Új Szó, 1978. november (31. évfolyam, 302-331. szám)

1978-11-28 / 329. szám, kedd

1 Mill imé megkötéséért Amerikai szervezetek levele a Fehér Házhoz (ČSTK) — Az Egyesült Álla- inoik közéleti és politikai körei­ben egyre növekszik a meggyő­ződés, hogy mielőbb meg kell (kötni a hadászati támadó fegy­verzetek korlátozására vonatko­zó új szovjet—amerikai (Salt— II.] megállapodást. „E megál­lapodásnak elsőrendű helyet kell elfoglalnia a washingtoni kormány legfontosabb feladatai között“ — ' jelentette ki W. Lord. a Külfölddel Váló Kap­csolatok Ápolására Alakult Wa­shingtoni Tanács elnöke, a TASZSZ tudósítójának adott in­terjújában. A szovjet—amerikai kapcso­latok ápolása sóikban meghatá­rozza az események alakulását az egész világon, mondotta W. Lord. Ezért az Egyesült Álla­moknak és a Szovjetuniónak keresnie kell a kölcsönösen elő­nyös együttműködés fejleszté­sének útjait. A Salt—II. megál­lapodás megkötése bizonyára ösztönzően fog hatni a két or­szág kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak bővítésére. Ez nemcsak az Egyesült Államoik és a Szovjetunió érdekeinek fe­lel meg, de az egész nemzet­közi helyzetre is kedvező be­folyással lesz — hangsúlyozta W. Lord. Az Elégedetlen Tudósok Sző vétségé, a Békevédők Tanácsa, az „uj Irányzat“ nevű szerve­zet, a kelet—nyugati megértés elősegítésére alakult amerikai bizottság és az Egyesült Álla­mok több más társadalmi szer­vezete levelet küldött a Fehér Ház címére; ebben mélységes nyugtalanságuknak adnak kife­jezést, amiért a kormány en­gedményeket tesz a Salt—II. egyezmény ellenzőinek. A kor­mány legutóbbi intézkedései — különösen a Pentagon költség- vetésének bővítése az 1979. pénzügyi évre — ellentétben állnak Washingtonnak azzal az állításával, hogy korlátozni kí­vánja a fegyverkezési hajszát. Kurt Waldheim javaslata az ENSZ-erolc mandátumának meghosszabbítására (ČSTK) — Kurt Waldheim EJ'JSZ-főtitikár javasolta a Biz­tonsági Tanácsnak, hogy továb­bi hat hónappal — 1979. május 31-ig — hosszabbítsa meg az ENSZ-erők mandátumát, melyek a szíriai és az izraeli egységek közti tűzszünet megtartására ügyelnek fel a Közel-Keleten. Ezeket az erőket 1283 oszt­rák, kanadai, iráni és lengyel katona képezi. Abban az eset­ben, ha a Biztonsági Tanács meghosszabbítja mandátumukat, egyhavi költségvetésük eléri az 1,7 millió dollárt. Waldheiim, a Biztonsági Ta­nácsnak küldött jelentése sze­rint, amely ez év május 18-ától november 24-ig terjedő idősza­kot érinti, a szíriai—izraeli szektorban nyugodt volt a hely­zet, és nem került sor komo­lyabb incidensekre. A főtitkár ezzel egy időben figyelmeztet arra, hogy a hely­zet „itt továbbra is közvetve ve­szélyes“, és hogy ez a veszély mindaddig nem múlik el, amíg nem sikerül általános rende­zést elérni. MOSZKVÁBAN a KGST sta­tisztikai állandó bizottsága ele­mezte a KGST 33. ülésének ha­tározataiból, valamint a KGST Végrehajtó Bizottsága 86. és 87. ülésszakán elfogadott határoza­tokból eredő feladatokat, s meghatározta a bizottság jobb munkáját célzó konktét intéz kedéseket. PETER MLADENOV bolgár külügyminiszter a t>elga kor­mány meghívására tegnap két­napos látogatásra Brüsszelbe repült, ahol belga kollégájával a két ország között kötendő konzuláris megállapodást írja alá. EMIL WOJTASZEK lengyel külügyminiszter az ausztrál kor­mány meghívására tegnap Can­berrába repült. ALEKSZEJ SIBAJEVNEK, az Össz-szövetségi Központi Szak- szervezeti Tanács elnökének, az SZKP KB tagjának vezetésével szovjet szakszervezeti küldött­ség tartózkodik Havannában, s részt vesz a november 28-án kezdődő és december 2-ig tartó 14. kubai szakszervezeti kong­resszuson. JAPÁN FŐVÁROSÁBAN tegnap megkezdődött a Korea békés egyesítését szorgalmazó 2. szo­lidaritási világkonferencia, ame­lyen 45 ország 430 képviselője vesz részt. ARNALDO FORLANI olasz kül­ügyminiszter tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Tokióba repült, ahol Szonoda Szunao japán külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól, valamint Japán és a Közös Piac kapcso­latáról fog tárgyalni. TENG HSZIAO-PING NYILATKOZATA (ČSTK) — Teng Hsziao-ping, a kínai kormány alelnöke kije­lentette: a párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak 1976. április 7-i határoza­ta, amelynek alapján a párt és a kormány élére Hua Kuo-feng került, Teng Hsziao-pinget pe­dig eltávolították a politikai életből, helytelen volt, s a I>ártvezetés a döntés megvál­toztatását mérlegeli. A Kiodo hírügynökség sze­rint Teng a Japán Demokrati­kus Szocialista Párt küldöttsé­gének pekingi látogatása so­rán kijelentette: Mao Ce-lung abban az Időben súlyos beteg volt, s az említett határozat és a Tienanmen téri tüntetésekkel kapcsolatos álláspont a „né­gyek bandájának“ kezdeménye­zéséből született. Pekingi politikai megfigye­lők úgy véliiik, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak kibővített ülésén, amelyet november 20-« és 25-e között Pekingben tartottak, a legfel­sőbb párt- és állami vezetés újrafelosztásáról tárgyaltak. A hírügynökség úgy véli, hogy a párt Központi Bizottságának elnöke továbbra is Hua Kuo- feng marad, de a miniszterel­nöki hivatalt Teng Hsziao-ping- nek adja át. Teng Hsziao-ping a japán küldöttséggel folytatott megbe­szélésen kijelentette: a Mao Ce-tung személyének átértéke­lését követelő faliújságkam­pány a Kínai Kommunista Párt vezetésének beleegyezésével fo­lyik. Á csehszlovák—iraki kapcsolatok fejlődése Az Arab-félszigeten 438 446 négyzetkilométeren elterülő 12,1 millió lakosú Iraki Köztár sasággal hazánk kiterjedt kap csolatokat tart fenn. Az ország 1958. július 14-e óta független, ám valódi füg­getlenségét csak tíz évvel ké­sőbb, 1968. július 17-én harcol­ta ki, amikor is az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja flkiath) került hatalomra és meghirdette a nem kapitalista fejlődés útját. Az ország politikai, gazdasági és szociális fejlődésének prog­ramját az 1971. november 15-én elfogadott Nemzeti Charta rög zíti. Irakban az államhatalom legmagasabb szerve a Forradal­mi Parancsnokság Tanácsa, melynek elnöke egyben állam- és kormányfő is. Jelenleg ezt a tisztséget Ahmad Hasszan Baki- marsall tölti be. Irak 1958-ig agrárál lain volt. feudális csökevényekkel. A forradalom után a bankok, a biztosítók, ipari és kereskedel­mi társaságok, majd a hírhedt IPC olajtársaság államosítáita lehetőséget adott a gyorsabb gazdasági fejlődés megalapozá­sára. Ma már Irak gazdaságá­ban az állami szektoré a vezető szerep, amelyre az ország ipari termelésének 80 százaléka jut. Irak és a szocialista orszá­gok jól fejlődő kapcsolatát bi­zonyítja az 1972-ben 15 évre aláírt iraki—szovjet barátsági és együttműködési szerződés, valamint Iraknak a KGST-vel kötött együttműködési szerző dése is. Hazánkat és Irakot jelentős, múltra visszatekintő, kölcsönö­sen előnyös sokoldalú kápcso latok kötik össze. Csehszlovákia már 1933-ban felvette a diplo máciai kapcsolatokat Irakkal. A’ diplomáciai képviseletet 1958. augusztus 14-én nagykövetségi szintre emelték. Az elmúlt tíz év során több mint 30 magas szintű látogatás­ra került sor a két ország kö­zött. A csehszlovák—iraki kap­csolatok jelentős határköve volt Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnö­künknek 1977. május 30-a és június 2 a között megvalósult hivatalos látogatása az Iraki Köztársaságban Ahmad Hasszan Baikr, a Baath-párt országos ve­zetőségének főtitkára, köztársa­sági elnök meghívására. Jelenleg gazdasági és keres­kedelmi kapcsolataink Irakkal a* 1972-ben megkötött gazda­sági és műszaki együttműködési megállapodás és az 1973-ban alAírt hosszú lejáratú kereske- dttlmi és fizetési megállapodás alapján valósulnak meg. 1977- ben a két ország árucsere-for­galma elérte a 120 millió dol­lárt. Ebből 95 millió dollár volt a csehszlovák kivitel, 25 millió dollár pedig hazánk behozatala Irakból. Csehszlovákia 1959-ben kö­tötte meg első kulturális együtt* működési szerződését az Iraki Köztársasággal. A legutóbbit, amely az 1978—80-as évekre alapozza meg az iskolaügyi, tu­dományos, kulturális és egész­ségügyi együttműködést, 1978 októberében írták alá Bagdad­ban. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök jelenlegi iraki látogatása Is minden blzony- nyal hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok elmélyíté­séhez. G. Zs. A FRANCIA DOLGOZÓK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉBEN A CGT kongresszusa (ČSTK) — A legnagyobb francia szakszervezeti központ, az Általános Munkásszövetség (CGT) 40. kongresszusát széles körű vita előzte meg. A kong­resszus vasárnap kezdte meg munkáját Grenoble-ban. A szakszervezeti központ eddig megtartott 7000 összejövetelén több mint 300 000 munkás cse­rélt véleményt napjaink Fran­ciaországának időszerű szak- szervezeti feladatairól. A vita alapjául a júliusban kiadott orientációs dokumen­tum szolgált, amely hangsú­lyozza: a CGT legfontosabb fel-! adatának a dolgozók követelé­seinek támogatását tartja, min­denekelőtt a legalacsonyabb bérek emelését, a munkafelté­telek megjavítását és a szak- szervezeti szabadságjogok kl« bővítését. A CGT nagy jelentő­séget tulajdonít a francia gaz­daság kulcsfontosságú ágazatai államosításának. Az Általános Munkásszövet­séget 1895-ben alapították, s jelenleg 2 350 000 tagja van. A Varsói Szerződés országainak felhívása 1978 XI. 28. A z egész nyilatkozaton, amelyet a Varsói Szer­ződés hét tagállama képviselői fogadtak el a most befejeződött moszkvai tanácskozáson, vörös fonalként húzódik végig az a gondolat, hogy sürgetően szük­séges mielőbb elérni döntő for­dulatot a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a leszere­lésről folyó tárgyalásokon. Az ülés résztvevői kifejtették a szocialista közösség akaratát, miszerint mindent megtesznek azért, hogy támogassák az eh­hez a célhoz vezető hatékony intézkedéseket. A Varsói Szerződés országai rámutattak, hogy hasznos volt a leszerelés problémájának be­ható megtárgyalása az ENSZ- közgyűlés nemrégi rendkívüli ülésszakán, és hangsúlyozták a konkrét munka szükségességét a Záróokmány elveinek és aján­lásainak megvalósítása során. A legfontosabb feladat a tár­gyalások megkezdése az atom­fegyverek valamennyi fajtája gyártásának korlátozásáról és e fegyverkészletek fokozatos csökkentéséről egészen azok teljes felszámolásáig. Ezzel pár­huzamosan kell törekedni az atomfegyverek felhasználásá­nak végleges betiltására és az erőszak alkalmazásának kiikta­tására a kölcsönös kapcsolatok­ban. Ezekhez a megállapodások­hoz vJamennyi állam csatla­kozna. Az atomleszerelés ösz­tönző kulcsfontosságú kérdé­sei közé tartozik a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról kötendő második megállapodás Meg kell úllflani a fegyverkezési hajsiál céljából folytatott szovjet— amerikai tárgyalások mielőbbi befejezése és e fegyverek kor­látozásáról újabb egyezmények megkötése. Ezekben az akciók­ban a többi atomhatalom is részt venne. Ismét teljes hangsúllyal előtérbe került a katonai költ­ségvetések, mindenekelőtt a nagy gazdasági és katonai po­tenciállal rendelkező államok költségvetései csökkentésének problémája. A Varsói Szerződés orszá gai nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a világban fennálló ka­tonai ellensúly színvonala csök­kentésére irányuló intézkedé­seknek: az atomfegyver-kísérle­tek teljes és sokoldalú betiltá­sától egészen az Indiai-óceán térségében a katonai akciók korlátozásáig. Az említett feladat szempont­jából a moszkvai ülésen rend­kívüli figyelmet szenteltek a katonai feszültség csökkentésé­nek és a leszerelés kérdései­nek Európában. Az ülés résztve­vői megerősítették, hogy min­den téren igyekeznek elősegíte­ni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalások sikerét. Ezzel össze­függésben emlékeztetnek leg­utóbbi lépésükre: az 1978. jú­nius 8-án beterjesztett javasla­tukra. E javaslat felöleli a na­pirenden szereplő problémák egész komplexumát, hangsú­lyozva a két fél fegyveres erői egyensúlyának biztosítását a csökkentés területén. Emellett a fegyveres erők és fegyverzetek létszáma lényegesen csökkenne a mai szinthez viszonyítva. A Varsói Szerződés országai em­lékeztetnek arra, hogy a má­sik fél válaszának ugyancsak konstruktív elemeket kell tartal­maznia, mert csak így érhető el haladás. A szocialista államok kifejezik készségüket, hogy na­pirendre tűzzék a két fél euró­pai katonai potenciálja azon összetevői korlátozásának és csökkentésének kérdését is, amelyekről mindeddig nem tár­gyaltak, de amelyek aggodal­mat keltenek valamennyi fél­ben. A nyilatkozat hangsúlyozza; „Nincs olyan fegyverfajta, ame­lyet a mostani tanácskozáson képviselt államok ne lennének készek korlátozni vagy csök­kenteni annak az elvnek szi­gorú megtartásával, hogy egyik ország biztonsága sem szenved­het kárt. Készek a legnagyobb figyelemmel tanulmányozni más államok javaslatait is a ka­tonai enyhülés és a leszerelés kérdéseiről.“ Ezzel összefüggés­ben újból emlékeztetnek a le­szerelési világkonferencia ösze- hívásának fontosságára. A Varsói Szerződés tagálla­mainak vezetői a helyzet elem­zése és a leszerelés távlatainak elemzése során jogos aggodal­mukat fejezték ki a nyugati mi­litarista körök tevékenységének negatív következményei miatt, ami megmutatkozik a fegyver­kezési hajsza fokozódásában. Ezt példázza a NATO Tanácsa washingtoni ülésének az az el­határozása, hogy mind több mil­liárd dollárral növelik a már amúgy is felduzzasztott katonai költségvetéseket. A militarista pszichózis szításában éppen azok az erők a bűnösek, ame­lyek arra törekednek, hogy a NATO fölénybe kerüljön a szo­cialista országokkal szemben. Ha ezen az úton haladnának to­vább — ez azt jelentené, hogy szembeszállnának az emberiség számára egyedüli elfogadható alternatívával: az atomháború megakadályozásával és a fegy­verkészletek csökkentésével. Az emberiség létérdekei megköve­telik. hogy az államok egyesí­tett erőfeszítéssel törekedjenek arra a megoldásra, amelyet a józan ész diktál. E kérdésben a döntő fordulat nagymértékben attól függ, milyen határozottan és szilárdan juttatják kifejezés­re cselekvő készségüket maguk az államok. A moszkvai ülés résztvevői világosan leszögezték azt is, hogy a leszerelési feladatok megvalósítása megköveteli az államok közötti bizalom növe­lését. Ezt a bizalmat csupán ak­kor lehet elérni, ha valameny- nyi fél tisztában van a többiek szándékaival. A békés szándé­kok őszintesége legjobban az olyan intézkedések alapján mérhető és rögzíthető le, mint amilyen az erő nem alkalmazá­sáról szóló világszerződés megkötése, az összeurópai kon­ferencia valamennyi részt vevő államának kötelezettségvállalá­sa, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert más állammal szemben, az atomfegyverrel nem rendelkező államok biz­tonságának szavatolása. Ezzel összefüggésben a Varsói Szer­ződés országai emlékeztetnek arra. hogy napirendre kerülnek a már előzőleg beterjesztett ja­vaslataik. mindenekelőtt az a javaslat, miszerint a NATO és a Varsói Szerződés ne növelje tagjainak számát, a két fél ne lépje túl az 50—60 000 fős szin­tet az európai hadgyakorlato­kon. A hírmagyarázók és a megfi­gyelők elismeréssel állapítják meg, hogy a moszkvai ülésen elfogadott nyilatkozat sokolda­lúan magában foglalja a fegy­verkezési hajsza korlátozásá­nak elsőrendű feladatait, s meggyőző erővel mutat rá, hogy feltétlenül meg kell szilárdíta­ni és tovább kell fejleszteni az enyhülési folyamatot reális eredményekkel a leszerelés te­rületén. SZPARTAK BEGLOV, az APN politikai kommentátora Lemondott a japán miniszterelnök (ČSTK) — Fukuda Takeo ja­pán miniszterelnök tegnap be­jelentette, hogy lemond. Dönté­sét azután jelentette be, hogy Tokióban közzétették a kormá­nyon levő Liberális Demokra­ta Párton belül a megtartott elnöki választás első forduló­jának eredményeit. A jelenté­sek szerint ezen nagy többség­gel Fukuda ellenjelöltje, Ohira Maszajosi vezet. Noha a végleges eredményt csak a második forduló hozza meg, amelyben a Liberális De­mokrata Párt 378 parlamenti képviselője fog szavazni, Fuku­da közölte: visszalép, hogy erő­sítse pártjának egységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom