Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-06 / 337. szám, szerda

KOMMUNISTÁK SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGBAN Jarabina szelíd hajlású dombok völgyében elterülő, 1200 ukrán nemzetiségű lakost számláló község. Sokan azt tart­ják, hogy a Stará Lubovfía-i járás leghangulatosabb faluja. Aki már járt ott, még azt is hozzáteszi: nyíltszívü, őszinte emberek lakják. jarabináról egyébként még fontos tudni, hogy ősidők óta földművelők lakják; olyan szívós, dolgos emberek, akik a sovány földű dombhátakon is mindig megtermelték a kenyérnek valót. Persze volt idő, amikor helytállásukat nem­csak a község határában bizonyították, hanem a jelentősebb történelmi eseményekben is részt vettek, a haladásért, az igazságosabb holnapért mindig síkraszálltak. A Szlovák Nem­zeti Felkelésben például 13 jarabinái halt hősi halált, de a második világháború partizánharcaiból is kivették a részü­ket. A faluban emlékműként gondozzák azt a faházat, amely­ben 1944-ben a Csapafev partizánegység parancsnoksága szé­kelt. — Hát, bizony voltak évek, amikor szükség volt a bátorság­ra, még az életünk kockázta­tására Is — mondja Mária Cha- nátová, a jarabinái Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Efsz dol­gozója, az SZLKP Kelet-szlová­kiai Kerületi Bizottsága plénu- mának póttagja, majd így foly­tatja: — Faiunkban sok olyan édesanya él, aki a háborúból hiába várta haza gyermekét... Vannak, akik azt mondják, hogy az ember a rossz emlé­keket elfelejti. Nem állítom, hogy nincsenek ilyen emberek, <le mi nem tudjuk elfelejteni a múltat. Gyermekeinket is úgy neveljük, hogy tudják, hon­nan indultunk és merre tar­tunk. Jarabinán a szocialista épí­tés nagyobb lendülettel 1949- ben, a mezőgazdaság, illetve a falu szocializálásával kezdő­dött. Az azóta eltelt huszon­kilenc év sok változást, ered­ményes fejlődést hozott. A 626 embert foglalkoztató négyezer hektáros szövetkezet ma már a Járás legjobb gazdasága. Az ötödik ötéves tervidőszak fel­adatainak sikeres megvalósítá­sáért például az „építésben szerzett érdemekért" állami ki­tüntetéssel jutalmazták mun­kájukat, tavaly pedig a „Ba­rátság“ nemzetközi verseny­ben győztes szövetkezetnek járó emlékzászlót vehették át Irina Petrovna Timocsenko elvtársnőtől, a Szovjetunió Kár- pátontúli Területi Végrehajtó Bizottságának alelnökétől. Az emberben szinte önkén­telenül felvetődik a kérdés, hogyan érték el jó eredmé­nyeiket, milyen erőfeszítések­re volt ehhez szükség? Mária Chanátovától ezért én is meg­kérdeztem, mivel magyarázza sikereiket. — Dolgozunk — felelte ha­tározottan. — Nálunk az em­berek leszoktak a mellébeszé- léysől. Mindenki tudja, hogy mi a kötelessége, s ezt igyekszik is a legjobb tudása szerint el­végezni. Szövetkezetünkben nyolcvanhárom kommunista dolgozik. Mindenekelőtt az ő helytállásukra építünk. Köztu­dott, hogy ma már minden na­gyobb gazdaság a szakosított termelésre törekszik. Ez ná­lunk is így van, s itt kiemel­ném, hogy minden szakágazat élén tapasztalt kommunista áll. Egyébként azt is megemlíthe­tem, hogy tehetséges fiatalokat is igyekszünk vezetői tisztsé­gekkel megbízni. Gazdaságunk­ban huszonnégy, harmincéves­nél fiatalabb kommunista tölt be vezető állást, s a munká­jukkal elégedettek vagyunk. Arra törekszünk, hogy a párt vezető-ellenőrző szerepét érvé­nyesítsük a gyakorlatban. Ezzel szoros összefüggésben Chanátová elvtársnő hozzáfűzi: — Egységes földművesszövet­kezetünkben az évi tervet tör­vénynek tekintjük. Pártmun­kánknak is ez az egyik leg­meghatározóbb része. Mikor a feladatok szétosztásáról, a leg­fontosabb tennivalók kijelölé­séről tárgyalunk, nagy gondot fordítunk arra, hogy reális ha­tározatokat fogadjunk el. Olyanokat, amelyek teljesítése nem haladja meg az erőnket Határozatainkat igyekszünk vi­lágosan, konkrétan, névre szó­lóan és időponthoz kötötten megfogalmazni. A feladatok tel­jesítésének ellenőrzésekor így eleve kizárt a kibúvók keresé­sének lehetősége. Ez tehát a jó munka alapja, éhből következik, hogy az év folyamán is teljesíteni tudják tervfeladataikat. Gabonafélék bői például 31^ burgonyából 183 mázsás átlagos hektárho­zamot értek el, amikor pedig a terv e dombvidéken csak 30, illetve 180 mázsa elérést irá­nyozta elő. Sorolhatnám a töb­bi ágazatokban elért példás eredményeket is, de helyszűke miatt hadd idézzek csupán két adatot: bruttó termelési tervü­ket már október végén 104,5, eladási tervüket pedig 108 szá­zalékra teljesítették. — Tény, hogy egészében vé­ve, a körülményekhez képest jók az eredményeink — ma­gyarázta tovább Chanátová elv­társnő, de figyelmeztetően azt is megjegyezte: — Azért ne gondolja, hogy nálunk nehézsé­gek, problémák sohasem adód­nak! javítanivaló, ésszerűsítés­re szoruló dolog nálunk is akad mindig. A jövőben például az állattenyésztésben is lesz mit tökéletesítenünk. Már ki is dolgoztunk egy 1980-ig terje­dő munkatervet, amelyben meg­különböztetett helyet kapott a káderképzés. Azt szeretnénk elérni, hogy ebben az ágazat­ban is több kommunista dol­gozzon. A növénytermesztésben azért vannak sikerek, mert ott a pártcsoportok is nagyon jól dolgoznak. Rendszeresen fog­lalkoznak a munkavégzés mi­nőségének ellenőrzésével, a nagy teljesítményű erőgépek kihasználásával, a dolgozók munkafegyelmével. A nyári és az őszi begyűjtő munkák során szükség esetén a mezőn is meg­vitatták a felmerült problémá­kat, értékelték az előző nap elvégzett munkát, döntöttek a kombájnosok, traktorosok meg- jutalmazásáról, s meghatároz­ták a másnapi teendőket is. Tapasztalatainkat összefoglal­va: a pártcsoportok jó munká­ja nagy mértékben elősegítheti annak a célunknak az eléré­sét, hogy mezőgazdasági ter­mékekből önellátóak legyünk. SZASZÄK GYÖRGY A párkányi fŠtúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz és Papírgyárban több racionális intézkedést valósítottak meg, ezek közé tartozik a papírgyártó gép szűrőrészének átépítése is. Az eddigi foszfor- bronz rosták helyett szintetikus rostát szereltek fel. Az ésszerű­sítéssel ugyanazon a gépen évente 2000 tonna papírral többet tud­nak előállítani. Felvételünkön a kész papír látható. (Felvétel: P. Šimončík — ČSTK] Megfelel a belé hegeit bizalomnak Megbeszélésünk alapján ki­lenc órakor kellett volna talál­koznom Szőcs Lászlóval, a Csi- lizközi Efsz korszerű tojótele­pének vezetőjével. A rossz lá­tási viszonyok azonban csak­nem három órával hosszabbí­tották meg az odautazás ide­jét. Amikor jövetelem célját rö­viden közöltem, azon nyomban átvette a szót. — Az élet iskolájában kezdő technikus koromtól engem pon­tosságra és a munka szerete- tére, munkatársaim megbecsü­lésére neveltek... Hadd tegyem hozzá: ezt a magatartását vezető beosztásá­ban is gondosan ápolja. És így van ez rendjén. — Nyolc évvel ezelőtt, ami­kor beosztott tisztségben dol­gozni kezdett a tojótelepen, még nem volt a tojástermelésben jártassága. Csak azt tudta, hogy az évi tervet teljesíteni kell. Jóval később aztán saját maga, a szakirodalmat olvasgatva- tanulgatva, jött rá a jércene- velés és a tojástermelés forté­lyaira. A szorgalmasan dolgozó és művelődő technikusra a szövet­kezet vezetői és a pártalapszer- veizet képviselői mindjobban felfigyeltek. így történt, hogy tagjelölt, majd a várakozási idő leteltével párttag lett. Két évvel ezelőtt aztán, elődje Szocialista országépítésünk egyre újabb feladatainak telje­sítése komoly igényeket tá­maszt a tömegpolitikai és az agitációs munka irányítóival, szerzőivel és végzőivel szem­ben. A CSKP XV. kongresszu­sán pártunk központi bizottsá­gának főtitkára, Gustáv Husák elvtárs erre külön felhívta a figyelmet. Pártunk XV. kongresszusa óta a közép-szlovákiai kerület kommunistáinak tevékenységé­ben kiemelkedő szerepe van a tömegpolitikai és az agitációs munkának. Ezt az is bizonyítja, hogy az SZLKP Kerületi Bizott­ságának plénuma az utóbbi idő­szakban kétszer foglalkozott az ezzel összefüggő kérdésekkel. Az idei év februárjában meg­tartott plenáris ülésen örömmel állapíthatták meg, hogy az ed­dig elért eredményekkel a ke­rületi pártszervezetben jó felté­teleket teremtettek a tömegpo­litikai és az agitációs tevé­kenység további fejlesztéséhez. A plenáris ülést követően az elfogadott határozatokat min­denütt megtárgyalták és a he­lyi feltételekre bontották le a járási pártbizottságok ideoló­giai osztályainak dolgozói, tit­kárai és a politikai nevelési házak igazgatói. A CSKP XVI. kongresszusáig kitűzött felada­tokat már konkrét munkater­vekbe foglalták az alapszerve­zetekben, és a Nemzeti Front tümegszervezeteiben is. A konk­rét munkatervek kidolgozása­kor mindenekelőtt a politikai agitáció irányítási rendszerével, a tömegpolitikai munka bevált formáinak céltudatos kihaszná­lásával, a személyes példamu­tatás fontosságával és az agitá­torok tevékenységével össze­függő feladatok meghatározásá­ra fordítottak nagy figyelmet a kerületben. A kommunisták és Állandó figyelemmel Hatékony tömegpolitikai és agitációs munka a közép-szlovákiai kerületben a tömegszervezetek vezetői azonban nem feledkeztek meg a különböző állami, gazdasági szervek, intézmények és szer­vezetek tömegpolitikai tevé­kenységének összehangolásáról sem. A kerületi pártbizottság ideo­lógiai osztálya és a Járási párt- bizottságok dolgozói az utóbbi hónapokban jelentős módszerta­ni segítséget is nyújtottak az alapszervezetek kommunistái­nak. Meghozta az eredményt a pártbizottságok új kezdeménye­zése is, amelynek alapján az erre kiválasztott alapszerve­zetekben az ideológiai osztá­lyok dolgozói közvetlenül segí­tik a tömegpolitlkai és az agi­tációs tevékenység mintaszerű munkaterveinek kidolgozását. A közben szerzett tapasztalatokat pedig a városi, az üzemi párt- bizottságok és az alapszerveze­tek elnökeinek, valamint a já­rási pártbizottságok aktívái­nak tanácskozásain általáno­sítják. A tömegpolitikai tevékenység fejlesztése érdekében a kerületi pártbizottság az említett ple­náris ülésen az agitációs köz­pontok fontos szerepére is fel­hívta a figyelmet. Erről ugyan­csak sok szó esett azon a leg­utóbbi, Banská Bystricában megtartott kétnapos szlovákiai aktívaértekezleten, amelyen a kerületi, a járási és a körzeti pártbizottságok dolgozói, vala­mint a Jelentősebb vállalatok, üzemek pártbizottsági elnökei vitatták meg a párt tömegpoli­tikai munkájának időszerű kér­déseit. Közép-Szlovákiában jelenleg 558 agitációs központ műkö­dik, agitátorcsoportokat pedig 1824 párt alapszervezetben ala­kítottak. Ezekben 25181 kom­munista végez aktív tevékeny­séget. A tömegpolitikai és az agitációs munka minőségi fej­lesztése céljából a kerületben külön tanfolyamokat szervez­tek a pártalapszervezetek elnö­kei, a tömegpolitikai munkabi­zottságok elnökei, az agitációs központok és az agitátorcso­portok vezetői számára. Ezenkí­vül az SZLKP járási bizottsá­gainak politikai nevelési házai­ban esti iskolákat nyitottak a politikai agitáció módszertani oktatásra. A kerületben, elsősorban a Banská Bystrica-i, a zvolení, a prievidzai és a Liptovský Miku- láš-i járásban már hagyománya van annak, hogy a párt-, az ál­lami és a gazdasági szervek, valamint a tömegszervezetek vezetői a gyárakban, az üze­mekben az egységes földműves­szövetkezetekben és az állami gazdaságokban rendszeresen ta­lálkoznak a munkásokkal és a földművesekkel. A Púchovi Má­jus 1. Gumigyárban, a Nehéz­gépipari Üzemek hriňovái gyár­egységében, a Novákyi Wiihelm Pieck Vegyiművekben és a má­sutt szerzett tapasztalatok egya­ránt azt igazolják, hogy ezek a találkozások, gyűlések nagyon Jó hatással vannak a termelés mennyiségi és minőségi muta­tóinak teljesítésére, a különbö­ző munkákat fékező nehéz­ségek felszámolására. A Közép-Szlovákiában folyó sokrétű tömegpolitikai munka további jól bevált formájának számít az olyan kommunisták és pártonkívüli dolgozók mun­kájának nyilvános értékelése, akik különösen sokat tettek és tesznek a termelési feladatok következetes teljesítéséért, a kollektív szellem szilárdításá­ért. Ezen a téren már jó ta­pasztalatokat szereztek a Banská Bystrca-i Tesla nemzeti vállalat és a Banská Štiavnica-i Pieta üzem vezetői. A termelés­ben élenjáró dolgozók munka- sikereinek nyilvános értékelése azonban egyre gyakoribb ese­ménynek számít a kerület min­den járásában. A tömegpolitikai és az pgi- tációs munka további fejleszté­se és újabb sikerei érdekében hazánk legnagyobb kerületének kommunistái nagyon fontosnak tartják, hogy tevékenységük ne legyen kampány jellegű. Az ipa­ri-, a mezőgazdasági üzemek, a városok és a községek alap­szervezeteiben egyaránt arra tö­rekednek, hogy a párt eszmei­nevelő hatása tág teret kapjon társadalmi életünk minden sza­kaszán. Azért fejtenek ki egy­re aktívabb tevékenységet, amit kongresszusi beszámolójában Gustáv Husák elvtárs így fogal­mazott meg: „A pártnak, az egész ideológiai területnek a törekvése arra irányul, hogy embereink magukévá tegyék a tudományos világnézetet, en­nek segítségével meg tudják érteni a társadalmi fejlődés irányait, a kor eseményeit és mély belső meggyőződésük alapján hatékonyan részt ve­gyenek a szocializmus építésé­nek történelmi mfivéhon.“ LALO KÁROLY nyugállományba vonulása után a tojótelep egész vezetését nyu­godtan rá bízhatták. Szőcs László, aki eddig az üzemi pártbizottság agitátora­ként töltött be fontos tisztsé­get, vezetői beosztásban is bet- váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Csak a szemléltetés kedvéért írom le, hogy kineve­zése óta hárommal több érde­mes szocialista munkabrigád végzi odaadással napi munká­ját a tojótelepen. S ez annak is beszédes eredménye, hogy a tizenöt tagú pártalapszervezet, melynek elnöki tisztségére az évzáró taggyűlésen ugyancsak őt választották, nagy segítsé­get nyújt a problémák megol­dásában. — A tojótelep építészeti megoldása kedvező — veszi át Ismét a szót. — A nyolc épü­let, amelyekben egyszintes bat­tériákban helyeztük el az álla­tokat, egy középütt húzódó fo­lyosóval, valamint osztályozó- helyiséggel, a raktárral, a szo­ciális helyiségekkel és az iro­daépületekkel egész tekintélyes komplexumot alkot, s hatvan­ezer tojó befogadására alkal­mas. A racionális meggondo­lások és a közgazdasági szá­mítások mellett a megoldáshoz az alapvető lehetőséget az ad­ta, hogy a Shaver-fajta tojós tyúk alkatilag kisebb testnagy­ságú, így a termelésre a batté­riák a legoptimálisabban ki- használhatók. — Mennyit tojnak évente? — Tervünk 13,2 millió volt, de ezt nyolcszázezerrel túllép­jük. December 10-ig célba érünk, összesen 14 millió tojást értékesítünk. — És egy-egy tojóra számít­va? — Elérjük az évi 280 dara­bot. Ezzel az eredménnyel ta­valy szlovákiai viszonylatban az első, országos méretben pe­dig a megtisztelő második helyezést értük el a szövetke­zeti tojótelepek versenyében. Vendéglátóm azt is elmondot­ta, hogy a telep hatvanezres tojóállománya szinte kénysze­rítőén követeli az óvintézkedé­sek szigorú betartását. — Elsődleges feladat kizárni — magyarázta emelt hangon — és megelőzni mindenfajta fertőzést, mivel egy esetleges nagyobb arányú elhullás érzé­kenyen érintené s hosszabb időre visszavetné a rentábilis termelést. De ezenkívül felesle­gesen semmiféle gyógyszert nem használunk. Tovább nem szőhettük a meg­kezdett beszélgetés fonalát, mert a vezetőt várta a köteles­sége. Meg kellett tekintenie még egyszer a termelést és ké­szülnie az aznapi párttaggyű­lésre, ahol a napi gondokon kívül már a jövő évi tervfel­adatokról, emberi vonatkozású problémákról tárgyaltak. — Nagy kár — mondottam búcsúzóul —, hogy_nem vehe­tek részt a taggyűlésükön, leg­alább a pártmunkáról is írhat­tam volna valamit. De a szakavatott vezető sza­vai megnyugtattak: — Hiszen egész időn át er­ről beszélgettünk. S lehetne ma­napság fontosabb probléma, mint a párt eazdaságpolitiká- ja? SZOMBATH AMBRUS 1978. XII: B. Jarabinái tapasztalatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom