Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-05 / 6. szám

TUDOMÁNY fell TECHNIKA A változékony téli időjárás A meteorológiában december elejétől február végéig tart a téli időszak. A csillagászati nap­tár szerint viszont a téli napfordulótól, vagyis december 22-től a tavaszi napéjegyenlőségig, március 21-ig kell számítani a telet. Tapasztala­taink azonban arra utalnak, hogy az említett időpontok közül általában egyik sem fedi pon­tosan a valóságos téli időszak kezdetét és vé­gét. A mi területünkön a telek nagyon változé­konyak, s nemcsak az időtartam, hanem az idő­járás tipikus jelenségei, a hó mennyisége és a lehűlés mértéke szempontjából is. Nálunk a tél az esetek többségében rövidebb vagy hosszabb, hidegebb és enyhébb időszakok váltakozásaiból áll. Tartósan hideg, vagy ál­landóan enyhe téli időjárás a mérsékelt ég­övben csak ritkán fordul elő. A sokévi meteo­rológiai feljegyzések szerint az elmúlt évszázad közepétől számítva 17 tartósan hideg és 24 eny­he tél fordult elő. Ezek közül az 1940-es tél volt a leghidegebb, melyhez hasonlót csak 1929- ben és 1880-ban jegyeztek fel. A legutóbbi hi­deg télre 1964-ben került sor. A legenyhébb te­let éppen három éve tapasztalhattuk. Ebben az évszázadban igen enyhe tél volt még 1910-ben és 1920-ban. A közép-európai-téli időjárás alakulását a ki­terjedt légtömegek mozgása határozza meg. Köz­ismert, hogy a víz sokkal lassabban adja ki a meleget, mint a szárazföld, ezért a tengerek télen is lényegesen melegebbek. A nyugati és a délnyugati irányból érkező légáramlás ennek Felületi jégképződés egy meteorológiai bódén (A szerző felvétele) következtében nálunk is enyhíti a telet. Az At­lanti-óceán tengeri légtömegei beáramlásának ■következtében főleg napközben fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet. Ez hóolvadást okoz, s gyakori az eső is. Teljesen ellenkező hatást vált ki az észak-déli irányú légáramlás, amely hideg sarkvidéki leve­gőt szállít Közép-Európába, s gyakran hosszú ideig tartó, kemény fagyokat okoz. Ha a téli időszakban ilyen légáramlás van túlsúlyban, akkor általában véve hidegebb a tél. Ez a két lényegesen különböző légáramlás télen is vál­takozik, ilyenkor a hőmérő higanyszála hol a fagypont fölé emelkedik, hol pedig mélyen fagy­pont alá süllyed. Csak a magasabban fekvő hegyvidékeken alakul ki állandó jellegű tél. A melegebb tengeri levegő hatása leginkább érezhető Szlovákia délnyugati részében. Ez a hatás keleti irányban fokozatosan csökken. Eze­ket a különbségeket a sokévi hőmérsékleti átlagok is bizonyítják. Bratislefvában például a legutóbbi 50 év havi átlaghőmérséklete decemberben + 0,6 C°, januárban — 1,0 C°, februárban + 0,6 C° volt, ezzel szemben Kassán (Kosice) decem­berben — 0,9 C°, januárban — 3,4 C°, február­ban — 1,7 C°. A SARKVIDÉKI LEVEGŐ ÚTJAI Az északi félgömbön a hideg levegő tartalékai az északi sarkkörön túl fekvő területeken hal­mozódnak fel. Innen általában két irányban érkezhet hozzánk a hideg sarkvidéki levegő. Az egyik út Finnországon és a Szovjetunió te­rületén át vezet. Ez az áramlás rendkívül hideg levegőt hoz magával. A legnagyobb fagyok azon­ban nem is közvetlenül a légáramlás hatására keletkeznek, hanem a következő napokban, ami­kor az égbolt kiderül és a szél elcsendesedik. Az éjszakai fagyok erősségét ilyenkor a hőta­karó is fokozza. A sarkvidéki levegő érkezésének másik útja Grönlandból indul