amelyeket a hatalmas hordozórakéták emelnek a magasba. Az űrhajók minden indulása és visszaérkezése az egész szovjet nép, a haladó em beriség nagy ünnepét, az értelem és a fejlődés nagy győzelmét jelenti.“ Megjelent a Nauka i Zsizny 1978/1 számában 1978. III. 12. 16
