Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 5. szám

SZIKRÁKNAK SZIKRÁKRÓL SZENX SÄNDOR Az igazság tündére Rozoga kunyhó lapult a rengeteg erdő mélyén. Tetejét benőtte a moha, ablakát kifújta a szél... Nem nyitotta be ajtaját soha senki. Hanem egyszer egy szegény vándorlegény vetődött arra. — Betérek én ebbe a rozoga viskóba — gon­dolta magában —, hátha valami jószívű javágó tengeti itt életét. Talán még harapásnyi kenye­re, kortynyi vize is akad, mert bizony, alaposan megéheztem. Ez az igazság. Tyű, a nemjóját — kapott ijedten kopott süvegéhez — hajszálon múlott, hogy ki nem ejtettem az igazság nevét. Éppen elég bajom volt már miatta! Aztán óvatosan körülnézett, göcsörtös botját a házikó falához támasztotta, de alig érintette meg a hideg kilincset, a kunyhó megremegett, mintha villám csapott volna bele, s helyén egy szépséges kastély állt. — Ne félj, vándor — szólalt meg egy csilin­gelő hang a kastély ablakából. A legény az ablakban egy szépséges tündér mosolygó arcát pillantotta meg. — Jó szerencséd hozott erre? — kérdezte a tündér szelíden. A legény valami szép hazugságon kezdte törni a fejét, de egyre csak az igazság járt az eszé­ben. — Sötét tömlőéből szöktem — vallotta be vé­gül is töredelmesen. — Mit vétettél, hogy börtönbe vetettek? — Nincs bűnöm énnekem — hajtotta le fejét bánatosan a legény — mindig az igazságot vé­delmeztem a rút hazugság ellen. — Akkor hát neked köszönhetem, hogy a csúf varázslat véget ért felettem — szólt a tündér, s szélesre tárta a kastély kapuját. A legény egy díszes terembe lépett. — Egyél és igyál, hogy visszanyerd megfo­gyott erődet — mutatott a tündér a bőségesen megterített asztalra. A vándor evett egy falatot a frissen sült cipóból, ivott rá egy korty vizet az agyagkorsóból, aztán hirtelen mély álomba merült. A tündér lehajolt, ajkával megérintette a legény homlokát, s így szólt: — Menj, vidd meg a hírt a kegyetlen király­nak, hogy az igazság visszatért trónjára. Boldogan ugrott talpra a legény. Búcsút intett a tündérnek. Mire a világ sötétedni kezdett, s a felhők mögül előbújtak a csillagok, a királyi vár kapujához érkezett. — Takarodj innen! — jörmedtek rá harago­san a fegyveres őrök a vándorlegényre. — Mu­lat a király, senki ne háborgassa! — Az igazság tündérének üzenetét hozom — próbált utat törni a szolgák között a legény. — Egyéb sem hiányzik már a királynak, csak az igazság — gúnyolódtak éktelen hahotával a pribékek. ' — Ki mer ott lármázni? — hajolt ki a király az egyik ablakon teli kupával a kezében. — Az igazság nevében jöttem, felséges király! — lengette meg süvegét a vándorlegény. — Kötözzétek meg! Tömlöcbe vele! — ger­jedt féktelen haragra a király. — Lóra, fegyverbe! — ordították az őrök ijed­tükben, de egyikük sem tudta, merre induljanak a nyomaveszett vándorlegény után. Nyeregbe pattant a gonosz király is, hogy maga kerítse kézre a bátor legényt. Lódobogás, fegyvercsö­römpölés verte fel az erdő csendjét, de haszta­lan nyargaltak három nap, hasztalan három éj­jel, a legényt sehol sem találták. Már éppen ott tartottak, hogy üres kézzel térnek vissza a ki­rályi várba, amikor egy tündér állt elébük ara­nyos köntösben. — Nincs többé várad, széthullott a trónod, dobd el koronádat s fogd e vándorbotot — pa­rancsolt a királyra. Megrettent a király a tündér szavától. Rimán- kodni kezdett, könyörüljön rajta, de a tündér az igazságot hirdető vándorlegényt tette meg királynak. A jövő héten bizonyítványt osztanak majd az iskolában. Természetesen, az elsősöknek is. Ja- nina, a szikravezető előre megmondta: Ha meg­kapjuk a bizonyítványt, elmegyünk az óvodába, megmutatjuk az óvodásoknak. Még ilyet! Miért éppen a kicsiknek kell megmutatni a bizonyít­ványt? Janina persze felháborodott, amikor meg­hallotta ezt a szíit: kicsik. Mit gondoltok, nem is kicsinyek, hiszen ősszel már ők is iskolások lesz­nek. Egyébként pedig törvény: a szikra barátság­ban él kisebb és nagyobb társaival. Bizony, kor­holta az elsősöket: Nem volna szép, ha elfeled­keznétek óvodás barátaitokról. Meglátogatjuk őket, megmutatjuk nekik a bizonyítványt, meg­magyarázzuk, hogy mi is az. így lesz. Megmagyarázni, hogy mi a bizonyítvány? Nos, ez nem is olyan könnyű. A tanító néni beleírja, hogy ki tud szépen vagy kevésbé szépen olvasni. Azt is beírja, hogy ki szorgalmas, ki hanyag. A bizonyítványba bejegyzik: szépen, fegyelmezet­ten ülsz az iskolapadban, vagy rendetlenkedsz, sugdolózol, tudsz-e énekelni, vagy csak a szádat tátogatod. Mindent beleírnak. Hans Strubbel jó bizonyítványt kap. Otto Spros­se is. A tanító néni tudja jól, kinek