Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-24 / 356. szám, vasarnap
Eredmények, lehetőségek, tdvlotok PRÁGAI BESZÉLGETÉS A CSEHSZLOVÁK MAGYAR GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATOKRÓL Csehszlovákia és Magyarország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, műszaki és tudományos együttműködése szüntelenül és sokoldalúan fejlődik. Amint az elmúlt évek tanúsítják, jelentős eredmények születtek a gazdasági együttműködés korszerű formái — a kooperáció és a szakosítás terén is, s dinamikusan fejlődik az országaink közti árucsereforgalom. Hogyan alakultak gazdasági kapcsolataink 1978-ban? Válaszért dr. Hegedűs János kereskedelmi tanácsoshoz, a prágai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjéhez fordultunk. Kölcsönös segítség — Kapcsolatainkat ebben az esztendőben is a kölcsönös segítség, egymás lehetőségeinek és szükségleteinek szem előtt tartása jellemezte — állapította meg beszélgetésünk elején dr. Hegedűs János, majd így folytatta: — Példának említeném a két ország fővárosa, Prága és Budapest közti együttműködést a villamosvo- nalak kiépítése, illetve korszerűsítése terén: a budapesti villamosoknál jól bevált ú. n. tömbsínes pályarendszer megvalósítása magyar szakemberek irányításával Prágában is megkezdődött. A csehszlovák szakemberek viszont villamos és trolibusz felsővezeték építésével segítenek a budapesti közlekedés helyzetén. A magyar főváros utcáin már megjelentek az első prágai villamosok is, amelyeket rövidesen újabb hetven darab követ. Együttműködésünkben szerepet kapott a magyar építőipar is. Ezekben a napokban adták át rendeltetésének pl. a bratislavai PRIOR nagyáruház és a diákszálló szociális épületét, Í979-től pedig újabb objektumok — prágai és bratislavai diákszállók, brnói munkásszálló — építésére kapott megbízást a magyar fél, összesen mintegy 31 millió rubel értékautöipari együttműködést említeném meg. Ez utóbbi — mind két fél részéről évi 50 millió rubeles nagyságával — jelentősen hozzájárul a két ország motorizációjának fejlődéséhez. Az egyéb iparágak közül a vegyiparban a legintenzívebb az együttműködési lehetőségek feltárására irányuló tevékenység, túlmenően a már megvalósult néhány vegyianyag gyártásának szakosításán és termékcseréjén. A mezőgazdaságban a hagyományos szakosodás keretében szállított naposcsibék, vetőmag és a műbél (kutizin) említhetők. — A kooperációs kapcsolatok kiépítése természetesen nem történhet egyik napról a másikra, hiszen az együttműködés egészen a tervezés, fejlesztés és termelés szférájáig hat... — A kapcsolatok bővítését napi munkánkban Is elősegíthetjük a kooperációs fegyelem erősítésével, a szerződések maradéktalan teljesítésével. Az idén először rögzítettük külön jegyzékben az alkatrész-szállítások értékelt. Ezzel a partner igényei tervezhetővé váltak nemcsak a komplett gépek esetében, hanem a folyamatos üzemeléshez elegedhetetlen alkatrészek területe is. A kezdeti lépések első pozitív jelei elsősorban a személygépkocsik és az útépítőgépek alkatrészeinél mutatkoztak meg, míg a mezőgép-alkatrész szállításoknál tapasztalható fennakadások azt jelzik, hogy van még tennivaló ezen a téren is. — Közismert, hogy nálunk, Csehszlovákiában keresettek és közkedveltek a magyar közszükségleti cikkek ... Milyen helyet tölt be a magyar belkereskedelemben a csehszlovák áru? Nagy kereslet a csehszlovák áru iránt — Bővült a határ menti áruforgalom választékban is. A közszükségleti cikkek, köny- nyűipari termékek a közízlés Dr. Hegedűs János, a pragai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. Pozitív hozzáállásra van szükség — Ezekben a hetekben már folynak a tárgyalások a jövő évi árucsere-kontingens meghatározásáról, s megkezdődtek az 1981—1985-ös tervidőszakra vonatkozó tervegyeztetö tárgyalások is. Mire helyezné ön, tanácsos elvtárs, ezeken a tanácskozásokon a hangsúlyt? — Ami a közeljövő feladatait illeti, munkánk súlypontját a jelenleg folyó 1979. évi államközi tárgyalások sikeres le folytatására helyezzük. Szem előtt kell tartani, hogy a most következő év a jelenlegi tervperiódus utolsó előtti éve, amelyben megalapozhatjuk a hosszú lejáratú megállapodásban előírt mutatók sikeres teljesítését. Az előzőkben említett problémák megoldása érdekében mindkét fél pozitív hozzáállására van szükség, hogy a lehetőségek és igények sikeres találkozásával a terveket reális szinten állapítsuk meg. E jogos követelmény teljesítése esetén árucsereforgalmunk további növekedésével számolhatunk. Megkezdődtek az 1981— 1985. évi tervegyeztető tárgyalások is. Az eddigi konzultációk feltárták országaink lehetőségeit és elképzeléseit a következő ötéves időszak együttműködésére vonatkozóan. További munkánkban az elképzelések konkretizálására kell súlyt fektetni. Ebben jelentős szerep hárul a külkereskedelmi szakemberekre Is. Célunk kettős: egyrészt, hogy a célok minél reálisabbak legyenek, másrészt, hogy biztosítsuk a külkereskedelmi forgalom egyenletes, dinamikus fejlődését. Erre annál is inkább mód van, mert mindkét országban tovább érlelődtek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik az újabb kooperációk megvalósítását, a hatékonyabb és olcsóbb gyártást, Az eddigi eredmények és országaink kapcsolatai bizakodással töltenek el bennünket a lehetőségek közös kiaknázása terén — válaszolta befejezésül dr. Hegedűs jános. 1978 XII. 24. 3 A magyar főváros utcáin már megjelentek a pnigai ČKD Tatra korszerű villamosai. ben. Csehszlovákia ennek ellenértékeként — többek közt — építőipari és mezőgazdasági gépek, személygépkocsiabroncs, döngölöszinter és cement terven felüli szállításával elégíti ki a magyar igényeket. Az idén az előirányzott mennyiségen felül 7300 Skoda személyautót szállított Magyarországnak a csehszlovák fél. Kooperációs kapcsolatok Szélesedik és mélyül termelőszféráink együttműködése is: ma már a kooperáció és szakosodás alapján szállított termékek részaránya a kölcsönös áruforgalomban oldalanként mintegy 25—26 százalékot képvisel. A kooperációs kapcsolatok a leggyorsabban a gépipar területén fejlődnek, ezen belül Is azokban az iparágakban, amelyeket a két ország iparfej- I osztási koncepciója kiemeltként kezel. Ezek köziil az olajtávvezetékát emelőállomősra vonatkozó egyezményt és az hasonlósága és a jó minőség miatt uiindkét országban keresettek. Véleményem szerint jelentős súlyt kell helyezni arra, hogy országaink belkereskedelmének igényeit ne csak a halár menti, hanem az egész belkereskedelmi forgalomban is ki tudjuk elégíteni. Célunk az, hogy további áruk szállításával járuljunk hozzá népgazdaságunk igényeinek kielégítéséhez. Hangsúlyozni szeretném, hogy Magyarországon nagy kereslet tapasztalható a csehszlovák áruk iránt. Ezekről a kérdésekről 1978- ban több ízben folytak magas szintű tárgyalások a két ország gazdasági vezetői közt. Gazdasági vezetőink nagy figyelemmel kísérik a kölcsönös áruforgalom alakulását és behatóan ''iglalkoznak az együttmű- küJds további lehetőségeinek feltárásával. Közös erőfeszítéseket teszünk a gyökeresen megváltozott világgazdasági helyzetben jelentkező feszültségek feloldása érdekében. Országaink a szomszédság és a gazdasági adottságok szempontjából is kedvező feltételekkel rendelkeznek a gazdasági kapcsolatok további bővítéséhez. Az együttműködés továbbfejlesztésének szükség- szerűségét az a felismerés is kidomborítja, hogy a közös célok elérése érdekében a közös erőfeszítéseket az eddiginél hatékonyabb gazdasági építőmunkára kell összpontosítanunk. .SOMOGYI MÁTYÁS Ma már korparancs Az utóbbi évtizedben lényegesen növekedett hazamkban Is a kukorica hektáiimzama. Természetesen az időjárás szeszélyessége miatt voltak jobb vagy rosszabb terméseredményeik is. A hektárhozamok növekedése végső soron meghatározta az állattenyésztés fejlődését és a takarmányalap folyamatos biztosítását is. S e törekvés teljesen indokolt. Elég gyakran hallani, hogy az abVaktakar- mányból és ezen belül a kuko ricából Is egyre több ikell. Ez mindenképpen a szemestermény -termesztés erőteljesebb fejlesztése mellett szól. Szövetkezeteinek s állami gazdaságainak vezetői és dolgozói eddig is sokat tetteik a termelési eredményed javításáért. Ennek köszönhető, hogy ma már búzából és kukoricából is lényegesen többet termelünk, mint a hatvanas éveik végén. Hiszen akkor még kukoricából például alig értülk el a 20—25 mázsás beik tár hozamot. Ma ebből is a duplája terem. Persze, a szemes termények jelenlegi terméshozama még mindig nem elégíti 'ki a hazai szükségleteiket, pedig a legjobb eredményeket felmutató szövetkezetek és állami gazdaságok iközött sok az olyan, kiváltképpen a nyugatszlovákiai kerületben, ahol elérik búzából és kukoricából is az ötven mázsán felüli hektár- hozamot. I>e van vidék, mint például a Bodrogköz, illetve a Tisza menti síkság, ahol az idén sem dicsekedhetnek a legjobb gazdasági eredményekkel. En nek egyik oika a szélsőséges időjárás, másfelől pedig a gaz dasági irányító munka hiányossága. Erről egyébként a CSKP KB 12. plenáris ülésén Josef Kempný elvtárs is szólt, aiki többek között ezeket mondotta: ,,A ikelet-szlovákiai kerületben a társadalmi erőforrások további íoikozása elsősorban az Irányító munka javításától függ.“ Ez természetesen vona ökozik a mezőgazdaság irányítására is. A Kempný elvtárs által említett irányító inumka hiányosságának egyiik kulcskérdése a szakemberhiány. A terebesi (Trebišov) járásban például még mindig sok az olyan sző vetkezet, ahol az agrármérnökök száma csupán egy, esetleg kettő. A napokban a csicseri (Ciče- rnvce) Vörös Lobogó Efsz-ben jártam. Kaszonyi Árpád, a szövetkezet főagronómusa is a gondok és problémák között a szakemberhiányt említi az első helyen. A 3700 hektárnyi földterületen gazdálkodó földművesszövetkezetnek egyetlen agrármérnöke sincs. Az egyre magasabb szintre emelkedő szövetkezeti gazdálkodás az eddigieknél sokkal több és jól képzett mezőgazda- sági szakembert igényel. Ka- szonyi Árpád főagronómus mondja: — Szövetkezetünknek 2432 hektár a szántóterülete, ebből 1050 hektáron termesztünk búzát. A növénytermesztés óvi bruttó termelési értéke 22 m lió korona. S jóformán magam végzek el minden mezőgazda- sági feladatot. Főiskolai végzettségem nekem sincs. Persze, igyekszem a feladatomat a legjobb tudásom szerint elvégezni. De sok minden másképpen mehetne, ha legalább két vagy három agrármérnökünk lenne. A legnagyobb gondot a vegyszerezés jelenti. Nekem kell a vegyszerezés pontos adagolását is elvégeznem, s ez nagyon sok időmet leköti. Hiszen a szakszerűen elvégzett vegyszerezéstől függ részben a jó terméseredmény is. Komoly gondot okoz a takarmánynövények termesztése és a takarmányalap nemcsak mennyiségi, hanem minőségi biztosítása is.- Szerencsére a tömegtakarmány termesztésére az idén az időjárás aránylag kedvező volt. így ebből a tervezett takarmányalapunk biztosított. — És az abraktakarmány? — Az Idén a búzatermés Is sikeres volt. Elértük a 46,6 mázsás hektárhozamot. Így lényegesen a szemestakarmány-ala- punk is jó. — Népgazdasági tervünk a hatodik ötéves tervidőszakban számol a kukorica terméshozamának lényeges növekedésével is. Hiszen a kukorica az abraktakarmány egyik alapja, s ezenkívül sokféleképpen hasznosítható. Hol tart ma a kukorica termesztésében a csicseri szövetkezet? — Tavaly közel négyszáz hektáron termesztettünk kukoricát. Az idén a járási termelési igazgatóság szövetkezetünkben lényegesen csökkentette a kukorica vetésterületét, s hogy milyen elgondolásból, njáig sem tudom. Pedig köztudomású, hogy a kukorica vetésterülete lényegesen meghatározza a következő év kenyérgabona- höktárhozamát is. A tapasztalat bizonyltja, hogy búzát és árpát kukorica után a legjobb vetni. Ott, ahol búzát búza után vetünk több éven keresztül, a tervezett bek tar hozamnak csak a felét érjük el. — Tehát a kukorica termesztésére nagyobb gondot kell fordítani? — Ezt ma már sok minden indokolja. Például a gabonatermesztés fejlesztése is. Szerintem a kukorica termesztésben rejlő lehetőségeket az eddigieknél sokkal jobban ki kell használnunk. Elsősorban növelni kell a kukorica vetésterületét, összegezve az eddigi tapasztalatokat, olyan agrotechnikai módszert kell kidolgozni, vagy átvenni, amely még gazdaságosabbá tenné a kukorica termesztését. Az utóbbi években számottevően nőtt hazánkban is az abraktakarmányt fogyasztó hústermelő állatállomány, s a hagyományos takarmányalap egyik összetevője ma is a kukorica. mely tápértékben is a leg-! gazdagabb. — S ebből lényegesebben többet kellene termelnünk. — Igen. S megjegyzem, hogy, egyre gazdaságosabban, a terméshozam növelésével. Hiszen volt év, amikor mi is elértünk már 63 mázsás hektárhozamot, az idén 47 mázsa volt. Szövetkezetünkben a kukorica termesztése teljesen gépesített. Persze, ez még nem minden. Arra kell törekednünk, hogy a kukorica termesztés is egyre nagyobb nyereségű legyen. Hátúi nagy költséget fordítunk termesztésére, kárbavész minden törekvésünk és fáradságunk. Az utóbbi két évben a legnagyobb gondot a betakarítás és a szárítás okozta. Hűvösek a nya« rak, későn érik be a kukorica. E nagyon melegigényes növény nedvességtartalma az idén is 30—40 százalékos volt. Sok vizet kellett a szemekből eltávolítani. így a betakarítást a szárítók teljesítőképességéhez igazítottuk. A szárítás sok energiafogyasztást is igényel, s ez lényegesen növeli az anyagi rá&urdítást. — A megoldás? — Egy Bábolna típusú szárító mindent megoldana. Csakhogy ennek a megvásárlására jelenleg nincs anyagi fedezetünk — A kukorica termesztésében rejlő lehetőségeink fontos alapja a hibridek megválasztása is. — Ez valóban így van, kivált a mostani időjárási viszonyokat figyelembe véve. De ez egyébként is nagyon meghatározó. Aránylag mi is nagy területen termelünk hosszabb tenyészidejű, tehát későn érő kukoricát. Hiszen ennek a hektár- hozama lényegesen nagyobb, mtnt a rövid tenyészidejű. Tehát ezt is figyelembe véve kell keresnünk a leggazdaságosabb termelési feltételeket. Emellett fontos a gépesítés tökéletesítése, a szárítás, raktározási gondok megoldása, a vegyszerezés, a növényvédő szerek szakszerű felhasználása, s nem utolsó- soriján a szaktudás és a kukorica vetésterületének jó megválasztása. Ha ezeket mind biztosítani tudjuk, akkor ugrásszerűen nő majd az egyébként ma sem alacsony hektárhozam. Tehát a szakemberellátás, a kukorica vetésterületének és h«kt4rliozamának növelése napjaink követelménye, s ehhez igazodni ma már korparancs. TÜRÜK ELEMÉR
