Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-05 / 6. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. február 5. VASÁRNAP XI/6 BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 36. SZÄM ÁRA 1 KORONA (A CSTK felvétele) Hatékonyabb kutatómunkát az egyetemeken és a főiskolákon Ma már senki sem vitatja, hogy ku­tatómunka nélkül az egyetemeken és főiskolákon képtelenség színvonalas oktatást végezni. Nem csupán azért, mert a felsőoktatási Intézményekben egyidejűleg szakemberképzés és tudós- képzés is folyik, hanem azért is, mert tudományos kutatás nélkül az oktató­munkának nincs hitele. Igaz, korábban volt olyan vélemény is, mely szerint az egyetemi és főis­kolai oktatók feladata a képzés és a nevelés, a kutatás pedig kizárólag a tudományos intézetek, akadémiák fela­data. Ezt a több szempontból is hely­telen nézetet szerencsére sikerült csak­hamar megcáfolni: a felsőoktatási in­tézmények eredményes kutatómunká­jukkal bizonyították, hogy ilyen' jelle­gű tevékenységet' nemcsak tudományos intézetekben lehet végezni. Sőt, számos példát említhetnénk arra, hogy egy-egy kutatási témának a feldolgozásában nemcsak a tudományos intézetek mun­katársai, hanem a különböző egyetemi vagy főiskolai tanszékek oktatói is részt vettek. Vagy hány kutató nem szakad el az egyetemtől, a főiskolától, oktató­munkát is vállal, tudatosítva, hogy nincs jobb ellenőrzése a tudományos tevékenységnek, mint az oktatás. Az oktatás és a kutatás tehát nem zárják ki egymást; éppen ellenkezőleg. Az oktatás tudományos színvonalának emelése elengedhetetlenné teszi, hogy az oktatók ismerjék tudományáguk fejlődésének eredményeit és azt hasz­nálják fel a tankönyvek, jegyzetek írá­saiban, valamint az előadásokon és a gyakorlatokon. Ez a tevékenység nem csupán passzív közvetítés, hanem fon­tos tudományos munka is, mely az ok­tatás korszerűsítésén kívül a konkrét kutatások kiindulópontjául is szol­gálhat. Napjainkban, amikor növekszik a kutatók iránti társadalmi igény, az egyetemek és főiskolák kulcsszerepet töltenek be az ország tudományos ká­derutánpótlásának nevelésében. Ahhoz azonban, hogy kifejlesszük a hallgatók ’ tudományos gondolkodását és azt a készségét, amelynek segítségével lépést tudnak tartani a tudományos fejlődés­sel, olyan egyetemi és főiskolai okta­tók kellenek, akik maguk is kutatnak, ismerik a kutatás módszereit, s közvet­len tapasztalataik vannak a tudomá­nyos munka nehézségeiről. Az utóbbi években növekedett az egyetemi és főiskolai kutatóhelyek szá­ma s hatékonyabb lett az itt végzett munka. A tanszékek egyre jobban be­kapcsolódnak az országos feladatok megoldásába és szellemi energiájukat a népgazdasági szempontból leglényege­sebb kutatási témákra fordítják, olya­nokra, amelyek a gyakorlatban, az üze­mekben, a földművesszövetkezetekben és más intézményekben vetődnek fel. Az egyetemek és a főiskolák már elég régen felismerték az iparral s a népgazdaság más ágaival való jótékony kapcsolat fontosságát; elsősorban a műszaki főiskolák kutatócsoportjai vál­lalkoznak a gyakorlati munka során felmerült problémák megoldására. Pél­dául a bratislavai Szlovák Műszaki Fő­iskola Elektrotechnikai Karán a múlt tanévben csaknem hetven kutatócso­port működött, a hallgatók a kutató­munkát végző oktatókkal 250 ezer órát fordítottak tudományos munkára, s többek között 34 társadalmi és nép- gazdasági jelentőségű kutatási felada­tot oldottak meg. A szlovákiai műszaki főiskolák jelenleg olyan jelentős üze­mekkel és vállalatokkal kooperálnak, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Slov- naft, a piesfanyi Tesla, a martini gép­gyár. Ebből az együttműködésből az elmúlt években számos olyan tudomá­nyos eredmény született, amalyet a gyakorlatban is bevezettek. A hallgatók részvételét a kutatásban a párt oktatáspolitikai határozatai és a minisztériumok is szorgalmazzák. Ebben a tanévben a szlovákiai felső- oktatási intézmények hallgatóinak több mint húsz százaléka fejt ki tudomá­nyos kutatótevékenységet (a korábbi években csak 18 százalék). Munkájuk­nak 87 százalékát a népgazdasági je­lentőségű komplex kutatási feladatok megoldására fordítják. Az egyetemi-főiskolai oktatás és ku­tatás színvonalának emelése és haté­konyságának fokozása érdekében azon­ban szorosabbá kell tenni a kapcsola­tot a felsőoktatási intézmények és a többi kutatóbázis között. Elsősorban azért, mert a tanszékek könnyebben és gyorsabban tudják a tananyagban alkalmazni á tudomány új eredményeit, ha nyomon követik megszületésüket, sőt részt is vesznek létrejöttükben. A műszaki tudományokkal foglalkozó fő­iskolai kutatóhelyek megerősítése mel­lett jelentős feladat a társadalomtudo­mányi tanszékek, illetve egyetemi ku­tatóhelyek megszilárdítása is. Sőt, eze­ket a kapcsolatokat tovább kellene szé­lesíteni is. Fontos lenne az együttmű­ködést kiterjeszteni a külföldi felsőok­tatási intézményekre és a KGST-tagor- szágokra. Egyetemeinken és főiskoláinkon — akárcsak a többi oktatási intézményben — a fő feladat most a párt Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatai­nak a végrehajtása. A határozat köz­ponti célként jelöli meg az oktatás minőségi színvonalának emelését. A felsőoktatási intézményekben ennek egyik alapvető feltétele pedig a tudo­mányos kutatómunka hatékony és ész­szerű fejlesztése. TÖLGYESSY MÄRIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom