Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-11 / 312. szám, szombat

Veszélyben a különbéke Egyiptom az „arab ügy" védelmezőjének szerepében tetszeleg (ČSTK) — A washingtoni egyiptomi—izraeli különtárgya- lásokon újra veszélybe kerül­tek az Egyesült Államok remé­nyei, hogy rövidesen sikerül megkötni a „békeszerződést“. Az izraeli küldöttség vezetői iküzöltéik az Egyesült Államok­kal, bogy az izraeli kormány szeretné, ha 'az egyezményter­vezet bevezető részéből töröl­nék a Jordán folyó megszállt nyugati partjának és a Gázai- övezetnek a jövőjét érintő részt. Várható azonban, hogy az egyiptomi fél ragaszkodni fog az amerikai egyezménytervezet említett részéhez. Egyiptom számára valójában ez az egyet­len lehetőség annak nagyvo­nalú bizopygatására, hogy az Izraellel folytatott különtár- gyalások során „kiáll“ az arab ügy mellett. Későn jött fordulat Az USA leállítja a nicaraguai rezsimnek nyújtott katonai támogatást (ČSTK) — James Carter ame­rikai elnök sajtóértekezletet tartott Kansas Cityben. Kije­lentette, hogy az Amerikai Ál­lamok Szervezetének Nicara­guában tartózkodó bizottsága, amelyet William Bowdler ame­rikai diplomata vezetett, olyan új kormány megalakítását szorgalmazza, amely teljes mértékben élvezné a nicara- guai nép bizalmát. Rámutatott arra is, hogy a nicaraguai vál­ság csak akkor oldódik meg, lia Somoza még az új válasz­tások kiírása, tehát 1981 előtt lemond tisztségéről. Az amerikai Külügyminiszté­rium szóvivője Washingtonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok leállítja a Nicaraguá­nak nyújtott katonai támoga­tást, s ezenkívül több, már jóváhagyott hitelt is. Az USA 1979-ben hatmillió dollár gaz­dasági segélyt szavazott meg Nicaraguának. A szóvivő sze­rint ezt feltételhez kötötték: az említett eszközöket az ország demokratizálódási folyamatá­nak kibontakoztatására hasz­nálhatják csak fel. Ez utóbbi bejelentést Somo­za is megerősítette Managuá- ban tartott sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan leállítot­ta az összes segély folyósítá­sát. Azzal vádolta a Carter- kormányt, hogy „le akarja já­ratni az ő jó hírét“, s ezt az amerikai részről megnyilvánuló megengedhetetlen nyomásnak minősítette. Úgy látszik, a Carter-kor- mány végül ls felhagy a nica­raguai diktatúra támogatásá­val. Ha igaz is a hír, akkor is túl későn jött. Tudjuk jól, hogy az USA több mint 40 éven át támogatta a Somoza- dinasztiát. Elutazott a Szovjetunióból a VSZK küldöttsége (ČSTK) — Tastkentból tegnap hazautazott Hanoiba a Vietna mi Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Le Duannal, a Vietnami KP KB fő titkárával és Phain Van Dong- gal, a VSZK miniszterelnökével az élen. A küldöttség a Szov­jetunióban tett hivatalos baráti látogatását befejezve, Moszkvá­ból hazautaztában állt meg Taskentban. Erich Honecker fogadta Lázár Györgyöt (ČSTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaságba n baráti látogatáson tartózkodó Lázár Györgyöt, a Magyar Népiköz­társaság Minisztertanácsa elnö­két tegnap Berlinben fogadta Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtaná­csának elnöke. Megállapították, hogy a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség 1977 márciusi berlini láto­gatásakor született megállapo­dások megvalósulnak, s a két ország együttműködése a láto­gatás alkalmából aláírt új ba­ráti, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés szellemében fejlődik. Washington szemet hunyó politikája Nem ellenzi a Nyugat fegyvereladásait Kínának (ČSTK) — A Reuter hírügy­nökség washingtoni kormány­körökből származó hírekre hi­vatkozva jelentette, hogy az Egyesült Államok titokban tá­jékoztatta NATO-partnereit, hogy nem fogja ellenezni, ha A náci koncentrációs táborok mintegy 60 francia foglya illetve ezek utódai november 9 én tüntettek Kölnben Kurt Ĺischka volt SS Obersturmbannführ.er, a párizsi Gestapo egykori főnőkének la­kása előtt, akinek 1938-ban nagy része volt a németországi zsidók letartóztatásában és deportálásában. A tüntetők transzparenseken követelték Lischka felelősségre vonását és elítélését, és síkra szálltak a náci háborús bűnök elévülése ellen. (Képtávírón érkezett — ČTK) fegyvert szállítanak Kínának. A hírügynökség megemlíti, emlékeztetett arra, hogy a kí­nai képviselők már Nagy-Bri- tanniában, Franciaországban és további nyugati államokban is megkezdték tárgyalásaikat fegyverek és hadifelszerelés vásárlásáról. Ezeket a tranzak­ciókat azonban jóvá kell hagy­nia a NATO 15 tagú egyeztető bizottságának, ahol az Egye­sült Államok megvétózhatná ezeket az üzletkötéseket, ter­mészetesen — ha akarná. Az Egyesült Államok dönté­sét, miszerint nem fogja megakadályozni NATO-part- nerei fegyverszállításait Kíná­ba, újabb bizonyítéka annak, hogy „csendesen“ támogatja a jelenlegi pekingi vezetők mi­litarista és expanzionista irány­vonalát, amely a Szovjetunió, a szocialista Vietnam és egész sor más ország ellen irányul. * # * Az 1TV független brit tévé­állomás jelentése szerint Wang Csen, Kína Államtanácsának alelnöke, aki jelenleg hivata­los látogatáson van London­ban, már James Callaghan brit kormányfő elé terjesztette ké­rését, hogy Kína összesen 100 Harrier típusú brit katonai re­pülőgépet akar vásárolni. A népi Angola fiiggetDenségének 3. évfordulója Ünnep a fegyverek árnyékában Az Angolai Népi Köztársaság lakossága ma fegyverrel kézé ben ünnepli az ország függet lensége kikiáltásának harma­dik évfordulóját. Ismét sötét felhők' tornyosul nak Angola egére. A Dél-atri kai Köztársaság újabb agresz sziót készít elő, s ezért az An­golai Honvédelmi Minisztérium általános mozgósítást rendelt el. Az utóbbi hetekben a dél afrikai fajüldöző rendszer egy ségei már számos agresszív ak ciót hajtottak végre Angola el len. Repülőgépeik indokolatla nul többször ls behatoltak a szomszédos szocialista ország légiterébe. Agostinho Neto el­nök ezért kijárási tilalmat ren­delt el az ország déli részén. Az ellenség ismét ugrásra kész. Pedig az angolai nép az elhúzódó felszabadító háború éveiben már sok szenvedést élt át. De a nagy áldozatok árán kivívott függetlenség elnyerése óta máig megtett út sem volt könnyű. Országépítő, békés munkájukat a dolgozók a por­tugál gyarmati uralom meg­döntése után sem végezhetik nyugodtan. A tanulás óráit, e jövőt kovácsoló perceket időn­ként fegyverropogás zaja sza­kítja meg, mert a belső és a nemzetközi reakció nem nézi jó szemmel, hogy a nép lassan már élvezhetné a szabad alko­tó-termelő munka gyümölcseit. Az ellenség nem felejt és nem bocsát meg. Nem felejti el a busás hasznot, amelyet Angola gazdag természeti kincseiből húzott még három évvel ez­előtt is, és nem bocsátja meg, hogy Angola a függetlenségét, amelyért oly nagy árat fize­tett, a szocialista országok, el­sősorban a Szovjetunió és Ku­ba segítségével védte meg, amikor az veszélybe került. A függetlenség kivívása után a reakció külső uszításra pol­gárháborút robbantott ki az or­szágban, majd intervenciós csa­patok törtek Angolára. Múlt év májusában az imperializmus és a belső reakció erői zavargá­sokat akartuk provokálni Luan­dában, az ország fővárosában. Az idén februárban Zaire-ból érkeztek fegyveresek, hogy megfélemlítsék a békés lakos­ságot. A reakció mesterkedései azonban sorra meghiúsulnak, mert akcióik nem találnak visszhangra az angolai nép kö­rében. A szabadságba már egy­szer belekóstolt nép nem en­gedi meg, hogy nyakába akasz- ■ízák az újgyarmatosítás rab­láncát, s olyan kormányt erő­szakoljanak rá, amely kizáró­lag a felsőbb tízezrek és a nyugati imperialista körök ér­dekeit szolgálná. A szocialista közösség orszá­gai nem hagyják magára Ango-f lát. Az angolai kormánynak és a népnek az ország helyreállí­tásáért tett erőfeszítéseit is tá­mogatták. Segítséget nyújtot­tak politikai, gazdasági és kul­turális téren. A Szovjetunió segítette Ango­la halfeldolgozó iparának, ha-» lászflottájának és tengerihajó­gyártásának létrehozását. Ä közlekedési gondok enyhítésé­re hajókat, személygépkocsikat és repülőgépeket küldött An-i golába szakemberekkel együtt. A szovjet—angolai barátsági és együttműködési szerződés szel­lemében jól fejlődnek a két or­szág közötti kereskedelmi kap-! csolatok. A közelmúltban a Szovjetunió 100 millió dollár értékben szállított gépkocsikat, traktorokat, cukornádarató gé­peket és IL-62 típusú repülő-* gépeket, amiért kávét és szi- zalkendert vásárolt Angolától. Az imperialisták és a nem­zetközi reakció is látja, hogy Angola nincs egyedül, hogy független és dinamikusan fej-' lődő ország, amellyel szolida­ritást vállal az egész szocia­lista közösség. Látja, de nem mond le terveiről, tovább mes­terkedik, pedig Angolát nem lehet letéríteni a megkezdett útról. KODAY BERTA Dél-afrikai provokációk Angola ellen (ČSTK) — A kedden elren­delt általános mozgósítás óta Angola nagyvárosaiban tömeg­gyűléseken tiltakozik a lakos­ság a dél-afrikai rendszer ag- ressziós tervei és provokációi 'ellen. Luandába érkező hírek szerint Pretória további csapa­tokat és hadifelszerelést szál­lít az angolai—namíbiai határ­ra, az angolai felségvizek ha­tárainál dél-afrikai hadihajók cirkálnak, s dél-afrikai repülő­gépek rendszeresen berepülnek Angola légiterébe. NEh IÁNY m SS SOR BAN Kommentárunk 1978 XI. 11. Irán, a világ második legna­gyobb olajexportáló országa az elmúlt napokban arra kénysze­rült, hogy leállítsa olajkivitelét az iparág dolgozóinak csaknem országos méretű sztrájkja miatt. A kormány katonakat rendelt az olajkutakhoz, az átrakodó kikötőkbe, hogv így próbálják beindítani a megbé­nult olajkivitelt és kitermelést. A kényszer szülte intézkedés azonban aligha lesz jó arra, hogy behozza azt a hatalmas dollárbevétel-kiesést, amely iránt a bányák és a finomítók leállása miatt érte. Pillanatnyi­lag a kitermelés épp hogy csak fedezi a hazai energiaszükség­letet, így tehát azt is komoly veszély fenyegeti. A hír halla­tára a nemzetközi olajpiac is felbolydult, megkezdődtek a spekulációs olajvásárlások. Pilanatnyilag teljes a bizony­talanság, olyannyira, hogy sen­ki sem merne jóslatokba bo­csátkozni a jövö évi olajárat illetően. Mint ismeretes, a ja­nuár 1-től érvényes olajárról december 13-án Abu Dhabiban döntenek a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetének illetékes miniszterei. Legutóbb az olaj­árat 1977 januárjában emelték 10 százalékkal, és azóta a 12,70 dolláros barrelenkénti árat befagyasztották. Habár mindig akadt néhány áremelést szor­galmazó OPEC-tagország, végül is Szaúd Arábia volt az, amely elfojtotta ezeket a követelése­gas bevételét. Az államháztar­tás bevételeinek csaknem 80 százaléka korábban az olajex­portból eredt. A pénzügyi ne­hézségekre vezethető vissza az a teheráni döntés is, hogy Irán elhalasztja a jövőre tervezett Sztrájk, olaj, dollár két. Két év alatt azonban me­rőben módosultak a körülmé­nyek és következésképp az ál­láspontok is. Az emelést mere­ven elutasító Jamani szaúdi olajminiszter is legutóbb cse­kély mértékű emelésről beszélt már. Irán mindig is az áreme­lést szorgalmazókhoz tartozott, és csak az említett rijadi nyo­másra tett le eddig erről. Most, hogy leállította az olaj­exportot, decemberben nyilván az olajár jelentős emelését fogja követelni, s egyesek sze­rint nem riad vissza a 30 szá­zalékos emelés javasolásától sem. Teherán szempontjából ez lenne az egyedüli módja an­nak, hogy a magasabb áron ér­tékesített olaj révén biztosítsa az államkassza megszokott ma­fegyvervásárlásokat az USA-tóI. Ennek nyomán írta kommentár­jában az International Herald Tribune, hogy az iráni sahnak fel kell adnia álmát, miszerint az ezredfordulóra Irán ipari és katonai nagyhatalom lesz. A sah döntése után szinte alig pár órával később Carter beje­lentette dolláróvó intézkedé­seit. Van-e összefüggés az iráni olajexport szüneteltetése és a dollármentő akciók időbeli egybeesése között? A kettő nyilván szorosan összefügg. Carter az időténye­zőt bekalkulálva ismét az utol­só pillanatban döntött. Egy­részt a kedden megtartott tör* vényhozási választásokat akar­ta, és mint kiderült, tudta is a maga és pártja javára kedve­zően befolyásolni. Másrészt gazdasági szakértőivel felis­merte az iráni helyzetben rej­lő veszélyt: ha nem tesz lát­ványos intézkedést a dollár védelmében, Irán — olajbevé­teleinek növelése érdekében — még a szélsőségesen magas ár­emeléstől sem riad vissza de­cemberben. Ha viszont jelentő­sen felszökne az olajár, oda lenne a Carter-féle dollárterv, és tovább növekszik az USA amúgy is katasztrofális mére­tű fizetési mérleghiánya. Pedig Irán és az olajexportőrök, ha emelni akartak, azt mindig a dollár miatt fontolgatták. Az amerikai valuta értékcsökkené­se miatt bevételeik reálértéke fokozatosan kisebbedett. Kér­dés az, hogy az OPEC-országok hogyan fogadják a látványos Carter-akciót. Washingtonban nyilván cserében elvárják a kő­olajexportálóktól, hogy hagy­ják meg a régi szinten az ára­kat. Mert ha mégis emelnék az olaj árát, az ördögi spirál­nak nincs vége: a dollár ahe­lyett, hogv kievickélne a hul­lámvölgyből, ismét a mélybe zuhan. P. VONYIK ERZSÉBET ■MMli VLAGYIMIR SZEMJONOVOT nevezték ki a Szovjetunió új NSZK-beli nagykövetévé. Szem- jonov 1955-től külügyminiszter- helyettes, majd 1969-től a ha­dászati támadó fegyverrendsze­reik korlátozásáról tárgyaló szovjet küldöttség vezetője volt. ISZLAMABADBAN befejeződ-* tek a csehszlovák—pakisztáni tárgyalások, amelyek a két or­szág gazdasági és kereskedelmi együttműködésének fejlesztését célozták. Hazánk küldöttségét Jaroslav Jakubec külkeresikedeU mi miniszterhelyettes vezette. BERLINBEN ünnepi ülést tar­tott az NSZEP Központi Bízott-* sága, valamint az NDK Állam­én Minisztertanácsa a németor­szági novemberi forradalom 60. évfordulója alkalmából. JÓSÉ LOPEZ PORTILLO mexi­kói elnök az ország fővárosá­ban ünnepi beszéddel nyitotta meg a Nemzetközi Újságíró Szövetség Elnökségének ülését. LUIS CADENDO PEREZ szak- szervezeti tisztségviselő lett a baszk terroristák újabb áldoza­ta. Munkából hazafelé menet ismeretlen tettesek megölték. Ö a szélsőséges spanyol elemeik 62. áldozata ebben az évben. Az iráni ellenzék felhívása (ČSTK) — Karim Szandzsabi, az iráni ellenzéki Nemzeti Front elnöke Párizsban beje­lentette, hogy az iráni ellenzéki pártok és felekezeti vezetők össznemzeti általános sztrájkra szólítottak fel. Szandzsabi, aki a napokban Ajalollah Khomei- nivel, a siita muzulmánok veze­tőjével tárgyalt, megjegyezte, hogy az ellenzék a végsőkig harcol a kormány ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom