Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-19 / 8. szám
1978. % II. 19. tt it « FEBRUAR - ES KOZMUVEIORESUNK Az első érverések Az 1948-as csehszlovákiai februári szocialista forradalom győzelme azon túl, hogy szociális és politikai téren gyökeres pozitív változást hoz az itteni magyar nemzetiség életében, kultúrájának fejlődése számára is megteremti a feltételeket. Az egész magyar szellemi élet a CSKP nehéz politikai harca eredményeképpen megszületett népi demokrácia talaján támadhat fel újra az évtizedes tetszhalálból. 1948. december 15-én — mintegy az anyanyelvhez való visszavonhatatlan jog demonstrálásaként — megindul (először hetilapként] a csehszlovákiai magyar dolgozók első országos sajtó- szerve, az Oj Szó, majd a szellemi élet más területei is működni kezdenek. 1948 végén megkezdi a magyar nyelvű adást a prágai, a bratislavai és a kassai rádió. 1949. március 5-én megalakul a CSEMADOK, az 1949/50-es tanévben megkezdődik a magyar nyelvű iskolai oktatás. Az 1950-es esztendő a csehszlovákiai magyar kulturális életben az általános aktivizálódás éve. Egész sor kulturális intézmény kezdi meg tevékenységét. 1950 februárjában Prágában, augusztusában pedig Bra- tislavában magyar könyvesbolt nyílik, márciusban megindul a Szabad Földműves, szeptemberben bemutatkozik a Faluszínház magyar színpada (1952 októberétől MATESZJ, az év végén pedig (két havi lapként] megindult az Alkotó Ifjúság (ma Oj Ifjúság). 1951. szeptember 1-én megjelenik a Fáklya (1956-tól Hét), a CSEMADOK művelődéspolitikai havi folyóirata. A prágaL és a bratislavai könyvesbolt működése azonban könyvkiadás nélkül elképzelhetetlen lett volna. Kulturális életünknek a CSEMADOK megalakulása után egyik legjelentősebb eseménye volt az 1949-ben megindult magyar nyelvű könyvkiadás. Ez események a csehszlovákiai magyar kulturális élet felszabadulás utáni első érverései. Könyvkiadásunk előzményei, hagyományai A felszabadulás utáni magyar könyvkiadásról nem beszélhetünk anélkül, hogy rövid áttekintést ne adnánk az itteni magyar nyelvű könyvkiadás előzményeiről, haladó hagyományairól. Nemzetiségi könyvkiadásunk nem áll előzmények és hagyományok nélkül. Minthogy az első Csehszlovák Köztársaság polgári demokratikus rendje viszonylag nagyobb lehetőségeket engedett a haladó szellemiségnek, mint a félfeudális Horthy-Magyarország, az itteni magyar könyvkiadás is létrehozhatta a maga haladó műhelyeit. A két háború közti könyvkiadásunkról jellemző képet rajzolt dr. Csanda Sándor 1968-ban megjelent Első nemzedék című könyvében. „A lap- és folyóiratkiadáshoz viszonyítva a könyvkiadás szegényes és rendszertelen volt. A könyvek jelentős részét szerzőik saját költségükön vagy mecénások, egyesületek támogatásával adták ki. Az intézményes könyvkiadást először a szlovákiai származású berlini egyetemi tanár, Farkas Gyula szervezte meg; 1923-ban magyar osztályt létesített egy német kiadóban, a Voggenreiter Verlagban. Ez a kiadó jelentette meg számos szlovákiai magyar író első feltűnést keltő kötetét.“ E kiadó a polgári humanizmus talaján állt. Eszmeileg jóval haladóbb volt az 1927-ben indult Kazinczy Kiadóvállalat, mely a harmincas évek derekáig a legtöbb magyar nyelvű könyvet adta ki Csehszlovákiában. Köréje csoportosultak a legjobb és leghaladóbb íróink, köztük olyanok, mint Győry Dezső, Tamás Mihály és számosán a magyarországi népi írók közül (például Sinka István. Szabó Pál és mások). A rövid életű, de progresszív tevékenységű kiadók közül megemlítjük a húszas évek második felében Kassán Jarnó József és Juhász Árpád által alapított Renaisance Könyvtárt és a Bartal Lajos megszervezte írók Kiadóvállalatát, mely csupán néhány művet adott ki. A rendszeres könyvkiadás megteremtésére a harmincas évek elején a Masaryk Akadémia is nagyobb erőfeszítéseket tett, ám sikertelenül. Mindössze hat könyvet adott ki (köztük Ilku Pál, Szabó Béla, Martin Ku- kuőin egy-egy művét). A harmincas évek közepén eléggé életképes kiadót hoz létre Nyitrán Dallos István és Mártonvölgyi László. Ez a Híd Kiadó, melynek talán legnagyobb vállalkozása a négykötetes Szlovenszkói Magyar írók Antológiája volt (egyik kötete cseh és szlovák írók műveinek fordítását tartalmazta). leges. Sok minden máshoz hasonlóan a könyvkiadást is szinte a semmiből kellett fokról fokra megteremteni, újjáépíteni, minthogy a háború idején és a háborút követő időkben nagy személyi és eszmei károsodás érte szellemi életünket. Nagy gondot jelentett a kellő politikai és szakmai felkészültségű szerkesztők hiánya. Ez okozta, hogy könyvkiadásunk — ami a szakszerűséget illeti — a kezdeti korszakban meglehetősen alacsony színvonalú volt. Mikor és milyen könyvkiadóknál jelennek meg az első magyar nyelvű publikációk? 1937-ben Tamás Mihály író vezetésével kezdi meg működését Bratisla- vában a Tátra Kiadó, azonban haladó célkitűzéseit csupán 1938 derekáig valósíthatja meg, minthogy a nemzetköziség elvét valló írót eltávolítják a kiadó éléről. A „harmadvirágzás“ kezdete című tanulmányában (Hét, 1977. XI. 5.) dr. Balázs Béla megállapítja: „Csehszlovákiában a felszabadulás után az első magyar nyelvű kiadványokat 1949 októberében—novemberében a Szlovákiai Szakszervezetek Tanácsának kulturális osztálya jelenteti meg a Práca Könyvkiadó gondozásában. Az „első fecskék“ a szakszervezetek életét és munkáját elemző füzetek voltak.“ (Megjegyezzük, hogy a Práca ritkán, ma is ad ki hasonló jellegű publikációkat.) A Prácán kívül a Pravda politikai kiadó, az Oráő mezőgazdasági kiadó, a Smena ifjúsági kiadó és a Svet socializmu című lap jelentet meg rendszertelenül 1949-ben és az ötvenes évek elején magyar nyelvű könyveket. A rendszeres magyar nyelvű könyvkiadás megindítására hozzák létre a Pravda keretén belül 1949 elején a Magyar Könyvtárat. A gondolat megvalósítását — az akkori munkatársak vallomása szerint — elsősorban Major István és Szántó László, a Pravda első igazgatója szorgalmazta. A Magyar Könyvtár első felelős szerkesztője Stern Sára volt, aki azelőtt ijgyvédi gépíróként dolgozott. Korrektorokként működtek 1949 és 1953 között: Balassa Eleonóra, Sima Ferenc, Müller Anna, Czagány Iván, Walla Frigyes és Tóth Tibor. Minthogy a Magyar Könyvtár Irattárának anyaga nagyobb részt elkallódott, Szántó László elhunyt, Stern Sára pedig már hosszabb ideje nem él Csehszlovákiában, adatok híján nehéz pontos képet rajzolni könyvkiadásunk e műhelyének első hónapjairól. Balassa Nóra szóbeli közlése szerint kezdettől fogva egyidejűleg jelentetett meg politikai és szépirodalmat. Más állítások szerint az első időszakban csak politikai füzeteket adott ki. A hozzáférhető kiadványok impresz- szum-adatai Balassa Nórát látszanak igazolni. A Magyar Könyvtár a kiadványok tanúsága szerint működésének legelején mindenekelőtt a magyar nemzetiségű lakosság világnézeti nevelését és a szovjet, cseh és szlovák irodalommal való megismertetését tekintette feladatának. Az ötvenes évek elején, amint megszületnek az éppen csak éledező hazai magyar irodalom első alkotásai, a Magyar Könyvtár a csehszlovákiai magyar szerzők műveinek kiadását is elkezdi. Az elsők között Egri Viktor, Szabó Béla és Dénes György jelentkezik műveivel. Azt sajnos nem sikerült ez idáig megállapítanunk, mi volt a Magyar Könyvtár első magyar nyelvű kiadványa, de tény, hogy már 1949-ben megjelent gondozásában Július Fuőík Üzenet az élőknek című megrázó naplója (melyet először Győry Dezső fordított magyarra és Az akasztófa árnyékában címmel publikált), Illés Béla Fegyvert s vitézt éneklek című regénye, Peter Jilemnicky Garam menti krónikája, a Marxizmus—leninizmus kiskönyvtára sorozatban a Kommunista Kiáltvány és Mark Twain Tom Sawier kalándjai című ifjúsági regénye. 1950-ben a szerkesztőség egyik legnagyobb vállalkozása Petőfi Sándor Válogatott uerseinek kiadása. Azonkívül Illés Béla Kárpáti rapszódia című nagy regényét adja ki ebben az évben. Mark Twain könyvének impresz- szumában éppúgy, mint ez utóbbiakéban ott szerepel, hogy „a CSEMADOK megbízásából kiadta a Magyar Könyvtár“, ami arra utal, hogy a szerkesztőség kezdettől együttműködött a \CSEMADOK-kal. A Magyar Könyvtár további nagy érdeme, hogy 1950-ben megindítja a Magyar Könyvbarátok Körét, melynek 1952-re 15 ezer a taglétszáma. (Ma kb. 6000). A MKBK első tagilletménye Valentyin Katajev Távolban egy jehér vitorla című műve, második és harmadik Jókai Mór Szabadság a hó alatt című regénye, negyedik Ivan Olbracht Annája. Ez az összeállítás több éven át jellemzője marad e sorozatnak. 1950 és 1953 között olyan nevekkel találkozhatunk a Magyar Könyvtár szerzőinek sorában, mint Mikszáth, Móricz, Veres Péter, Szabó Pál, Jirásek, Vanéura, Karel Capek, M. Pujmanová, Frafío Král, Eu- do Ondrejov és mások. A könyvek záradékai azt is tanúsítják, hogy a Magyar Könyvtár szinte megindulásától együttműködött a magyarországi kiadókkal is, elsősorban a Szikrával és a Szépirodalmi Könyvkiadóval, néhány évvel megelőzve a csehszlovák—magyar közös könyvkiadási egyezményt. A fordításos irodalom kiadásában az induláskor magyarországi fordítókra támaszkodik a Magyar Könyvtár. Németh László fordítja például a cseh és az orosz klasszikusokat, Magyarországon készülnek az olyan szovjet alkotások fordításai is, mint A. Tolsztoj Kenyér, Azsajev Távol Moszkvától, Fa- gyejev Zeng a tajga, Gorkij életrajzi trilógiája, Polevoj Egy igaz ember története című műve. A magyarországi fordítók közül Lányi Sarolta, Arató Endre, Szalatnai Rezső működik még közre. Lányi Sarolta és Németh László cseh fordításai — hiányos nyelv- ismeretük miatt — meglehetősen hibásak. 1950 végén a hazai fordítói gárda is jelentkezik. Bóné András (Czagány Iván), Rácz Olivér, Tóth Tibor a cseh és a szlovák irodalom igényes tolmácsolásával segíti a magyar könyvtár munkáját. Előszavak szakavatott szerzőjeként és fordítóként a nagy műveltségű dr. Sas Andor is munkatársai között szerepelt. A könyvek borítólapját nagyrészt Lőrincz Gyula és Szabó Gyula tervezte. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖNYVKIADÓ A Magyar Könyvtár 1950 őszéig a mai Pravda Nyomdavállalat helyén állott Vörös Ökör (volt vendégfogadó) épületének első emeletén működött, két helyiségben. Innét a mai Obzor _Kiadó épületébe költözik át, és ott is marad megszűntéig, 1952 végéig. A Pravda Magyar Könyvtárának szerepét az 1953. január 1-én megalakult első önálló kiadónk, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó veszi át, mely a CSEMADOK égisze alatt tevékenykedett. Igazgatója és főszerkesztője (a ma 80 éves) PhMr. Fendt Pál volt, aki korábban a Pravda lektoraként dolgozott. Fendt Pál szóbeli közlése szerint a CSMK CSEMADOK-hoz való tartozása inkább csak névleges volt, mivel a létezéshez szükséges anyagi eszközöket — nagyobb példányszámokban megjelentetett fordításokkal — a kiadó önmaga szerezte meg. így gazdaságilag önálló volt. A CSMK (valószínűleg) 1953 őszén az egykori Bosáková, ma Martanovi- őová utca 10. sz. alatt kap önálló épületet, melyet teljes egészében használ. (A földszintes elavult épületben jelenleg a Madách Könyvkiadó és a Tátrán Kiadó Hviezdoslav Könyvtára működik.) (Folytatás a 11. oldalon) 9 QS '5 (fi '03 X 3 3 ►» 0 'O ja 1 C/5 t £ S - ™ fa o .o < A haladó törekvéseket megvalósító könyvkiadóink közül a legszívósabbak egyike a Prager Könyvkiadó volt, mely Bratlslavában működött 1934-től 1938-ig. Az Oj Európa Könyvesháza és Az Oj Európa Kistükre elnevezésű sorozata ismertté és népszerűvé tette Prager Jenő nevét. A kiadó működésének öt esztendeje alatt mintegy hetven magyar nyelvű könyvet adott ki, közöttük Bodnár István, Karel Capek (hat könyvét), Hja Ehrenburg (négy könyvét), E. E. Kisch (négy könyvét), Ivan Olbracht, Tiberiu Mosoiu, Mihail Solohov, Milo Urban, Vladislav Vanéu- ra és mások műveit. Jelentős tette volt a Cseh és szlovák költők antológiája, mely Anton Straka összeállításában jelent meg 1936-ban, nem Jtisebb műfordítók közreműködésével, mint József Attila, Illyés Gyula és Szabó Lőrinc. Szlovák szerzői között ott található Jankó Je- sensky és Ivan Krasko. 1945 előtt Csehszlovákiában számos folyóirat és lap szerkesztősége is adott ki könyveket. A korszak magyar nyelvű haladó irodalmának lapokhan való megjelentetéséről összefoglalóan ezt írja dr. Turczel Lajos írás és szolgálat című könyvében: „Megfelelő szervezet hiányában a haladó irodalom gócai mindvégig a kommunista és demokratikus szellemű lapok és folyóiratok maradtak. A Kassai Munkáson, Az Úton, Tűzön és Oj Szón kívül fontos szerepet töltött be még e téren a kommunista pártnak 1936- ban alapított új napilapja, a Magyar Nap, azonkívül a Magyar Figyelő és a kormány által támogatott aktivista napilap, a Magyar Újság. Az Itt felsorolt kommunista vagy demokratikus szellemű lapok és folyóiratok közül a legnagyobb jelentősége a kommunista párt kultúrpolitikai és irodalmi folyóiratának, a Fábry Zoltán irányításával megjelent Az Otnak volt.“ Könyvkiadásunk 1945 után A MAGYAR KÖNYVTÁR A rendszeres magyar nyelvű könyvkiadás iránt mindjárt a politikai helyzet konszolidálása után jelentkezik az igény. 1949-ben napvilágot látnak az első magyar könyvek. Oj alapokra helyezett, intézményes állami könyvkiadás ez immár, de még eléggé eset8 (fi MO O X 3 3 3 ►» O N U c *S 50 i-3 a w 'O +■< 'S o a <