Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-03 / 304. szám, péntek

A kábelgyár példája A szociális program a dolgozókat szolgálja Ä Kablo nemzeti vállalatot, vagy ahogyan becézik, a Kab- lovkát, nem csupán a bratisla- vaiak ismerik. Termékeivel szerte az országban találkoz­hatunk. Az üzem forradalmi ha­gyományainkban is fontos sze­repet tölt be. Gondoljunk csak 1948 februárjára, mikor a fő­városi események egyik fő mozgató rugója volt a kábel­gyári munkásság. A fővárosiak, főleg az idősebb generáció tag­jai közül sokan elsősorban ezért érzik magukhoz közel ál­lónak ezt az üzemet. Talán nem Is volt szükség a kis kitérőre, hisz sokak szá­mára ismert tény ez. De min­denképpen a tárgyhoz tarto­zik, ha az üzem szociális prog­ramjáról próbálunk képet al­kotni. Pontosabban fogalmazva: hogyan törődnek a kábelgyári dolgozókkal most, harminc év­vel később, milyen feltételek között dolgoznak, élnek a ká­belgyáriak, akik mindannyiunk érdekében oly sokat tettek egykor. Kezdhetnénk egy képpel: a gyár üzemi konyháján nyug­díjasokkal találkozhat a látó- gató. Itt ebédelnek az egy­kori dolgozók, akik amúgy is gyakori látogatói az üzemnek — a velük szervezett találkozó­kon szép számmal jelennek meg minden alkalommal. Ál­landó kapcsolatot tartanak az üzem vezetőségével, így a dol­gozók nyugalomba vonulás után Is érezhetik a gondosko­dást, s a kollektívához való tartozást. Daniel Suchoň, a szociális gondoskodással foglalkozó szakszervezeti bizottság vezető­je természetesen a lakáskérdés megoldását tartja a legfonto­sabbnak. Ha lakás van, minden könnyebben megy. — Kétszázharminc lakást kaptunk a lakásszövetkezettől a hatodik ötéves terv idősza­kára. Százötöt adtunk át ed­dig dolgozóinknak, ebből har­minc üzemi lakást. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy mek­kora szerepe van ennek a munkaerő-gazdálkodásban. Dol­gozóink nagyobb része helybe­li, tehát bratislavai, kisebb ré­sze a környékről jár be napon­ta. Természetesen nem csupán a helybeliekre kell gondol­nunk, s nem csak a családo­sokra; most épül egy korsze­rű száztíz ágyas munkásszál­lónk. A régi már nem felelt meg a követelményeknek. Szálloda-típusú lesz az újon­nan épülő, kétágyas szobákkal, konyhákkal, szociális berende­zésekkel ellátva. A dolgozók szórakozását és művelődési igényét társalgók, televízió, rá­dió stb. elégítik ki. — Mennyi ideig kell várni lakásra? — Két-három évet, de sür­gős esetekben akár egy év alatt is hozzájuthat a dolgozó. Nagyon fontos, hogy mindenki­nek helyet tudjunk adni, leg­alább a munkásszállóban, hisz nem titok, hogy munkaerő­gondjaink vannak. Különféle módozatai vannak a gondoskodásnak Itt is, a Kablóban. Nagy könyvtára van az üzemnek, műszaki- és szép- irodalommal, de ennél fonto­sabb, hogy gondoskodnak a dolgozók gyerekeiről is. Böl­csőde-gondjaik nincsenek, Ja­náčková utcai bölcsődéjükben a sajátjaikon kívül még „ide­gen“ gyerekeket is el tudnak látni. A dolgozók mintegy negyven százaléka nő, ezért megkülönböztetett figyelmet szentelnek problémáiknak. Le­hetővé teszik például, hogy a fiatal anyák később kezdjék a munkát, ne kelljen a gyere­keket korán kelteni. Daniel Su­choň elmondja, hogy jelenleg építenek egy óvodát is, s így a mostani harmincról kilenc­venötre bővítik a férőhelyek számát. Az üzemi konyhát már említettük. Körülbelül négyszáz ebédet főznek naponta a mun­kásoknak. Az ebéden kívül tíz­óraira leveseket is adnak, s két büfé áll a második és harma­dik műszakban dolgozók ren­delkezésére. Zsúfolt gyár a Kablo. Több, mint nyolcvan éve üzemel, ami azt is jelenti, hogy bizony sok­helyütt nem a legkorszerűbb körülmények között dolgoznak. A szociális programban lapoz­gatva jócskán találunk a mun­kakörnyezet javításával kap­csolatos tervet. Fokozott fi­gyelmet szentelnek az orvosi ellátásnak, illetve a betegségek megelőzésének. A vállalat min­den üzemében van orvosi ren­delő, saját fogorvossal. Heten­te egyszer a bőrgyógyász is rendel az üzemben. Éppen a napokban kezdték el a szív­infarktus megelőzésével kap­csolatos vizsgálatokat. Három hét alatt minden dolgozót ki­vizsgálnak. A gyógyfürdő-kezelés is fon­tos része a szociális ellátás­nak. Az idén eddig ötvenhárom dolgozójuk volt kezelésen az ország különböző gyógyfürdői­ben. A vállalatnak van két üdülője is, az egyik Pezinok- Stupyn, a másik Lešnán. Mind­kettőhöz pionírtábor is tarto­zik. Gyakran szerveznek két- háromnapos kirándulásokat. Kihasználják a Čedok utazási iroda szolgálatait is, az idén a bulgáriai Burgasban nyaralt 118 dolgozó és családtagjaik. Krakkói testvérüzem ük révén Zakopanéban nyaralt százöt dolgozó, s harmincöt gye­rek a nyár egy részét len­gyelországi pionírtáborban töl­tötte. Ezt a baráti együttműkö­dést szeretnék a jövőben még jobban kihasználni, hisz a dol­gozók részéről is nagy az ér­deklődés a csereüdülés iránt. Nem ritka a két testvérvállalat sportolóinak a találkozása sem. A nyugdíjasokkal kezdtük, zárjuk is velük. Számukra is gyakran szerveznek két-há- romnapos kirándulásokat, az idén a Kablo negyvennégy egy­kori dolgozója volt a Magas Tátrában. Egyébként tervezik egy nyugdíjasklub megnyitását is. - kk ­ORVOSI TANÁCSA? Mit kell tudnunk a fogszabályozásró! Az ortodoncia, vagyis a fog­szabályozás a fogászatnak az az ága, amely egyes fogaik, fogcso- portok vagy az egész fogsor helyzeti rendellenességeinek felismerésével és helyreállításá­val foglalkozik. E fejlődési hi­báik lényege, az egyébként eset­leg jól fejlett fogaik nem úgy i lie szike dneik a szomszédos fo­gakhoz, ill. a száj zárásaikor a felsők és az alsók nem úgy ta­lálkoznak egymással, amint az kívánatos volna. Egyrészt aka­dályozza az étel alapos megrá- gását, másrészt viszont szép­ség- és beszédhibát okoz, vala­mint fokozza a fog- és ínybe­tegségeikre való hajlamot. A fogszabályozást már gyermek­korban el kell kezdeni, amikor a szabálytalan helyzet még nem merevedett meg. Nem is gon­doljuk, hogy milyen sok ember­nek keserítik meg életét a rend­ellenesen fejlődött fogak. Mivel a fogszabályozás lehetőségét sok szülő nem ismeri, ezért mai számunkban őket szeretnénk felvilágosítani ezzel a problé­mával kapcsolatban. Az ortodoncia hazánkban a második világháború után, óriá­si fejlődésen ment át. A költ­séges, hosszadalmas, néha több évig tartó gyógykezelés csak a szocialista társadalmi rend ke­retében vált mindenki számára hozzáférhetővé. A fogszabályozást igen pon­tos kórelőzmény összeállítása után kezdik el. A szakorvos^ nak meg kell tudnia, hogy ha­sonló tünetek előfordultak-e már a családban, ugyanis az öröklődési hajlam gyakran ki­mutatható. Továbbá ismerni kell az orvosnak, hogy milyen betegségeken esett át csecse­mőkorában a gyermek. Megál­lapítást nyer az is, hogy a magzati vagy közvetlenül a szülés utáni időszakban elszen­vedett fertőző megbetegodéssk is kiválthatnak fogfejlődési za­varokat. Az anya terhessége idején átélt vírusos fertőző be­tegségeknek a magzat fejlődé­sére gyakorolt káros hatását statisztikai adatok igazolják. A magzatnál fejlődési rendelle­nességet okozhat pl. a vörheny, az influenza, a tífusz, kisebb mértékben a rubeola, nagyobb százalékarányban pedig a szü­lök nemi betegségei. A fogfejlődési rendellenessé­gek okai lehetnek a gyermek­kori rossz szokások is, mint pl. a hosszabb ideig tartó cuclizás, az ujj, vagy más kemény tár­gyak szopása, rágása. Ezek az aránylag még puha állkapcsot deformálják. Néha a túl nagy Kommentáljuk ÉLJÜNK JOGAINKKAL Fejlett jogrendünk van. Olyan, amely nemcsak az ál lám, a társadalom, a szocialista intézmények és szerveze­tek jogait oltalmazza — s ne feledjük: ezt is közös ja­vunkra —, hanem egyidejűleg és nemkevésbé elvszerűen, hatásosan, az egyén törvényszavatolta érdekeit is. Vonat kozik ez a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének területére is, nevezetesen és különösképpen a kereskede­lemre és a szolgáltatásokra. Ennek gyakran és nem vé­letlenül hangsúlyozott oka, hogy ezzel a szférával lénye gében nap nap után és szüntelenül mindannyian érintke­zünk és következésképpen eredményei és fogyatékosságai milliólua hatnak. Más szóval, míg természetesnek vesszük — s ez így helyes —, ha itt minden megfelel követelmé­nyeinknek és szaporodó, növekvő igényeinknek, addig a fonákságok kiváltják berzenkedésünket, bosszúságunkat. S nemcsak arról van szó, hogy a más ember szemszögéből néha apró cseprőnek tűnő egy egy visszatetsző jelenség lehangolja az érintettet, hanem arról is, hogy az ilyes­mivel esetenként — lásd példán) időközönként az ellátás­sal, az árakkal stb. kapcsolatos hamis és céizatos lií Teszteléseket — előszeretettel visszaélnek azok, akik a ba­rikád túlsó oldaláról níízik sanda szemmel mindazt, ami nálunk történik. Milyen jelenségekre gondolunk? A forgalomba kerülő árucikkek hibáira, a gyatrán elvégzett szolgáltatásokra, a pult alóli árusítás eseteire, a snlycsonkításokra, a csú­szópénzekre, a jogtalan áremelésre, a nyerészkedésre, a minőségi osztályuk „összetévesztésére“, a szavatossági időn túli értékesítésre, a megrendelt fogyasztási cikkek elkészü lése határidejének meg nem tartására stb. Minek is sorolnánk tovább, hiszen még mindig és mind­annyiunknak alkalmunk nyílik személyesen megismerkedni ezekkel a továbbra is kísértő fogyatékosságukkal. S külön­féle jogszabályainknak éppen az a küldetésük, hogy eb ben a vonatkozásban is biztosítsák az emberek nyugodt életét, zavartalan munkáját, ami kétségtelenül felette fon­tos társadalmi érdek. Erre szép számban vannak jogszabályaink, a károsodá­sok megtérítését szolgáló reklamációs rendeletektől és szabályzatoktól a polgárjogi normákig. Örvendetes, hogy a reklamáció jogával az utóbbi években az emberek a ko­rábbinál nagyobb számban és gyakrabban élnek. Itt ugyan­is nem helyénvaló a kézlegyintés, a vállrándítás. Ez ugyan­is csak ahhoz vezethet, hogy a hiba, a hiányosság továbbra is megmarad, sok más embernek is keserűvé teszi a szá- jaízét és politikai károkat is kivált. Igazam tudatában tehát a cselekvő szabályos fellépés az egyetlen helyes magatartásforma, Komolyabb esetekben a fogyasztónak él­nie kell azzal a lehetőséggel is, hogy az illetékes bíró­sághoz fordul. Ezzel kapcsolatban — igazságügyi szerve­ink felmérése alapján — megállapíthatjuk, hogy az emlí­tett kedvezőtlen jelenségek elterjedésének mértékével nines kellő arányban a jogorvoslás igénye. Vagyis kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek magyarázata egyrészt az elégtelen törvényismeret, másrészt a hibákért, hiányos­ságokért felelő szervezetek „objektív okokra“ történő hi­vatkozásának elfogadása, mert a fogyasztó vagy megrende­lő néha okkal, néha oktalanul kiszolgáltatottnak érzi ma­gát. Elsősorban ezeken az okokon kell változtatnunk, hogy kötelességeinket becsületesen teljesítve, jogainkkal is élni tudjunk. GÁLY IVAN orrgaratmandula miatt a gyer­mek nyitott szájjal lélegzik, miközben az állkapocs termé­szetellenes helyzetben van és fokozatosan eltorzul. Ha a gyermek feje alvás közben nincs természetes helyzetben, pl. túlságosan előrehajliik, az alsó állkapocs fejlődése vissza­marad. A nyelv aránytalan, gyors növekedése is okozhat rendellenes fognövést,. állka­pocstorzulást. A kezelés során először is gipszlenyomatot vesznek a kis páciens fogsoráról, s ezen el­kezdik a fogszabályozási méré­seket. Megmérik a fogsor ívé­nek szélességét, hosszúságát, magasságát, az egyes fogak helyzetét, valamint a fogsorok illeszkedését. Ezt követi a fogak komplett röntgenvizsgálata. Sú­lyosabb esetben a fej és arc- üregfelvétele is szükséges. Nagyon fontos, hogy a szü­lők idejében felismerjék a gyer­mek fogfejlődési rendellenes­ségét. Sok esetben már az új­szülöttnél is észlelhető: nem képes szopni, vagy csökken a szopóképessége. Ez a tünet sok­szor azt bizonyítja, hogy a gye­rek farkastorokkal, vagyis száj- padhasadással jött világra. Az ilyen gyermeket születése után kb. két héttel meg kell operál­ni. Kezelése kb. 19—20 éves korig tart. A tejfogak áttörése idején főképp a rossz szokások (cucli­zás, rágás) valamint az esetle­ges balesetek következtében előforduló torzulásokat idejeko­rán kell kezelni. A szülők kö­telessége minél hamarább or­voshoz vinni-a gyermeket. Szakorvosi szempontból a fej­lődésbeli hiányosságokat három csoportba osztjuk: Az elsőbe a szabálytalanul fejlődött egyes fogakat soroljuk, a másodikba a rendellenesen nőtt fogcso­portokat, a harmadikba pedig a szábálytalanul záró fogsorokat, amikor kölcsönösen nem il­leszkednek egymáshoz. Az első esetben rögzített, ki nem vehe­tő szabályozó szerkezetet al­kalmaznak. A második csoport­ban az ún. Schwarz-betétet al­kalmaznak. Ez egy kivehető szerkezet, amellyel a fogakat szabályozzák. A szerkezetet az orvos utasítása szerint egy csavarral a páciens maga sza­bályozza. A harmadik csoport­ban a deformáció helyrehozá­sára az ún. aktivátort használ­ják, amely szintén kivehető fogszabályozó szerkezet. Ez egy rugalmas támaszboltív, amely egész fogsort, illetve az állkap­csot a kívánt irányba nyomja. Külön csoportba tartozik az az eset, amikor a fogszabályzást sebészeti beavatkozás egészíti ki. Végül szeretnénk a szülők fi­gyelmét felhívni arra, hogy ha már idejekorán felismerték és kezeltetik gyermekük rendel­lenes fogsorát, ügyeljenek arra, hogy az orvos által előírt sza­bályozószerkezetet a megfelelő módon és ideig használja is a gyermek, mert csak így érhető el teljes eredmény. Gondoljanak arra, hogy társadalmunk milyen hatalmas összegeket költ ifjú nemzedékünk fogszabályozásá­ra, tehát a szülő is felelősség- tudattal őrködjék gyermeke egészsége fölött, és mindenben kövesse az orvos utasításait, s annak megtartását szigorú fe­gyelemmel a gyermektől is kö­vetelje meg. Dr. AMBRUS GYÖRGY 1978. XI. 3. A plzehi Skoda Müvek acélgyárában nemrég felszerelték az új portalanitó berendezést flásd: bal­oldalon). A beruházás értéke 18 tiulliú korona. Ez a berendezés a jobboldalon látható elektromos ivkemencéktöl csőrendszerrel elvezetett gázoka! átszűri és portalanítja. A légszűrők naponta hoz­závetőleg három tonna szennyeződést fognak fel, amely különben a levegőbe kerülne. (Felvétel: J. Vlach — CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom