Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-15 / 346. szám, péntek

VITA AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN űiszó 1978 XII. 15. 5 (Folytatás a 4. oldalról) tekintetében is. Az idén a nyereség a megelőző mutatóhoz képest 151 pont­tal növekedik. Jó kiindulást alap ez az ötéves tervidőszak utolsó két évében esedékes feladatok teljesítéséhez. Munkánk a komplex irányítás meg­ítélésében a CSKP KB 6. és 11., vala­mint az SZLKP KB üléseinek határoza­taiból indul ki. 1976—77-ben lerövidített határidőben adtunk át a beruházóknak 68 létesít­ményt, amelyeknek építési, beruházási költségei 2 milliárd 950 millió koronát tettek ki. Az idén is biztosítjuk, hogy a kiemelt beruházások átadása a ter­vezett határidőre történjék. Átadtunk, már használatra olyan jelentős kapa­citásokat, mint a vrbovéi Trikota, a hu- mennéi Chemlon VI. es X., a sviti POP fóliák, a senecl Strojstav, a Losonci (Lučenec) Csempegyár stb. A feladatok teljesítése azonban 8 be­ruházás többi résztvevőjével esősorban a beruházókkal, a tervezőirodákkal és a technológiai berendezések szállítói­val való együttműködéstől függ. Fő­ként azért, mert nem volt elég szoros az együttműködés a technológusokkal, egyes létesítmények átadása az év utolsó hónapjaira tolódott ki. Az e ka­tegóriákba tartozó beruházásokra való összpontosítás a feltétele az idei fel­adatok optimális teljesítésének. Mivel alapvető változásokat kellett végrehaj­tani egyes beruházások tervében, ezek­nek befejezési határidejében eltolódá­sok következtek be a hatodik ötéves terv keretén belül is. Az ötéves terv első három évében a beruházások be­fejezésére kidolgozott végrehajtási ter­vet teljesítjük, de a megkezdett és be nem fejezett építkezések számának csökkentését a befejezett és a meg­kezdett beruházások közötti arányta­lanságok miatt még nem sikerült el­érni Tudjuk, hogy még mindig nem hasz­náljuk fel a tartalékokat az irányítás minden egyes szintjén. Ezeket a minő­ségben, az anyaggazdálkodásban, a gépek és a munkaidő kihasználásában látjtuk. Ezek tehát a minőségi jellegű tartalékok, amelyeket a minden dolgo­zóval és kollektívával szemben tá­masztott igények növelésével kell ki­használni. A munka irányításának és szervezé­sének megjavításával olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a tröszt egész kollektívája teljes mértékben haszno­sítani tudja a munkáskollektívák ter­melési tapasztalatait, a vezető káderek szakmai ismereteit és gyakorlatát. A legfontosabbnak tartjuk a kapacitások és az eszközök összpontosítását az olyan beruházások befejezésére, ame­lyeknek különleges jelentőségük van a 6 ötéves tervidőszak utolsó és a 7. öt­éves tervidőszak első éveiben. így aka­runk hozzájárulni Szlovákia dinamikus és hatékony gazdasági fejlődéséhez a 7 ötéves terv éveiben is. Ez alapvető célunk az 1979. évi terv és az 1980. évi tervelőirányzat kidolgozásában s a tervfeladatok lebontásában és megva­lósításában. Szakmailag es politikailag alaposan felkészülünk az építőipar tökéletesített tervirányítási rendszerével kapcsolatos kísérletre, ennek megvalósításával űj gazdasági teltételek alakulnak ki 1979-ben. A feladatok dinamikája szembetűnő valamennyi mutató tekin­tetében de a súlyt a termelési prog­ram tárgyszerűségére helyezzük. En­nek lenyegi hogy pontosan meg van határozva a kiemelt és központilag el­lenőrzött beruházások és a kapacitások üzembe helyezésének határideje, az ezeken a beruházásokon elvégzendő építőipari munkák terjedelme, külö­nösen ami a központosított városfej­lesztési programokat Illeti. Az állami tervben megjelölt kötelező feladatok teljesítésének gazdasági prioritást kell adni. Ezek teljesítésére összpontosít­juk elsősorban a kapacitásokat és esz­közöket, hogy ne ismétlődhessenek meg az idén tapasztalt fogyatékossá­gok, amikor nem sikerült minden be­ruházáson biztosítanunk az építőipari munkák meghatározott terjedelmét. Az 1979. évi feladatokra való felké­szülésben legfőképpen arra törek­szünk, hogy az irányítás a megfelelő koncepciók alapjőn történjék. Az épí­tőipari munkák területén fennálló je­lenlegi problémákat — gondolok itt a munkák folyamatosságában mutatkozó ingadozásokra, amelyeknek az oka, hogy egyes szállítősokat csak késedel­mesen sikerült biztosítani, vagy hogy menet közben változnak meg a tervek — úgy igyekszünk majd kiküszöbölni, hogy fázisváltással megoldásukat az építőipar közvetlen irányításának terü­letéről átirányítjuk a termelési prog­ram előkészítésének területére. A ter­melési programnak minden egyes be­ruházás egyéni műszaki előkészítésé­ből kell kiindulnia, meghatározva idő- belileg és helyileg a feladatok optimá­lis teljesítésének módját, összehangol­va a szükségleteket és kapacitásokat. Annak ellenére, hogy az üzemgazdaság területén feszült a helyzet, tovább kell fejleszteni az építőipar anyagi-műsza­ki bázisát, és főként meg kell oldani a betonozáshoz szükséges kavicsbányá­szat kérdését Kelet- és Közép-Szlová- kiában. A beruházások megvalósításá­ban részt vevő más ágazatoktól is ak­tívabb hozzáállást várunk az anyag- szállításokhoz és a technológiai beren­dezések szállításúhoz. JÄN JANOVIC elvtársnak, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének felszólalása Szlovákiában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elé a hatodik ötéves tervidőszakban kitűzött feladatok há­rom évi teljesítésének mérlege nem kedvező. Legnagyobb a lemaradás a termelés alapvető láncszemében, a nö­vénytermesztésben. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésnek az ötödik ötéves tervben elért dinamikus fejlődése után az utóbbi években lé­nyegében stagnálás állt be a mezőgaz­dasági termelés számos minőségi mu­tatójában, főképpen a gabonafélék, a burgonya, a cukorrépa és néhány más növény hektárhozamában, a gyakorla­tilag a gazdasági állatok termelékeny­sége sem növekszik. Ennek következ­tében elveszítettük a termelés növeke­désének ütemét, és nem érik el a ter­vezett előfeltételeket az anyag- és munkafelhasználás gazdasági haté­konysága, a munkatermelékenység és a gazdálkodás pénzügyi eredményei terén. Mindez nagyon aggaszt bennün­ket, úgyszintén a termelésben és az irányítás egyes láncszemeiben dolgo­zóikat, azonban azzal a meggyőződés­sel fogunk munkához, hogy pozitív for­dulatot érünk el. Már több nagyon aprólékos és mély elemzést végeztünk, ezek feltárják az eddigi helyzet kedve­zőtlen alakulásának okait és rámutat­nak annak szükségességére, hogy ha­tékony intézkedésüket kell foganatosí­tanunk a mezőgazdaság fejlesztése ama . erőforrásainak és tartalékainak teljes kihasználására, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa döntő jelentő­ségűnek tartott. Úgyszintén be kell ismernünk, hogy az intenzifikaló tényezők minősége te­kintetében a mezőgazdaság szakaszán számos gyenge pont mutatkozik, főkép­pen némely vetőmagot és ültetőanya­got illetően, az igényes növények ag­rotechnikai követelményeinek tömeges elvégzése tekintetében élenjáró válla­lataink, vagy a külföldi csúcsnorma szintjén. Szállító ágazataink is sok te­kintetben adósok, vonatkozik ez szá­mos nyersanyag és csomagolóanyag, valamint élelmiszeripari gépek szállí­tására. Nyíltan meg kell mondanom, hogy a mezőgazdasági és az élelmi­szeripari termelés növelése, valamint a hatékonyság fokozása meghatározott programja anyagi feltételeinek létre­hozásában is sok fehér folt maradt anár a hatodik ötéves terv, valamint az évi végrehajtási tervek összeállítá­saikor, mind a központilag nyilvántar­tott mérlegben, mind a — és főképpen — az úgynevezett vállalatilag terve­zett tételekben. Kifejezően megmutat­ja ezt az anyagi-műszaki ellátás sür­gős szükségletei szállítói biztosításá­nak tűrhetetlen helyzete és az anya­gi források közti összhang hiánya, például a mezőgazdasági gépek és a beruházási akciók esetében. A CSKP KB legutóbbi ülésén kiemel­ték annak a követelménynek a szük­ségességét, hogy következetesebben végre kell hajtani az agrokomplex im­porttól való függősége csökkentésének irányvopalát. Teljes mértékben támo­gatjuk ezt a szándékot. A tervező szer­vek ezt következetesen érvényesítették inár a terv elkészítésekor, amely nem számol számos sürgős anyagi szükség­let importból történő fedezésével a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. Komplex intézkedéseket dol­gozunk ki, amelyek arra irányulnak, hogy mozgósítsuk a rendelkezésünkre álló forrásokat a kivitel, a termelési antiimport programunk jobb teljesítése érdekében, valamint a nyersanyagbe­hozatalban, a csomagolóanyag és a gépek terén a lehető legnagyobb ta­karékosság elérésére. Bánt azonban bennünket az a tény, hogy ugyanak­kor koránt sincs kihasználva annak lehetősége, hogy az agrokomplex be­hozta tail szükségétéit iparunk szállít­mányaival pótolják. Az a helyzet, hogy főképpen a gépipar, a vegyipar és a gógyszeripar már több éve nem fede­zi azokat a szükségleteinket, amelyek nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés tervezett fel­adatai teljesítésének szempontjából, vagy pedig szállításaikat ahhoz a fel­tételhez kötik, hogy azokat más cé­lokra szánt devizaeszközeinkből fedez­zük. Az ágazatban tudatában vagyunk an­nak, hogy a lakosság alapvető élei-’ mi szerekkel való egyenletes és folya­matos ellátása a döntő fontosságú po­litikai-gazdasági feladatok egyiike, a párt szociális-gazdasági programjának pótolhatatlan eleme. Mivel az anyagi intenzifikációs tényezők és a nyers­anyagok forrásai a vállalatok, járá­sok és kerületek követelményeihez vi­szonyítva korlátozottak, és hasonlókép­pen lényegesn feszült a helyzet a ter­vezett növekedés gépi és kapacitásbe­li biztosítása terén is, ezért jelentő­sen fokozni akarjuk a nyomást a ren­delkezésünkre álló eszközök nagyobb mértékű kihasználására. Tudjuk, hol találhatók a tartalékok, s nem az a célunk, hogy általánosságban rámutas­sunk ezekre, hanem annak elérésére, törekszünk, hogy mindenütt alaposan átgondolják hatékony kihasználásuk lehetőségeit. Á sok közül megemlítem a takar­mány juttatásának szabályozására, fő­képpen pedig racionális felhasználásé ra irányuló intézkedéseket, amelyeket az ismert okokból hangsúlyoztak a CSKP KB Elnökségének és az SZLKP KB Elnökségéneik jelentésében is. A fogyasztás csökkentése alapvető útja az állatok intenzív takarmányozása dú­sított keverékekkel és nemesített sze­mestakarmányokkal. Tudjuk, mily bonyolult feltételek kö­zött pótolják részben a szemes termé­nyek, főleg a kukoricatermesztése ter­vezett mennyiségének el nem érése kö­vetkeztében keletkezett hiányt. Ezért az ágazat vezetőségében az egész ag­rokomplex egyik kulcsfeladatának tart­juk, hogy hatékonyan, kihasználják a takarmányokat, főleg a szemestakar­mányokat a kiegyensúlyozott piac élel­miszerekkel való ellátása folyamán. E cél elérése nagy fokú fegyelmet, az emberekkel végzett igényes munkát, a munkaszakasz problémái szakavatott megoldásának szervezése folyamán a pártszervek- és szervezetek részéről messzemenő támogatást igényel. Az irányítás középfokú láncszemeire lebontott tervet a növénytermesztés­ben, az állatállomány mennyiségi gya ra podá sában és termelékeny s gének fejlesztésében, az élelmiszerek ter- m észté sóban es piaci szállításában úgy állítottuk össze, hogy gazdaságunkban megújuljon az agrokomplex stabilizáló funkciója, hogy a hatodik ötéves terv teljesítése során ne növekedjen, ha­nem csökkenjen a tervezett termelés­től eltérő hiőny. A száraz őszi időjá­rás miatt főképpen a nyugat-szlová­kiai kerületben, de más körzetekben is nagyon nehéz és költséges volt a jövő évi termés előkészítése. A repce és a gabonafélék tervezett vetésterü­letét mégis nemcsak teljesítettük, ha­nem túl is teljesítettük. A jövő évben 3,9 millió tonna gabonát kell termel­nünk. E cél elérése megkívánja, hogy megtartsák a vetésterületet, s egyszer­smind mindent megtegyenek . nemcsak a sörűvetésű gabona, hanem a kukori­ca és a hüvelyesek nagy hektárhoza­máért is. Továbbra is nyílt frontnak tekintjük kifejezőbb előrehaladás elérését a tö­megtakarmányok jó minősége, és az egész termőterületen betakarításuk ide- jekoráni előkészítése, valamint tartósításuk és raktározásuk helyzeté­nek megjavítása terén. E célra az ed­diginél nagyobb anyagi eszközöket for­dítunk. Igen mozgósítóan tűztük ki a feladatokat vetésterület és termésho­zam szempontjából a burgonya, az olajnövények, egyes ipari növények és a zöldségfélék termesztésében. Biztosítani akarom Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságát ar­ról, hogy az ágazat kommunistái a ter­melésben közvetlenül és közvetve részt vevő dolgozók támogatásával és egy kissé kedvező időjárási viszonyok kö­zepette mindent megtesznek a mező- gazdaság fejlesztése dinamikájának megújításáért, azért, hogy az ágazat ismét hozzájáruljon egész népgazdasá­gunk stabilizálásához. STEFAN FERENCEI ELVTÄRSNAK, az SZLKP KB tagjának, miniszternek, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága elnökének felszólalása Az a bíráló igényesség, reális szel­lem és nyíltság, amellyel a párt Köz­ponti Bizottsága a meglevő problémák megoldására, valamint a pontenciális erőforrások és tartalékok kihasználá­sára törekszik, megteremti a feltétele­ket a feladatok még következetesebb valóra váltásához a XVI. pártkongresz- szusig terjedő időszakban. Ez a lenini magatartás azzal a biztonságérzettel vértez fel bennünket, hogy hazánk dolgozói a párt vezetésével sikeresen valósították meg a kitűzött feladato­kat, tovább mélyül a párt és a nép egysége egész társadalmunk sokoldalú fejlődése érdekében. A párt jövő évi és 1980-as gazdaságpolitikai céljai és fel­adatai az eddigieknél még igényeseb­bek, arra késztetnek bennünket, hogy elgondolkodjunk arról, eleget tettünk-e eddig és milyen módon akarjuk moz­gósítani erőinket a kitűzött feladatok telejsítése érdekében. Ennek útját már a CSKP KB 11. ülése megmutatta, melynek határozatai ösztönzően hatot­tak a termelő és a nem termelő szfé­rára egyaránt, előmozdították a fel­adatok teljesítésével kapcsolatos vi­szony újraértékelését, elsősorban a lenini munkastílus jobb érvényesítése szempontjából. Elsőrendű politikai feladatunknak és kötelességünknek tartjuk hogy se­gítséget nyújtsunk a párt és az állami szerveknek, főként a problémák meg­oldásában, a fogyatékosságok kiküszö­bölésében. Tudatában vagyunk azon­ban lehetőségeinknek is. Ezek azzal fokozhatok, hogy erőforrásainkat és eszközeinket nemcsak a népi ellenőr­ző szervek legfontosabb feladataira összpontosítjuk, hanem őtgondol tan és céltudatosan fogjuk össze az ellenőr­zés egész rendszerének erőit. Szlová­kiában ellenőrző munkát több mint 4300 ember végez. Arra törekszünk te­hát, hogy a pártszervek és szervezetek segítségével elmélyítsük az ellenőrző munka egybehangolását, hogy ezzel előmozdítsuk az irányítás színvonalá­nak emelését, az állami és a munkafe­gyelem megszilárdítását. Lényegesen javítani kell a központi és a vállalati szinten végzett irányító munkát azzal a céllal, hogy kihasz­náljuk a gazdasági növekedés belső tartalékait és többi tényezőjét. Az ellenőrzés rendszerében pótolha­tatlan szerepet töltenek be a pártszer­vek határozatai, amelyek bizonyos munkaterület objektív elemzése alap­ján kitűzik az érintett állami és gazda­sági szervek döntő feladatait. E hatá­rozatok tehát konkrét irányelveknek tekinthetők e szervek tevékenységé­ben. A határozatok teljesítésének el­lenőrzésével és az ezzel összefüggő kormányhatározatok teljesítésével is csaknem minden tematikai fölméré­sünk során behatóan foglalkozunk. Ál­talános tapasztalatainkat úgy jellemez­hetjük, hogy csak néhány esetben nem törődnek e határozatok teljesítésével és lebontásával. A legtöbb szervezet helyes politikai hozzáállással idejében, nem egyszer számos szakember bevo­násával és a pártszervezetek segítsé­gével bontja le a határozatokat. Ez­után a feladatokat konkrétan határ­időhöz kötve, és a teljesítésükért viselt személyes felelősség meghatározásával szabják meg . Az utóbbi években a párt Központi Bi­zottsága és a kormány által elfogadott határozatok és az intenzív politikai nevelőmunka hatására a vezető dol­gozók fokozatosan tudatosítják, hogy teljesíteni kell az — aki irányít, az ellenőriz is — lenini elvet. Ügy tűnik, egyeseknek, hogy ez a folyamat hosz- szadalmas és nem szükséges a saját döntések és határozatok ellenőrzése, de ez a felfogás nem helyes. A folyamatok és Jelenségek reális megismerése alapján végzett átgondolt és rendszeres értékelésében látjuk a meglevő problémák megoldásának elő­feltételeit. Ugyanezen a módon ser­kenthetjük a dolgozókat is a problé­mák megoldására. Vitathatatlan tény, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során állandóan növekszik a motiváció fon­tossága. A motiváció olyan eszköz, amely egyesíti a gazdasági irányítás hatásait az emberek kezdeményezésé­vel és képességeivel. Ez megfontoltabb és hatékonyabb munka végzését teszi lehetővé. E gondolatok időszerűségére a Zlobin módszerrel és a minszki dol­gozók példájával összefüggésben is rá akarok mutatni. Minszkben ugyanis módomban állt meggyőződni a belo- russzi kísérlet alkalmazásáról. Azok a párt- és állami tisztségviselők, akikkel találkoztunk, bebizonyították, mennyi­re ésszerű és hasznos megfontoltan megválasztani a gazdasági mutatókat, valamint a hatékonyság és a minőség mutatóit és ezeket hatékonyan össz­hangba hozni a dolgozók szüntelenül fejlődő kezdeményezésével. Biztosítani akarom a párt Központi Bizottságát arról, hogy ellenőrző mun­kánkkal igyekszünk támogatni mind­azokat, akik feladataikat becsületesen és lelkiismeretesen hajtják végre. Pár­tos felelősséggel nagy fokú igényessé­get és személyes felelősséget érvény- nyesítiink a párthatározatok telesíťésé- vel kapcsolatban, védelmezzük a tár­sadalmi érdekeket és szükségleteket, s sokoldalúan a fegyelem megtartására törekszünk. Egyúttal segíteni akarunk a párt és állami szerveknek, az irá­nyító, a termelő és a nem termelő szférában még előforduló társadalom­ellenes jelenségek felszámolásában, amely jelenségek negatívan hatnak a termelésben dolgozók gondolkodására és cselekvésére, és végső soron gyen­gítik a szocialista ember formálása érdekében végzett eszmei nevelőmun­ka hatását. ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom