Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-14 / 345. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA AZ ORSZÁGOS ÄTLAGNÄL GYORSABBAN FEJLŐDIK Josef Kempný elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának felszólalása az SZLKP Központi Bizottságának ülésén Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén önök rendkívül fontos feladatokkal toglalkoz- nak. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 12. ülése határozatainak lebontása, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági kérdéseinek megvitatása van napirenden a jövő évi tervvel és az 1980-as gazdasági irányelvek elkészít tésével kapcsolatban. Engedjék meg, hogy néhanv megjegyzést fűzzek a tanácskozáshoz, lil sősorban szeretném hangsúlyozni, hogy pártunk központi bizottságának ülése a világos egység szellemében rámutatott a problémákra és megoldásukra is. Ugyanakkor azonban nagyon határozottan befolyásoltak a tanácskozást pártunk központi bizottsága 11. ülésének határozatai. Azért hangsúlyozom ezt, mert a 11. plénum határozatait —* az itt végrehajtott helyzetelemzést, az itt feltárt kiindulópontokat, a problémák megoldására irányuló törekvést és az igényességet — állandóan figyelmünk középpontjában kell tartanunk, bármiről essék is szó tanácskozásainkon. Természetes, hogy ez érvényes az olyan igényes kérdések megoldásában és megvitatásában is, mint amilyenek népgazdasági terveink, a párt gazdaság- és szociálpolitikájának kérdései. A párt központi bizottsága elnöksége beszámolójának abban a részében, amely az eddigi fejlődést értékeli, joggal hangsúlyoztuk az eredményeket, amelyeket dolgozóink munkájának köszönhetően értünk el. A párt központi bizottságának beszámolója és az alapadatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a népgazdaság fejlődésében a pozitív tendenciák vannak túlsúlyban. Ezeknek az eredményeknek az eléréséből a Szlovák Szocialista Köztársaság dolgozói is jelentős részt vállaltak Engedjék meg, hogy felhasználjam ezt az alkalmat, és pártunk központi bizottsága elnökségének nevében én is nagyra értékeljem a szlovák nép munkáját. Felszólalásában erről már beszélt Colotka elvtárs. Nagyra becsüljük a szlovák dolgozók áldozatkész munkáját, és köszönetét mondunk Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kerületi és a járási pártbizottságnak, valamint az alapszervezeteknek és a kommunistáknak a nagy politikai és szervező tevékenységért. Az akadályok leküzdésének és az igényes feladatok végrehajtásának legfőbb erőforrása az egész párt tevékenysége, a kommunisták következetessége és áldozatkészsége, személyes példamutatása és a pártnak a dolgozókkal való szoros kapcsolata. Ha az eddigi fejlődést pozitívan értékeljük, akkor egyáltalán nem arról van szó, hogy nem látjuk a problémákat és a fogyatékosságokat. Az 1979-es tervjavaslat és az 1980-ra szóló irányelv megfogalmazásakor éppen a problémák és a fogyatékosságok felismeréséből indultunk ki, ós a megoldás útját keressük. Tehát sok munka vár ránk az ötéves tervidőszak utolsó két esztendeje feladatainak végrehajtásával kapcsolatban. Feladataink főleg azért igényesek, mert a jövő évi terv hatékonyabb, lényegéből eredően következetesebb, arányosabb gazdaság- fejlesztést szorgalmaz a régebbinél sokkal igényesebb belső és külső körülmények között. A terv sokkal következetesebben a negatív tendenciák leküzdésére összpontosítja a figyelmünket. Azzal a felismeréssel összhangban, hogy korlátozott energia- és nyersanyagforrásaink vannak, és hogy a munkaerőállomány növekménye minimális — hiszen a népgazdasági teljesítmény növelését 96 százalékban a munkatermelékenység növelésével kell biztosítanunk — a terv a termelési szféra figyelmét nem a teljesítmény maximális növelésére, hanem reális, szerkezeti és anyagfelhasználási szempontból kiegyensúlyozott fejlődésre, elsősorban a minőségi tervmutatók teljesítésére összpontosítja. A terv központi kérdése továbbra is az olyan konkrét intézkedések mind intenzívebb ütemben való foganatosítása marad, amelyek révén megteremthetjük népgazdaságunk távlati és igényesebb fejlesztésének főleg belső elő feltételeit, amelyek révén rugalmasabban alkalmazkodhatunk a megváltozott k >fülményekhez és biztosíthatjuk a régebben fennálló belső gazdasági problémák és fogyatékosságok következetesebb megoldását. Ezért játszik oly fontos szerepet az 1979-es állami terv. Jelentős mértékben e terv végrehajtásától függ az egész 6. ötéves tervnek a CSKP XV. kongresszusa megfogalmazása szerinti teljesítése. Az eddigi fejlődés elemzéséből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a fő feladatok, azt is mondhatjuk, hogy a rendkívül igényes feladatok egyike a hatodik ötéves terv eredeti elképzeléseitől való belső szerkezeti eltérések további növekedésének a megakadá- lyo»ása. Aa a körülmény, hogy fejlődésünkben a pozitív tendenciák vannak túlsúlyban, nem jogosít fel bennünket az önelégültségre. A központi bizottság tanácskozása arra is figyelmeztetett bennünket, hogy mennyire ártalmas az említett eltérések jelentőségének a lebecsülése. Fontos feladat számunkra, hogy határozottan lépjünk fel minden olyan törekvés ellen, amely csak a bruttó termelési terv teljesítésére irányul, és nem veszi figyelembe népgazdaságunk igényeit. A tervet teljesíteni kell, mégpedig mind szerkezeti, mind pedig minőségi szempontból. A hatékonyság fogalmát Igen gyakran leegyszerűsítve értelmezzük, és nem tudatosítjuk, hogy azt kell termelnünk, amire szüksége van az exportnak, amit a belső piac és beruhá- saink igényelnek. Az egész exportpolitika népgazdaságunk kulcsproblémái közé tartozik. Éppen az okozza a legtöbb nehézséget, hogy nem tartjuk be azt az alapelvet, hogy a termelésnek felhasználásra, hangsúlyozom: tervszerű felhasználásra kell gyártania. Ezért a terv értelmében a legfontosabb és alapvető feladatok egyike a csehszlovák népgazdaság exportképességének fokozása, mégpedig a kivitellel szembeni igények növekedésének szem előtt tartásával. Tehát az export jobb minőségű termékeket, a szállítások rugalmasabbá tételét, a szervizszolgálat tökéletesebbre fejlesztését stb. igényli. Ugyanakkor maximálisan takarékoskodnunk kell a kapitalista államokból behozott termékekkel, és kétszer is meg kell gondolnunk minden korona kiadását ebben az irányban. Az utóbbi hetekben újból meggyőződhettünk róla, hogy a legfejlettebb műszaki berendezések nemcsak a tőkés piacokon vásárolhatók meg. Ezt legutóbb a szovjet elektronikai és mikroelektronikai ipar termékeinek kiállításán is tapasztalhattuk. Egy másik kiállításon, amelyre Brnóban került sor, a KGST-tagországok által kiállított szerszám- és formázógépeket mutattuk be. Láthattuk, hogy a szocialista közösség három országa az irányító rendszerekben már saját gyártmányú mikroprocesszorokat alkalmaz. Bulgária pl. a kiállításon magas műszaki színvonalú manipulátorokat és automatákat mutatott be. Továbbra is fontos kérdés marad a beruházások problémája. Ezen az ülésen több felszólaló is beszélt erről. Úgy gondolom, valamennyiüknek igaza van. Tudatosítanunk kell, hogy a beruházások elosztásakor nem érvényesülhetnek csoportérdekek vagy lokális érdekek. Már nem engedhetjük meg, hogy megkezdjék további új üzemek építését, amennyiben a beruházások nem függnek össze a fő fejlesztési ágazatok gyarapításával. Teljessé kell kiépítenünk az üzemeinket. A XV. kongresszus irányvonala e téren főleg korszerűsítésre, a részlegek rekonstrukciójára és nem csak új beruházási akciókra ösztönöz bennünket. Husák elvtárs a CSKP KB legutóbbi ülésén zárszavában leszögezte, hogy egyes esetekben még a jogos igények kielégítésével is várnunk kell, mégpedig főleg olyan esetekben, amelyeknél nem döntő népgazdaságfejlesztési feladatokról, nem kulcsfontosságú kérdések megoldásáról van szó. Az építőiparban kialakult helyzetet is bírálták a központi bizottsági ülésen. Az ágazattal szembeni igények igen nagyok, de a reszortnak saját problémái megoldásával, saját fogyatékosságai leküzdésével, teljesítőképessége jobb kiaknázásával is jobban törődnie kellene. Fontos problémát jelent — és ez nemcsak gazdasági probléma, hanem jelentős politikai kérdés is — egyes kapacitásoknak Észak-Csehországba, részben pedig Prágába, főleg azonban az Észak-csehországi Barnaszénmedencébe való átcsoportosítása. Nagyra értékeljük a mezőgazdasági dolgozók munkáját. A XIV. és a XV. kongresszus egyaránt fontosnak tekintette, - hogy népgazdaságunk tejle.szté- sében a mezőgazdaság fontos stabilizáló szerepet játszott. Örülünk annak, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság átütő sikert ért el, azt is mondhatjuk, hogy rekordtermést ért el gabonából. Úgy vélem, hogy az eredményeket komplexen kell értékelnünk. Szemügyre kell vennünk, hogy nincse- nek-e még feltáratlan tartalékaink a mezőgazdaságban is, és hogy a mező- gazdaság nem járulhatna-e hozzá még gyorsabban a nemzeti jövedelem növeléséhez, a hatékonyság intenzifikáciő- val való növeléséhez, hogy mindenütt úgy betartjuk-e a tervben előírt normákat és normatívákat, ahogy azt a pártdokumentumok pl. a szemestakar- mány-megtakarítással kapcsolatban előírják. A terv — az előző évekhez hasonlóan — számol azzal, hogy Szlovákia az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődik. Ez a társadalmi termék gyorsabb ütemű növekedésében nyilvánul meg. Amíg a CSSZK-ban 3,5 százalékos növekedéssel számolunk, az SZSZK ban a növekedés 5,6 százalékos lesz. Az erőforrás-képzés és ezek kölcsönös viszonya, valamint a fogyasztás közölt egyenes az arány. E téren Is teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának határozatait. Szlovákiában gyorsabb lesz a népgazdaság növekedése, mert csak így biztosítható a köztársaságok közötti gazdasági színvonalkülönbségek kiegyenlítése. Ha a gazdasági kiegyenlítődésről beszélünk, akikor a komplex szemléletet érvényesítjük. Az eredmények — amint azt Peter Colotka elvtárs is mondotta az SZLKP KB Elnökségéneik jelentésében — bizonyítják, hogy a feladatok teljesítési} a terveiknek megfelelő- arányban történik, s ez olyan erő, amely hozzájárul az alapvető feladatok megoldásához. A jövő év! feladatokat, valamint az 1980-as évi tervelőkészítés Irányelveit ismerjük a CSKP KB ülésén elhangzottakból. Fontos, hogy a párt-, az állami és a gazdasági irányítás minden fokozatán, valaeiint a társadalmi szervezetekben helyesen ítéljük meg a helyzetet, az elfogadott határozatokat. Azért, hogy biztosítjuk lebontásukat és megvalósításúikat minden egyes üzem, vállalat és munkahely konkrét feltételei közepette. A legfontosabb azonban, hogy az adott új helyzetet bevigyük az emberek, s elsősorban a vezető és irányító dolgozók tudatába. Meg kell érteniük, hogy bizonyos gátak közé vagyunk szorítva, de a problémák megoldásának lehetősége a kezünkben van. Ezzel van szoros összefüggésben a döntő megoldási forma: gazdaságpolitikánk alapvető stratégiai irányvonala, valamint a minden munka hatékonyságának növelése és minőségének javítása. Ezt Gustáv Husák elv- társ fejezte ki legjobban és legkonkrétabban a következő szavaival: a hatékonyság növelésére és a növekedés intenzív tényezőinek kihasználására vonatkozó hosszútávú stratégiai irányvonal alkalmazása számunkra kulcsjkér-. dés, előrehaladásunk egyetlen útja.’ Nemi volt egyetlen olyan központi bizottsági ülés, amely ne emlékeztetett volna a hatékonyság jelentőségére és lényegére. Ennek ellenére az eddigi fejlődéssel nem lehetünk elégedettek. E tény fölött a párt-, az állami és a gazdasági irányítás minden fokozatán el ikell gondolkodnunk. Valamennyi alapvető döntést és szándékot nem csupán az üzem, a vállalat, s nem is csupán a csehszlovák gazdaság belső szükségleteinek szempontjából kell megítélnünk, hanem az egész szocialista gazdasági közösség szükségleteinek, a szocialista gazdasági integrációba való bekapcsolódásunk elmélyítésének szempontjából is. Objektíve szükségszerű folyamatról van szó. Csehszlovákia és valamennyi szocialista ország távlati fejlődésének legfontosabb forrásáról. Az elkövetkező hetekben megemlékezünk a KGST létrejöttének 30. évfordulójáról. Ezért politikai munkánkban és propagandánkban figyelmet kell szentelnünk a szocialista országokhoz, a szocialista gazdasági közösséghez fűződő kapcsolataink megmagyarázásának, s ré kell mutatnunk e kapcsolatok rendkívüli jelentőségére hazánk jelenlegi s elkövetkező fejlődésének szempontjából. A szocialista gazdasági integrációval szorosan összefügg a tudomány és technika fejlesztése és kihasználása, s a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazása a társadalmi termelésben. Ez pedig n hatékonyság második döntő tényezője. A tudományos-műszaki fejlesztésről jelentős mértékben függ egész gazdaságunk eredményessége, termékeink műszaki színvonalának emelése és minőségének javítása, versenyképességünk növelése a külföldi piacokon, de ettől függ a hazai ellátásunk problémáinak megoldása is. Az egyre emelkedő élet- színvonal ugyanis a fogyasztó igényességének növekedését jelenti minden területen. Az emlékezetünkbe kell vésnünk, hogy egyszer termelőiként, máskor pedig fogyasztóként lépünk fel. Termelőként nem minden esetben vagyunk igényesek a saját munkánkkal szemben, de fogyasztóként másoktól igényesebb munkát követelünk meg. A tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak megvalósítása nem öncélú, hanem a népgazdasági terv minden egyes mutatója megvalósításának döntő és legjelentősebb eszköze. Ebből a szempontból kell megítélni a tudomány és technika fejlesztésének tervét. L. I. Brezsnyev elvtárs az SZKP KB októberi ülésén mondotta: „Aki fél az újtól, fékezi a fejlődést.“ Gondolom, ez jobban ki sem fejezhető, s a megállapítás ránk Is teljes egészében érvényes. A központi bizottság ülésén megállapítottuk, hogy a központi s a kerületi szerveikben jó határozatokat fogadunk el, s e határozatok alapján szabják meg a járási pártbizottságok, az alapszerve- Betete munkáját, ennek ellenére határozataink teljesítése nem következetes. Előttünk áll a feladat, hogy megkeres sük e helyzet okait. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági területeken megmutatkozó lemaradásokért, a hatékonyság nem kielégítő növeléséért elsősorban azokat kell felelősségre vonnunk, akik az irányító és szervező munkát végzik, akiik ezért felelőseik. Anyagi és erkölcsi elismerésben tudjuk részesíteni azokat, akik jól dolgoznak. Ügy gondolom azonban, hogy a rossz munkavégzés, s nem egy esetben a társadalmi érdekek megsértésének esetében nem vonunk le eléggé hatékony következtetésekeL A további igényes feladatok számunkra, hogy tudatosítsuk az emberekkel — a hatékonyság nem elvont dolog. Ezzel a szóval gyakran manipulálunk, holott nagyon egyszerű tényezőkről van szó: a munkánk és termelésünk hasznosságáról, a gazdaságosságról, tenmékeinik. és minden dolgozó munkájának minőségéről. Annál jobb, minél gyorsabbaa elérjük ezeket. A helyzet, amely a nyugati országok valóságos gazdasági fej- lődésének következtében alakul külgazdasági kapcsolataink terén, neim rövidtávú probléma. A tudomány, a technika és a kapitalista országok integrációs kapcsolatainak fejlődése következtében egyre nehezebbek lesznek például a külkereskedelmi feladatok teljesítésének feltételei is. A konkurrencia még élesebb lesz. Ugyanakkor a kapitalizmus gazdasági törvényei egyre határozottabban érvényesülnek, elmélyül a kapitalizmus általános válságaEgyre bonyolultabb a saját fejlődésünk is. Növekednek a lakosság igényei, tehát ennek megfelelően kell növekedniük a termeléssel, a tudományosműszaki előrelátással, az erőforrások képzésének szervezésével, a tartalékok feltárásával és hasznosításával, a párt politikájának határozott és bátor megvalósításával kapcsolatos követelményeknek. Minderre elegendő erőnk van. Mindenütt dolgoznak kommunisták. Tőlük elsősorban a személyes példamutatást követeljük meg. Nagy alkalmunk van arra, hogy az alapszervezetek minden tagja, minden pártszerv mélyrehatóan ejgondolkozzon afölött, hogyan dolgozott', milyen akar lenni, hogyan akar dolgozni, milyen részt vállal és milyen részt akar vállalni a CSKP XV. kongresszusa által megszabott feladatok megvalósításából, milyen konkrét és hatékony intézkedéseket kell foganatosítanunk jobb és hatékonyabb tevékenységünk érdekében. Ez az alkalom a tagkönyvcsere lesz, olyan formában, ahogyan arról a CSKP KB 12. ülése határozott. Ez lesz a XV. és XVI. kongresszus közötti legjelentősebb esemény. Nemcsak adminisztratív akcióról van szó. A tagkönyvcserét teljes egészeben ki kell használnunk a párt erőinek mozgósítására, minden kommunista, minden alapszervezet és pártszerv mun^ kája hatékonyságának növelésére, a párt eszmei és akcióegysége szilárdítására, a párt vezető szerepének elmélyítésére társadalmi életünk minden területén. A beszélgetéseknek nem csupán az eddigi munka értékelésére kell szolgálniuk, hanem a kommunistákat aktivitásuk növelésére, az új határozatok teljesítésében való részvételre kell irányítaniuk. Tehát igényesebb és bonyolultabb feladatok állnak előttünk. Viszont az erőnk is egyre nagyobb. Olyan kommunista pártunk van, amely tagjainak és tagjelöltjeinek száma megközelíti az 1,5 milliót, elvszerü pártvezetésünk van, a párt politikája megfelel népünk életszükségleteinek, a társadalmi haladásnak és a világbéke megszilárdításának. Fejlett, tapasztalt és jól szervezett munkásosztályunk van. Alapjában változott meg a falusi emberek élete, a szövetkezeti földművesek ma új, magasan képzett és kezdeményező osztályt képeznek. Az értelmiség ugyancsak sokszor bizonyította, hogy képes lépést tartani világviszonylatban is a tudomány és technika követelményeivel, képes megoldani az igényes problémákat. Nem állunk olyan problémák előtt, amelyek megoldásához nem lenne eszközünk és nincs okunk a pesszimizmusra, Ellenkezőleg, számunkra a kommunista , eltökéltség, az áldozat- készség, erőnk és eszközeink kihasználásának képessége kell, hogy a kiutat jelentse. Erőnket sokszorozza az egyre erősödő,, szilárduló szocialista társadalmunk. Szocialista hazánk további felvirágoztatásáért dolgozunk, továbbá nem csupán a hazánk, hanem az egész szocialista közösség gazdaságának és erejének szilárdításán munkálkodunk. Olyan feladatok ezek, amelyek megérik, hogy minden erőnket teljesítésükre összpontosítsuk. Semmi sem gátol bennünket ebben, csupán a helyzet és feladataink átgondolására és következetes megvalósításukra van szükség. új s?6 1978. XII. 14.