kell kitűnő osztályzatot, vagyis egyest írni, ki érdemel di­cséretes osztályzatot, vagyis kettest. Némelyik bi­zonyítványban egyesek, de kettesek, sőt hármasok is találhatók. Az osztályzatok szerint állapítjat meg, hogy jó, kevésbé jő, közepes vagy rossz bi­zonyítványt kapott a tanuló. Persze janina bizo­nyítványa a legjobb. Abban csak kitűnő osztály-' zat található. Megmutatta a szikráknak, és ezt mondta: Szeretném, ha mindegyik szikra bizonyít­ványa ilyen lenne. Kramerné, az óvónő nagyon örült, amikor az elsősök megérkeztek. így mondta: Tudtam én, hogy a mi volt óvodásaink, ügyes iskolások, jó ta­nulók lesznek. A szakács néni pedig annyi kalá­csot sütött aznap, hogy jutott belőle az elsősök­nek is. így mondta: Tudom én, hogy jó az étvá­gyatok, rátok is számítottam, sütöttem eleget. A szikrák pedig a nagy táblára felrajzolták, hogy mi mindent kell ismerni, használni az isko­lában. Táskát, vonalzót, füzetet, ceruzát, táblát, betűket, számokat. És mindent megmagyaráztak. Ahogy rajzoltak, mutogattak, magyarázgattak, rá­jöttek maguk is, hogy egészen más dolog csak hallani valamit az iskoláról, és más dolog az is­kolában tanulni. Akadt köztük olyan is, aki' ta­nácsot adott az óvodásoknak, hogy mit tegyenek majd, ha iskolába kerülnek, mert az nagyon fon­tos. Miért? Attól függ, hogy milyen lesz a bizo­nyítvány. Reinhardt Link elbeszélését fordította Hajdú András BÜSZKÉK VAGYUNK RÁ Egyébként állandó résztve­vője a magyar és a szlovák nyelvű szavalóversenyeknek, és ezekről a versenyekről mindig jő eredménnyel tér vissza. VÁMOS MELÁNIA o Hétfő — hús fő. Kedd — megedd. c <D Um o Szerda — szeld a kenyeret, kenyeret. LL Csütörtök — sütőtök. Péntek — pontyok. > Szombat — a combot O UJ megegyed, megegyed. 3 Vasárnap — V hasald végig az ágyat. Ügyesek a bussai (Busin- ce) alapiskola pionírcsapa­tának tagjai. A csapattanács alelnöke Vámos Lea, akire mindannyian büszkék va­gyunk. Miért? A Puskin-em- lékverseny kerületi forduló­jában első helyezést ért el. í Legalább havonta egyszer levelet cserélnek szovjet bará­taikkal a zsitvabesenyői (Besenov) pionírok. Olyanok is ffjj vannak,, akik kéthetenként kapnak választ. Természetesen, oroszul levelezünk. Ha nem értünk meg egy két szót, elő- vesszük a szótárt, vagy Furuglás Ernőné tanítónő segítségét A kérjük, aki a barátságklub vezetője. Eddig a legtöbb levelet Máté Blanka kapta. Sok-sok képeslapot, még csomagot is fP kapott levelezőtársától. Sőt, a szovjet kislány meghívta őt és szüleit Krasznodarba. Rajta kívül Magyar Nóra, Szolár Katalin II., Knyaskó Margit, Tanka Erzsébet, Gubó Pál és ■ Bartal Éva is rendszeres levelezők. Szeretnénk, ha a levele­zés által alakult barátságok megerősödnének, és iskolatár- ' saink közül minél többen tagjai lennének a barátságklub- H nak, ezért önálló kiállítást rendeztünk a szovjet pioníroktól kapott levelekből és ajándékokból. SZOLÁR KATALIN Balról jobbra: Szolár Katalin, Máté Blanka, Magyar Nóra. W A felvételt Kecskés Ottó készítette TÖRD A FEJED \ VÍZSZINTES: 1. Egy jó tanács minden pionírnak és tanulónak, első rész (a nyíl irányában foly­tatva). 8. Bosszúból mondott rossz kívánság. 9. Kellemes látványt nyújtó, vonzó táj. 10. Séta azonos hangzói. 11. Juttat. 13. Művészet — latinul. 15. Kitüntetés. 17. Dísz. 19. Folyó Lengyelországban. 21. Az az mutató névmás rágós alak­ja. 23. A gallium vegyjele. 24. Ki­rándulás. Az ittrium és a rénium vegyjele. 28. Határozói rag. 29. Éva, Anna. 30. Fog. 32. Durr iker­szava. FÜGGŐLEGES: 1. Vízi növény. 2. Mutatószó. 3. Kiütés a szoritóban. 4. Valaminek tudatos elhatározá­sa. 5. Indíték. 6. Becézett női név. 7. Emberlakta helyeken tömegesen élő madár. 12. Kötőszó. 14. A jó tanács befejező része (a nyíl irá­nyában folytatva). 15. Vércsator­na. 16. Nem ment el. 18. Horzsolj. 20. Szilárd testből levált rész. 22. Határozói rag. 25. Megszólítás. 27. Címer — szlovákul. 29. Magyaror­szági nagyközség. 31. Személyes névmás. 33. Időszámításunk után rövidítése. (L. L.) Beküldendő a vízszintes 1., vala­mint a függőleges 14. számú sorok megfejtése. A január 15-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Ha van cél, vezet hozzá ösvény is." — 83 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjuta­lomban részesülnek a következők: Ferencz Ger­gely, 2. évf., Gömörpanyit (Gemerská Panica), Balga Ágota, 8. évf., Csáb (Cebovce), Farkas Mag­da, 6. évf., Fülek (Filakovo), Agócs Anita, 4. évf., Gömöralmágy (Gern. Jablonec), Orbán Emese, 3. évf., Ipolyság (Sahy). ‘D 18 Az illusztrációt Lőrirtcz Zsuzsa készítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom