Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-01 / 302. szám, szerda

Gazdálkodjunk ésszerűbben az energiával

'A hűvös őszi nappalok és éjszakáit beköszöntésével gyakrabban elgondolkodunk energetikai mérlegünk állásáról, korlátozott lehetőségeinkről, az egyre nagyobb igényeik kielégítésének módjairól, s mindenekelőtt a villamos árammal való ellátásról. Bányászaink és energiaipari dolgozóink becsületes munkájának köszönhető, hogy az eddigiek során sikerült megteremtenünk az ipar, az építőipar, a közlekedés és lovábbi ágazatok fűtőanyaggal és energiával való folyamatos ellátásának feltételeit.

Népgazdaságunk dinamikus fejlődéséhez a hatodik ötéves tervidőszakban azonban egyre több fűtőanyagra és energiára van szükség. Az állandóan növekvő energiaszükségletet nem sikerül zökkenőmentesen fedeznünk sem a behozatal növelésével, sem az ötéves tervben kitűzött feladatok túlteljesítésével. Ismeretes, hogy a meg- Aövekedett szén kitermelési feladatokat egyre nehezebb geológiai feltételek közepette kell teljesíteniük bányászainknak. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a folyó és az elkövetkező ötéves tervidőszak leiadatainak megvalósítását jelentős mértékben meghatározza az, hogy milyen sikerrel oldjuk meg a fűtőanyag- és energiaellátás terén felmerülő problémáinkat.

Sikerek és gondok

Hazánk fűtőanyag- és energiatermelő ipara az utóbbi években azelőtt soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. Ezt bizonyítják a következő adatok is: míg 1937- be<n körülbelül 34,5 millió tonna szenet termeltünk, addig

1977-ben ennek a mennyiségnek a három és félszeresét, vagyis több mint 121 millió tonnát termeltünk ki. Még gyorsabb ütemben fejlődött a villamosáram-termelés,* amely ugyanebben az időszakban 4 milliárd kilowattóráról 66,5 milliárd kiowattórára növekedett. A szénkitermelés növekedési üteméből arra következtethetünk, hogy 1980-ban több mint 125 millió tonna szenet hozunk a felszínre.

Nem lenne viszont helyes, ha e sikerek elkönyvelésével nem akarnánk tudomást venni az energiaellátás terén felmerülő fogyatékosságokról, ha nem látnánk, hogy nem mindig sikerül a szükségleteknek megfelelő mennyiségű szenet jö- vesztenüdnk, villamos áramot termelnünk. Ennek bizonyítására elég példáiként felhozni, hogy az év első felében nem teljesítettük a barnaszén és lignit kitermelési tervét, hogy néhány fontos energiaipari beruházás kivitelezésében lemaradás van, s végül, de nem utolsósorain az a tény, hogy az ipart és a lakosságot csupán nagy nehézségek közepette tudjuk folyamatosan barnaszénnel ellátni.

Az ilyen helyzetben kétszeresen kellemetlen számunkra az a megállapítás, hogy a CSKP XV. kongresszusa egyik legfontosabb követelményének — gazdálkodjunk a lehető leghatékonyabban a fűtőanyag- gokkal és az energiával — nagyon hiányosan teszünk eleget. Ez a tény nem mindig a rossz, nem megfelelő energiagazdálkodás következménye, hanem annak, hogy az energetika fejlesztése nem minden esetben átgondolt.

Több energiát fogyasztunk o tervezettnél

Az a tény, hogy az energia- források terén néhány éve már feszült a helyzet, arra késztet bennünket, hogy minden eddiginél jobban hasznosítsuk a fűtőanyagokat és az energia minden egyes formáját, a nyersanyagokat és az anyagokat egyaránt. Komolyan kell foglalkozni azzal a ténnyel, hogy a tervezett fűtőanyag- és energiafogyasztás túllépésével évente egymillió tonna szenet elpazarlunk, s ezt a mennyiséget bányászainknak is terven felül kell kitermelniük.

Nem lehetünk tehát elégedettek a fűtőanyag- és energiafelhasználás állami ésszerűsítési programjának, valamint a fémfogyasztás állami ésszerűsítési programjának teljesítésével, Sajnos, több olyan ágazatunk, termelési-gazdasági egységünk és vállalatunk van, amely csupán a jó szándéknál maradt. Szükséges, hogy az ésszerűsítési programokat tételesen lebontsák, s megvalósításuk érdekében megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzőket alkalmazzanak.

A fűtőanyag- és energiafelhasználás ésszerűsítésével minden egyes fejlett ipari államban hatékonyan foglalkoznak. Nemcsak az energiaszegény országokban, hanem azokban is, ahol elegendő van belőle, s amelyekből külföldre is exportálnak. A csehszlovák népgazdaság egyelőre nagyon nyersanyag- és energiaigényes. Éppen ezért — a kongresszusi határozatok értelmében is — figyelmünket mindenekelőtt a fűtőanyag- és energiafelhasználás ésszerűsítési kérdéseinek kell szentelnünk. A XV. párt- kongresszus 2—2,5 százalékos fűtőanyag- és energiamegtaika- rítást szabott meg népgazdaságunk számára. Ez a százalék országos viszonylatban az

1980-as fogyasztási szinttel ösz- szevetve 10,4 millió tonna fűtőanyag megtakarítását jelenti.

A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművek példája

A fűtőanyag- és energiataka- nékoskodás kérdéseinek e fontos vegyipari vállalatunk dolgozói is rendszeres figyelmet szentelnek. Minden évben kidolgozzák az energiafelhasználás komplex ésszerűsítési programját, amely a vállalat minden egyes részlegére vonatkozik. Az idei terv kilenc műszaki-szervezési intézkedés megvalósítását tűzte célul, amelynek eredményeként ebben az évben 5500 tonna fűtőanyagot kell megtakarítaniuk. Az elmúlt félév során megvalósított egyik legsikeresebb újítás a meleg hulladékvíz — amely a közeli villanyerőműből származik felhasználása a selyemkészítő részleg termelési folyamata hőszabályozásában. Ily módon elenyésző költségek felhasználásával a vállalat dolgozói az év első kilenc hónapjában 1878 tonna tüzelőt takarítottak meg.

Tartalékok a háztartásokban

Az energiafogyasztás ésszerűsítése nagyon bonyolult feladat. A program teljesítését lényegében csak erkölcsi ösztönzőkikel lehet elősegíteni. Ezt az állítást több adattal alátámaszthatjuk. Az utóbbi 10 év folyamán megállapíthattuk, hogy az új díjszabás-rendszer bevezetése révén az egy kilowattórányi árammennyiség (lakosság állal fizetett) ára hazánkban 20 százalékkal csökkent. Ellentétes tendencia tapasztalható Nagy-Britanniában, ahol az áram ára kétszeresére növekedett. Franciaországban 85, az USA-ban pedig 45 százalékkal lett drágább a villanyáram.

A fentiekben említett árviszonyok gazdaságunk előnyeit igazolják. Ez a tény viszont senkit sem jogosít fel (sem a nagyfogyasztót, sem a kisfogyasztót) az energia és fűtőanyag pazarlására. Sajnos, ha betekintünk egy-egy üzem, vállalat, illetve háztartás energia-* gazdálkodásába, nem egy esetben az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Bebizonyosodott, hogy az energiafelhasználás gazdaságosabbá tételében nagy szerepet játszanak a megfelelő gazdasági kényszerítőeszközök. Ebben rejlik az értékeink gazdaságtalan felhasználásának ki- küszöbölési lehetősége.

VINCENT BALÄZ mérnök, docens

Kommentáljuk

Jobb szervezéssel

Nem vitás, annyi munkát, gondot egyetlen évszak sem jelent a földművelő embernek, mint az ősz. Különösen azóta, hogy jelentősen megnövekedett a szemes kukorica vetésterülete, s a korábbinál lényegesen> több őszi betaka- rítású zöldségfélét, valamint őszi érésű gyümölcsöt termesztenek a gazdaságokban.

Csak igazat lehet adui azoknak — szövetkezeti elnököknek, agronóntusoknak és gépesitőknek —, akik azt hangoztatják, hogy ilyenkor minden munkáskézre, gépre és szállítóeszközre szükség van, s egy időben akár két-három helyen is jutna számukra munka.

Mindez Így igaz, ám mégsem érthetünk egyet azokkal, akik a suk munka Űrügyén már eleve az elvégezhetetlenek közé sorolnak olyan teendőket, amelyek bár nem tartoznak a hagyományos őszi feladatok sorába, nem kis mértékbe* befolyásolják a termelési tervek teljesítését, sőt a mezőgazdasági üzem, s így a tagság jövedelmének nagyságát is.

Ne játsszunk zsákbamacskát — a kukoricaszár betakarítására és a betakarítógépek munkáját követő böngészésre gondolunk. Nem vitás, több gépre, traktorra, pótkocsira és több munkáskézre van szükség, hogy ezeket a néhány helyen még mindig fölöslegesnek vélt teendőket is bevehessek az őszi mezei munkák politikai-szervezési munkatervébe, s ami még ennél is lényegesebb, a tervvel összhangban el is végezzék őket.

Nem lelietetlen kívánság ez, erre számos jó és követendő példával elöl járó mezőgazdasági üzem a bizonyíték. A Tar- doskeddi (Tvrdošovce) Egységes Füldművesszövetkezetben például olyan szerkezettel egészítik ki u kombájnokat, amely a gépbe bekerülő kukoricacső mellékrészeit a kombájn mellett haladó pótkocsiba fújja. A kombájnból így semmi sem kerül a földre, tehát azok a kukoricaszemek sem, amelyek egyébként morzsolás közben — mint veszteség — elszóródnának.

A poziítv példák sorából ide kívánkozik a sárói IŠarov- ce) Béke Egységes Földművesszövetkezet is, ahol a lehetőségek egy másik járható útját választották. A hétszáz hektárból 150 hektáron magnak termesztik a kukoricát, e területen tehát adott a kukoricaszár betakarításának lehetősége. Kiszámították viszont, hogy a takarmányalap pótlásához még további száz hektár szemes kukorica melléktermékeire van szükség, és ennek megfelelően az érintett területről hagyományos módon takarítják be a termést. Az elmondottakhoz tartozik még, hogy véletlenül sem fordul elő, hogy a gépek után ne böngésznék át a területet, sőt a cukorrépaföldeken kétszer, egyszer a gépek után, másodszor pedig a szántást követően böngésznek.

Hogyan futja minderre az időből, kérdeztük azon mezőgazdasági üzemek vezetői helyett is, ahol nem „jut“ idő és „nincs“ munkaerő a kukoricaszár betakarítására, és ahol ugyancsak „erőhiány“ miatt az arra egyáltalán nem hivatott kerékpáros, motorkerékpáros, sőt autós „maszek“ böngészők zsákszámra szedhetik össze a kukoricacsöveket és a cukorrépát, maguknak sajátítva el azokat az egyáltalán nem kis értékeket, amelyeket a földművesek hoztak létre, s amelyeknek így az ő közös kasszájukat kellene gazdagítaniuk.

Szervezés kérdése az egész, mondták a kérdezettek. Mert ugye akkor sincs ősszel fölösleges traktor, ha veszni hagyják a kukoricaszárat, de úgy is győzik, persze jó és pontos munkabeosztással és a munkaidő gazdaságos kihasználásával, ha a melléktermékeket is megmentik. És a böngészés? A gépi betakarítás során és különösen az ősszel egyáltalán nem ritkaságszámba menő rossz viszonyok közepette lehetetlen elkerülni bizonyos betakarítási veszteséget. Az viszont inár nem törvényszerű, hogy a földön maradt kukoricacsöveket és cukorrépát az arra nem hivatottak szedjék össze. Nem kell hozzá több, csak egy-két patronáló üzem, jó együttműködés és idejében megkötött szerződés. És akkor már egyáltalán nem megy csodaszámba, ha egy-egy napon 100—150 dolgozó is segít az őszi földeken, társadalmi munkában, ahogy az Sárón volt.

Mert úgy igaz, hogy szervezni is tudni kell, és ezt elsősorban a vezetőkkel, az irányítással megbízottaktól várjuk el. Jogosan.

EGRI FERENC

Mérlegelve mezőgazdaságunk idei eredményeit, a kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét, megállapíthatjuk, hogy céljait mezőgazdaságunk az idén rendkívüli körülmények közt tel-< jesíti. A kedvezőtlen időjárás szinte állandó kísérő jelensége a mezőgazda- sági munkáknak. Ennek következménye, hogy megkésett a gabona vegetációs ideje, ami természetesen hatott az aratás befejezésére, s az őszi mezőgazdasági munkákra is.

Ez a helyzet új feladatok elé állította a - Szövetkezeti Földművesek Szövetségét is. A mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében szövetségünk átfogó politikai és szervezési intézkedéseket tett, s ezek megvalósítása áll jelenlegi tevékenységünk homlokterében. Intézkedéseinket annak tudatában dolgoztuk ki, hogy a kapás- növények begyűjtésénél alkalmazni kell az arqtás alatt szerzett tapasztalatokat, elsősorban az emberek közt végzett felvilágosító munka, a kooperáció fejlesztése, valamint a technikai adottságok célszerű kihasználása terén.

A SZFSZ az efsz-tagság körében nagy figyelmet szentel u munkakezde- ményezés fejlesztésének. Ennek eredményeként az idén efsz-eink dolgozói 119 ezer szocialista kötelezettségvállalást tettek összesen közel egymilliárd korona értékben. A felajánlások elsősorban a gabona-, burgonya-, cukorrépatermés, továbbá a tej-, tojáshozamok és más mezőgazdasági termékek hozamának emelésére irányulnak. Ezek a felajánlások is hozzájárultak ahhoz^

IDŐSZERŰ FELADATAINK

Irta: Pavol Jonáš mérnök, a Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetségének elnöke

hogy a harmadik negyedév végére teljesítettük a gabonatermesztési tervet, az 1977-es szinthez viszonyítva a mezőgazdasági állatállomány is nagyobb. Mindez szocialista mezőgazdaságunk kétségkívüli pozitívumai közé tartozik.

Ezekben a napokban figyelmünk középpontjában az őszi mezőgazdasági munkák gyors befejezése és a gazdasági év feladatainak sikeres teljesítése áll, mert az Idei mérleget csakis ezek után vonhatjuk meg.

Tény, hogy jelenleg országos viszonylatban még mindig jelentős meny- nyiségű cukorrépa és más őszi termény vár betakarításra. Az idő egyre sürgetőbbé válik, s ezért fontos, hogy efsz-eink dolgozói minden erőfeszítésüket a kinn levő termés időbeni betakarítására irányítsák.

Ezzel összefüggésben szövetségünk nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy valamennyi efsz-ben létrejöjjenek a munkakezdeményezés kibontakoztatásához, a jó gazdasági eredmények eléréséhez szükséges anyagi és erkölcsi — ösztönzés; érdekeltség — feltételek. Szinte valamennyi mezőgazdasági vállalatban rendszeresen értékelik a dolgozók munkakezdeményezését és a szocialista munkaverseny eredményeit. A szövetkezetek a burgo^

nyaszedésben, a cukorrépaszedésben és a többi időszerű őszi munkában kiváló teljesítményt elérő kollektívák tagjait pénzjutalomban részesítik. Ugyanakkor szem előtt tartják azt is, hogy a verseny ne csupán a mennyiségre, hanem a minőségre, a legkisebb veszteségarányra is vonatkozzon.

Elmondható, hogy nagyon jó az együttműködés az őszi munkák előkészítésében az SZFSZ járási bizottságai és a mezőgazdasági igazgatóságok között. Példának említhetjük a tŕebíči, olomouci, pelhŕimovi, trnuvai és prie- vidzai járást. A prievldzái járás rekordidőben 102 százalékra teljesítette burgonyafelvásáriási tervét, s ez főként a munkakezdeményezés helyes irányításának köszönhető, s annak, hogy a szövetkezetek ésszerűen használták ki a rendelkezésükre álló gépparkot, s nem utolsósorban annak is, hogy példásan gondoskodtak a dolgozókról és az alkalmi kisegítő kollektívákról. Például a Bratislava-vidéki járásban a Šenkvicei Efsz már befejezte az ősziek vetését, s így jó alapot teremtett a jövő évi terméshez. Eredményesen végzik munkájukat a dél- morvaországi kerület mezőgazdasági dolgozói is, itt különösen a szocialista munkakezdeményezés terén mutatnak példát egyes szövetkezetek. A výškoví

járási Nižkovicei Egységes Földműves- szövetkezetben a munkaverseny keretében a burgonyaszedésben legjobb eredményeket elérő munkacsoportokat a felszedett burgonya mennyisége szerint jutalmazzák, de a jutalmazási rendszer arra is ösztönzi a dolgozókat, hogy az egy főre eső földterület meghaladja a 25 hektárt.

Szövetségünk az őszi munkálatokkal kapcsolatos politikai és szervezési intézkedések kidolgozásakor nagy hangsúlyt fektetett a dolgozókról való átfogó gondoskodásra is. Ennek alapján az efsz-ek közel félmillió dolgozó étkeztetésről gondoskodnak. Ugyancsak könnyítést jelent az a 740 óvoda, illetve bölcsőde is, amelyek üzemeltetése lehetővé teszi, hogy a sok ezer anya is részt vehessen az őszi betakarítási munkákban. Szövetségünk jelenleg nagy figyelmet szentel szövetkezeti óvodák és bölcsődék építésének is. Továbbra is arra ösztönözzük az efsz-eket hogy összevont pénzeszközeikkel közösen építsenek ilyen létesítményeket.

Örömmel tölt el bennünket, hogy efsz-eink tudatában vannak az őszi munkálatok gyors és jó minőségű befejezése fontosságának. Meggyőződésünk, hogy szövetkezeti dolgozóink idejében és példásan teljesítik felajánlásaikat, s túlteljesítik a mezőgaz- 1978. dasági termelés idei tervét. Ez is méltó hozzájárulás lesz a szocialista me- xi. 1. zőgazdaság létrejötte 30. évfordulója megünnepléséhez, valamint a jövő év áprilisában összeülő IX. orszőgos sző- £3. vetkezeti kongresszus köszöntéséhez. "

újéi