ki, s az óceán fölött halad­va érkezik Közép-Európába. A Golf-áram eköz­ben a sarkvidéki légtömegek alsó rétegeit is felmelegíti, így tehát ezek csak a magasabban fekvő hegységekben okoznak erősebb lehűlést. A tenger felől érkező sarkvidéki légtömegek rendszerint havazást is hoznak magukkal. A HÖTAKARŰ JELENTŐSÉGE A mérsékelt égövben a hótakarónak nagy népgazdasági jelentősége van, elsősorban azért, mert bizonyos szigetelő réteget képez a talaj felszínén. Hótakaró alatt mindig melegebb a föld, mint nélküle, ami az őszieket is védi a kifagyás ellen. A hó további fontos szerepe, hogy jelentős mennyiségű nedvességet tárol, amire nagy szüksége van a növényzetnek a ta­vaszi időszakban. A hótakaró főleg az enyhe légáramlás hatására olvad el, a közvetlen nap­sütés, vagy az eső csak kisebb kárt tesz benne. Szlovákia délnyugati részén ezért aránylag rit­kábban keletkezik összefüggő és tartós hóta­karó, mint a kelet-szlovákiai síkságon. A LAVINAOMLÁS A hegyekben, ahol télen főleg hó formájában hull a csapadék, a felgyülemlett hőtömegek gyakran Okoznak lavinaomlást. Ezek nemcsak jelentős anyagi károkat okoznak, hanem oly­kor még emberi életeket is követelnek. Euró­pában leggyakrabban fordul elő lavinaomlás az Alpokban, továbbá Svédországban, Norvégiában, Spanyolországban, Jugoszláviában, valamint a Szovjetunió hegyvidékein és nálunk. Szlovákiá­ban különösen lavinaveszélyes a Magas- és az Alacsony-Tátra, a Nagy- és a Kis-Fátra. Az Ala- csony-Tátrában nem olyan gyakori a lavina, mint a Magas-Tátrában, mert itt nem olyan me­redekek a hegyoldalak, ám annál nagyobb mé­reteket öltenek. A lavinaomlás gyakran az elővigyázatlan tu­ristákat és síelőket is halálos veszéllyel fenye­geti. Számos tényező játszik közre az elindításá­ban, éspedig főleg a lejtő szöge, a hótömegek rétegeződése, az egyes rétegek fizikai tulaj­donságai, az időjárás alakulása, a talaj fel­színe és növényzete, s néha egészen véletlen tényezők is okozhatják, például erősebb hang­hullámok, vagy a hegyekben kóborló állatok. A levegő mozgása, örvénylése is szerepet ját­szik a lavinaveszélyes hótömegek kialakításában. Lavinaomlás főleg a tél második felében fordul elő, leggyakoribb a 22 fokot meghaladó lejtőkön, ritkábban a 14 fokon felüli lejtőkön is előfor­dul, de csak rendkívül kedvező időjárási fel­tételek mellett. A ZÚZMARA £S AZ ÖNOS ESŐ A zúzmara és az őnos eső a téli időszak káros jelenségei közé tartozik. A zúzmara apró jég­kristályok formájában halmozódik fel a tár­gyakon, a fákon és a villanyvezetékeken, éspe­dig a levegő áramlásával szemben. Kedvező fizi­kai feltételek mellett rendkívüli mértékben meg­növekszik, s nagy károkat okoz a villany- és a telefonvezetékeken, a gyümölcsösökben, a par­kokban és az erdőkben^ Zúzmara olyankor keletkezik, amikor az elő­zőleg hideg, fagypont alatti időjárás térségébe nedves, melegebb tengeri légtömegek áramlanak. Ilyenkor nagy szerephez jut a lehűlt vízcseppek hőmérséklete, valamint a szél. Közvetlenül fagy­pont alatti hőmérsékleten gyenge légáramlás is okozhat zúzmarát. Alacsonyabb hőmérsékleten csak erősebb szél hatására keletkezik káros mér­tékben. A zúzmaraképződés különösen intenzív a hegyvidékeken. Ha a magasabb, melegebb légrétegekben ke­letkeznek az esőcseppek, s ezek az alattuk el­terülő fiideg légrétegen átjutva ónos eső for­májában kerülnek a talaj felszínére. Az esőcsep­pek a talaj és a tárgyak felületén azonnal meg­fagynak. A felületi jégképződés főleg a közúti forgalomban okoz nehézségeket. Ha a jégkép­ződés nagyobb mértékű, a zúzmarához hason­lóan a vezetékekben és a £ás növényzetben is komoly károkat okozhat. Befejezésül néhány adatot említünk még az erősebb fagyok előfordulásáról. Nemcsak ná­lunk, hanem egész Közép-Európában az elmúlt évszáza'd közepe óta a legalacsonyabb hőmér­sékletet 1929 februárjában mérték. Akkor feb­ruár tizediké táján Tátralomnicon — 37, Zvo- lenban — 38, s a Zvolen melletti Víglason — 41 Celsius fokra süllyedt a hőmérő higanyszála, ami egyúttal az eddig mért legalacsonyabb hő­mérsékletet is jelentette Szlovákiában. Dr. PETER FORGÄC A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói az idén 400 millió koronával növelik a hazai beruházási szállítások, 100 mil­lió koronával pedig a kiviteli áruszállítások értékét. A munka­termelékenységet az elmúlt évi szinthez viszonyítva 3,7 százalék­kal akarják emelni. A Februári Győzelem 30. évfordulója, vala­mint a vállalat 150 éves fennállása tiszteletére az év első három hónapját élmunkás-negyedévnek hirdették ki, melynek folyamán legalább 600 vállalati csúcsteljesítményt akarnak elérni. A felvételen Miroslav Sedénka egy 59 tonnás hajófőtengely megmunkálását végzi, amely a lengyel hajógyártás számára ké­szül. Ez lesz az első 1978-ban legyártott főtengely a.VKGV válla­latban A CSTK felvétele KÖSZÖRÜLÉS JÉGGEL A jég — 20 C°-on százszor szilárdabb, mint a korszerű optikában használt köszörűk. A hőmérséklet további csök­kentésével a jég még az öntöttvasnál is keményebbé vá­lik. D. Beliskin leningrádi műszerész a jég ezen tulajdon­ságaira alapozta újítását, egy olyan köszörűgép tervét, amelyben a köszörű szerepét a jég tölti be. A csiszolóanyag-szemcséket a vízben elkeverik, majd a keveréket megfagyasztják. Az ily módon előállított „jég­köszörűt“ különleges hűtőszekrényben tárolják. A módszer még a mikron tört része méretű csiszolószemcsék alkal­mazását is lehetővé teszi, s így műanyagot, üveget, sőt még fémet is igen precízen, sima felületűre lehet megmunkálni. LENINGRÁDI DRÁGAKÖVEK A Leningrádi Ékszeripari Tudományos Kutatóintézetben a rubin és más drágakövek készítésekor visszamaradó da­rabkákból és szemcsékből mesterséges drágakövet állítanak elő. A fel nem használt „hulladékot“ 2300 fokos, állandó sebességgel forgó fémtartályokba helyezik, s az így nö­vesztett homogén kristályok felveszik a konténerek for­máját. A kristálynövesztés sebessége 16—20 mm óránként. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének Panská Ves-i ionoszférakutató obszervatóriumában szorgalmas munka folyik. Az obszervatórium dolgozói fontos kutatási fel­adatokat teljesítenek az Interkosmos-program keretében. Eddig 8 műholdról vettek fel adatokat az ionoszféráról és a magneto- szféráról. Kiváló eredményeket értek el továbbá az egyes műsze­rek fejlesztésében és szerkesztésében. Az általuk kifejlesztett hő­mérőberendezést használták többek között a Kosmos 900 szov­jet műhold kutatási programja keretében is. Az obszervatórium dolgozói szorosan együttműködnek a szovjet tudósokkal a mű­holdakról nyert adatok feldolgozásában. A felvételen Petr Sko- povy mérnök a számítógép mágnesszalagos egységét állítja be a műholdakról érkező telemetrikus adatok feldolgozásához A CSTK felvétele 1978. II. 5. N W »"9 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom